Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-25 / 225. szám
1983. szeptember 25. 3 Szerda Napiaíorgószedés Tapasztalatcserére ülnek össze a termelőszövetkezeti jogászok Eddig 664 különböző típusú új erőgépet kaptak megyénk gazdaságai „Hiánycikk" a vontatópótkocsi, a gumiabroncs, a vetőgép és a szállítószalag — Gépalkatrészek „házhoz” szállításával kísérletezik az AGROKER A Termelőszövetkezeti Tanács Békés megyei Irodája tapasztalatcsere-megbeszélésre hívta össze szeptember 27-re a megye tenme- 1 őszövetkezeti jogtanácsosait, jogügyi előadóit és ügyvédeit, továbbá a megye termeltető és felvásárló szerveinek képviselőit. Az értekezleten megvitatják a termeltetés és az értékesítés tapasztalatait, jogügyi problémáit, az egyeztető bizottságok tevékenységét, értékelik a termelőszövetkezetek és a termeltető vállalatok közötti kapcsolatot. Az értekezleten felmerülő vitás kérdések megválaszolására a Termelőszövetkezeti Tanács Békés megyei Irodája dr. Gábor Gyulát, dr. Kottái Róbertét, dr. Molnár Mátyást, dr. Kovácsi Istvánt, dr. Kulcsár Lászlót, dr. Szakái Jánost, dr. Godács sége igazán mindent megtett, hogy országánál mintegy nyolcvanszor nagyobb „magánbirtokát” jövedelmeztesse. Csonkítás A krónikások borzongva emlegetik azt a brutalitást, mellyel egész törzseiket döntöttek rabszolgasorba, hurcoltak a legkülönbözőbb bányákba vagy végeláthatatlan gumi- és más ültetvényekre. A könyv- és irattárak mindmáig őrzik azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderül, hogy a belga uralom őskorának egyik kedvenc fegyelmező eszköze a csonkítás volt. Ha a néger renitenskedett vagy éppen nem termelt eleget, mondjuk valamelyik kaszai tartománybeli gyémántmezőn, pél- da-statuálás végett levágták valamelyik végtagját. S hogy Kaszai tartománynál maradjunk, a világnak ezen az egyik leggazdagabb gyémántlelőhelyén egy statisztika szerint a bennszülött munkások évi jövedelme nem haladta meg a 25 dollárt! Egyes belga történészeik szívesen mondogatják, hogy Kongó civilizációs alapjait a Li- pót-rezsim alatt rakták le Ez, mint később látni fogjuk, pontosan olyan mértékben igaz, amilyen mértékben ez a kongóiaktól elrabolt kincsek értékesítését Barnát és dr. Görgényi Ferenc termelőszövetkezeti jogi képviselőket kérte fel. Értekeznek a baromfitenyésztő brigédvezetök Békéscsabán A Baromfiipari Tröszt Szak- szervezeti Intéző Bizottsága október 4-re megbeszélésre hívta össze a tröszt területén dolgozó baromfitenyésztő szocialista brigádvezetőket, Békéscsabára, a BARNE- VÁL kultúrtermébe. Az értekezleten megvitatják a baromfitenyésztés és feldolgozás eddigi eredményeit, kicserélik tenyésztési és munkamódszereiket, s meghatározzák a további feladatokat. szolgálta. Hogy mennyire ez és csak ez volt a szempont, arra jellemző, hogy az első kongói vasútvonal építése kilométerenként mintegy 100 ember életébe került, Kongó egyes részein a korbácsbüntetést csak 1959-ben, a függetlenség küszöbén szüntették meg. A hírhedt „kék könyvecske” úgy látszik nemcsak portugál, illetve dél-afrikai találmány. Kongóban is ilyen munkavállalási igazolvány döntötte a XX. századba prolongált rabszolga- sorba a munkást, aki nem mehetett el munkahelyéről, amíg munkaadója aláírásával nem igazolta a beleegyezését. A Lipót-féle módszerek már akkor is nagy felháborodást váltottak ki világszerte. A közvélemény nyomása olyan probléma volt, hogy tenni kellett valamit. Elmondhatjuk, hogy a belgák királya a rá jellemző gátlástalansággal oldotta meg ezt a problémát is. Elismerte, hogy megbízottai úgy látszik „nem mindig helyesen” jártak el és hogy a kongói négerek sorsa jobb kezekben legyen, ez a hatalmas afrikai terület megszűnik az ő ma. gánbirtoka lenni. Ehelyett belga gyarmat lesz. Ezzel kezdődött meg a belga uralom második „hivatalos” szaA megye termelőszövetkezetei, állami gazdaságai és gépállomásai erő- és munkagép igényeiről, az eddig megérkezettek elosztásáról, s a téli gépjavításhoz szükséges alkatrészellátásról érdeklődtünk az AGROKER Békés megyei ki- rendeltségén. Kérdéseinkre Gáspár István főosztályvezető, Duda Benedek osztályvezető és Hursán Györgyné előadó válaszolt. Elmondták, hogy a megye gazdaságai, gépállomásai és különböző mezőgazdasági jellegű szervei ez évre 954 különböző típusú erőgépet igényeltek, s ebből 664-et már meg is kaptak. Így összességében elég nagy a fenti szám, azonban a gazdaságok nagyon várják a meg nem érkezett erő- és munkagépeket. Különösen sokan keresik fel az AGROKER békéscsabai telepét telefonon vagy személyesen, hogy mikor érkezik meg az igényelt MTZ-traktor, a vontatópótkocsi, a vetőgép, a szállítószalag, a műtrágyaszóró és még jó néhány olyan gép, amelyeknek a munkába állítását tervbe vették most az~ őszi betakarítás és a vetés idejére. A pótkocsiigény 431 erre az évre, de ebből mindössze 163 érkezett meg. Nem elosztási hiba miatt, hanem azért, mert ezek szállítására Lengyelországgal, Romániával és Jugoszláviával kötöttek szerződést az illetékes szervek. Arra a kérdésre, hogy miért késik még 122 MTZ-traktor, 10 szerves, és 41 műtrágyaszóró, 60 vetőgép és még jó néhány megrendelt erő- és munkagép, csak a gyártó üzemek vezetői tudnának pontos választ adni. Ezeknél is jobban hiányzik azonban a 10 és 15 méteres szállítószalag, amelyből 35-öt igényeltek, de még egy sem érkezett meg, s előreláthatólag négynél többet nem is kapnak megyénk gazdaságai. A legnagyobb hiánycikk a tehergépkocsikra és a vontatókra való gumiabroncs. Az AGROKER vezetői szerint, ha kasza. Formailag történt egy és más. Például az, hogy a belga helytartók mellé a gyarmatosítók minden hatáskör nélküli helyi szerveket kreálták bennszülöttekből. Hogy mennyire nem vették komolyan ezeket sem, valamint a nemzetközi közvélemény megnyugtatására szánt „kongói alkotmányt” sem, arról sok más mellett tanúskodik a következő adat: , Ez az alkotmány nyütan kimondta, hogy ha egy helyi kongói miniszter „törvénysértést” követ el, azonnal Belgiumba szállítandó és belga bíróság elé állítandó.., Természetesen nagy erővel folyt a kolonializmus ideológiai aládúcolása, a hittérítők tevékenysége. Érdekes mozaikja a kongói történelemnek, hogy a vallásnevelés nemegyszer visz- szaütött a gyarmatositókra. A misszionáriusok ugyanis az Űr előtti egyenlőséget prédikálták — és éppen ezzel a jelszóval söpört végig egy felkelés a belgák ellen. Vezetője a keresztény erkölcs alapjaira apellált, testvériséget, egyenlőséget, kizsákmányolás nélküli életet hirdetett és „II. Jézusnak” nevezte magát... Következik: J. Kapenda Tihombe et Fils. hirtelen háromezer abroncs érkezne, abból sem tudnák kielégíteni az igényt, mert egymaga a Mezőhegyesi Állami Gazdaság ezer darabot sürget, hogy üzemképessé tehesse a termés beszállításához és a vetéshez szükséges gumikerekes járműveit. Az AGROKER vezetői a továbbiakban arról tájékoztattak bennünket, hogy egész évben folyamatosan igyekeztek feltölteni az alkatrész-raktárakat. Pillanatnyilag Szuper-Zetor hengerfejből, DT—54-es lehajtó-fogaskerékből mutatkozik legnagyobb hiány. Ez részben azzal is magyarázható, hogy egyik-másik termelőszövetkezet a különböző keresett alkatrészekből 5—10 évre valót is ösz- szevásárolt. Az alkatrész egyenletesebb elosztása és kiszállításának olcsóbbá -tétele érdekében az AGRUA Körösi Állami Gazdaság határában jellegzetes őszi kép fogadja az érkezőt. Az út két oldalán hosszú rizskereszt-sorokat látni, a beljebb lévő táblákon most aratják sarlóval, kaszával a nagy bugájú, bő termést adó növényt. A kukoricaföldön törik a csövet, vágják a szárat, a traktorok szántanak, vetnek. Kívülálló szemével nézve minden úgy megy, mint a karikacsapás. Beregszászi Ferenc főagronómusnak azonban más a véleménye: — A látszat néha csal. Kevés a munkaerő. Már az irodából és egyéb munkaterületről, akit csak lehetett rizsaratásra mozgósítottunk, de nem tudjuk, mi lesz a tízmillió forint értékű rizs sorsa. Hegy úgy mondjam beleadtunk apait, anyait a termesztésbe. Csaknem ezer holdon termelünk rizst, s tizennyolc mázsa átlagtermésünk lesz. A legjobb táblákon elérjük a 30 mázsát holdanként. Most aztán itt állunk a bő terméssel, nagy betakarítási gondokkal. Mert ugyebár nagy termés, nagy gond. — A rizsbetakarítás jelenleg egyik legnagyobb gondunk — avatkozik a beszélgetésbe Takács Ferenc, a Békés-Csongrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának öntözéses főagronó- musa. — Igaza van a kollégámnak, nagy erőfeszítéseket tettünk a terméshozam fokozásáért s őszszel annál több a gondunk, minél több a termés. Az illetékes szerveknek több gondot kellene fordítani a rizs betakarításának gépesítésére. Kipróbáltunk például itt Körösön egy UE— 28 traktort. Kerékszélesítőt szereltünk rá, mégis elsüllyedt a rizsföldön s az aratógépet egyáltalán nem bírtuk használni. A szikesedő rétiagyag-talaj nehezen szikkad meg annyira, hogy elbírja a gépet, de egészen bizonyos a KÉR kísérletképpen „házhoz” szállítást kísérelt meg a sarkadi járás néhány nagyobb gazdaságába és a Sarkadi Gépállomásra. A gépállomás szükség szerint továbbítja az alkatrészeket azokba a termelőszövetkezetekbe, amelyekkel megállapodást kötött a géppark műszaki ellátására. Nagy segítség ez a termelőszövetkezeteknek, mert, amelyek elég távol esnek Békéscsabától 800—1000 forintot is kiadnak üzemanyagköltségre és munkabérre, s nemegyszer előfordul, hogy csaknem üres járművel kénytelenek visszatérni. Amennyiben az alkatrészek házhoz szállításának kísérlete beválik, úgy az AGROKER békéscsabai telepe hasonló megállapodást köt a megye valamennyi gépjavító állomásával és nagyobb gazdaságaival is. K. I. Szovjetunióban és másutt már olyan típusokat is találtak fel, ami itt megfelelne. Elmondja a két agronómus azt is, hogy hiába fizetnek holdanként a sarlós rizsaratásért 750 forintot, a kaszás aratásért pedig 800-at, nincs elég munkaerő. — Az állami gazdaságokban korábban nem volt különösebb gond dőszaki munkásokat találni — magyarázza Takács elvtárs. — A termelőszövetkezetek erősödésével azonban megváltozott a helyzet. Az állandó munkalehetőség és a biztos, jó kereset vonzza az embereket a szövetkezetbe. Helyes. hogy most már saját munkájukat tartják fontosabbnak, nem mennek el pénzt keresni más hova. amíg a saját határuk nincs rendben. Ez a tény szinte paran- csolóan sürgeti a rizsbetakarítás gépesítését. Mi már oly sok mindent megoldottunk. Nem hiszem, ha komolyan hozzálátnak az illetékesek, hogy ezen a problémán ne tudjanak segíteni. Persze a rizs betakarítás gépesítését máról holnapra megoldani nem lehet, a most beérett rizs nem várhatja meg az új típusú gépeket. Most kézzel kell learatni a rizs zömét, a gépek főleg csép- lésben segíthetnek. A Körösi Állami Gazdaság gondja másutt is megtalálható. Az őszi szép idő mindennap ajándék a természettől, hasznosan kell eltölteni, hogy kevesebb költséggel kerüljön rendeltetési helyére a termés. Akad a megyében olyan rizsföld is, ahol boldogulnak a gépek. Ezért helyes, ha a kézi aratók ott segítenek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Az állami gazdaság megfelelő ellátásról gondoskodik az időszaki munkások részére. Aki csak tud segítsen, hogy semmi ne vesszen el a termésből. Ary Róza Felveszünk változó munkahelyre VASSZERKEZETI LAKATOS. CSŐSZERELŐ LAKATOS. AUTOGÉNHEGESZTŐ ÉS VILLANYHEGESZTÖ SZAKMUNKÁSOKAT. Jelentkezés: Vaskohászati Kemenceépítő Vállalat orosházi kirendeltsége, Orosházi Üveggyár területén. ____________ 84909 é s főrészvényesének”. Nos, őfel. „Nagy termés: nagy gond...” Mi lesz a sorsa tízmillió forint értékű rizsnek a Körösi Állami Gazdasáeban?
