Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-17 / 218. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetekI NÉPÚJSÁG 1963. SZEPTEMBER 17., KEDD Ara 60 fillér XVUI. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM Merénylet a templomban | Öregdiákok Szarvason | Vasúti szerencsétlenség Békéscsabán | Sport | Száraz Korai vetés — bő termés Aki házat épít, először lerakja az alapot, erre a falakat, majd a tető következik. Így van ez — vagy legalábbis így kellene lennie — a mezőgazdasági termelésben is. Vannak alapvető agrotechnikai követelmények és ezekre épülnek rá a korszerűbb termelési módszerek. Egyik alapvető agrotechnikai követelmény most, hogy idejében kerüljön földbe a kenyérgabona vetőmagja. Sajnos, ez a fontos agrotechnikai tényező évről évre háttérbe szorul, a vetés egy részét későn végezzük el, s utána csodálkozunk, hogy hiába szórtuk ki a nagy adagú műtrágyát, hiába használtunk jó termőképességű, intenzív vetőmagot, vetésünk nem hozta meg a ráfordítás arányában várt termést. Persze, könnyű mondáid, hogy idejében vessünk és könnyű megállapítani, hogy a szokásos agrotechnikai követelmények együttes és megfelelő módon történő alkalmazásától várhatunk jó termést. A gyakorlatban a mezőgazdász sokszor kényszerül átmeneti megoldásokra, sokszor kerül olyan helyzetbe, hogy fontossági sorrendet kell tennie az agrotechnikai tényezők között és nemegyszer egyiket a másik rovására kell alkalmaznia. Az alábbiakban szóljunk néhány ilyen összefüggésről. Kezdjük először is az idejében íörténő vetés és a megfelelő elő- yetemény ellentétével. Máig is erősen hódít az a felfogás, hogy kalászost kalászos után nem jó vetni, annak ellenére, hogy tudományos körökben is sokan túlhaladottnak tartják ezt az álláspontot. A múlt évben például a kenyérkérdés megoldásáról tárgyaló országos tanácskozáson az egyik tudományos kutató ötéves kísérleti átlagokkal bizonyította, hogy amennyiben a búzát kétévenként váltjuk kukoricával, trágyázás nélkül közel hatszázalékos terméscsökkenés jelentkezik, az évenkénti váltáshoz képest. Ezt a tudományos eredményt sok' helyen félremagyarázzák, s ellenkező előjellel használják fél, mint az célszerű lenne, vagyis elkerülni akarván a jelzett termés- csökkenést, jobb híján inkább választják előveteménynek a kukoricát. Próbáljuk meg lefordítani ezt a tudományos tézist a gyakorlat nyelvére. Holdanként tizenöt mázsás búzatermést feltételezve, a hatszázalékos terméscsökkenés kilencven kiló kiesést jelent. Most állítsuk e kiesés mellé egy olyan gazdaság terméskiesését, ahol a merev előítélettől, az agrotechnikai irányelvek gépies értelmezésétől vezettetve nem vetnek kalászost kalászos után, hanem megvárják a kukorica beérését, mondván, hogy az mégiscsak jobb elővetemény, mint a kalászos. A kukorica érése és betakarítása sok esetben októberre esik, amikorra a talajt már rég elő kelett volna készíteni a vetéshez, hogy ülepedhessék, kellően be- éredhessék. Ám a betakarítás rendszerint elhúzódik október végére, sőt november elejére, közben a munkát hátráltató esők is jöhetnek vagy olyan nagy szárazság, mint tavaly és így húzódik a vetés ideje is november végére és nem ritkán december elejére. A későd vetésből származó termés- kiesés három—négy mázsa. Ezt sajnos, nagyon is bizonyítják az idei terméseredmények. Ez a terméskiesés a tizenöt mázsás holdanként! termést feltételezve legalább hússzázalékos, vagyis vegyünk csak három mázsa veszteséget. Ez bizony jóval több, mint a fentebb említett hat százalék, vagyis a kilencven kiló. Különben is nem biztos, hogy a két évenkénti kukorica, búza váltásánál okvetlen bekövetkezik a hatszázalékos terméscsökkenés, hiszen ismételjük, hogy az említett kutató kísérlete trágyázás nélkül történt. Bőségesebb, nagyobb adagú trágyával tehát ez a kiesés is ellensúlyozható, de próbálja meg valaki ellensúlyozni a késői vetés hátrányait. Persze tévedés lenne ezzel az egy körülménnyel megokolni az évről évre bekövetkező késői vetést. Nyilván szerepet játszik itt a rossz szervezés, a kézi erő, a gépi erő célszerűtlen félhasználása és akadályt jelenthet néha az időjárás is. Viszont sok gazdaságba tapasztaltuk, hogy a szervezéssel nem volt baj, készen állót a kézi erő, a gépi erő, de hát a termés beérését meg kellett várni, s így egy idejét múlta agrotechnikai felfogás miatt mégis elkéstek a vetéssel. Az előveteményhez hasonlóan, sokan csodát várnak a mélyműveléstől is, piedig ezzel is néha poijt az ellenkezőjét érjük el. mint amit szeretnénk. Hogy a mélymű- velés mindenhatóságába vetett hit mennyire megbosszulhatja magát, példa rá a múlt évi rendkívüli száraz időjárás, amikor a 25— 30 centi mélyen felszántott, óriási rögökkel, hantokkal borított talajfelszín képtelen volt a néhány milliméteres esőket magába szívni és megtartani; Persze Isten ments, hogy most másolni kezdje valaki a tavalyi időjárásnak megfelelő agrotechnikát. A mezőgazdasági termelésben .nincs sablon és a fent említettek ellenére nem vagyunk ellene a mélyművelésnek sem, sőt nagyon is pártoljuk, mert ily módon vastagabb lesz a talaj termőrétege, több nedvesség tárolására válik alkalmassá. Ugyanakkor azonban megállapíthatjuk, hogy szárazságra hajló éghajlatunkban a mélyművelés ritkán válik be közvetlenül a kenyérgabona alá alkalmazva. összefoglalva: teremtsünk rendet az egymást keresztező, egymásnak ellentmondó agrotechnikai felfogások között olyan értékrendet kialakítva közöttük, ahogyan az egy-egy gazdaság adottságainak legjobban megfelel és különösen kezeljük fontosságuknak megfelelően az alapvető agrotechnikai követelményeket. Meggyőződésünk, hogy ezek következetes érvényesítésével előbbre léphetünk a kenyérgabona-kérdés megoldásában, főleg akkor, ha idejében a földbe kerül a vetőmag. És ma ez a legfontosabb! Teszkó Sándor Mca ül össze az ENSZ közgyűlése Magyar küldöttség utazott New Yorkba A világ a héten New Yorkra tekint, összeül az ENSZ közgyűlése. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter vezetésével vasárnap már elindult New Becs Vasárnap este zárta kapuit az idei bécsi őszi vásár. A magyar árubemutatónak sok tízezer látogatója volt, s amint az MTI bécsi tudósítóját a magyar pavilon vezetői tájékoztatták, sikeres volt részvételünk üzleti szempontból is. Iparcikkeink közül elsősorban a mechanikai mérőműszerek gyárának nagy pontosságú tartály- szintmérő berendezése aratott sikert, 20 jelentős nemzetközi cég is érdeklődik iránta. Nagy érdeklődés tapasztalható elektronikus műszereink iránt is. A szakosított bemutatón kiállított magyar szer- számgéE>ek fele már a helyszínen elkelt és további tárgyalások Mikor nyitják meg a szeghalmi, orosházi és mezőkovácsházi GELKü-szervizt? A lakosság rádió, televízió és háztartási kisgép javítási igénye évről évre nő megyénkben is. Békéscsabán a tavaszon létesített korszerű GELKA-szerviz ki tudja elégíteni a megyeszékhely lakosainak igényeit, ellenben a járási székhelyek továbbra is nélkülözni kénytelenek a jól felszerelt szervizállomásokat. A békéscsabai szerviz átadásakor szó volt arról, hogy hamarosan megszervezik a javítószolgálatot Orosházán, Szeghalmon és Mezőkovácsházán is. Ezek a szer. vizek még most sem működnek. A hálózat kiépítését hosszú hó- naE>okon át helyiségbiztosítási huzavonák gátolták mindhárom helyen. A tanácsok végül is rendet teremtettek és helyet biztosítottak. Orosházán és Szeghalmon megfelelő helyiséget kap a GELKA, ellenben Mezőkovácsházán szűkös körülmények között kezdheti meg munkáját. A helyiségek átalakítására nehezen találnak kivitelezőket. Különösen Orosházán van ilyen probléma.. Az itteni szervizállomást talán a Mezőkovácsházi Építőipari Ktsz alakítja át. A szeghalmi helyiséget a Vésztői Építőipari Ktsz teszi rendbe. A december 31-i határidő e helyiségek átalakítására gyorsan kő. zaledik. Csak altkor nyílhatnak meg ezek a szervizek, ha idejében, már e hónapban hozzálátnak a munkához az építők. Mindennap késlekedés a javíttatok idegeit teszik próbára. Yorkba a Szovjetunió küldöttsége, hogy részt vegyen az ENSZ kedden megnyíló 18. ülésszakának munkájában. folynak. Mezőgazdasági termékeink közül főként a takarmány- magvak és napraforgóolaj szállításáról folynak megbeszélések. Hat. ezer dollár értékben futottak már be megrendelések magyar stílbútorokra. Külkereskedelmünk egyébként vegyipari nagyberendezések importjáról folytat Becsben tárgyalásokat Incze Jenő külkereskedelmi miniszter Görögországba utazott Incze Jenő külkereskedelmi miniszter a görög kereskedelemügyi miniszter meghívására hétfőn Görögországba utazott, ahol megbeszéléseket folytat a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Incze Jenő többek között megtekinti a szaloniki nemzetközi vásárt, amelyen Magyarország is részt vesz. (MTI) felső fórumának ülésezése ígérkezik jelentősnek: fontos tárgyalásokra ad lehetőséget az ENSZ közgyűlése a jelenlevő külügyminiszterek között is. A szovjet külügyminiszter New York-i tartózkodásának ideje alatt megbeszéléseket folytat majd Rusk amerikai és Lord Home angol külügyminiszterrel, a nemzetközi enyhülés érdekében teendő további lépések lehetőségeiről. * Az Elnöki Tanács kinevezte a Magyar Népköztársaság küldöttségét az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének XVIII. ülésszakára. A küldöttség vezetője Péter János külügyminiszter, tagjai: Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Csatorday Károly, hazánk állandó ENSZ- képviselője, Beck János, a Magyar Népköztársaság havannai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, dr. Ustor Endre és dr. Kőmíves Imre, a Külügyminisztérium főosztályvezetői. A küldöttség első csoportja Péter János vezetésével vasárnap elutazott Budapestről New Yorkba. VASBETONSZERELŐ Oupsi Károly felvétele. Nemcsak a világszervezet leg- ✓ A magyar külkereskedelem jelentős üzletkötései az őszi vásáron
