Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-25 / 225. szám

1963. szeptember 25. 2 Szerda Az amerikai szenátus ratifikálta az atomesend-egyezményt NAPTAR 1963. szeptember 25., szerda. George Gershwin — 65 évvel ezelőtt, 1898. szep­tember 25-én született George Gershwin, Amerika legnépsze­rűbb, haladó zeneszerzője. Mű­veiben a néger zenéből sok rit­mikus és melodikus elemet vett át, zenéjét mégsem sorol­hatjuk a dzsesszhez. Gershwin inkább egy sajátos, a nagyváros színeit festő szuggesztív zenei stílust honosított meg. Világhírű müve a Kék rapszódia (1924), dalai, revűi, zenekari művei (Egy amerikai Párizsban), film­dalai és sok szociálkritikai vo­nással rendelkező operája, a Porgy and Bess az egész vilá­got bejárták. Ez operájának ér­dekessége, hogy az összes sze­replője néger. * — 280 évvél ezelőtt, 1683-ban e napon született Jean Rameau (ejtsd: Rámó) francia zeneszerző, a klasszikus francia dalmű kialakítója. Castor és Pollux és a Dardanus operáiban a tánc, a kórus és a zenekar egységet alkot. Rameau a modern össz­hangzattan megalapítója. Mély lélekemelő módszerével Gluck operareformjának egyik előkészítője lett. * — 115 évvel ezelőtt, 1848-ban e napon született Süss Nándor, a magyar precíziós mechanikai ipar megalapítója. Számos geo­déziai, bányászati, csillagászati és tengerészeti műszert tervezett. Kedves vendégek Washington Az amerikai szenátus kedden ratifikálta a moszkvai részleges atomesend-egyezményt. Zsúfolásig telt karzatok előtt, nagy érdeklődés közepette kezdő­dött meg a szavazás az amerikai szenátusban az augusztus 5-én Moszkvában a három atomhata­lom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia — által aláírt egyezményről, ame­lyen a később csatlakozott orszá­gokkal 101-re nőtt az aláírók száma. Az egyezményben a szerződött államok vállalják, hogy tartóz­kodnak a levegőben, a kozmikus térségben és a víz alatt végzendő nukleáris robbantásoktól. Az amerikai törvények értelmé­ben a szerződés ratifikálásához kétharmados többségre volt szük­ség. A szavazás hivatalos eredmé­nye ennél kedvezőbb arányról ta­núskodik. A szerződés ratifikálása mellett tóben rendkívüli mértékben rom­lott. Emiatt azzal a kéréssel for­dult a kongói hatóságokhoz, enge­délyezzék, hogy utoljára talál­kozzon rokonaival — közli az Af­rikai Szolidaritás Pártjának kü­lönleges közleménye. A hatósá­gokhoz intézett többszöri kérelem Gizenga megmentésére válasz nélkül maradt. Nem butaságról, szellemi sö­tétségről, nem is „sötét” ügyek­ről akarunk most írni, hanem egyszerűen arról az éjszakai, szinte áthatolhatatlan sötétség­ről, mely Békéscsabán uralko­dik, miután lemegy a Nap, a Bartók Béla utcán. Ilyen sötét­séget ma már faluhelyen is rit­kán tapasztal az ember, nem­hogy városban, és ráadásul olyan forgalmas útvonalon, mint amilyen ez. Az új útburkolaton remekül haladnak a jármüvek, a szép, sima út tökéletesen biz­tosítja a KRESZ engedélyét, hogy lakott területen gépkocsi­val 60 kilométeres sebességgel közlekedhet a gépjárművezető. Igen ám, de mi történik este? Az egész utca hosszában egy­két ősidőkből ittmaradt, sár­gán pislogó villanykörte vilá­gít csak, és az út végén a jami- nai felüljáró fénycsősora vakít. Gépkocsivezető legyen a volán mellett, aki ezen az úton abszo­lút biztonsággal tud közlekedni! Mert ugyebár ismeretes, hogy még mindig milyen sok kerék­pár fut lámpa nélkül vagy, ha egy irányban haladnak, a pi­ros macskaszem alig látszik; nem is szólva az úton átkelő gyalogosokról —, száz és száz lehetőség „kínálkozik” a bal­esetre. Az egészet csupán azért emlí­tettük meg, mert ideje lenne a Bartók Béla út világítását megfelelően megoldani, annál is inkább, mert amióta elkészült a jaminai felüljáró, azóta ezen az útvonalon megsokszorozó­dott a forgalom. —ser— szavazott 80 törvényhozó: 55 de­mokrata párti és 25 republikánus szenátor. Ellene adta szavazatát tizenkilenc: 11 demokrata párti Algír Ben Bella algériai elnök hétfőn sajtóértekezleten válaszolt a nem. zetközi új sági ró-találkozón részt vevő tudósítók kérdéseire. Ben Bella részletesen beszélt a francia—algériai viszonyról. Hangsúlyozta, hogy szükség van a két ország együttműködésére. „Ezen az alapon kell tanulmá­nyozni és felülvizsgálni. az eviani egyezményeket” — mondotta. Az algériai elnök a továbbiak­ban elemezte az államosításokat. Rámutatott, hogy idáig 1 300 000 hektár földet államosítottak és az év végéig a nemzetgyűlésben ha­marosan benyújtandó törvényja­vaslat alapján mintegy három­Az Afrikai Szolidaritás Pártjá­nak közleménye leleplezi a hiva­talos személyiségek bűnös nem­törődömségét, akik mindent meg­tettek, hogy a kongói hazafi hő­sies helytállásáról szóló hírek ne kerüljenek a közvélemény elé. Az Afrikai Szolidaritás Pártja erélyes intézkedéseket követel Gi­zenga megmentésére és esetleges haláláért a hatóságokra hárít min­den felelősséget. A hatóságok magatartása meg­döbbenést vált ki a kongóiak kö­zött. Ebben a szörnyű késlekedés­ben kísérletet látnak az egyik legkiválóbb kongói politikai sze­mélyiség fizikai megsemmisítésé­re — állapítja meg a közle­mény. (MTI) Harmat Endre: A wzktM&zl i Európa egyik leghatalmasabb repülőterére, a párizsi Orly be­tonjára leszállt az óriásgép. Még gurultak a gumikerekek, még a jellegzetesen kis vontatóval az élén útban volt a gép felé a lép­cső, amikor rohanó riporterek kiáltásai harsogták túl a motor elhaló hangját. A gép megállt, ajtaja kinyílt és megjelent egy negyvenes éveit taposó, középtermetű néger férfi. Berregtek a felvevőgépek, vakuk fényei villantak, a kinyitott no­teszek felett „ugrásra készen” vártak az írónők. A legtöbb új­ságíró személyesen is ismerte az érkezőt, aki nem először járt ezen a repülőtéren. Igaz, távoli hazájából nem Párizsba, hanem Brüsszelbe szokott utazni, de az unalmas, viszonylag csendes bel­ga fővárosból szinte minden al­kalommal átruccant a szerelem, í a szórakozás metropolisába. Itt 5 kellemesebben lehetett elkölteni ! a Brüsszelből származó pénzt. ■ Az érkező most nem úgy visel. ■ kedett, mint máskor. Eddig az ■ történt, hogy Moise Csőmbe — ; nem törődve a többi, utána le­li szállni kívánó utassal — megállt s a gép ajtajában, sütkérezett a villanó fényekben, arcán önelé­és 8 republikánus szenátor. A sza­vazástól betegsége miatt csak egy szenátor: a demokrata párti Claire Engle maradt távol. (MTI) millió hektárra növelik pzt a te­rületet. „A hétmillió hektáros megművelt területet alapul véve ez nem rossz arány” — fűzte hoz­zá. Ugyanakkor Ben Bella hang­súlyozta: az államosítások „nem érintették Franciaország igazi al­gériai érdekeit”. Megfigyelők sze­rint ez a megjegyzés utalás volt a szaharai francia, olajérdekekre. Az algériai vezető a további­akban hangsúlyozta, hogy jövőre az államosítások a mezőgazdasá­gon kívül kiterjednek a magán- szektor más területeire. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miként egyeztethető össze a kormány szocializálási program­ja az új algériai alkotmány vallá­sos előírásaival, Ben Bella így vá­laszolt: „Az Allahban való hit nem akadályoz meg bennünket a francia földek vagy az Aletti- Ho­tel államosításában”. (MTI) Elutazóit az indonéz pariamenii küldöttség Kedden délelőtt elutazott Ma­gyarországról az Indonéz Köztár­saság Ideiglenes Legfelsőbb Népi Tanácskozó Testületének és par­lamentjének küldöttsége, amely dr. Ali Sastroamidjojo miniszter­nek, az Ideiglenes Legfelsőbb Ta­nácskozó Testület alelnökének vezetésével az országgyűlés el­nökségének meghívására hazánk­ba látogatott. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vass Istvánné, az országgyűlés el­nöke. (MTI) gült vigyor ült, pózolt, gesztiku­lált, nyilatkozott. Most lehajtott fejjel, meg sem állva, gyors lép­tekkel tört át a riporterek gyű­rűjén. — Gyógykezelésre jöttem Pá­rizsba. — Ez minden, uraim! — vetette oda és percek múlva el­tűnt égy óriási fekete Citroen süppedő ülésén. Véres dráma újabb felvonása ért véget a sokat szenvedett Kongóban Mint felvillanó és el­tűnő neonfeliratok, vibrálnak az ember memóriájában a közel, múlt újságcímei: „Az ENSZ ka­tonai akciót határozott el Csőm­be ellen! A katangai diktátor meghirdette a felperzselt föld politikáját! Csőmbe mégis segít a világszervezetnek a vérontás elkerülésében? Az ENSZ-csapa- tok bevonultak Katanga székhe­lyére, Elisabethvillebe. Csőmbe erői már csak Kolwezi bányavá­rost tartják. A bukott katangai elnöknek sikerült Svájcba men­tenie hatalmas vagyonát! A vi­lágszervezet katonái elfoglalták Csőmbe utolsó erődjét is. Csőm­be Rhodésiába utazott. Állítólaf ellenkormányt alakít.” És végül a — legalábbis pilla, natnyi — finálé: „Csőmbe el­A lehető legóvatosabb és kö­rültekintőbb Sergant Shiver fo­galmazása az amerikai ,Foreign Affairs című lapban. A Béke­hadtest parancsnoka kétszáz le­gényének hazatérésével kapcso. latban csak annyit mond, hogy húszán egészségügyi okokból kényszerültek visszatérni az Egyesült Államokba Vajon a többi, a 180 önzetlen és vállalkozó szellemű ifjú miért hagyta el állomáshelyét, ahol fel­adatuk értelmében útépítésre és betűvetésre kellene tanítaniuk — természetesen az illető államok pénzén — az elmaradott lakos­ságot? Érdemes idézni a nigériai „West African Pilot” cikkét, „Noel Kutuklui, a togói ideigle­nes kormány volt munkaügyi mi. nisztere, akit jelenleg őrizet alatt hagyta Afrikát és gépe február 13-án leszállt Párizsban.” A történelem néha különös vé. letleneket produkál. Február 13... Ezen a napon gyilkoltatta meg Moise Csőmbe, Kongó és egész Afrika nemzeti hősét, Patrice L umumbát. Akkor segítette ebben a nyugati világ és maga az ENSZ apparátusa is. Mi történt azóta? Miért kellett el­mennie Katangából? Kicsoda tu­lajdonképpen Moise Csőmbe, ho­gyan került hatalomra, milyen erők játékszere volt? A kalei- doszkópszerűen kavargó kongói helyzetet nem lehet megérte­ni anélkül, hogy ismerjük a vá­laszokat ezekre a kérdésekre. Henry Stanley elindul Nagyon régen, még a XIV. szá­zadban, a szó szoros értelmében Afrika szívében egy tehetséges bennszülött uralkodó országgá egyesítette az addig elszórt né­ger törzseket Az állam a gyil­kos-buja dzsungelben hömpöly­gő hatalmas folyóról, a Kongóról kapta nevét. Tíz esztendővel Amerika felfe­dezése előtt Dioge Cső, a híres portugál kalandor volt az első európai, aki ennek az óriási fo­lyamnak a torkollatát megpillan­totta. Nyomában az európai hó­dítói azonban csak a mai Kon­góval szomszédos Angolát igáz- ták le. Maga Kongó még sokáig tartanak, mivel támadta Gru_ riitzky kormányát, a rendőrségi kihallgatás során kérte, hogy kapcsolatot teremthessen a Bé­ke-hadtest képviselőivel” — írja a lap. A pakisztáni „Purab Desh” pedig közli olvasóival, hogy >Tsok dakkai lakos elgondolkozik azon, nem az amerikai titkosszolgálat ügynökei-e a Béke-hadtest tag­jai?” Ha a hazatérés tényéhez hoz­záadjuk tehát ezeket a vélemé­nyeket, könnyű kideríteni a 180 egészséges amerikai ifjú sürgős hazautazásának körülményeit: nem a maguk jószántából men­tek, mégcsak a mama betegsége miatt sem, egyszerűen hazatessé­kelték őket, mert egyetlen állam sem hajlandó egy másik állam beépített embereit tartani, sőt, még fizetni is őket megközelíthetetlen és háborítat­lan maradt. A nagy gyarmatosító hatalmak már régen rátelepedtek a maguk zsákmányára, az ismert világ fel­osztásának első változata már régen kialakult, amikor a pará­nyi Belgium csillapíthatatlan éh­séget kezdett érezni távoli ide­gen tájak iránt. A belga udvar tapogatózni kezdett, nem sajnál­ta a pénzt, hogy kutasson — mindenekelőtt a megfelelő em­bert akarta megtalálni. Ez 1874-ben megtörtént. A ki. szemelt férfi nem belga, hanem angol volt: Henry Stanley. II. Li. pót belga király ennek a félel­met nerh ismerő, tehetséges ka­landornak és felfedezőnek adott korlátlan megbízást, derítse fel a titokzatosan hömpölygő Kongó vidékét a számára. Nem sokkal később, már 1884. ben, ez a szédületesen nagy. 2 344 115 négyzetkilométernyi te. rület cinikus belga nevet kapott. Ügy hívták: „Kongó Szabad Ál­lam.” Nem, nem volt belga gyarmat, a világért sem. Csak éppen II. Lipót király magánbirtoka. Utó­végre minden magánembernek szuverén joga, hogy birtokra te­gyen szert... Ez volt az az elv. amelynek se­gítségével a belga diplomácia a nagyhatalmak berlini konferen­ciáján Lipótot elismertette „Kon. gó Szabad Állam tulajdonosának Gizenga élete veszélyben Leopoldville Antoine Gizenga állapota a hatnapos éhségsztrájk következ­Ben Bella sajtóértekezlete

Next

/
Thumbnails
Contents