Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-12 / 214. szám
1963. szeptember 12. 6 Csütörtök Robotgépek a tenger alatt Aki vizet fakaszt Napjainkban különleges flotta indul a tengerek meghódítására: egységei a legfurcsább fegyverekkel vannak ellátva: hálókkal, fúrókkal, televíziós kamerákkal, markolókkal, különleges fényszórókkal. Céljuk a földgolyó egy olyan részének felderítése, amelyről ma is alig tudunk többet, mint a holdról: a mélytenger. A közönséges tengeralattjárókénál sokkalta nagyobb mélységeket élérő járművek előállításán dolgoznak a Szovjetunióban, Olaszországban, Angliában, Japánban, Franciaországban és az Egyesült Államokban. A mélytengert természetesen nemcsak tudományos szempontból vizsgálják, a gazdasági okok is nagy szerepet játszanak. Az óceánok földünk felületének csaknem 3/4-ét borítják el; talajuknak alig 10 százalékát tárták eddig fel — és azt sem kielégítően. Időnként a mélytengeri iszapból talajpróbákat hoznak fel, egy-egy robbanás hanghullámreflexeket kelt az alatta fekvő kőzetben. Egy magnéziumvillám megvilágít egy darabka talajt, amely még mélyebben fekszik a tenger szintje alatt, mint amennyivel a Mount Everest magasabban a tenger szintje felett és a tv-kamera elfoglalja a tengeri pókok, sörteférgek, tengeri csillagok árnyképét és azokat a tekervényes nyomokat, amelyeket ismeretlen élőlények túrtak .az iszapba. De ezek mellett igen értékes ásványi kincsek hevernek: burognya nagyságú nikkel-, réz- és mangánércdarabok. Titkok a tenger mélyén Az igazság az, hogy a tenger mélye még ezernyi titkot tartogat, melyek megismeréséhez valóban különleges robotgépek szükségesek; Annyit kell még kutatni, hogy a tudomány alig tudja, hol kezdje. Állandóan új hegy vonulatokat találnak, ott, ahol eddig síkságot tételeztek fel vagy több száz kilométernyi bevágásokat, amelyek mélyebbek mint a Grand Canyon és amelyeket valószínűleg titáni földcsuszamlások okoztak, olyan csuszamlások, amelyek egyben katasztrofális földrengéseket is ered. ményeztek. Valahol egy hajó iszapot hozott fel és egy 100 000 éves réteg tele volt — valószínűleg földön kívüli eredetű — üveges szilánkokkal. Egy másik hajó bevonta a halászhálóját és abban volt egy hal (Caelacanth) amely • tulajdonképpen sok évmillióval ezelőtt kihalt. A dán Galathea nevű hajó 1951-ben 3590 méter mélységből az ijesztő piros Ga- lathea-tauma nevű halat hozta fel, amelynek torkában villaalakú, ismeretlen fajtájú, fénylő zsákmány volt 1962 novemberében egy kaliforniai tengerkutató intézet megkezdte a RUM (Remote Underwater Manipulater) építését, amely ember nélküli, televíziós kamerával és távvezérléssel ellátott jármű. A RUM jobbra és balra kitér nyomvonaláról és 6 kilométer mélységből szed fel szikladarabokat; a vezérlés egy mérnök kezében fut össze, aki előtt a televízióernyő van. A RUM azonban nem olyan rugalmas, mint a „Mo. bot”, amely ugyancsak különleges mélytengeri kutatóeszköz. A Mohot a tengerfenéken „él”. A Shell olajtársaság építette meg szerelési munkákhoz. Csavarhaj tássál úszva jut előre, kerek „lúdtalpakkal” lépeget, ultrahangos tájékozódó készülékkel látták el, tv- szemmel lát és — mint egy indiai istennőnek — egész sor keze van, amelyekkel ás, fog, tol, emel, szerszámokat kezel, olajvezetéket rak le és 300 méterrel a tenger Négy szivattyú és a város — Percenként hatezer liter víz színe alatt olajfúró állomásokat létesít. Talán — mondják a külföldi mélytenger-technikusok — nemsokára a tengerfenék igen széles területeit fogják a Mobot- karok megdolgozni. A tenger alatti flotta egyik különleges új hajója a „Deepstar” lesz; e „mélység csillagának” tervezésében az ismert Jacques-Yvés 3 emberből áll. A markolókart kézikarral mozgatják és a markolókarom azt fogja meg, amit a bentlevők a reflektorfényben kívánatosnak látnak. Elsősorban azonban a „környezet megfigyelését” szolgálja az Aluminaut; tudományos műszerei a víz nyomását, sótartalmát és hőfokát mérik. Kormányos és megfigyelők egyKevesen ismerik, még kevesebben tudják, hogy mit csinál, milyen fontos feladatot végez. Egyike ő annak a három embernek, aki Békéscsaba vízellátására vigyáz. Hol található? — Egy kisebb épületben, közvetlenül a volt vásártér mellett. Munkahelye ez, egy terem, melyben éjjel-nappal négy villanymotor zúg. „Egyszerű dolog” Volent József, a gépész — aki e pillanatban arra ügyel, hogy a városban minden megnyitott csapból víz follyon — a gépterembe kísér. — Egyszerű dolog ez. Újkígyósról jön a víz, itt ezek a szivaty- tyúk a tartályokba nyomják, onnan pedig elindul a városba. És én természetesen vigyázok, hogy itt ne legyen baj. lelősségteljes, de nyugalmas munka. — Hány helyre folyik innen a víz? v — Jelenleg 873 fogyasztónk van, s a vízhálózat csaknem az egész városra kiterjed. Egy csap, amit ritkán zárnak Van ebben az épületben — ahogy itt nevezik — egy tolózár. Egy csap, amit. igen ritkán zárnak el. Csak akkor, ha nagy baj van, ha a fővezetékben van a hiba. Volent József, a csaknem két év alatt, két ilyen esetre emlékezik vissza. Akkor 10—12 percig nem volt víz a városban. Ilyenkor persze egyfolytában cseng,a telefon a kis házban. A szolgálat Háromszemélyes mélytengeri kutatóhajó. Cousteau, a híres békaemlber is részt vett; egyébként a Deepstar kisebb kísérleti példányát, a „merülő csészealjat” Cousteau már többször kipróbálta 330 méter mélységig. A Deepstar 4000 méterig tud majd merülni. Feladata felettébb érdekes. Így pl. a legénység többek között a mélytengeri kábeleket ellenőrzi, geofizikai méréseket végez, hangműszereket vizsgál be, talajmintákat hoz fel és sok helyen a tengerfenéken oceanografikus műszereket helyez el, amelyek automatikusan küldenek mérési értékeket a felszínre; de nemcsak kutatási, hanem ellenőrzési, sőt mélytengeri kábelek és olajvezetékek javítási munkáira is fel fogják használni. aránt igen pontosan látják, merre tartanak (kivéve az iszapban, amely a tengerfenéken ugyanolyan szerepet játszhat, mint a köd az országúton). (Az utazási se. besség 5000 méter mélységben maximum 3,8 csomó, az akciórá- dius kb. 125 km; ennyire futja a 77 cellás elemekből.) Hangműszerek figyelmeztetnek az akadályokra 200 méteres körzeten belül. Az Aluminaut egyik legeslegelső feladata a titokzatos DSL (Deep Scatterling Layer) kutatása, egy olyan rétegé, amely éjjel felfelé, nappal lefelé mozog, s amely valószínűleg elképzelhetetlen mennyiségű, hang- és egyéb hullámokat visszaverő pirinyó élőlényből tevődik össze. Valóban egyszerűnek tűnik. Négy szivattyú, melyek összesen percenként hatezer liter vizet nyomnak a tartályokba, s egy — ki tudja hány kilométer hosszú — csőhálózat, mely a város „fehér vérkeringését” vezeti. Mint a patika A terem közepén ragyog a kőpadló, de a tartályok alatt elég sok szemét áll. — Miért van ez? — Ne nézzen most körül. Éppen festik a gépeket, s ez bizony piszokkal jár, de estére megint tiszta lesz minden. Ragyog ez a terem mindig, még a patikában sincs ekkora rend. — Hogy került erre a munkaA mélység kincseinek kiaknázása A tokiói Yawata-művek már hoznak fel vasérceket a tengerfenékről mélységi baggerekkel. Észak-Amerikában „tengerfenéki aranyláz” van: a Shell-cég az Alaska előtti csendes-óceáni vizekben arany után túr. Dél-Afri- ka búvárcsónakokkal kutatja a híres kék gyémántföld tenger alatti folytatását. Kaliforniaiak „tengerfenékporszívót” terveztek: szívóbaggert, amely a tengerfenék fantasztikusan gazdag mangántelepeit ki tudná aknázni. Egészen bizonyos, hogy az Aluminaut és társai egész sor, eddig megfejthetetlen kérdésre adnak majd választ. Ligeti György helyre? — TMK-iakatos voltam a kötöttárugyárban, aztán mikor tavaly januárban megindult a vízszolgáltatás, jelentkeztem itt. FeSzivarzsebrádió Csak azért szivarzsebrádió, mert manapság általában az emberek nem hordanak mellényt, de beszélhetnénk golyóstoll-rádióról is, amit az emberek úgynevezett klipsszel szoktak a zsebhez erősíteni. „csúcstörpe” természetesen tranzisztorokkal működik. Megalkotója — egy német rádióamatőr — még jobban miniatürizálni akarja. Ennek az a feltétele, hogy az ipar az eddiginél is kisebb tranzisztorokat gyártson. Nincs itt ünnepnap meg hétköznap. Egyformán telik az idő. Tizenkét órai szolgálat után Volent József átadja a munkát váltótársának, majd az a harmadiknak, s aztán újra ő következik. A város házaiban a csapokból pedig közben folyik a víz. örülünk neki, hiszen csak akkor vesszük észre, hogy mennyire hiányzik, ha nincs. Ilyen ritkán esik meg, s ezért gondoljunk azokra, akiknek ezt részben köszönhetjük, — az emberekre, akik itt dolgoznak. Medveczky László Repülő vonat Jean Bertin, francia mérnök megtervezte „az űrkorszak vona- tát”, amely 1400 kilométeres sebességgel, légpárnán halad, s párosítja egymással a vasút és a repülőgép előnyeit. A „repülő vonatot” másképpen „szárny nélküli fogoly repülőgépnek” is nevezik. Néhány méter magasságban, betonsínen siklik, formája szárny nélküli repülőgép. A tervező szerint fő előnye, hogy összeköti az egymástól 500 kilométernyire fekvő városokat. Nagy sebessége mel. lett teljesen biztonságos, alépítménye olcsóbb, mint a közönséges vasúté; sebessége ellenére képes arra, hogy befusson a nagyvárosok szívébe. Mielőtt egyáltalán mélytengeri bányászatra lehetne gondolni, előbb „leltározni” kell; mindmáig az embernek ugyanis alig van akár fogalma is arról, hogy mit lehet a mélytengerben látni, találni vagy átélni. Dr. Piccard „Trieste”-jénék szenzációs mélytengeri expedícióját, amely a Mariana-árokban csaknem 12 000 méterre szállt le, most gyors ütemben sok más követi majd. Egyike az első járműveknek az „Aluminaut”, amely néhány hónap múlva, de még mindenesetre ebben az évben indul első útjára. A név elárulja a jármű anyagát és célját: alumínium borítású hajó, de csak igein messziről emlékeztet az ismert tengeralattjárók alakjára.. A szóban lévő „csúcstörpe” készülék 15x16x63 milliméter méretű, tehát kisebb, mint egy férfi kisujja. A készülékhez még egy fülbe dugható hallgató csatlakozik, így együttesen is kisebb az egész felszerelés, mint a nagyothallók számára való ismert hallásjavitó készülék. A csúcstörpét egyelőre csak egy barkácsoló rádióamatőr készítette el. Kipróbálásakor kiderült, hogy az adóállomás 20 kilométeres körzetében antenna nélkül is jól vehe_ tő vele, míg beépített ferrit-anten- nával 100 kilométeres körzetben hallható az adó. A készülék kis mérete miatt még a legkisebb forgókondenzátor sem volt beleépíthető, így csak egyetlenegy adó vételére alkalmas. A „Elkopik Donald E. Gault, a Nasa mérnöke kijelentette: a meteoritok naponta kisebb-nagyobb részecskéket hasítanak le a Holdból; ezek közül több a Földre hull. Gault szerint a sarkvidéki hóban és a jégmezőn sok Holdból származó részecskét lehetne találni, s naponta mintegy tíz tonnányi szóródik szét az űrben. Ennek körülbelül 0,5 százaléka közvetlenül a Földre kerül; 10—15 százaléka „holdhomok-felhőt” képez a Föld körül és 85—90 százaléka a Nap körül kering. A tudósok három olyan anyagot “ a Hold találtak, amelyről feltehető, hogy a Holdról származik: a kozmikus port, a kőszerű meteoritokat és a Földön sok helyütt található üveg. szerű kavicsot. Új megfigyelések a Marsról A szovjet tudósok befejezték azoknak a csillagászati megfigyeléseknek a feldolgozását, amelyeket ez év tavaszán, a Mars oppozíciója idején végeztek. A krími obszervatórium új adatai Az Aluminaut nem ér majd mindenütt a tengerfenékre. „Csak” 5000 méter mélységre tervezték, bár elég erős ahhoz, hogy kb. 6000 méterre merüljön. De ezzel mozgási szabadsága nem korlátozott, mert a tengerfenék 50 százaléka az 5000 méteres határ fölött fekszik. Az Aluminaut legénysége — amint egy szakember mondotta — Dr. Syney Schwarz amerikai kutató az ürhajópilóták táplálkozási problémáinak vizsgálata közben rendkívül egyszerű lehetőségre bukkant. Elképzelése lés kísérletei szerint az űrhajó bizonyos kevéssé fontos részeit ehető anyagból lehetne előállítani. Liszt, keményítő, tej, banánpor és kukoricadara keverékét kilenc percig űrhajó hidraulikus nyomás alatt izzította, müanyagszerű masszát nyerve, amiből az űrhajó közfalait, ellenőrző gombjait és hasonló alkatrészeit lehetne előállítani. Ha szorul a kapca, az űrhajó személyzete szükség szerint egyes darabokat letörhetne ezekből az alkatrészekből és pár órás vízben történő áztatás után fogyaszthatná. k azt bizonyítják, hogy a széndioxidkoncentráció a Marson csak ötödak- kora, mint régebben vélték. A színképkutatások alapot adnak annak feltételezésére, hogy a bolygó fényes felületei vashidroxidból (barna vaskő) állnak. A Mars sarki sapkáinak infravörös fényben készült színképfelvételei azt bizonyítják, hogy a sarki sapkák megfagyott vízből, vagyis hóból, dérből vagy jeges felhőből állnak.
