Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-29 / 229. szám

1963. szeptember 29. 6 Vasárnap CSAIAD-OTTHON WWWWWWWWWWW V\A^V%AAAVVNAAAAAAAVVVWWWVVWVVWV Szagos századok — illatos történelem Mindenki ismeri ezt a szót — parfüm, de csak nagyon keve­sen tudják, hogy a „per fumum” latin kifejezésből származik, ami magyarul azt jelenti: „füstre”. Tömjénnel már a történelem előtti korokban is füstöltek. Céd­rust, ciprust, illatos fenyőgyantát égettek. Az áldozati állatokat is illatos eszenciákkal töltötték. A papok, mint a drága kincset, úgy őrizték az értékes edényekben tárolt sza­gos kenőcsöket, olajakat. Tuten- kámen sírjában olyan kenőcsöket találtak, melyeknek elemzésénél kiderült, hogy azok indiai balzsa­mokat tartalmaznak. E balzsa­mokról még a biblia is említést tesz. Az asszírok előszeretettel parfü- möztek gyűrűs csigába bodorított szakállukat. Hem szeretném kiábrándíta­ni a nőket, de a parfüm legfonto­sabb alapelemeit ma is az álla­tok szolgáltatják. A szürke ámb- rát a tropikus tengereken élő cet­hal belső váladékából állítják elő. A legfinomabb Dior-parfüm sem készülhet ámbra nélkül. A másik állati termék, amely körülbelül egyidős az ámbrával, a mósusz. Állítólag a Tibetben élő mósu- szok szolgáltatják ezt az anyagot A „zibet” nevű erős illatszert az Afrikában és Kelet-Ázsiában élő zibetmacska mirigyeiből készítik. Nyersen nem valami kellemes az illata, de finomítás után kitűnő parfüm készül belőle. A XVII. és a XVIII. század dandy-jei „burnót- dohányükat” illatosították a zi- bettel. A szakértők a bíbortetűre is esküsznek, azt állítják, hogy Urban! osztályvezetőt az egyik minisztériumból hosszú, hűséges szolgálat után udvari tanácsossá nevezték ki. Régi iskolatársa lá­togatta meg a hivatalban, gratu­lált és az újdonsült udvari taná­csos büszkén vezette végig a há­zon és a sok irodahelyiségen. „Mondd csak, kérdezte kis idő múltán a barátja, hány ember van tulajdonképpen alád rendelve?” „Hm, dörmögött Urbani és saj­nálkozva rázta a fejét: Ezt így egyből nem tudnám neked meg­igen kiváló illatszer-alapanyag. Kiábrándító, de hát mit csinál­junk. fl görögök nemcsak ruháju­kat, ételeiket és italukat illatosí­tották, hanem a parfüm gyógyító hatásáról is megemlékeznek. A kozmetika szó maga is görög ere­detű (a kozmosz rendet jelent és azonkívül ékszert, ékességet is). Rómában „kozmeának” nevez­ték azt a görög rabszolganőt, aki úrnője toilette-készítésénél se. gédkezett. A középkor kedvenc illata a le­vendula volt A XII. században egy apácafőnöknő emlékirataiban úgy emlékezik a parfümre, mint ami az egészségre jó hatást gya­korol. Később az egyház fellépett a nők illatszerhasználata ellen. A botanikában jártas szerzetesek azonban az egyház tilalma ellené­re is tovább gyártották. A domi­nikánus szerzetesek már 1508-ban felfigyeltek az illatszergyártás ki­tűnő üzleti lehetőségeire, és a Firenze mellett lévő Santa Maria Novello kolostorban parfümgyárat rendeztek be. A középkorban fenyők és más illátos fák füstjét használták fel védekezésül a pestis ellen. (Hip- pokrates is beszámol e parfüm gyógyító hatásába vetett ősrégi hitről. A Pasteur Intézet is iga­zolja őt. Megállapították, hogy a sárgaláz mikroorganizmusait bizo­nyos illatos növényolaj elpusztít­ja) . Kedvelt márka volt-abban az időben a „franchipan” nevű illat­szer, melyet a magyar történelem­ből ismert Frangepánok valame­lyik római atyafia készített bor­„Ugyan menj már, azt csak tu­dod, hogy hány embert foglalkoz­tatnak itt?” — nevetett hitetlenül a barátja. „Nem, tényleg nem tudom.” „Neked, mint főnöknek azt csak tudnod kell, hogy hány ember dolgozik a házban?” „Ja, erre gondolsz, — kapcsolt hirtelen az udvari tanácsos és jó­indulatúan felnevetett. Hát dol­gozni legfeljebb a fele dolgozik” — vágta ki büszkén. szöszből. Egy másik Frangepán is megbecsült névet vívott ki az illatszer-szakmában: feltalálta azt, ami eddig hiányzott a hölgyeknek — az illatosított kesztyűt. Spa­nyolország sem akart elmaradni a kozmetikai ipar versenyében; a XVI. században* piacra dobta ,,peau d’Espagne”-nefc nevezett parfümözött bőröket. A divat át­terjedt Oroszországra is, a bojá­rok csak desztillált nyírfaolajjal illatosított csizmát húztak fel ne­mesi lábukra. IV. Henrik 1426-ban szép címert engedélyezett a céhbe tömörült illatszer- és kesztyűkészítők szá­mára. Erre a könyvkötők is vér­szemet kaptak, és illatos könyve­ken keresztül próbálták terjeszte­ni az árujukat és a tudományt. Az oxfordi egyetem könyvtárában még napjainkig is szagoltatják azt az 1400-as évekből származó könyvet, mely még ma is — be­csületére legyen mondva — kel­lemes rózsaillatot áraszt. Á Napkirály parfümözott udva­rának szagától egész Franciaor­szág prüszkölt. XIV. Lajos udvar­tartásának egyik kiemelkedő tag­ja Martial, az illatszerkészítő, aki. ről még Moliere is megemlékezik. Madame Dubarry-nak és London elegáns népének maga Cagliostro szállította nagyban és kicsinyben a parfümöt, melyet általában mo­sakodás helyett használtak. Ké­sőbb Napoleon havonta hatvan üveg parfümöt fogyasztott. Az egész. Világon ismertté vált’ '■Johann Maria Farina neve, aki a XVIII. század elején kivándorolt Olaszországból és Kölnben tele­pedett le. Itt megkezdte a „kölni­víz” gyártását. Még a gyártmá­nyának Kölnische Wasser volt a neve, a kutya sem vásárolta. De mikor „Eau de Cologne”-re ke­resztelte át, egyszerre nagy sikert aratott. Végül idézzük az angol parla­ment 1770-ben hozott törvényét olyan „asszonyok, leányok és öz­vegyek ellen, akik nem átallták a jobb somra méltó férfiakat par­fümmel, kendőzéssel, műfogsorral és hamis hajzattal házasságra csá­bítani”. Nem valószínű, hogy az angol nők különösebb lelkesedés­sel fogadták volna ezt az elhamar­kodott törvényt. Az tény, hogy jogerőre sohasem emelkedett. Sényi Imre mondani.” iirr.tjTi.É/T jLfTiinr ámrr Énr,fcTÉi‘TÉiTÉ*rAT,ÉTii^ itt** —* f ■t~ hT íi-t- éti t iTttiTtt éit éi t éiTiéit íit éi Ez csak Bécsben van így... Üdülés iránytűvel Kovácsi K. Jánost a vállalat álhipöhonderét, aki félt az erős nyári napsütéstől, kérésére ősszel utalták be a ba­latoni, egész éven át nyitva tartó üdülőbe. Bs ezzel megkezdődött a portás mántíromsága. — Legyen szíves déli fekvésű szobát adni — kérte Kovácsi. — Tessék, itt a föld­szinti 12-es. Tíz perc múlva Ková­csi visszarohant a por­táshoz. — Kérem, a szoba nem déli, hanem délke­leti fekvésű. — Sajnálom, most nincs időnk az üdülőt megfordítani. mm Ne tessék tréfálni­Biztosan van kimondot­tan déli fekvésű is. — Nincs, mert az építész 1893-ban, ami­kor az üdülő épült, nem gondolt erre. Ellenben van egy északnyugati fekvésű szoba. — Akkor kérem azt. Űjabb tíz perc múlva ismét jelentkezett: — Más szobát kérek, mert az ablak a domb­ra néz. Én a Balatont szeretném látni. — Tessék, a földszint 9-es. Adok iránytűt, tessék meggyőződni, hogy milyen fekvésű. Kovácsi délben hőmé­rőt tett a levesbe és visszaküldte: — Csak 22 fokos levest szabad ennem... Másnap már minden­ki ismerte Kovácsit, aki az ebédlőben kinyitotta az ablakot, mert nem volt levegő, azután nyomban becsukta, mert huzat volt, felgyújtotta az összes villanykörté­ket, mert homályos volt a terem, aztán eloltotta, mert a nagy világosság bántotta a szemét. Az ételt mosolyogva tették eléje: — Tessék, 21 fokos a borjúpörkölt... Eltelt három nap és Kovácsi ismét kéréssel ■ jelent meg a portásnál: — Ma telihold van és pont az én ágyamra süt. — Tessék lehúzni a redőnyt — Akkor nem jön be a levegő. —•Adjak holdmentes szobát? — Ha lehet... Másnap újra ott állott a portás előtt. — Hold-ügyben óhajt valamit? — kérdezte az mosolyogva. — Nem, hanem szeret­nék a második emeletre költözni. — Miért? — Most jutott eszem­be, hogy az orvos tulaj­donképpen magaslati le­vegőt rendelt nekem... Palásti László SsűtánUoU Üjabb példa a gyermeklogikára. Barátom 5 éves kisfia meglepő kér­déssel áll apja elé: — Ugye, apa, a Nap ezen a nyáron nagyon elfáradha­tott? — Hát ezt meg honnan veszed? — Na hallod?! Mindennap korán kelt és későn nyugo­dott le. Ráadásul ab­ban az iszonyú káni­kulában sohasem húzódhatott az ár­nyékba.. Ez meg az autóbu­szon történt. Négy év körüli kis­fiú le sem tagadha­tó érdeklődéssel fi­gyeli a nappali fényt sugárzó, karcsú os- tomyeleket. Kisvár­tatva megszólal: — Ugye, apa, ezek­kel az ostornyelek, kel az autóbuszt ve­rik, ha nem húz!? Kutyahűség, han­gyaszorgalom, bir­katürelem..: Vajha minden em­ber rendelkeznék ezekkel a tulajdon­ságokkal! Találkoztam véle­ményekkel, amelyek szerint „szilánkjaim” nem elég szelleme­sek, sőt: unalmasak. Megvallom, mód fe­lett megörvendeztet­tek ezek a kritikák! Hisz’ ez azt jelenti, hogy írásaimat még azok is elolvassák, akik a legszívesebben — szilánkot nyomná­nak a talpamba... « jn A nagyképűség te­teje: „... és tudjátok, még nyolcadikén is úgy hozták utánam a fizetésemet...” *X* Békéscsabán, a vas­úti gyaloghíd — köz­ismert nevén: repülő- híd — mindkét végén és a közepén egy-egy szembetűnő tábla el­lentmondást nem tű. rően figyelmeztet: „A hídon dohá­nyozni és égő ciga­rettát ledobni tilos!” Szeretem részletei­ben is megfogadni az efféle figyelmezteté­seket. S most komoly fejtörést okoz, vajon hogyan tudnám a híd tetejéről az égő cigarettát ledobni, amelyet a dohányzást tiltó rendelkezés oká­ból már a lépcsőfel­járó előtt gondosan Építkezünk, min­denfelé építkezünk. Az ember lépten- nyomon találkozik ilyen táblával: „Vigyázat! A tetőn dolgoznak!” Elővigyázatos em­ber vagyok, de sze­retem a kényelmet is. A magam részéről ez esetben az elővigyá­zatosságot célzó fele­lősséget megoszta­nám az építőmunká­sokkal. Tegyenek a tetőre is egy táblát: .»Vigyázat! A jár­dán mászkálnak!” *x* Olvasom taz új­ságban, hogy az EN SZ-közgy ülésen minden tagállam öt rendes és öt pótdele­gátussal képviselteti magát. Azt is megtu­dom, hogy most már csupán néhány ország — közöttük több tör­peállam — nem tag­ja a világszervezet­nek. Elgondolkoztat: mi. ért nem szerepel pl. Andorra a tagálla­mok névsorán? Al­kalmasint azért, mert, ha a tíztagú andor­rai delegáció elfog­lalná helyét a köz­gyűlésben, akkor ott­hon nem maradna senki­éi tapostam? —kazár— oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo D l VAT 1. Flausch szövetből készült tűzés díszítéses őszi kosztüm. 2. Magas, de lehajtható, érdekes gallérral készült átmeneti kabát, mind tweed szövetből, mind fésűs szövetből megoldható. 3. 3 a. Alpakka szövetből készült kiskosztüm, divatos, hosszú­kás gallérral, nappalra szövet ingblúzzal, estére selyemblúzzal Is elegáns. 4. Kissé hosszított derékkal szabott brokát selyemruha gyöngy­rojt díszítéssel, mély kivágással. 5. Tweed szövetből készült „kisruha” megkötött gallérral, és ingblúz ujjal. Rajzolta: M. Nádor Vera •>0000000000000000000000000000000000000000000000000 Az orvos és beteg Egyszer az orvoshoz elment egy idős ember. A doktor figyel­mesen megvizsgálta és így szólt: Semmilyen orvosság nem se­gít. A következőképpen kell pi­hennie: — Utazzon el egy hónapra fa­lura, korábban feküdjön le aludni, igyon tejet, sétáljon többet és naponta csak egy cigarettát szív­jon. — Mindent úgy fogok csinál­ni, ahogyan tanácsolta doktor úr — mondta a beteg. Egy hónap múlva ismét feli kereste a doktort. — No, hogy van? Hogy áll az egészsége? — kérdezte az orvos. — Most sokkal jobban érzem magam — felelte az öreg ember.— Jót pihentem. Korán lefeküdtem aludni, ittam tejet, sokat sétál­tam. De a dohányzás majdnem megölt. Ez nem tréfa dolog, ilyen idős korban kezdeni el do­hányozni. Oroszból fordította: Sz. M.

Next

/
Thumbnails
Contents