Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-05 / 208. szám

1963. szeptember 5.

Csütörtök

Mennyi a bevonulási segély összege?

B. B. kérdezi Csabacsűdről:

A sorkatonai szolgálatra bevonuló dolgozónak a 3050/1943. (IV. 3.) kormány számú rendelet 3. paragrafus (1) bekezdése értelmében bevonulási segélyként félhavi illetményét, illetve kétheti munkabérét kell űzetni; ha pedig a dolgozó legalább egy gyermeket eltart, egyhavi illetményt, illetve négyheti munkabért kell bevonulási segélyként folyósítani.

A fent említett rendelet ugyan a

családi pótlékra jogosultság feltételéhez kötötte a magasabb segély folyósítását, azonban a rendelet megjelenésekor egy gyermek után is járt családi pótlék. A családi pótlék folyósításában bekövetkezett változások nem másították meg azt a célt, hogy az egy gyermeket ténylegesen eltartó bevonulok magasabb bevonulási segélyt kapjanak,

A családi segélyre jogosult részére bevonulási segély nem fizethető;

Ki jogosult a jubileumi jutalomra?

S. M-né kérdezi Békéscsabáról:

A jubileumi jutalom a munkahelyén meghatározott időn át (25, 40, illetve 50 éven) folyamatos munfcaviszony- nyai rendelkező dolgozót illeti meg. Ha a dolgozó önkényesen kilépett, fegyelmi úton elbocsátották vagy munkaviszonya bármilyen más okból úgy szűnt meg, hogy a következő munka- viszonya az Mt. V. 93. paragrafusa ßzerint nem folyamatos, a jubileumi jutalomban csak akkor részesül, ha a szükséges időt folyamatos munkaviszonyban ismét eltöltötte;

Abban az esetben azonban, ha a dolgozó a jubileumi időt betöltötte, a jubileumi jutalmat részére folyósítani kéül még akkor is, ha annak, kifizetését nem kérte, mert a jubileumi jutalom a dolgozót megillető járandóság, s ennek következtében — a munkabérhez hasonlóan — a dolgozó külön kérelme nélkül is fizetni kéül.

Ebből következik, hogyha a dolgozó a jubileumi idő betöltése után meghal, a jubileumi jutalmat az örökösök kezéhez kell kifizetni A jubileumi jutalom tehát ilyen ‘esetben az örökösök szempontjából a vállalattal szemben munkabérj ellegű követelés.

liából származó Joao Gaetano engedélyt kért arra, hogy anyósa ha_ lála alkalmából tűzijátékot rendezzen. Egész fizetését rakétákra és római gyertyákra költötte, s kijelentette: „Ez életem legszebb napja”.

A rendőrség még nem találta meg a törvénycikkelyt, amely alapján elejét veheti az érzelmek e furcsa megnyilatkozásának.

Jllih't iszik

Kitalálták

Már az elmúlt héten elkezdődött a suttogás és erre a, hétre már nyilvánvalóvá vált, hogy egyre több ember hitte él:

— Lehet jelentkezni jugoszláviai munkára.

Akik kitalálták a hírt, először csak suttogva adták tovább, de a békéscsabai városi tanács mun- kacrőgazdálkodási osztályán már egyesek úgy jelentkeztek, hogy tudták a fizetéseket is.

A hírben benne volt: aki vállalja, hogy dolgozik a földrengéssújtotta jugoszláv város felépítésénél, az idehaza 30 ezer forintot, odakint pedig havi háromezer forintos fizetést kap. Persze a hír nem igaz, nem is volt róla szó. De azok, akik Orosházáról, Gyo- máról vagy az ÉM. Békés megyei Építőipari Vállalattól különböző indokokkal kéredzkedtek el munkahelyükről, hogy jelentkezzenek, a bérfizetés napján dühönghetnek, hogy elvesztettek egy munkanapot, anyagi veszteség érte őket, mert elhittek egy rémhírt.

(—czi.) i

Békéscsaba lakói

gyakran láthatnak egy alacsony, fekete hajú embert, aiki a nap legnagyobb részében részeg. Vele találkoztam:

— Maga miiért iszik?

Meglepődve néz. Furcsának találja a kérdést.

— Maga kicsoda?

Elmondom. Szinte

örül a találkozásnak. Barátja most ment eü. Dadogva kérdezte tőle: — Futja még három cent szilvára? — Nem futotta és így egyedül maradt.

— Miért iszik? — ismétlem a kérdést.

Kicsit megrántja a vállát, csapzott-fényes haját hátratolja kezével.

— Elhódít — mondja.

— Ennyi az egész?

— Meg azért, mert itt lakom.

— Hol?

— Hát itt — mondja, és végigmutat a kocsmahelyiségen.

— Miiért?

A gyors kérdések megzavarják, nagyokat pislog, cigarettát keres és rágyújt úgy, hogy öt-hat gyufát eltör.

—. Nincs lakásom.« a pádon alszom.« mikor melyiken... mostanában hűvösek az éjszakák..; ha esik, itt a viharkabát... magamra borítom... pádon alszom kérem ... Műlábbal... Nem hiszi?

Kotorászik zsebeiben, igazolást vesz elő. Bizonyítja,

— Kérem a pádon alszom.., amikor záróra után elmegyek innen... műlábbal alszom... a pádon... Műlábbal... Nem hiszir.;;

Megint keresgéld a papírt.

—Most mutatta.

Bizony talanul rám néz, vajon igazat mondok-e, azután folytatja:

— Éjjeliőr vagyok... Holnap reggel 6-ra megyek be, holnapután 6- i g.

— Hogy bírja ezt?

— Muszáj, kérem.«

— Moziba jár?

— Nincs rá pénzem; ;-.

— Ha kevesebbet inna, akikor lenne.

Legyint egyet, alig bírja nyitva tartani a szemét.

— Jó így magának?

— Nagyon rossz.

— Akkor miért él így?

— Nincs már kérem nekem semmi ambícióm'. .. Mit iszik?

— Köszönöm, nem kérek.

— Mit iszik? Szívesen fizetem;

— Olvasni szokott?

Felragyog az arca: —

Szoktam és megfejtek minden keresztrejtvényt.

— Rokona van ?

—-Nincs... van egy.;, nem enged be a lakásba... bepereltem... Tavaly temettem eü az anyámat.-«.

—. Vége a nyárnak, hideg az éjszaka, miért nem megy albérletbe?

— Nincs pénzem.*. kevés a fizetésem — számolja, hogy miire is költi ek

— Azon a pénzen, amit itt hagy, bérelhetne egy szobát.

— Nem kapok sehol- sem.

— Keresett?

— Igen — mondja bizonytalanul. — Itt bezárnak, én meg megyek aludni egy pádra..; Két és fél hónapja padom alszom az utcán... Nem hiszi?.«

— Ha lenne lakása, nem inna?

Majdnem teljesen be van hunyva a szeme. Morog magában valamit..;

Még egyszer kérdezem. Ezt már hallja.

— Jó lenne egy lakás... jót aludni.«

— Akkor nem inna?

— Tudja az ital... elhódít.

— De reggelre kijózanodik.

— Akkor újra iszom — nondja és megint megkérdezi, hogy mit fizessen nekem. — Semmit!

— Hát akkor a viszontlátásra;

Kitántorog az ajtón, és valamelyik pádon aztán elalszik.

Azt mondta: jó hogy találkoztunk. L. Zoltánnak hívják és a „Kossuthban” lehet megtalálni. Kért, hogy írjam meg. Hát megírtam. Én így, mások másképpen segíthetnének neki.

(vz)

alább egy-egy szeletnyi finom sült halnak felel meg.

Estefelé elcsendesedik a szél. Kezdődik a szúnyogok eldorádó- ja. Az ember szinte gondolkodóba esik: vajon miből éltek ezek a horgászversenyig?

Közben már készül a finom halászlé körösi halból. „Rejtély. Hogyan történt, nem tudom.” Mint vendég nem is tartom illendőnek a túlságos kíváncsiskodást. A vasokáig együtt maradnak még a horgászok és a vendégek. Barátságban, egyetértésben, mint egy nagy család. Bandi Rezső, az egyesület titkára és a verseny főrendezője ezt a kialakult jó kapcsolatot tartja a legfontosabb eredménynek. És valóban igaza van, bár egy-két szép ponty, süllő vagy harcsa is jól jött volna hoz- zá , »

Pásztor Béla

Negyven ember, 120 bot, 240 horog

(És miből készül a halászlé?)

Gyönyörű napsütéses az idő. Nyugati irányból szellő fodrozza a Körös vizét. Sejtelmesen susognak a nyárfák levelei. A folyó mindkét partján orosházi horgászok üldögélnek és lesik a prédád. Negyven ember, 120 bot, 240 horog. Általános offenzíva a vizek országának békés lakói ellen. Jaj nektek, halak!

szél ne fújna már megint! — sóhajtoznak magukban a parton ülök itt is — ott is.

csórónál csak az derül ki, hogy Szilágyi András és Aradi Pál kitűnő amatőr szakácsok.

Este a part mentén fények villannak fel. Sokan éjszakai fogásra is berendezkednek. Mert ugyebár a nagy halak ilyenkor járnak?! — Vérbeli horgász soha nem veszti el a reményt. Egy kis

A természetfelelős, aki úgy lát- beszélgetésre is összejönnek Jóiszik, most a támadók malmára esik felidézni a múltat, amikor akarja hajtani a vizet, megfordít- még „ekkora” halak kerültek horogra.

De Szilágyi János bácsi felesége hitetlenkedik:

— Érdekes, én eddig sosem láttam. Igaz, minden évben csak egyszer jövök ki a férjemmel, de akkor még „ekkorái?’ sem fog. (Csupán egy araszt mutat.)

Az emberek mosolyognak. Midnek ebből vitát rendezni?

ja a szélirányt Mások azonban erre így fohászkodnak.

— A fene ette volna meg!

Nemsokára forgószél támad.

— No, ■ csak ez hiányzik! — morajlik fel az, aki eddig még hallgatott.

És igazuk van a felszólalóknak, amit bizonyít, hogy egy fia hal sem kerül horogra. Hiába raknak rá kígyót, békát... azaz békát, gilisztát, piócát, potentát meg miegyebet, amelyek mindegyike — emberi mértékkel mérve — legHajnalban a fáradtságnak még a nyoma sem látszik az arcokon. Majd most.., így van ez délelőtt és délután is. Csak amikor már befejezéshez közeledik a verseny és egy tisztességes hal sem került még horogra, akkor bosszankodnak magukban. De ez sem tart sokáig, hiszen pótolhatják a mulasztottakat. Szeptember és október az igazi horgászidény — mondják, amit ezek után senki sem vonhat kétségbe.

A verseny — hal hiányában — nem értékelhető. Annái inkább azonban (a Gyomai Halászati Sző. vetkezet jóvoltából) a finom halászlé, valamint a marhapörkölt, na meg a sör,, bor és egyéb ital- féle, ami teljesen helyreállítja a jó hangulatot. A lakoma a verseny fénypontja, melyért érdemes volt a szombatot és a vasárnapot a Körös partján tölteni és a szúnyogcsípéseket is elszenvedni,

Lehet-e valakit népgazdasági érdekből alacsonyabb munkakörbe helyezni?

K. M. kérdezi Battonyáról:

A dolgozók foglalkoztatása a mindenkori népgazdasági érdeknek megfelelően történik. Erre tekintettel kerül sor az új dolgozók alkalmazására vagy a létszámcsökkentésre, ez teheti szükségessé a munkahelyen belüli

Tűzijáték az anyás halála alkalmaké!

Santosban, Brasilia kávé-íkikö- fcőjében, azon a kérdésen töri fejét a rendőrség vezetője, hogy szabad- e tűzijátékot rendezni az anyós ha. lála alkalmából.

Ugyanis a heves vérmérsékletű lakosáról híres Észalkkelet-Brasí.

munkaerőátcsopomtosítást, vagy például az Mt. 133 paragrafus (11) bekezdése B. pontja alapján a gyengébb képzettségű, vagy nem megfelelő munkát végző dolgozó áthelyezését, különösebb szaktudást stb. neim kívánó munkakörbe éppen úgy, mint a Jő képzettségű dolgozónak magasabb munkakörbe való helyezését. Téves ugyanis az a nézet, amely az Mt. V. 175. paragrafus (2) bekezdés rendelkezéséből arra következtet, hogy a dolgozót csak fegyelmi büntetésként lehet alacsonyabb munkakörbe áthelyezni. Az Mt. 30. paragrafus (1) bekezdés C. pontja éppen a népgazdasági érdekben történt alacsonyabb munkakörbe helyezés esetére biztosít a dolgozó részére igazgatód hozzájárulástól mentes felmondási jogot,

ő már 31 kilós harcsát is fogott? (Erről fénykép is van.)

— Hej, legalább ez a nyugati

A támadók első soraiban találjuk Veszek. Ferencet, Fruzsa Jánost, Debreceni Antalt, Sülé Sándort, dr. Taby Lászlót, Szilágyi Jánost, akiket fegyelmezett csatarendben követnek a többiek. Még asszonyok és gyermekek is. Csak a mindenki Széli Gyurka bácsija maradt ki közülük, akinek Pithia titokban megjósolta, hogy a harc kilátástalan. Minek rontsa a tekintélyét holmi dekásokkal, amikor

Jogtanácsosunk válaszol