Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-25 / 225. szám

1963. szeptember 25. 4 Szerda Hl/tflURADb Mandrin kapitány Kalandos, romantikus filmet tűzött a műsorára 1963. szeptember 26-tól 29-ig a békéscsabai Brigád mozi, ugyanakkor a Szabadság mozi szeptember 26-tól október 2-ig játsszam I Minden eddigit felülmúlt az 0F0TÉR1 békéscsabai üzletének nyári forgalma Az Optikai, Finommechanikai és Fotócikkeket Értékesítő Válla­latnak három üzlete van me­gyénkben. E három üzlet — Bé­késcsabán, Gyulán és Orosházán — az idei nyáron, május elejétől augusztus végéig 20—25 százalék­kal nagyobb áruforgalmat bonyo­lított le, mint a múlt év hasonló időszakában. A napfényes, kellemes nyár ezernyi fotótémát kínált a fotó­amatőröknek. Hogy mennyire ki­használták a lehetőségeket, azt mi sem bizonyítja ékesebben, mint az, hogy az OFOTÉRT békéscsa­bai üzletében nyolcezer tekercs filmet vásároltak 100 ezer forint értékben. Nagy keletje volt a fényképezőgépeknek. A csabai üzletben 160 gépet adtak el 100 ezer 400 forintért. A különféle fo­tócikkekből (vegyszer, papír stb.) 276 ezer forint értékű fogyott el. Nagy kereslet nyilvánult meg a napszemüvegek iránt is. összesen 1100 darab talált gazdára e négy hónap alatt. Megoldódik-e Békéscsaba nagy munkáskerületének iskolahelyiség-problémája? Már évek óta visszatérő kérdés az V. kerületi általános iskolák szülői értekezletein az, hogy mi­kor szűnik meg a tantermek zsú­foltsága és iskolához méltó épü­letbe kerülnek-e valaha a kihe­lyezett osztályok pedagógusai és tanulói? Tóth Júlia, az V. számú általá­nos iskola igazgatója és helyette­se, Farkas Károly, valamint Kés jár János, a IV. számú általános isko­la igazgatója nagyon sokat tudná­nak erről beszélni, hiszen egyrészt ők állnak a jaminai szülők szün­telen kérdéseinek pergőtüzében, másrészt a tantestülettel és az is­kolásokkal együtt, a saját bőrü­kön érzik és tapasztalják immár esztendők óta a szűkösség, zsú­foltság és korszerűtlenség minden következményét. Persze nem tét­lenkednek és szinte félévenként küldik beadványaikat ebben az ügyben felettes hatóságaikhoz. Érdemes egy kicsit idézni a leg­utóbbiból, amit 150/1963. iktató- s?ám alatt, ez év augusztusában az V. számú iskola igazgatója, Tóth Júlia küldött „Helyzetjelen­tés” címén Békéscsaba Városi Ta­nácsa művelődésügyi osztályának, íme a négy sűrűn gépelt oldalból néhány sornyi részlet: „A 8 alsó tagozatú és felső tago­zatú 16 tanulócsoport 658 fő. En­nek fele a központi iskolában lé­vő, ablaktalan, sötét folyosókról nyíló tantermekben tanul. Rossz idő esetén, mikor nem mehetnek SZEPTEMBER 25. Békéscsabai Brigád: Udvari bolond. Békéscsabai Szabadság: Udvari bolond. Békéscsabai Terv: Huszázfcisasszony. Gyulai Erkel: Mese a la találatról. Orosházi Béke: Balkarulhábaiii. Szarvasi Táncsics: Francia kandalló mellett. Vidám ismerkedési est Mczőkovácsházán A mezőkovácsházi Hunyadi Já­nos Általános Gimnáziumban a KISZ-szervezet rendezésében, szombat este fél öttől kilenc órá­ig vidám, műsoros klub-estet ren. deztek, tánccal egybekötve. A né­hány éves középiskolában már ha­gyományos ez a szeptemberben sorrakerülő ismerkedési est. A diákság teljesen önállóan, kiváló műsort állított össze, s kimagasló teljesítményt nyújtott. Mind a hat osztály műsor adott, s talán az újonc elsősöket illeti elsősorban a legtöbb dicséret. A diákok írta humoreszkek, versek, énekszámok nagy tetszést arattak. Németh Béla tanár Önmagukéri beszélő füzetek A Kossuth Könyvkiadó új kiadványai A Kossuth Környvkiadó az év elején Tények és érvek címmel egy újszerű kis füzetecskét jelen­tetett meg. A kísérletből sorozat lett, s az utóbbi számok már csak­nem negyvenezer példányban je­lentek meg. E kis méretű, külsőre is ízléses, olcsó füzetecskók ma már nagyon népszerűek. Erényük, például mit alkothatna az emberi, ség. összehasonlításban mutatja be a két tábor erőviszonyainak alakulását, s a szocialista tábor gyors előrehaladását. A sorozat ötödik száma A termelőszövetke. zetek gazdálkodásáról rímmel önmagukért beszélő tényekkel fej­tegeti a szövetkezeti életünk ala­hogy az adatok és érvek tömörsé- kulását, fejlődését. A szerző ismer­gével nemcsak eredményeinket is­mertetik, hanem őszintén feltárják gondjainkat, nehézségeinket és összehasonlításokat tesznek a múlttal, a tőkés országokkal. Az eddigi tapasztalatok és an­kétok tanulságai szerint a „Té­nyek és érvek” kiadványok sok segítséget adnak a napi gyakorlati teti a gépesítés és az állatenyész- tés fejlődését, a termelőszövetke­zeteknek nyújtott állami támoga­tást és a közösből származó egyé­ni jövedelmek alakulását. A sorozat hatodik száma nap­jaink egyik lényegbevágó kérdésé­ről Az ipar átszervezéséről cím­mel jelent meg. A kötetben ilyen politikai munkához. A sorozatban fejezetek vannak: „Világfolya. eddig nyolc füzet jelent meg ha­vonta egy-egy témában. Az első szám változatos érvelés­sel a lakáshelyzet alakulását is­merteti a Horthy-rendszertől nap­mat”, „Mi kár származik a szét­aprózottságból”, „Az elsőként át­szervezettek tapasztalatai”, stb. A sorozat hetedik száma A sztrájk­harcokról rímmel bemutatja az jainkig. Képet ad arról, hogy hon- elnyomók és az elnyomottak har­nét indultunk el és hol tartunk ma. Foglalkozik az új lakások el­osztásával és a lakásprobléma vég­leges megoldásának tervével. A so­rozat második száma a tanácsokkal foglalkozik, ismerteti a tanácsok cát a legnagyobb tőkés országok­ban. Adatokat ismertet a sztrájk­harcokban részt vevők számának alakulásáról, ismerteti a sztrájk- harcok célját, formáit és a nem­zetközi munkásosztály részéről munkáját, a tanácsi beruházások nyújtott anyagi támogatást alakulását, rajzok és grafikonok segítségével illusztrálja a tanácsok kulturális nevelő munkáját A sorozat harmadik száma A munkabér és. a jövedelem alaku­lása rímmel ad számat. Érdekes statisztikát közöl a foglalkozta­tottság és a vásárlás helyzetéről. Tényekkel illusztrálja a munkabé­ren kívüli jövedelmek alakulását. A sorozat negyedik száma A fegyverkezésről címmel jelent meg. A szerző az érvek egész so­rát adja a külpolitikai kérdések A sorozat nyolcadik száma A munkabéren felüli juttatások címmel ilyen kérdéseket vet fel: mibe kerül az államnak például az iskoláztatás? Mit költ az állam üzemi étkeztetésre, üdülésre, mun­karuhára, a munkások szállításá­ra, egészségügyi és kulturális jut­tatásokra? Nagyon sok érvet és tényt le­hetne szemléltetésként ismertetni akármelyik füzetecskéből, de a fü­zetek rövid ismertetése és a közölt néhány példa is jelzi a kiadvá­könnyebb megértéséhez. Meglepő nyok időszerűségét és fontosságát, adatokat közöl a háborúk okozta A sorozat folytatásában az idén anyagi károkról és a fegyverke- még néhány újabb füzetecske vár­zés méreteiről. Kimutatja, hogy a ható. jelenlegi hadikiadások összegéből Takács Gábor az udvarra, felváltva tízperceznek, mivel a szűk, zsúfolt folyosón egy­szerre lehetetlen tartózkodni. A tanulók másik fele, 8 tanulócso­port, több mint 300 lány és fiú, négy égtáj felé, négy épületben van, melyek közül csak egy ké­szült eredetileg is iskolának, a többi kocsma vagy bolthelyiség volt. A körzetesítés miatt nagyon felduzzadt a létszám. A Kereki- tanyai, a fürjesi részről, a Felső­nyomási Állami Gazdaságból, kö­zeli és távoli tanyákról járnak be növendékek. Emeletráépítéssel, emelti és földszinti zsibongó ki­alakításával valóban korszerű is­kolaépületet nyerhetnénk. Ké­rem a városi tanácsot — feje­ződik be Tóth Júlia igazgatói je­lentése — szíveskedjék minden lehetőt elkövetni...” Hasonlóan nehéz helyzetben van a VI. számú iskola tantestü­lete és aprónépe. Nekik is van kihelyezett osztályuk. Tornater­mük közös az V. számúéval, emi­att olyan sűrűn követik egymást a tornaórák, hogy csak a felső ta- gozatúak vehetik igénybe, az alsó­sok nem. Az sem nagy vigasz, hogy épül már a Kolozsvári út dereka táján az új 8 tantermes iskola, mert Er- zsébethely most népesülő másik fele: az északról, a szegedi vasút­vonallal határolt fürjesi és szélső­sor! rész iskolasorba kerülő em­berkéi foglalják el legnagyobb részt. Ez azt jelenti, hogy az V-ös és a VI-os számú iskola kihelye­zett osztályai ez esetben sem szűn­nének meg. De hát mik a kilátá­sok? Vagy marad minden tovább­ra is a régiben? Válaszért először a megyei ta­nács művelődésügyi osztályát ke­restük fel, ahol a terv és gazda­sági csoportnál Varga O. János előadóval beszélgettünk. — Addig, míg az új jaminai te­lepülés nem bővül — mondotta — a frissen épülő iskola enyhít a helyzeten. Egyébként a nyolc tan­termet idővel tizenkettőre bővítik. Az V-ös számú iskola emeletrá­építésével majd csak akkor fog­lalkozik a tanács, ha az új nyolc­tantermes iskola építése már be­fejeződött. A városi tanács művelő­désügyi osztálya küldött ugyan beadványt emeletráépítésre, de amíg az építkezés folyna, az V-ös számú iskolában tanítás nem le­hetne. Műszakilag azt is felül kel­lene vizsgálni, hogy a régi alap és a régi falak bírják-e majd a felkerülő vasbeton födémet? Nem valami lelkes hangulatban hagytuk magunk mögött az Iro­daházat. Kivácsiak voltunk, vajon miként vélekednek az ügyről a városi tanács művelődésügyi osz­tályán? Sokkal rózsásabb képet ott sem reméltünk. Gajdács Pál osztályvezető azon­ban mintha több reményt csillog­tatott volna meg Csaba nagy munkáskerületének iskola-helyze­tét illetően. Közölte, hogy a ta­nács felkérte őket, mérjék fel a jelenlegi helyzetet, vizsgálják meg az ottani állapotokat. A né­hány oldalas felmérésben Gajdács Pál vázolta a mostani körülmé­nyeket. Jelentéséből kitűnt, hogy a helyzet valóban eléggé súlyos. Például 12 olyan tanterem van az úgynevezett bérleti tantermek közt, amelynek állapota igen rossz, s ráadásul épületjogi okok­ból a tanács nem is költhet ezek­re. A városi tanács valóban írt a megyei tanács vb-nek, hogy enge­délyezzen az V. számú iskolánál emeletráépítést. A válasz az volt, hogy erre 1965-ben lehetőség nyílik. Tudjuk azt, hogy a városi ta­nács erejéhez mérten, mindent elkövet a már-már tarthatatlan állapotok megszüntetésére. Erre mutat az is, hogy a Bessenyei ut­cában, a csirketelep helyén, há­rom tantermet létesített. Az eme­letráépítéssel — az V. számú iskolánál — valamint a jövő év szeptemberében elkészülő és ké­sőbb 12 tanteremre bővítendő X. számú iskola beiktatásával, az V., VI., és X-es számú iskolák né­hány éven belül annyi tanterem­mel rendelkeznek majd, hogy a kihelyezett osztályokat véglegesen fel lehet számolni. Ehhez azonban az szükséges, hogy mind az érde­kelt iskolák, mind a tanácsok a terv megvalósulásáig egyetlen percre sem tétlenkedjenek. Huszár Rezső Á MÁV az utasok szolgálatában vagy az utasok a MÁV szolgálatában A csúcsforgalomra való tekin­tettel esetenként a MÁV rendkí­vüli intézkedéseket tesz a zavar­talan közlekedés érdekében. Az újkígyósi állomás forgalmi szolgá­lattevő tisztje, Lipták Mihály is rendkívüli intézkedést hajtott végre, bár aligha a szabályzat ér­telmében. A Csaba felé közlekedő kisvonat indulása előtt csupán né­hány perccel kezdte el a jegyki­adást, noha már egy órával előbb tapasztalhatta a rendkívül nagy tömeget. A jegy kiadás késedelme miatt a tömeg zúgolódott. A for­galmista erre minősíthetetlen hangon beszélt a jogosan rekla­málókkal. Egy nő és egy férfi utazó gyer­mekkocsit akartak feladni a pod- gyászkocsiba. Lipták Mihály nem volt hajlandó a küldeményt fel­venni, hivatkozva arra, hogy nem ér rá ilyen apróságokkal foglal­kozni. A goromba forgalmi tiszt a pa­naszkönyvet sem volt hajlandó odaadni azoknak, akik az észrevé­teleket akarták beleírni. A szolgálattevő tiszt magatartá­sa miatt sokan lemaradtak a vo­natról. Elfeledte talán Lipták Mi­hály, hogy őt az utazóközönség szolgálatára állították oda? Pálvölgyi András Értesítjük kedves vevőinket, hogy október 1-től 9-ig az árukiad leltározás miatt szünetel. Délmagyarországi Papír- és Irodaszerértékesítö Vállalat 1. sz. békéscsabai lerakata. 83252

Next

/
Thumbnails
Contents