Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-26 / 226. szám

t§63. szeptember 26. 'r í h 3 Csütörtök Bőven termett a kukorica t----------: A kamuti Béke Tsz-ben nagy erővel láttak hozzá a 820 hold kukorica töréséhez. Az időjáráshoz viszonyítva jó a termés: 38—40 mázsa csöves ígérkezik holdanként. Képünkön Kelemen Anna, Varga Gábor és Kelemen János a letört kukorica szál­lítása közben. íj bekötő út — Tbc-mentcs tehénállomány az orosházi Törekvés Tsz-ben — A fiatalok vasárnap is törik a kukoricát Több gazdasági épülethez még hozzá sem kezdtek az építő vállalatok Az idén másodszor vizsgálta meg a Isz-beruliásás ütemét a megyei tanács mezőgazdasági osztálya Az orosházi Törekvés Termelő- szövetkezet vezetőségének koráb­ban sok gondot okozott, hogy nem voät bekötő út a tsz központ­jában, s így a rossz idő beálltával a tagság igen nehéz körülmények között tudott eljutni a távolabbi községekbe, s ugyancsak megne­hezítette ez á szállítást is. Ha be­állt a rossz idő, a tsz tagjai és a környező tanyavilág lakói szinte teljesen el voltak zárva a külvi- 1 ágtól. Az idén teljesült a régi vágyuk, elkészült az 1500 méteres új bekötő út, mely az országúttal és a környező községekkel köti össze a termelőszövetkezetet. A szövetkezet tagsága mindösz- ^ze 2200 holdon gazdálkodik, de igen szép eredményeket ér el. Most a termés betakarításában az elsők között van Orosháza terme­lőszövetkezetei közül. Állatállo­mányuk is igen jó. Már évekkel ezelőtt arra törekedtek, hogy ki­alakítsák a tbc-mentes tehénál­lományt. Ez az idén sikerült. Szorgalmasan dolgoznak a ta­gok s jól halad a termények be­takarítása és a vetés. A munká­ban különösen kitűnnek a fiata­lok, akik vállalták, hogy vasár­nap is törik a kukoricát. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának, a Megyei Beruházási Irodának és a Nemzeti Bank me­gyei fiókjának szakemberei szep­tember 9 és 20-a között az idén már másodszor vizsgálták felül a megye termelőszövetkezeteiben az ez évre beütemezett 175,5 millió forint értékű épület-, villamosítá­si és öntözési beruházás kivitele­zését. A felülvizsgálatnak az volt a célja, hogy felmérjék, hol tarta­nak a vállalatok a kivitelezéssel, felfedjék az esetleges műszaki hi­bákat, ráfordítják-e a vállalt mun. kára a rendelkezésre bocsájtott hitelösszegeket, avagy áthúzódnak a következő esztendőre. A felülvizsgáló bizottság meg­állapítása az-volt, hogy az év­szakhoz képest nagy a lemara­dás. A kívánt 75—80 százalék helyett még csak 65 százalékban készül­tek el az ez évre beütemezett épü. letek, s nem sokkal haladt elő­rébb a szövetkezeti majorok villa­mosítása sem. Az köztudott dolog, hogy az építkezéseket kezdetben a hosszúra nyúlt tél, később az anyagellátási zavarok, most pe­dig az anyagszállítás nehézségei gátolták. A lemaradáshoz azonban hozzájárult az is, hogy a vállalatok és a kisipari szövetkezetek vezetői és dolgozói sem egyformán töre­kedtek vállalt kötelezettségük fel­tétlén teljesítésére. Ha továbbra is az eddigi lassú ütemben halad az építkezés, akkor mintegy 20—22 millió forint értékű munka húzó­dik át a jövő évre. A kivitelező vállalatok közül vi­szonylag az ÉM. Békés megyei Ál­lami Építőipari Vállalat haladt eddig legjobban. Azonban aj felül­vizsgálatkor közölték a vállalat ve. zetői, hogy a békéscsabai Május 1. ben épülő palántanevelő — amely, hez még nem fogtak hozzá — még fele részben sem készül el az idén, vagyis több mint 80 ezer forint érté­kű munka húzódik át a jövő esztendőre. A vállalat számos épület kivite­lezésével 75—80, de többségében 55—60 százaléknál tart. A tata­rozó és építő vállalat még jobban lemaradt vállalt kötelezettségeinek teljesítésében. A körösladányi Űj Barázda Tsz-be már megérkezett a külföldről, valutáért vásárolt to. jótyúk-állomány, de a két 10 ezer férőhelyes tojóház elkészítésének még a felénél sem tart a vállalat. A vésztői Kossuth Tsz-ben egy 100-as növendékistállóhoz, a szeg­halmi Űj Barázda Tsz-ben az ag- ronómusd lakás építéséhez és még sok minden máshoz éppen csak, hogy hozzáláttak. Nem kedvezőbb az összkép a .ktsz-ek által kivitelezésre kerülő szövetkezeti gazdasági épületekkel sem. Kilenc különböző épület el- készültségi foka 0 és 50 százalék között váltakozik. Többek között nem kezdtek meg a csárda- szállási Petőfiben és a kőrös- tarcsai Petőfiben egy-egy száz­férőhelyes növendékmarha-is- tállót. a bélmegyeri Aranyka­lász Tsz-ben egy agronómusi és a bucsai Kossuth Tsz-ben ugyancsak egy agronómusi la­kás építését. A mezőberényi Előre Tsz-ben kezdeti stádiumban van egy 76 fé. rőhelyes tehénistálló és a csórvási Ady Tsz-ben egy 100 férőhelyes növendékmarha-istálló. A jelentős lemaradás láttán a megyei tanács mezőgazdasági osz­tálya szeptember 24-én délelőtt megbeszélésre hívta az ÉM. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat, a tatarozó és építő vállalat, to­vábbá a KISZÖV vezetőit. Az ÉM. vállalat vezetői nem képviseltet­ték magukat. Lehetséges: attól tar­tottak, hogy egyik-másik munka elmaradása miatt egy kis önkri­tikát kell majd gyakorolniuk. A tatarozó és építő vállalattól a megbeszélésen részt vevő Batki József főmérnök segítséget kért a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­tól sóder, mész és vas-tető­szerkezet beszerzéséhez. nyi Űj Barázda Tsz 10 ezer férő­helyes tojóházaira a vegyesipari vállalat készíti a vas-tetőszerkeze. tét, de az egyiket egy hónap múl­va, a másikat pedig november vé­gére akarja szállítani. A KISZÖV. tői jelenlévő Lengyelné elvtársnő elmondotta, hogy az eddigi nagy­mérvű cementhiány most már megoldódott, a ktsz-eket vállalt munkái kivitelezésében azonban gátolja még az, hogy nem tudnak hozzájutni 3 ezer négyzetméter hullámpalához. Kijelentette: amennyiben ehhez és még néhány hiányzó cikk beszerzéséhez se­gítséget ad a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, akkor határidőre befejezik a‘ még hátralévő munkákat. mert a kormány határozatának ér. telmében mindennél előbbrevaló- naik tekintik a termelőszövetkezeti építkezések elkészítését. A MEGYEVILL-től jelenlévő Lábos elvtárs, a vállalat igazgatója, elmondta, hogy az általuk elvállalt hatvankét tsz-major villamosítása közül harminckettő már elkészült, 11 folyamatban van, tizennégyhez most látnak hozzá, de öt major vil. lamosításának a kivitelezési terve még nem készült el. Késlelteti munkájukat az is, hogy nem kap­nak oszlopokat és betongyámokat az illetékes vállalatoktól. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya megígérte, hogy megsür­geti a tatarozó és építő vállalat által megrendelt 710 köbméter ka. vies szállítását, eljár a ktsz-eknek szükséges hullámpala beszerzése ügyében, s megsürgeti a vegyes­ipari vállalatnál a vas-tetőszerke- zeteket. Mindezekhez hozzátették: a vállalatok és a ktsz-ek vezetői ne várjanak arra, hogy majd a megyei tanács mezőgazdasági osz­tálya beszerzi a szükséges építke­zési anyagokat, hanem ők maguk is sürgessék, s kövessenek el min­dent azért, hogy mindazok az épü. letek, amelyeknek építkezését ez évre elvállalták, el is készüljenek. reprezentálóson és a szorgalmas bólintgatáson kívül más dolga alig akad. Azt is tudta, hogy po­litikai téren két jól felhasznál­ható tényezővel rendelkezik Az egyik jó beszédkészsége, megjelenése és pénze. A máso­dik pedig apósa. Bakó Ditende törzsfőnök Csőmbe ugyanis igen befolyá­sos Lunda-törzsfőnök, Bakó Di­tende leányát vette el. A törzsi befolyás nagyon sokat számít Kongóban, ez a függetlenség utáni vérzivataros időkben is kiderült. A belga uralom egész jellegéből, a divite et impera ősi gyarmatosító gyakorlatból következik, hogy a „fehér civili­záció” igyekezett „fenntartani” és a maga javára felhasználni a törzsi széttagoltságot. Afrikai viszonylatban a halad, ni tudás egyik ismérve éppen a nemzeti egység, mint politikai célkitűzés és a reakció,' a visz- szahúzás egyik ismérve a régi széttagoltság védelme. Gondol­junk csak arra, hogy Patrice Lu­mumba ilyen tekintetben is el­lenpólusa volt Moise Csomóé­nak: Lumumba egész életét a demokratizmus nemezti egysé­gért vetette latba és áldozta fel, Csőmbe pedig a csak kolonialis- ta érdekeket szolgáló tartomá­nyi és törzsi széttagoltság apos­tola lett. ... A belgák gyámolításával az após, III. Nwala Yanvo Bakó Ditende Yawa Nawezi néven a lundák királya lett. „Őfelségé­nek” nem volt túlságosan nehéz, hogy a gazdag és kongói viszony­latban igen tanultnak számító fiú részére helyet szerezzen Eli- sabethville város bennszülött bábtestületében, az Előkelők Ta­nácsú ban. így kezdődött Moise Csőmbe politikai pályafutása. És úgy folytatódik, hogy az első pilla­nattól kezdve azt tartotta vezér, fonalának: a lehető leggondosab­ban és ügyesebben képviselje a belga érdekeket. Legközvetle­nebb barátait is olyan fehérek­ből válogatta ki, akik lenéző gőgjükből vele szemben búsás anyagi ellenszolgáltatásért haj­landók voltak engedni. Már ek­kor megkezdődött a most negy­venes éveiben járó Moise Csőm­be és két későbbi legbensősége­sebb tanácsadója: Weber belga őrnagy és Thiessen fehérorosz kalandor barátsága. Harmadik legközvetlenebb ta­nácsadóját, a nemzetközi vi­szonylatban is hírhedt fezőrt, Ferron őrgrófot, aki De Gaulle tábornok „barátjának” vallja magát, csak néhány évvel később ismerte meg. Egy ideig Moise Csőmbe egy­szeri! tanácstagként élvezte Eli- sabethville aránylag kellemes, magaslati levegőjét. A dolog tetszett neki. Ugyanúgy élte a gazdag fiatalemberek életét, mint addig. Az egyetlen változás az volt, hogy áramvonalas, újabb és újabb típusú autói megálltak a tanács épülete előtt. A változat akkor következett be, amikor a jó mozgású, becs­vágyó, fiatal „városatyára” fel­figyelt a tőkés világ egyik leg­nagyobb mammut-vállalkozása, az Union Miniére. Következik: Nagyobb, mint Franciaország. Elmondotta, hogy a körösladá­K. I. Az ÉM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahelyekre nyugdíjas kőműveseket fizetéskxirlátozás nélkül (nyugdíj meghagyásával) az idevo­natkozó új rendelet értelmében, továbbá kőműveseket, építőipari könnyűgépkezelőket és férfi segédmunkásokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Vidé­kieknek tanácsigazolás, szakmunkásoknak szerszám szük­séges. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth L. tér M unkaerőgazdálkodás. 13—15, földsz. 434

Next

/
Thumbnails
Contents