Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-26 / 226. szám

1963. szeptember 26.

4

Csütörtök

iIIV)g;aiIták Békés megye 20 éves távlati fejlesztési ta 11111inánvtervezetét

Szerdán délelőtt 9 óraikor Békéscsabán, a városi tanács nagytermében tartotta együttes ülését a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottsága és Békés megye Tanácsa. Az együttes ülést Papp István elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg, aki üdvözölte a megjelenteket, többek között Szobek András elvtársat, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának tagját, megyénk országgyűlési képviselőjét, Bartucz István elv. társat, az MSZMP Központi Bizottságának ipari osztályának munkatársát, Maczkó István elvtársat, a Művelődésügyi Minisztérium képviseletében megjelent Koren István és Bozzai László elvtársakat, Alföldi György és Sztankovics József elvtársakat, az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviselőit, Kvrucz János elvtársat, az Építésügyi Minisztérium lakáspolitikai főosztályának mun. katársát. Ezután átadta a szót Szabó Sándor elvtársnak, a me. gyei pártbizottság titkárának, aki vitaindító előadásában szólt Békés megye 20 éves távlati fejlesztési tanulmány tervezetéről. Elöljárójában elmondotta, hogy:

— Elérkeztünk ahhoz az időponthoz, amikor a megye két vezető testületé elé terjeszthetjük megvitatás és állásfoglalás céljából Békés megye 20 éves távlati fejlesztési tervtanulmányát. Közismert, hogy közel két évvel ezelőtt a megyei pártbizottság és a megyei tanács (kezdeményezése alapján fogtunk hozzá a tervtanulmány kidolgozásához és előkészítéséhez. Ebben a munkában jelentős számmal és lelkesen vettek részt párttagok és pártonkívüliek, a műszaki, a mezőgazdasági értelmiség, a pedagógusok, közgazdászok, az orvosok, a gyárak és a termelőszövetkezetek vezetői.

Szabó Sándor elvtárs ezután javasolta, hogy az együttes ülés fejezze ki elismerését mindazoknak, akik e jelentőségteljes feladat megvalósításában a szakbizottságokban, a szerkesztő bizottságokban és a kivitelezésben közreműködtek. Majd szólt arról, hogy a tervtanulmány kilenc fejezetben 133 oldalon tárgyalja azokat a jelenlegi és jövőbeni feladatokat, amelyekre a legjobban kell a figyelmet összpontosítani. Vitaindító előadásában Szabó elvtárs elmondotta azt is, hogy a tervtanulmányban megjelölt számok, amelyek 1965-től 1980-ig jelölik meg a célkitűzéseket, nem tervszámok, hanem olyan célkitűzések, amelyek a fejlődés dinamikáját mutatják. Hiszen elképzelhető, hogy mind a megjelölt számszerű célkitűzésben, mind az ütemben bekövetkezik bizonyos eltérés, akár plusz, akár mínusz irányban. A tervtanulmánynak a célja ugyanis az volt, hogy reális alapokat teremtsen a megyei pártbizottság, a megyei tanács végrehajtó bizottságai számára, a megyei politika kialakításához.

Indokolja a tervtanulmány elkészítésének szükségességét az is, hogy a jövőben a megye vezető testületéi a párt Központi Bizottsága és a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány határozatai alapján és annak megfelelően még gondosabban, biztonságosabban tudjanak tervezni, a feladatokat jobban meg tudják, jelölni a megye pártszervezeteinek és tanácsi szerveinek.

— A megye vezető testületéi és végrehajtó bizottságai jól tudják, hogy az előrelátás hiánya éppen úgy szolgálhat negatívumokat, mint a megalapozottság nélküli előreszaiádas. Ugyanakkor az előrelátó vezetés a megye, a járás, a község adottságainak gondos vizsgálata alapján a lehetőségeket hozzáértőbben, bátrabban tudja felszínre hozni, a népgazdaság érdekeinek megfelelően kihasználni. Az ilyen értelmű munkának fontos kerete a fejlesztési tervta- nulmány, amely a párt politikai vonalának, a népgazdaság érdekeinek megfelelően a következő nép- gazdasági tervekben indokolt, hogy realizálódjon. Az ötéves és az éves tervek részletesebb kimunkálásában szükséges, hogy alapul szolgáljanak az 1980-ig szóló tervtanulmányban rögzített mutatók, amelyeknek reális feltételeit meg kell teremteni. A tervtanulmány különböző fejezeteit

Szabó Sándor elvtárs ezután szólt arról, hogy a tanulmánytervezet feltételezi, hogy a második ötéves tervtörvény mutatói teljesítve lesznek, miután mint alappal, az 1965-ös szintrehozással számol. A második ötéves terv célkitűzései, annak megyei számadatai reálisak és megvalósításának objektív akadályai lényegében nincsenek. Mint mondotta:

— Mindent el kell követnünk azért, hogy a második ötéves terv célkitűzései valóra váljanak és azokat az okokat, amelyek befolyásolhatják a tervek teljesítését, meg kell szüntetni.

Ezután szólt arról, hogy a mezőgazdaság fejlesztésében elért eredmények a termelőerők, a termelőszövetkezeti tagok tudatának fejlődését tekintve 1980-ig a megye mezőgazdaságában a következő célkitűzések megvalósítása lehetséges:

először: a kenyérgabona termesztésének továbbfejlesztése, egységnyi területen hozamának jelentős emelése;

másodszor: a növekvő állatálloMegyénk történetírásának sj- lyos mulasztásai vannak. Az elmélyült kutatás alig nyújt egykét helyen megfelelő képet a mába torkolló közelmúlt fejlődéséről. Holott kötelességünk lenne az, hogy ennek az időszaknak, nevezetesen hazánk felszabadulás utáni korának eseményeit, küzdelmeit egyre pontosabban és tudat,osabban •megvilágí tsuk.

Ezek a gondolatok merülnek fel akkor, midőn egy halk, szerény modorú, visszahúzódó, de ugyanakkor kemény harcokban gazdag és munkás életre. Kemény Gábor életére emlékszünk. Maga írta egyik legjelentősebb művében azt, hogy „nagy történeti változások ideológiai változásokat is szoktak okozni s ilyenkor az új eszmék hódításának dinamikus lendületében. könnyen megfeledkezünk a közelmúlt harcairól”. Ez a megállapítása rajta teljesült be leginkább.

Látásmódjának alappozíciója a politikai, kulturális, nemzetiségi szabadság és nem utolsósorban, — a két világháború közötti időszak megkötöttségeinek ellenhatásaként, — a tan- szabadság. Ezeknek az eszmékpediig az illetékes főhatóságokkal össze kell hangolni, éppen azért, hogy az fedje minden vonatkozásban a népgazdaság érdekeit, ugyanakkor az eddigiektől eltérően jobban váljanak ismertté azok a lehetőségek és szükségletek, amelyek Békés megyében rejlenek és indokoltak. A koordináció, az ellenőrző számítások, a fő és részletkérdések gondos ellenőrzése után a megye távlati fejlesztési elképzelésének megismertetése szükséges a járási, városi, községi pártbizottságokkal, tanácsokkal, hogy a megfelelő tervidőszakot előkészítő szakaszaiban azok megfontolt, de bátor véleményt nyilváníthassanak — mondotta Szabó elvtárs.

mány számára a megfelelő takarmánybázis biztosítása;

harmadszor: a zöldségtermő területet fokozatosan növelve a 20 éves távlatban 1980-ra a jelenleginek mintegy 173 százalékára való emelése.

A mezőgazdasági helyzet részletes elemzése után Szabó elvtárs szólt az ipar és az építőipar helyzetéről. Megállapította, hogy a foglalkoztatottság a szocialista iparban 1962-ben 10,9

százalékkal, az építőiparban 26,2 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban. Í963-ban ez a növekvés tovább tartott — majd így folytatta:

— A foglalkoztatottság növekedését elsősorban néhány új ■létesítmény üzembe helyezése eredményezte, például a Békéscsabai Konzervgyár és hűtőház. Hozzájárult ehhez természetesen a gáz- és olaj lelőhelyek mind nagyobb mértékű feltárása is. Az említett tényezők azonban nemcsak a foglalkoztatottságra voltak hatással, hanem megváltoztatták a megyében a termelt termékek összetének a képviselete töretlenül viszi őt előre élete útján a millennium korától a felszabadulást követő időkig. Kemény Gábor életműve az öntudatos alkotások sorozata, melyek mozaik- daraboknak látszanak ugyan, de részei voltak egy osztatlan eszménynek: az emberi szabadságnak és a szabad művelődés jogának.,

Kemény Gábor egy szerény szarvasi kisiparos házából indult el, és ennek az útnak során a szarvasi gimnáziumban nyerte első szellemi indíttatását, abban az intézetben, mely hűségesen ápolta azokat a haladó és forradalmi hagyományokat, melyeket Tessedik Sámuel és Vajda Péter neve fémjelzett. Ez a szép szellemi örökség átitatta egész lényét és amikor európai vándorújáról hazatér a már szilárd politikai nézetekkel rendelkező tanár élete összefonódott a Magyar Tanácsköztársaság kibontakozásával. Tevékeny szerepet játszott az őszirózsás forradalomban.

A Horthy-korszak idején irodalmi téren'harcol eszméiért. Kiadja Vajda Péter forradalmi jellegű írásait, Vajda Péter értélét is. A legutóbbi tényeket figyelembe véve megállapítható, hogy jelentősen nőtt az élelmiszeriparban a főzelékkonzerv és a savanyúság, a mélyhűtött főzelék, zöldség és gyümölcs; a kőolajbányászatban a kőolaj és földgáz termelése. A kőolajtermelés nö- I vekedése biztosítéka lehet a me- |

Vitaindító előadásában Szabó elvtárs ezután elmondotta, hogy a távlati fejlesztési tervtanulmány részletesen nem foglalkozhat az ipartelepítés és ipar. fejlesztés kérdéseivel, de már a most készülő harmadik ötéves terv során ismertté vált a könnyűipar keretében a pamutszövő és kötöttárugyárak rekonstrukciója, valamint az élelmiszeriparban a konzervipar és húsipar jelentős továbbfejlesztése, a Kohó- és Gépipari Minisztérium keretében a hajtómű- és felvonógyár teljes telepítése, a forgácsoló szerszám- gépgyár megépítése, az Építésügyi Minisztériumhoz tartozó üveggyár programjának befejezése és továbbfejlesztése a síküveg-gyártás, ra is. További lehetőségek rejlenek a nehéziparban, a földgáz- és az olajbányászatban. Szabó elv. társ ezután vitaindítóját így fejezte be:

—> A távlati fejlesztési tervtanulmány kapcsán különös gond. dal kell foglalkozni a mezőgazda- sági és ipari termelés mellett' a kapcsolódó ágak ésszerű előkészítésével, fejlesztésével, és éppen ezért a párt megyei bizottsága és a megyei tanács határozataiban! 1 tevékenységében és gyakorlatában mind erőteljesebben kell, hogy érvényesüljön a népgazdaság érdekeinek egészével összefüggő köz- gazdasági szemlélet és gyakorlat, nevelő munkájában az erre való tanítás, de ennek hasonló módon

kölcsi beszédei címen, további művekben tárja fel Tessedik Sámuel előremutató pedagógiai gondolatait. De pedagógiai tárgyú dolgozataiban kibontakoztatja legjellemzőbb gondolatait is. Hangoztatja, hogy a kapitalista rend az akadálya annak, hogy a dolgozó tömegek megfelelő műveltséghez jussanak, pedig azok is vágynak a műveltségre. Küzd az intellektuális predesztináció ellen és a művelődés szabadságáért. „A világ tömegei — hangoztatja — nemesik kenyérre és vajra vannak kiéhezve, de orvosokra, tanítókra, az egészség és kultúra eszközeire, művészekre és

művészetre, a minden jóra és szépre, amit az éló

élet produkálhat”. A két világháború között egész írod dóm

szólt a kultúra válságáról, arról a krízisről, mely a szellemi életet olyannyira jellemezte. Kemény Gábor világosan haladt ezen a téren a tömégművelődés és tömegnevelés gondolatának útján. Ez a szándék a numerus clausus, a szociális akadályok idején nagyon jelentős törekvése Keménynők.

Egész élettevékenysége összefonódott a való élettel. Ha látszólag elméleti síkon is dolgozott, megállapításai, következtetései mindenkor a gyakorlati életet szolgálták. Ez adja meg életének, tevékenységének jelentőségét és dinamikáját. Egyik mélt tója azt írja róla, hogy Kemény szemben állt

gye további iparosításának, energia- és nyersanyagellátásának is. A fentiek mellett továbbra is jelentős termelés van egyes hagyományos cikkekből: égetett téglából, cukorból, vágott baromfiból és tojásból, amelyek az országos termelésnek is számottevő részét képezik.

kell érvényesülnie a járási, városi, községi pártbizottságaink és tanácsaink tevékenységében is.

A vitaindító előadás után 15 hozzászólás hangzott el. Engedi Gábor, a Gyulai Városi Tanács elnöke, majd Győri Imre, a Mezőkovácsházi Járási Tanács elnöke Alföldi György, a vízügyi igazgatóság képviselője, Dr. Farkas Ernő, megyei főorvos, Molnár Gá. bor; a békéscsabai vasútállomás főnöke, dr Kovács Gábor, az ÖR- KI igazgatója, Hanczár Jánosné, a Békési Járási Tanács elnökhelyettese, Gonda József, az orosházi városi pártbizottság titkára, Szobek András, az Elnöki Tanács tagja, Koren István, a Művelődés- ügyi Minisztérium képviselője, Bozzai László, Művelődésügyi Mi. nisztériujn képviselője. Láda András, a szeghalmi járási párt- bizottság titkára, Kónya Istvánná megyei tanácstag és Radovits Géza, megyei tanácstag. Befejezésül Klaukó Mátyás elvtárs, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára szólalt fel, aki elmondotta, hogy a ma feladatait kell teljesíteni, hogy a jövő célkitűzéseinek reális alapokat teremtsünk

A hozzászólások után Papp István elvtársnak, a megyei tanács elnökének zárszavával ért véget a megyei pártbizottság és a megyei tanács közös ülése

azokkal az irányzatokkal, bármely területén is voltak azok az életnek, melyek retrográd gondolatokat és törekvéseket takartak. (Gyermektanulmány, ná- rodnyikízmus különféle megjelenési formái stb.) A művelődési szabadság gondolata állította őt szembe a képességek veleszületettségének kultuszával, melyet a pedagógia képviselt'. „Szeressük, ismerjük meg a gyermeket, neveljük, tanítsuk őt fejlettségi fokának megfelelően, a műveltségből annyit juttassunk neki, amennyit képességei folytán lehet, és tudatos kiválasztással olyan pályára irányítsuk őt, melyen legjobban kifejtheti energiáit, legtöbbet használ a közösségnek: nemzetének és az emberiségnek.”

Már a Horthy-korszakban foglalkozik a nyolcosztályos elemi iskola kérdéseivel, támadja Hórmn Bálint művelődéspolitikáját, elveti a hírhedt numerus clausust, foglalkozik a trianoni békeszerződés után kibontakozott Klebelsberg-féle iskolapolitikával és az ún. „kul- túrfölény” kérdésével és éles kritikával illeti azokat. Bátor kritikai realistaként ismerhetjük fel őt a II. világháború előtti időkben.

A felszabadulás után ott találjuk a közélet porondján, arra a felismerésre jut, hogy „a szellem szava a lázadó tömegekben szólal meg immár”. Így a munkásmozgalom tagj -ként

Első feladat: a második ötéves terv célkitűzéseinek teljesítése

<D. I.)

Kemény Gábor emlékezete*

(1883-1948)

Érvényesüljön munkánkban . a népgazdaság érdekeinek egészével összefüggő közgazdasági szemlélet