Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-05 / 208. szám
1963. szeptember 5. Csütörtök WWIWtDÓ Tücsök Érdekes, új magyar film, főszereplői: Esztergályos Cecília, Psota Irén, Kiss Manyi, Sinkovics Imre és Pécsi Sándor. (Bemutatja a békéscsabai Szabadság mozi, szeptember 5—9-ig.) Idejében elkészült a kevermesi és a szeghalmi új általános iskola Kevermesen az idén fejeződött be az új, kéttantermes általános iskola építése, s azt határidőre, azaz iskolanyitásra át is adták rendeltetésének. Szeghalmon ugyancsak most készült el egy nyolctantermes általános iskola, a hozzátartozó politechnikai műhellyel együtt. Az épület egyemeletes és mint ilyen, az új általános iskolák között az első fecske. Műszaki átadása már megtörtént. Ünnepélyes felavatására szeptember 8-án, vasárnap kerül sor. —hr— Az Európa Könyvkiadó szeptemberi újdonságai Nyári számvetés a szarvasi könyvtárban Az Európa Könyvkiadó szeptemberben a világirodalom több érdekes alkotását jelenteti meg magyar nyelven. Leonardo Scias- cia, Mint a bagoly című kisregénye a szicíliai maffia véres történetéből meríti tárgyát. Roger Vailland, Különös játék című könyve a Magyarországon is népszerű francia író első regénye. Muraszaki Sikibu asszony Gend- zsi regénye című munkája a klasszikus japán irodalom egyik legfontosabb, s egyben a világirodalomnak is sok tekintetben páratlan alkotása. , A Modem Könyvtár-sorozatban jelenteti meg az Európa Könyvkiadó Friedrich Dürrenmatt 5. frank című színművét, amely egy nagy múltú bankárdinasztia üzel- meinek szatírája. (MTI) Tavaly fisszel költözött új he. lyére, a járási kultúrház udvarán lévő épületbe a szarvasi könyvtár. Nagyobb, tágasabb termeket találtak itt és kényelmesen, praktikusan tudtak berendezkedni. Most már önálló olvasóteremre is futotta, és a szabadpolcos részben öt új könyvesszekrényt sikerült még elhelyezniük. A költözés tehát csak hasznára vált a könyvtárnak, és ahogy Tusják Györgyné, a könyvtár vezetője mondja, szinte megkétszereződött a forgalom. „Nagyon hiányzott már látogatóinknak az olvasóterem, ahol nyugodtan válogathattak a könyvek közül és nézegethették a képeslapokat. Mióta megtehetik ezt, kialakult a könyvtár törzsközönsége.” Nyilvánvaló, hogy enélkül nincs jó könyvtári élet, ki is használták a lehetőséget: ötletek és olvasó-toborzási módszerék egész sorát dolgozták ki, az eredmények pedig azt bizonyítják, hogy ezek az ötletek és módszerek nagyon ‘is hasznosak, jók. II kellemes olvasóterem egyik asztalánál beszélgetünk. Délelőtt van, augusztus vége, mégis alig fél óra alatt tíznél is több olvasó fordul meg a könyvtárban, nézelődik a könyvek között, válogat, belelapoz egy-egy kötetbe, míg meg nem találja azt, amit legjobban szeretne elolvasni. Egy távoli tervről beszél legelőször a könyvtárvezető, arról, hogy 1965-re a község és a járás lakosságának 15 százaléka Évnyitó ünnepély a felsőfokú óvónőképző intézetben Vasárnap, szeptember 8-án rendezd meg évnyitó ünnepségét a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet. A délután 5 órakor kezdődő ünnepélyen — melyre az intézet kollégiumának dísztermében kerül sor — a Himnusz elének- lése és Bencsik Katalin másodéves hallgató szavalata után dr. Tóth Lajos intézeti igazgató mond ünnepi beszédet. Az igazgató szavait az első éves hallgatók eskütétele és Bíró Katalin KlSZ-tit- kár köszöntő beszéde követi, majd a növendékek rövid kultúrműsort adnak. beiratkozott olvasó lesz. Hogy ez mennyire nehéz vagy könnyű feladat, azt az olvasók mostani százalékarányából mérhetjük le. Nos, a terv reális és meg is valósítják. Tavaly óv végén Szarvas lakosságából 12,2 százalék volt beiratkozott könyvtári olvasó, a járás lakosságának pedig 10,9 százaléka. Most, az első fél évben Szarvason, 10 százaléknál tartanak, az őszitéli nagy forgalom azonban még hátra van, ez pedig azt jelenti, hogy magasan túlszárnyalják a tavalyi eredményt. Az ember természetesen arra is kíváncsi, hogy a számok mögött mi rejlik, mert az olvasótábor növekedése csak úgy önmagától sehol sem lehetséges. Tusják Györgyné elárulja a titkot. — Azzal, hogy tágasabb, szebb helyiségeket kaptunk, már sok mindent elértünk. Sokat számít azoitban a letéti könyvtárak forgalma is. Szarvason négy, az egész járás területén pedig 11 termelő- szövetkezetben sikerült letéti könyvtárat létrehoznunk és ezek forgalma évről évre növekszik. Látja, ilyen kis apróságon is kitűnően le lehet mérni a parasztság kulturális igényének növekedését. Sorban, részletesen beszél mind a 11 miniatűr könyvtárról. A legjobb — és ezt szintén számok bizonyítják — a szarvasi Bem Tsz könyvtára. Itt Janecskó Pál tsz- tag a könyvtáros. „Valamikor — meséli Tusjákné — úgy kezdte, hogy a régi olvasókörbe könyveket akart szerezni. Megbízták ezzel a gazdatársai, ő pedig utánajárt a dolognak. Hozzánk irányították, és egy kis eszmecsere után megállapodtunk: Janecskó bácsi könyveket visz ki a tsz-be, és megpróbál, ja megvetni egy könyvtár alapjait. Sikerült. Ma már 100 kötet könyvük van és ebben az évben eddig 387 kötetet kölcsönzött ki. Körülbelül 50 állandó olvasója van. „A szarvasi Dózsa, a Táncsics és a Vörös Csillag Tsz-ek könyvtárai is növekvő forgalomról adtak száfrásoknak megfelelően, hiszen nem lépnek be időben olyan termelési kapacitások, amelyekkel a távlati terv számolt. Mint kedvezőtlen jelenségről kell beszámolnunk a fajlagos beruházási költségek emelkedéséről. Egyes közgazdasági számítások szerint ezek a fajlagos költségek a második ötéves terv eredeti előirányzataihoz képest 10—12 százalékkal növekedtek. Tavaly például a Földművelésügyi Minisztérium 133 millió forintra kapott tervtúlteljesítési engedélyt, s ebből mintegy 127 milliót emésztett fel a mezőgazdasági gépek árának emelkedése. Az a baj,' hogy ezek az ár- és költségemelkedések nem járnak arányosan együtt a kapacitás és a korszerűségi fok megfelelő növekedésével. Ezek a jelenségek arra figyelmeztetik a beruházókat és a kivitelezőket — az országos irányító szerveket is —, hogy fordítsanak még nagyobb gondot a fajlagos beruházási költségek csökkentésére, az elszámolások ellenőrzésére. Az idei beruházási tervek maradéktalan teljesítése különösen nagy erőfeszítést igényel az építőipartól és a gépgyáraktól. Az 1963-as összberuházási előirányzatnak 34,8 százaléka valósult ‘ meg csupán az első fél évbén. Ez az arányszám több mint két százalékkal rosszabb, a tavalyi hasonló időszak beruházási terv teljesítéséhez. Mindebben kétségkívül szerepet játszik az építői par számottevő téli elmaradása. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a második, sőt a harmadik negyedévben is helyenként akadozik az építőipari vállalatok munkája. Cementhiány akadályozta például a munkát Hajdú- Bihar, Baranya és Sopron megyében, téglahiány a pécsi lakásépítkezéseken. Valóban anyaghiány lenne az építőiparban? Nem, az építőipar anyagkészletei a feladatokkal arányosan növekedtek. Az építőanyagok terítésével, területi elosztásával van baj, ami részben szervezési és tervezési hibákból származik, de kétségtelenül hozzájárul a szállítási kapacitások elégtelensége is. A másik gond, amely a téli adottság törlesztését megnehezíti: az építőipar munkaerőhiánya. Ez figyelmeztető jel a jövőt illetően is. Az építőipar egyre inkább képtelen ellátni növekvő feladatait a jelenlegi módszerekkel. Az építési vállalatoknál sok a munkaerőt nem éppen vonzó, nehéz és megerőltető fizikai munka, és igen alacsony a termelésszervezés színvonala. Több építőipari vállalatnál ezért nagyon helyesen nemcsak a túlórázást és a vasárnapi termelést vezették be a növekvő feladatok teljesítése végett, hanem fontos intézkedéseket hoztak a műszaki fejlesztés meggyorsítására, a munkaszervezés megjavítására. Gyakorlati tapasztalatok teljesítésének másik, nagyobb része a többi iparágra, elsősorban a gépiparra hárul. Az elmúlt évek tapasztalata azt bizonyítja, hogy a beruházások késedelmes üzembizonyítják például, hogy a folya-, be helyezését csak 30 százalék- matos termelésszervezéssel a lakóházépítkezéseken 10—12 hónapról hat hónapra csökken egy-egy ház átadási ideje, a munkaerőszükséglet pedig mintegy 30 százalékkal kevesebb. Az Építésügyi Minisztérium vezetőinek az építkezések fokozott gépesítésén túl olyan átfogó intézkedések megjavítását is szorgalmaznia kell, amilyen például a házgyárak létesítése. Az iparilag fejlett országokban az építőipari tevékenység egyre jobban hasonlít a telepített üzemekéhez. Nemcsak paneleket, kész fürdőszobákat, konyhákat, lakóhelyiségeket gyártanak előre. Ezeket a nagy egységeket speciális gépjárműveken szállítják az építkezés színhelyére, ahol csupán összeszerelik azokat. Ilyen és hasonló korszerű munkamódszerek és ésszerű szervezések vethetnek csak véget az építőipar krónikus munkaerőhiányának, s vetik meg az alapját nemcsak a ma, hanem a holnap tervteljesítésének is. Az idei beruházásokban 47,5 százalékos az építőipar részesedési aránya. A beruházási tarvek ban az építőipar, s 70 százalékban a gépipar lemaradása, illetve részben az importgépek kései beérkezése okozta. Most, amikor oly sok szó esik az építőipar lemaradásairól, nem szabad, hogy ez „ráérünk”, „úgysem rajtunk múlik” hangulat eluralkodásához vezessen a beruházási tervek teljesítésében nagyon is érdekelt gépiparban és külkereskedelmi szerveknél. Aki sokat markol, keveset fog — tartja a közmondás. Igaz ez a telepített üzemekre, amelyek profiltisztítással és nagy sorozatú gazdaságos gyártás kialakításával foglalkoznak, de még inkább igaz a beruházásokra. Az ötéves terv hátralévő részében tovább kell törekedni a beruházási eszközök szigorú koncentrálására, hogy az új létfontosságú üzemek minél gyorsabban kezdjék el a termelést s lássanak hozzá a nagy befektetések törlesztéséhez és minél kevesebb legyen a „holt tőke”, a befejezetlen beruházás, amely nagy értékeket fogyaszt be egyre csak emésztve a költségeket. Kovács József mot, a járásban pedig a békés- szén tandrási Zalka és Rákóczi Tsz- ek letéti könyvtáraiban élénk az élet — még nyáron is. — Mi is meglepődtünk kissé ezen a nyáron — mondja a könyvtárvezető —, soha ilyen forgalom nem volt! Pontos adatokat még nem mondhatok, de a tavaly nyári forgalmat biztosan megdupláztuk az idén. Hogyan sikerült? Gondolom, olvasóinknak tetszik a szebb, nagyobb könyvtár meg aztán tavasz végén olvasó-toborzó verseny t is hirdettünk a diákok között, ez is 50 új ifjúsági olvasót hozott a törzsgárdához. Vagy egy másik példa: örménykúton három pedagógus, Novodonszki András, Va- lastyán János és Patkó Lajosné vállalták, hogy a Kondoros! úti és a Skorka-iskolánál, valamint a tanácskirendeltségen rendszeres könyvtárszolgálatot tartanak. Meglátogattuk őket és azt mondják, hogy nagyon tetszett a tanyasiaknak, főleg a fiatalságnak, hogy ott a könyvtár a helyükben, minden hétre kereshetnek valami jó olvasnivalót. A liba. vagy tehénlegeltetés közben aztán „fogytak a betűk”. Ahogy így sorra vesszük a könyvtár életének egy-egy eseményét, visszatérünk újból az 1965- ös célhoz, ahhoz a bizonyos 15 szá. zalékhoz. Két esztendő van addig, tehát most, az olvasás igazi időszakának kezdetén a tavalyinál is jobb ötletekre, módszerekre lesz szükség.-Készülünk —mondja Tusják. né. Most a kiszistákkal tárgyalunk, hogy a József Attila olvasómozgalom keretében KlSZ-megbíza- tásként néhány lány és fiú 100— 150 kötetes vándorládákkal keresse fel a község nagyobb üzemeit, ktsz-ert, ahol kéthetenként könyvtári órákat tartanának. Mindenütt kifüggesztenének egy „kívánság-füzetet” is, ebbe a dolgozók beleírják: mit szeretnének elolvasni? A következő kölcsönzéskor azután megkapják a kívánt művet. Ügy tervezzük, hogy szeptember végén megkezdjük a vándorládák „látogatásait”. Ez persze csak egy ötlet a sok közül, de nagyon jó ötlet, sok helyen alkalmazható lenne! „Most éljük az ötletek időszakát — mosolyog a könyvtárvezető —, ettől fő a feje a két munkatársamnak is, Szatur Gézánénak és Balczó Pálnak. A tanács is sokat segít, éppen ma lesz egy járási tanácsülés, ahol a könyvtár munkája is szóba kerül.” fiz idő gyorsan telt, Tusjákné a tanácsülésre siet, az újságíró pedig élgondolkozva olvas egy fel. írást a kölcsönzőben: „Minden jó könyv egy-egy tanítója a nemzetnek. — Gárdonyi.” Itt tudják, hogy mit mondott ezzel az Egri Csillagok halhatatlan írója. Sass Ervin A pacsirták és a tranzisztoros rádiók A londoni városi hatóságok rendeletét hoztak: a tavasz beköszöntővel a fővárosi parkok és kertek látogatóinak nem szabad bekapcsolniuk hordozható rádiójukat. A tilalom oka a következő: a zenés rádióadások elfojtják a szárnyas dalosok hangját, a londoniak pedig nagyon szeretik a pacsirtákat.
