Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-12 / 214. szám
1963. steptember 12, 4 Csütörtök as r • “J Okos dolog nyilvántartási napló Naponta figyelemmel kísérik a Mezőberényi Pamutszövőben a termelékenység alakulását A Mezőberényi Pamutszövő jelentős fejlődés előtt áll. Október elején 24 gépet kapnak az anya- vállalattól, s ezeknek elhelyezése, a működtetésükhöz szükséges különböző kellékek beszerzése, illetőleg előkészítése végett szorgos- kodnak már hetek óta. Ezekről beszélgettünk Arany László elvtárssal, az üzem termelési felelősével. Az íróasztalon a sokféle kimutatás, különböző irat közül hamarosan előkerül az intézkedési terv, mely rögzítette: ütem szerint mit kell tenni az üzemnek, hogy időre meglegyen minden ahhoz, hogy a megérkezett gépek napokon belül működjenek is. — A volt cérnázónkat ürítettük ki — mondja Arany elvtárs. — Itt ugyanis régi, korszerűtlen gépek álltak. Helyükbe most 18 szövőgépet helyezünk el, míg a másik hatot kisebb átcsoportosítás révén — melyet már elvégeztünk — a nagyszövőterembe tesszük. Török György, a TMK vezetője arról beszél, hogy az új gépek üzemeltetéséhez szükséges elektromos vezetékek, valamint a világítás felszerelését is elkezdték. Elkészítettek hat motort, s hat alap- és kapcsolótartót. Az üzem bővül, nagyobbodik, s egyben korszerűsödik. Év végéig befejezi a TMK-brigád a nagyszövőde erőátviteli berendezésének korszerűsítését is. Az áramot szolgáltató légvezetékeket föld alatti kábelekkel helyettesítik, a régi, sok gyulladást okozó kapcsolókat tokozzák. 348 ezer forintnyi költséggel korszerűsítik az energiaszolgáltatást. Szükség van erre nemcsak a veszélyes, mint már említettük, anyaggyulladásokat okozó, régi berendezések kiselejtezése miatt, hanem azért is, mert így követeli a növekvő termelés. Az új gépekkel naponta 2100 folyóméterrel több szövetet küldhet el az üzem. S ha figyelembe vesszük, hogy például a harmadik negyedévben a tervezett összes termelésüknek két százalék híján a fele exportra kerül, láthatjuk a jelentőségét a mostani fejlesztésnek. — Egyik nyugatnémet cég küldte ezeket a mintákat — mutat Arany elvtárs egy kartonlapra ragasztott, különlegesen csíkozott, több színű anyagot. Mondanunk sem kell, hogy ilyet eddig nem gyártottunk, s bizony hosszú időbe tellett az anyavállalatnak, amíg kikísérletezte az igénynek megfelelő színösszetételeket, s a hengereket elküldte hozzánk. „Kimentünk” egy kicsit az időből, de azért a kért dátumra elkészítjük a Nyugat-Németországnak szállítandó mintegy 100 ezer méter anyagot. A Békéscsabai Pamutszövővel sokkal jobb a mezőberényi üzem együttműködése. Igaz, Békéscsaba csak 20 kilométerre van Be- rénytől, míg az anyavállalat telephelye, Budapest, majdnem 200- ra. Ezért aztán a szovjet export termelésénél előnyösebb helyzetben vannak a mezőberényiek, mert ehhez a Békéscsabai Pamutszövő küldi a hengereket. Sőt keresztorsóz is hozzá, s íreli az anyagot. Kétszázhatvanezer méter munkaruha-szövetet szállítanak ebben a negyedévben Berényből a Szovjetunióba. A rendelések mindig határidőre e’készülnek, mert a várt dátumra meg is kapják hozzá az alapanyagot. Egy olyan üzemben, mint a mezőberényi, ahonnan a termelés 50 százaléka exportra megy, különösen fontos feladat naponta figyelemmel kísérni a munkafolyamatot, s időnként elemezni: mik az akadályai a termelékenység növekedésének. Kábái Lászlóval, az üzem munkaügyisével beszélgettünk erről. — Sajnos el kell mondanom, hogy az első fél évben nem sikerült teljesíteni a termelékenységi tervet — mondta Kábái elvtárs. — Egy százalékkal elmaradtunk az előirányzattól, de ez az egy százalék, gépállásokban, termelési kiesésben nagyon sokat- jelent. Most vizsgáljuk, hogy mi volt az oka ennek. S ahogyan vizsgálják, azt a módszert ajánlhatjuk más üzemeknek is. Július elseje ■ óta reggelenként rublikázott, nagy méretű kartonlapokat helyeznek el Kábái elvtár- sék a nagy szövőteremben, az úgynevezett gépállási nyilvántartási naplót. Erre a lapra jegyzik fel a munkások, ha valami okból megáll a gépük. De nemcsak a gépállást, hanem azt is, hogy percre mikor következett be c. hiba, miféle hiba volt az, mikor kezdett hozzá a művezető a javításához és mikor indult el újra a gép. Sok érdekes, korábban figyelmen kívül hagyott dolog került felszínre e napló vezetése óta. Olyan például, hogy sok esetben ötperces javítás miatt fél óráig áll a gép. A 29-es szövőgép például egyik nap 22 órakor meghibásodott. Művezetője 22 óra 30 perckor látott hozzá a javításához és 22 óra 35 perckor már újra megindult a gép. A napló kimutatja, hogy ugyanebben az időben volt-e már gép is hibás vagy pedig hanyagság miatt késedelmeskedett a javítás. Áltálában az a tapasztalat, hogy sok az együttállás, amikor egyszerre hibásodik meg két gép, esetleg több is. Világos, hogy a túlzottan sok gépállás rontja a termelékenységet. Ebből következik, hogy az üzem vezetőinek intézkedéseket kell tenniük a gépállások csökkentésére. De van más oka is annak, hogy az első fél évben nem teljesítették a termelési tervet. A munkáslétszám 39 százalékának kétéves szakmai gyakorlata sincs. Most, hogy a közeljövőben újabb 24 géppel bővül az üzem, ez az arány még rosszabbodik, mert az új gépek mellé nemrég átképzett vagy felszabadult munkásokat állítanak. Tehát fontos feladatuk az üzem vezetőinek, párt- és szakszervezetének, hogy fokozottabban segítsék a fiatal munkásokat a szakmai fogások elsajátításában. Egyébként a nyilvántartási napló adatainak elemzését most csinálják Kábái elv- társék. A levont következetések után kézzel fogható javaslattal állnak majd az üzemvezetőség elé, hogy milyen módszerekkel lehet növelni a termelékenységet. Varga Dezső Ferii- és női fodrásztanműhely nyílik Békéscsabán harmadosztályú árakkal A szakmai színvonal emelése végett elhatározta a Békés megyei Szolgáltató Ktsz vezetősége, hogy egyetlen helyre vonja össze a férfi- és női fodrász ipari tanulók képzését. Még ebben a negyedévben megkezdik Békéscsabán a Szent István téri 7-es üzlet átalakítását, amelyben rövidesen 40 ipari tanuló kap munkahelyet megfelelő szakmai irányítás mellett. Mintegy 80 ezer forintos ráfordítással történik a 7-es üzlet bővítése. Ebből az ösz- szegből tíz női és tíz férfifodrásztanulónak építenek kiszolgáló helyet. Az üzlet két műszakban üzemel harmadosztályú árakkal. Békésről, Gyuláról, Orosházáról, Mezőberényből és természetesen a csabai üzletekből ide irányított tanulókat az idősebb kollégák tanítják majd meg a szakma alapfogásaira társadalmi munkában. Két kérdés feleletre vár Miért drágább a cipőfűző a város szélén, mint a szívében? Tű, cérna és cipőfűző meg a gomb is a fogyóeszközök fogalomkörébe tartozik. Különösen a népes családoknál annyira fogy, hogy szinte már a napi bevásár- landók listáján szerepel. — Ejnye kislányom — mondja az apa — robogj be a busszal a városba és hozz nekem öt-húszért egy pár cipőfűzőt, mert elszakadt a beste. — Olyan drága az a pertli? — ámélkodik a gyermek. — Dehogy is bogaram — feleli az apukája — csakhogy az öthúszban benne van a kétforintos busz oda-vissza ára is. Tehát ily módon négyszereződik meg az egy forint húsz filléres fűző. Békéscsaba—Erzsébethely esetében hasonló öndrágulást okoz a megfelelő bolt hiánya gombban, tűben, cérnában és textil-rövidáruban egyaránt. Raktáron meg senki sem szeret tartogatni otthon belőlük. El is felejti, hogy kifogytak, csak amikor égető szükség van valamelyikükre, akkor esik kétségbe a család. Az igaz, hogy a városi tanács a Kolozsvári utcában, a „kispiaccal’’ átellenben talán már jövő őszre nyit egy textil- és rövidáru üzletet, ám ebben a nagy városrészben a gond akkor is csak gond marad a nem kis távolságban lakók részére. Van azonban egy jó, olcsó megoldás! . Jamina minden „fűszértjében”, a piperecikkek szomszédságában legalább a tűnek, cérnának, gombnak és cipőfűzőnek helyet kellene szorítani. Ezekért ne kínlódjanak sárban, hóban a háziasszonyok vagy bárki. — Megoldható így? Jogos-e aggodalmuk ? Ugyancsak a békéscsabai Er- zsébethelyen a híd megépítésével temérdek keramit-tégla szabadult fel és a Kolozsvári utca küszöbön álló bitumenezése sok-sok bazaltkockát tesz ott feleslegessé. Nem kevés azoknak az itteni lakosoknak a száma, akik amiatt aggódnak, hogy a tanács az anyagot elfuvaroztatja és a város más részében köveztet vele. Az aggodalmaskodók szerint egyáltalán nem lokálpatriotizmus részükről, mikor arra kérik a tanácsot, hogy ne vitesse el Jaminából a kera- mdt-téglát és bazaltkövet, hiszen van poros, sáros, kövezetlen út itt is elegendő. Vajon jogos-e aggodalmuk amiatt, hogy egy szép napon a tanács az útburkoló anyagot elszállíttatja és másutt használja fel? — hr — A veréb Az ÉM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahelyekre nyugdíjas kőműveseket fizetéskorlátozás nélkül (nyugdíj meghagyásával), az idevonatkozó új rendelet értelmében, továbbá kőműveseket, építőipari könnyűgépkezelőket és férfi segédmunkásokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Vidékieknek tanácsigazolás, szakmunkásoknak szerszám szükséges. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth L. tér Munkaerögazdálkodás. 13—15, földsz. 11 401 — A fene egye meg ezt a toll- gombócot... Hess onnan, te dög! Hogy a mennykőbe fér egy ök- lömnyi kis vacakba ekkora dumakészség ... Megőrjíti az embert ... Hess, mert bizony isten agyonütlek, te pecsétgyáros ... Te kapitalista! — Hallgass már az istenért. Felébreszted az egész utcát — ült fel az ágyban Ko'ozsné és nem tudta, nevessen-e vagy dühöngjön, amint ott látja férjét az ablaknál, amelyen most már vastagon zuhogott be a hajnal jó- zanító hűvössége, ott látja gyűrött hálóingében, kócosán, vekni nagyságú öklével a szemben lévő ház párkányán hajnali karéneket rendező tollcsomó verebet szidja, veresedő képpel. — Én ébresztem fel... Én? — méltatlankodott megfordulva az ablaktól Kolozs. — Hát ez a dög mit csinál? Nem ő ébresztett fel engem azzal az átkozott csiripelé- sével? Mi? Nem ő? Megőrjít, bizony isten megőrjít már, hát ha szerelmes, menjen a szérűkre szerelmeskedni, ne kornyikálion itt az ablaknál hajnalról hajnalra ... — lovalta magát mind jobban bele mérgébe Kolozs, akit immáron vagy ötödik hajnalra ébresztett fel — úgy látszik — ugyanaz a veréb. | Az üzemben már röhögtek raj- la, mikor beszámolt most már ncgyednapja, hogyan riasztja fel legjobb álmából ez a fenevad. Mert az. Duvad. Veszélyesebb, mint a tigris, mert az nem járkál bent a városban párkányon és nem szemtelen, hogy nyugodtan tollászkodjék tovább, csendesen persze, mígnem Kolozs visszabújik az ágyába, aludni még egy órát — hogy abban a pillanatban újrakezdje csörgő, nagypofájú csivitelését. — Csukd be az ablakot, s menj a fenébe — intézte el egy kézmozdulattal Szamos, s máris a gép fölé hajolt, hogy leemelje a szabályosra esztergált tengelyt. — Csukjam be? — hördült fel Kolozs. — Könnyű azt mondani... Akkor meg lehet bent fulladni, akkor olyan a lakás, mint egy kemence... amelyből még a levegőt is kiszivattyúzták. — Te ... beszélj a szakszervezeti bizalmival — vigyorgott Kara, hogy héhányan hangosan felnyerítettek az ötlet nagyszerűségétől. — Bár az se volna rossz dolog — folytatta rendületlenül, faarccal Kara — ha egyenesen a verébbel beszélnél. Utóvégre szóból ért az ember, nem igaz? — Eridj a pokolba — íancsalko- dott Kolozs — mit tudod te, mire képes egy ilyen kis bestia. Olyan vagyok minden reggel, mintha fejbe vertek volna ... Mindez meg még a többi ugratás, megjegyzés eszébe jutott Ko- lozsnak, ahogy dohogva visszamászott az ágyába, mert a veréb, úgy látszik megszeppent a szomszédból rákurjongató embertől és csendes kis vattacsomóvá gömbö- lyödve, fekete szemével némán pislogott a vereslő felhők ezernyi tarajára. — Hogyan lehet valaki ilyen bolondos ... Ahogy öregszel, úgy leszel egyre bolondosabb — mormolta Kolozsné, inkább megértőén, mint sérteni akaróan. — Egy verébért ilyen patáliát csapni! — Nem a verébért, a fene ott egye meg, ahol van ... Magamért ... Az álmomért, a hajnali nyugalmamért... Kocsi zörög? Nem bánom, megszoktam. Még a részeg ember danája sem idegesít, becsületszavamra ... De ez az átkozott esivitelés! Mintha itt benn — csapott fejére — érted? Itt benn ütne tanyát egy egész verébkolónia — ült fel dühösen Kolozs, aztán keserűen legyintve, hogy még saját felesége sem érti meg, visszahuppant a párnák közé .. . Már nem beszélt az üzemben a verébről, rajta ne röhögjenek, az ő kárára ne faragjanak idióta tréfákat. — Aztán megnézted legalább, hogy férfi-e vagy nő? — kérdezte Kara. — Kicsoda? — Hát a veréb... Nem nézted meg? — Miért fontos ez — ugrott be gyanútlanul. — Hogy miért? De ostoba is
