Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-26 / 226. szám
1963. szeptember 26. 5 Csütörtök f»hil>rR4p6 uyrrrm Üzletemberek O’Henry műveiből készült ez a vidám, szórakoztató, kitűnő szovjet film, melyben a neves szatíraíró legismertebb novelláit látjuk megelevenedni, (Bemutatja a dévaványai Kultúr mozi szeptember 26—27-ig.) A hiba az Ön tollában van... Az Orosházi Hírlap szeptember 19-i számában Fonákságok címszó alatt arról olvashattunk, hogy miként kell kiejteni Jean Marais francia filmsztár nevét. A cikkíró — nagyon helyesen — bírálja a mozi bemondóját, mert „Jan Méris”-nek titulálta a fent említett színészt, ■ majd zárójelben odabiggyeszti az őszerinte helyes kiejtést. (Zsan Marez!?). De mindezzel még nem elégszik meg. Hibáját tetézi a következő sorokkal: „Orosháza nem nagy város, de ma már itt is igényesek az emberek és elvárják, hogy az idegen szavakat (neveket) helyesen ejtse ki a bemondó. Ha nem tudja, kérdezze meg. Van francia szakos tanár vagy franciául beszélő ember. Csak nem kell sajnálni a fáradságot.” A tanács valóban jó, csak éppen maga a cikkíró sem fogadta meg. Tudniillik minden „francia szakos tanár vagy franciául beszélő ember” megmondta volna, hogy a francia a szóvégi mássalhangzót csak abban az esetben ejti, ha a szó végén ott áll az a bizonyos „e”, — vagy ahogy a francia mondja, „ö” hang. Tehát Jean Marais nevét Zsan Maré-nak ejtjük. • Olvasom a Népújságban, hogy felújítják a gyulai Pálffy Albert fiúkollégiumot. „A külső tatarozásra a megyei tanács 120 ezer forint pótelőirányzatot engedélyezett.” Hallottam már póthitelről, pótkerékről, pótkávéról, de pót- előirányzatról még nem. Csak azt sem tudom, hogy lehet abból építkezni?! — dve — vesz részt a felszabadulást követő időszak publicisztikai küzdelmeiben. Tagja lesz a Magyar Kommunista Pártnak és az első elnöke a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének, egymást érik őt az elismerések: az Országos Közoktatási Tanács alelnöke lesz, így tevékenyen bele tud szólni a demokratikus iskolarendszer kialakítása kiürüli küzdelmekbe. Erre még több lehetősége lesz akkor, midőn a Közoktatásügyi Minisztérium nevelési főosztályának vezetőjévé nevezik ki. Ennek a korszaknak központi problémája a mai általános iskola alapjainak lerakása és Kemény ebben a tekintetben is kifejti véleményét. Azt írja: „A szervezési feladatok között a legelső az egységes, minden gyermekre kötelező alapfokú iskola megteremtése, amelynek alapfeltétele a középiskolák első osztályainak leépítése. Az egész középiskola egysége nélkül nem tudjuk a kívánt társadalmi egységet elgondolni. A differenciáltság még a vázolt tervnél is vázlatosabb lehet, de szellemében mégis minden munkacsoport egységes társadalom tükrözője és továbbépítője legyen.” Jelentősnek kell tekintenünk az Embernevelés c. folyóirat szerkesztése közben végzett munkát is. Ez a folyóirat jelentős szerepet vállalt magára a demokratikus nevelés eszméinek terjesztése terén. Problémáiban is feleletet akart adni azokra a kérdésekre, melyek a köznevelés demokratizálásával állnak kapcsolatban. Tisztázni igyekezett olyan kérdéseket, mint például a nevelő és politika kapcsolata, a zenei köznevelés stb. tájékoztatást nyújt az egyes államok kulturális életéről. Igen fontosnak tekinthető tevékenységében a demokratikus iskolareformról szóló cikke is. Ebben röviden vázolja azokat a magyar törekvéseket, melyek az iskola demokratizálása terén történelmünk során születtek. Részleteiben is megvizsgálja ezt a kérdést, finoman elemző, hajlékonyán alkalmazkodó, szub- jektíve is ható értekező prózában kifejtett gondolatai arról tesznek bizonyságot, hogy iskolareformunknak minden részét- alaposan átgondolta. „A demokrácia ma a dolgozó emberek összességének egyéni érdemük szerint való érvényesülését jelenti, tehát nem lefelé való nivellálódást ..., hanem több és nagyobb felelősséget s ennek arányában magasabb emberi méltóságot, több erkölcsi és anyagi megbecsülést jelent.” Az eddigiek során egy küzdő, szenvedő és alkotó ember arcéle rajzolódott ki Kemény Gábor tevékenységének rövid ismertetése során. Ha az eddigiekhez még azt is hozzátesszük, hogy részt vett a magyar neveKI A REAKCIÓS? D J. kisiparos a járás egyik ** községében. Kőműves. Értelmes, józan gondolkozásé ember, amit bizonyára annak a körzetnek a lakói is megállapítottak, akik őt tanácstagnak választották. Számos kisebb-nagyobb elfoglaltságot jelentő társadalmi megbízatást is vállal. 0 mondta el a következőket: A községben három kisiparos és egy nyugdíjas tisztviselő 90 órán felüli társadalmi munkát teljesített. Kizárólag ők. Meg is kapták mind a négyen a társadalmi munkáért járó jelvény aranyfokozatát. Amikor ennek híre ment, többen összesúgtak-búgtak: Szégyen ... Éppen a reakciósok ... Ügy látszik nekik találták ki ezt a jelvényt.:. Furcsa vélemény a kisiparosokról. Mintha egyesek szerint ez a kategória menthetetlenül reakciós lenne. Valami velük /ziK letett betegségben Szenvednélek, amelyből csak a halál gyógyítja ki őket... Évekkel ezelőtt sűrűn használták a „reakciós” jelzőt. Boldogboldogtalanra rányomták ezt a senkire nézve sem hízelgő bélyeget. Persze azért nemegyszer fején találták a szeget. ír i a reakciós? — A társadalmi fejlődés kerékkötője. Az, aki a réginek, az elavultnak a híve, szószólója. A régihez való ragaszkodás gazdasági érdekekre vezethető vissza. Ki ne siratná meg, ha elveszik a vagyonát, megszüntetik a pozícióját, amely számára addig „mennyországot” biztosított a földön? Az ilyen ember foggal, körömmel ragaszkodik ahhoz a rendszerhez vagy állapothoz, amely részére ezt a kedvező helyzetet megteremtette és fenntartja. Egyáltalán nem érdekli az, hogy az emberek túlnyomó többsége változtatni akar azon, mert a régi. a fejlődésben megrekedt társadalom már a puszta létét fenyegeti. Persze a „mennyország” birtokosainak szekértolói is akadnak, akik kevesebbel beérik, de létüket ebben a helyzetükben látják biztosítottnak. Ök elválaszthatók ettől a szekértől, ha az új társadalmi rendszer képes annyit nyújtani léstudomány azon küzdelmeiben is, melyeknek eredménye a szocialista hang megerősödése lesz, tikkor teljessé válik tevékenységének rövidre fogott ismertetése. Veres Péter, Szávai Nándor és mások mellett maga is szószólójává lesz azoknak az eszméknek, melyek végeredményben a neveléselméleti kérdésekben is döntő változást hoztak. Elegendő itt rávilágítani Prohászka hajóssal folytatott polémiájára, melyben vitapartnere aggályoskodásaira fejti ki, hogy a nevelés területén érvényesítendő humanizmust nem kell félteni a tömegektől. A humanizmus eszméje egy a forradalmi népmozgalmakkal. Kemény Gábor szándéka a művelődés lehetőségeinek kiterjesztése és a széles néptömegek kultúrájának növelése terén egyike azoknak az építőköveknek, melyek mai életünket jelentik. Tevékenységének értékelésekor joggal lehet idézni az ő szavait: „a jövőt csak a múlt igazi értékeire lehet felépíteni.” Dr. Hanzó Lajos * Ma, szeptember 26-án nyitják meg Szarvason a szarvasi nevelőképzés 100 évei fenntartásának emlékére megrendezett Intézeti Napok-»!, melynek során leplezik le Kemény Gábor emléktábláját is. , számukra, mint amennyi azelőtt volt vagy annál még többet is. A felszabadulás utáni időszakban sokan nem ismerték fel mindjárt a helyzetüket. Olyan „reakciósok” is akadtak szép számmal, akiknek az érdekeik semmiképpen sem voltak összeegyeztethetők a régi világ uralkodó osztályának érdekeivel. 1945-től azonban 18 év telt el. Ez idő alatt óriási fejlődés történt minden vonatkozásban. Az emberek tudatában is nagy változások mentek végbe. És bátran elmondhatjuk, ma már alig akadnak olyanok, akik ne tudnák, hogy hová tartoznak. rje vizsgáljuk meg egy kicsit a kisiparosok helyzetét. Ez a heterogén réteg nem tartozott az úgynevezett szekértolókhoz. Legtöbben máról-holnapra éltek. Hiúba szőttek álmokat, hogy egy- ■szer majd a kis műhelyüket üzemmé fejlesztik, melyben mind több és több munkást alkalmaznak. A tőke — a nagy hal elnyeli a kis halat elve alapján — kihúzta lábuk alól a talajt. Képtelenek voltak egy lépéssel is előbbre jutni. És, ha néhányuk- nak kivételesen mégis sikerült, Damoklész kardja mindig ott lebegett a fejük felett, hogy egy alkalmas pillanatban lesújtson rájuk. A felszabadulás után tehát a kisiparosok csupán a vágyálmaikat vesztették el. Ez ideig- óráig talán némi zavart okozott egyesek fejében. Az 1950-es évek elején napvilágot látott helytelen Intézkedések passzív ellenállást váltottak ki belőlük. Az ellenforradalom utáni években azonban stabilizálódott a helyzetük. Szükség van a munkájúkra. És ez nemcsak szavakban fejeződik ki, hanem abban is, hogy joboan bevonják őket a társadalmi életbe. Ott találhatjuk a kisiparosokat a választott szervek tagjai között, az országgyűlési képviselők padsoraiban, a tanácsüléseken, az állandó bizottságokban. Többen közülük évről évre igen eredményesen közreműködnek az új munkásnemzedék oktatásában, nevelésében. És senki sem csodálkozik azon, ha akár szervezetten is részt kérnek a társadalmi munkából. T e kell tehát szoknunk arról, hogy dobálódzunk a helytelen kifejezésekkel, kategorikusan bíráljunk el társadalmi rétegeket, csoportokat, megsértsünk olyanokat, akik mellettünk, velünk egy úton haladnak és akiknek az érdekei azonosak a nemzet érdekeivel. Ez persze nem jelenti azt. hogy ma már nincsenek reakciósok. A kisiparosok között éppúgy, mint máshol is akadnak, akik visszasírják a múltat vagy a nyugati demokrácia hívei és két szalmaszálat sem tennének keresztbe azért, hogy előbbre jussunk. És nyugodtan idesorolhatjuk például azokat is, akik tudatosan megkárosítják a társadalmat, fondorlatos módon, mások rovására anyagi előnyöket élveznek vagy akik valamilyen pozícióba jutva uralkodnak emberek felett. Káros tevékenységükkel fékezik az előrehaladást. De nekik nevük van: X., Y vagy Z. Ez az ismertető jelük. A népfront-politika meggyor^ sítja hazánkban a szocializmus építését. Mindenki tudása és képessége szerint adjon magából a közösségnek annyit, amennyit csak tud. Aki erre hajlandó, bebizonyítja, hogy az újnak, a fejlődésnek a híve és méltóvá válik a társadalom megbecsülésére. Pásztor Béla Elkeíne a napközi A Felsőnyomási Állami Gazdaság Békéscsabától 5 kilométerre lévő kereki üzemegységében közel harminc azoknak az iskolás korú gyermekeknek a száma, akiknek az édesanyja, édesapja napközben oda van dolgozni. Nem kétséges, hogy ezek a szülők még oda- adóbban végeznék munkájukat, ha tudnák, hogy az otthontól való távollétük alatt lányaik, fiaik pedagógus felügyelete mellett töltik el az iskola utáni időt, lecketanulással és szórakozással. Olyan édesanya is akad, aki csak azért marad otthon, mert egyik gyermeke délelőtt, a másik délután jár a kereki tanyai iskolába, s ő emiatt kénytelen egész napját szétforgácsolni. j Nagyon elkelne egy napközi j arrafelé. De hol és miből? A ke- : rekiek szerint önként adódik ' a megoldás, legalábbis ami a he- j lyiséget illeti. Az üzemegység j szívében egy használaton kívüli, de lakható állapotban lévő munkásszállás van. Jelenleg és átmenetileg a honvédség használja, sátor helyett. Csekély költséggel napközivé alakítható. A szülők szíves-örömest segítenének a lakájossá tételében. Az oktatási | szervek részéről bizonyára támo- ! gatásukra sietnének a napközi j személyi és egyéb ellátásának a ■ megszervezésével és biztosításával. I — hr — Szebb az ősz TWEED KOSZTÜMBEN 480,—700,— bt-ig 1951
