Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-11 / 188. szám

1963. augusztus 11. 2 Vasárnap ELSŐ: A MUNKA 550 tsz-tag megy Szegedre A Hazafias Népfront Békés me­IJ éhány nappal ezelőtt, sűrű­’ södő alkonyaiban, pokrócra telepedett fiú-lány társaságban, a megyei KISZ-tábor egyik tisz­tásán szóba került a mai fiatalság megítélése. Falusi KISZ-trtkárokkal ültem együtt, s kedélyesen, hol felcsa­pódó, hol szelídülő lendülettel szaporítottuk a szót. Lehettünk vagy tízen. Az egyikük Nagyszé­násról jött, másikuk Pusztaottla- káról. a harmadik Gerendásról, és igy tovább. Spontán vállalkoztak: ráérünk, beszélgessünk, beszélget­ni jó. Szóval a mai fiatalságról volt szó. Elöljáróban arról a sok vé­leményről, ami megfontoltan, vagy alap nélkül elhangzik. Két­ségtelen — beismertük —, hogy olykor alapja, helye van a kor­holó megjegyzéseknek. Legin­kább akkor nyilatkoznak az idő­sebbek, ha a lányok-fiúk viselke­déséről, erkölcsi felfogásáról van mondanivalójuk. Sajnos, nem­egyszer csak abból ítélnek, hogy ki miképpen öltözködik, táncol, szórakozik, s nem veszik figye­lembe a legfontosabb emberi mér­cét, a munkát, a jó tetteket Pe­dig — s beszélgetésünknek is ez volt végsó, szép kicsengése — a véleményformálás nem lehet igaz­ságos a munka figyelembevétele nélkül. A fiatalok életének nagy részét — mint ahogy csaknem minden ember életét — ez tölti ki, ez segíti a jellem érlelódését, a jólét fokozódását, ez szövi a leg­szebb emberi kapcsolatokat, s le­het állásfoglalás is a hittel vál­lalt világ, a szocializmus ügye mellett. Aki a munkájával meg­mérettetik és nem találtatik könnyűnek, az alkotó tagja ennek a társadalomnak apróbb-nagyobb hibái ellenére is. A fiatalok túlnyomó többsége ** tiszteli, szereti, becsüli a munkát és tisztában van azzal, hogy a munka jelenti az élet alapját. Ez az első, ez a legfonto­sabb dolog, enélkül nem telje­sednek be tervek, vágyak, nem nő az életszínvonal, nem valósulnak meg a jövő célkitűzései. Hogy ez nem üres kijelentés, bizonyítsa a most következő né­hány példaadó tett. Ezeket a pél­dákat lelkesedve mondták él KISZ-titkár ismerőseim. Szinte mindegyikük tudott egy-két tör­ténetet. Klem Gizi, a pusztaotflakai tit­kár-lány, az Egyetértés Tsz-ben Jól jár, ha... Békéscsabán, a rendkívül forgal­mas Szarvasi úton, a benzinkút köze­lében nagy útszéli transzparens von­ja magára a figyelmet: „Jó úton jár, ha biztosít.. Az Állami Biztosító jólsikerült, ízléses reklámja. Stílsze- rü is, ötletes is. A kiskereskedelmi bolthálózat ki­rakataiban látható reklám-feliratok már egy kissé meghökkentettek: „Biztos jól jár, ha most vásárol!’* Reklámhirdetésekben már gyakorta találkoztam ezzel a „jól jár”-ral s ez mindig furcsa gondolatokat éb­reszt bennem. Az első pillanatban most sem az átvitt értelmezésre gon­doltam, hanem arra, hogy valami­lyen okból már megint járni tanítják a felnőtt embereket... Ám tovább gondolkoztam a dolgon s rádöbbentem, hogy ha nem most vásárolok — mármint a nyári vásár idején —, akkor „biztos rosszul já­rok” ... Logikus, nemde?! Óvatos­ságból éppen ezért megvárom vásár­lásaimmal a következő nyári vásárt, hátha akkor már csak „jobban já­rok”, mint máskor .. • —km— dolgozó fiúkat-lányokat dicsérte. Szorgalmasak, igyekvők, mindig számíthat rájuk a közös. Ha a szükség úgy diktálja, még va­sárnapjukat is feláldozzák. Az aratás idején is ez történt. A kombájn mellé zsákolok kellet­tek. A kertészeti brigád öt fiúja zúgolódás nélkül jelentkezett. Egész nap derekasan dolgoztak, s mintha mi sem történt volna, hétfőn reggel munkára vállalkoz­tak a kertészetben. Á páti Nagy Gábor, a nagyszé­" nási Lenin Tsz KlSZ-titká- ra, s egyben agrármérnöke ennél még érdekesebb, szebb cselekede­tet beszélt el. Náluk az történt, hogy felszedtek 150 mázsa hagy­mát augusztus második napjának reggelére a szövetkezet tagjai. Mi­vel a tekintélyes mennyiségű hagymát a MÉK közvetítésével Angliának szánták, annak rend­je, szabálya szerint ízlésesen be is csomagolták. Aztán vártak, vártak hosszú órákon át s a vá­rakozásnak az lett a vége, hogy ki­derült: Anglia nem tart igényt a szállítmányra, elleniben Csehszlo­vákia szíves-örömest átveszi, ha iparkodnak a szállítással. Lett er­re töprengés! Ki rakja át az új zsákokba ezt a töméntelen sok hagymát? A tagságot teljesen le­kötötte a cséplés. Végül is a KISZ-titkár cselekedett: taggyű­lést tartott, mozgósította a ki- szistákat. Pénteken este tíz fiatal vállalkozott a rohammunkára. Szombaton reggel húszán (!) kezdték meg az átrakást. Délután 3 órára sikeresen végeztek, scsak a vagonberakás maradt hátra. Ez is gyorsan megtörtént, s vasárnap már útra is kelhetett a 120 ezer forint értékű küldemény. Ha kés­lekednek, ha nem segítenék, ta­lán még most is ott rostokolna a hagymadomb a szövetkezet udva­rán. Szabadai Erzsi, a dombegyházi Petőfi Tsz KISZ-titkára azt me­sélte el, hogy náluk tizenkét fi­Panitó jó barátom volt. Különös, nagycsonté fiú, erős, hideg sze­mekkel. Gyerekkorunkban együtt jártunk minisztrálni, és délutá­nonként hallgatag, gyors csapat­ban a téglagyári gödörhöz. Pantó mindig feszes volt, fegyelmezett és egyszerű — ha beszélt, ha fur­csa, ideges vonásokkal vigyorgott, ha elkért az anyámtól, vagy ha ki- feszített mozdulatokkal követ do­bott a vízbe. Irigyeltem, mert szép, erős forradás volt az arcán, és egymásután kétszer átúszta a Dunát. Nehezen tudtuk megköze­líteni, legyőzni nem lehetett. Amikor a második világháború­ban először jelentek meg a ma­gyar városok fölött a bombázógé­pek, felkapaszkodtunk a padlásra, egy zacskó homokkal és egy hor­dó békanyálas vízzel légósdit ját­szottunk. Pantó mindig megvárta az utolsó pillanatot, amikor a gyújtóbomba bevág a padlásra, I összehúzta a szemét, mintha va­■ lakit a fák között keresett volna, ■ azután meghalt. Minden légitáma- • dás alatt meghalt. Egyszerűen, lo­■ vagiasan, mert mindig őt válasz- ; tottuk meg halottnak. Feszesen 5 eldőlt, mint az óriásfenyő, ő volt j a katona, zuhanás közben időn­atal dolgozik az állattenyésztés­ben becsületesen, szorgalmasan. Közülük nyolcán — lányok — a baromfiakat gondozzák, igazán lelkiismeretesen. A félévi tervü­get a tagság örömére és megelé­gedésére jóval túlteljesítették. A sertéstelepen Vári Pistát dicsérik nagyon. Nála szorgalmasabb fia­tal kevés van a községben. Ta­valy — írdd és mondd — 700 mun­kaegységet szerzett, s az idén sem adja alább. A vezetőség nemcsak nyugtázza, de jutalmazza is a fi­atalok igyekezetét. A közelmúlt­ban balatoni kirándulást szerve­zett és ide azokat vitte el, akik igazán megérdemlik. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz fiataljai — mint ahogy azt Juhász Marika mondta — leg­utóbb az exportra szánt zöldbab szedésénél jeleskedtek. Gerendá­son, az Aranykalász Tsz-ben — Faragó Éva szarvad szerint — a közelmúltban a KISZ-taggyűlést halasztották el, csakhogy meg­mentsék az eső elől a száradó szé­nát. Különben ebben a faluban él két fiatal lány, akikről elis­merően beszél mindenki: Pet- rovszkj Margit és húga: Erzsi na­gyon jól dolgozik a tsz-ben. Be­teg édesapjuk helyére álltak, hogy megkeressék a család kenyerét. Nem sorolom tovább a sok pél­dát, mert kevés a hely mindent elmondani. Bizonyításnak ennyi is elég. ó érzés tudni, hogy falva* inkban a fiatalok nagy ré­sze helytáll, odaadóan dolgozik, érti és tudja, hogy mindennél fontosabb a munka. S ha ezt vesszük figyelembe, ak­kor örömmel mondhatjuk: tisztes­séges és jó ez a mai ifjúság. A munkájával nap mint nap bi­zonyítja ezt. ként beverte a fejét, de sohase nyögött. Erős volt és fegyelmezett. Vasárnap délelőtt találkoztunk a szobornál. Megöregedett. Azt mondta, mikor felhívtam telefo­non, hogy a bajuszáról megisme­rem. Negyedórát késtem, ő ott állt a szobor előtt mozdulatlanul, összehúzott szemmel, fegyelme­zetten, jólszabott szürke ruhában, szürke bajusszal, mintha a leve­gőbe szimatolt volna, és tudtam, hogy kilenctől negyed tízig meg se mozdult. A presszóban egész idő alatt arra gondoltam, hogy ostobaság ez a kóvégőz és az au­tóbuszmegálló piaci lármája, ide most büdös, fekete lőporfüst kel­lene meg egy zacskó homok, vagy pedig egy kicsit idegesen, turista módra visszasuhannánk a tégla­gyári gödörhöz, a puha és bizony­talan agyagfal mellé. Mindig és mindig közbe akartam szólni, hogy Pantó, Pantó, de megöre­gedtél, itt valami nem stimmel, hiszen te csaltál, húsz év alatt ilyen nagy lett közöttünk a kor­különbség, nem is igaz, de ő az asztalra könyökölt, fegyelmezett mozdulattal felemelte a poharat, az arcát előretolta, és tudtam, hogy nem panaszkodni akar, A Hazafias Népfront és az IBUSZ, a tavalyihoz hasonlóan, az idén is különvonatot indít terme­lőszövetkezeti tagok részére a Sze­gedi Szabadtéri Játékokra. A me­zőkovácsházi járás több községé­ből és termelőszövetkezetéből ösz_ szesen 550 termelőszövetkezeti tag jelentkezett erre. Többek kö­zött Mezőhegyesről, Almás­kamarásról, Mezőkovácsházáról, Medgyesegyházáról, Végegyházá­ról és Battonyáról is részt vesznek ezen a kiránduláson. Az érdeklő­dés olyan nagy volt, hogy igen ko. moly gondot okozott a Cigánybáró előadására szóló jegyek beszerzé­Ismeretes, hogy a békéscsabai Balassi Együttes négy táncosa a televízió ,.Ki mit tud?” vetélke­dőjén, a Kalotaszegi legényes cí­mű tánckompozícióval első helye­zést ért el. A négy kitűnő táncos: Fehér János, Lipták János, Árgye- lán János és Mezei Imre János a napokban kapta meg az értesítést, hogy szovjetunióbeli jutalomuta­zásukra augusztus 16-tól szeptem­ber 7-ig kerül sor. A négy csabai fiatalember augusztus 16-án, pén- téken délután indul repülőgépen Augusztus 12-án, hétfőn dél­előtt a Magyar Vöröskereszt me­gyei vezetősége a különböző társa­dalmi szervezetek bevonásával ér. tekezletet tart Békéscsabán, me­lyen megvitatja a Vöröskereszt II. kongresszusának előkészítésével kapcsolatos feladatokat. 13-án, kedden a Vöröskereszt járási tit­— Nem vagyok én jó cég? egy ezredes? — mondta zavartan, mentegetőzve, és hiába kerestem az arcán a régi forradást. — Har­minc évi katonai szolgálat után megpróbáltam nyugdíjat kérni, nem én akartam, hanem a család miatt, hogy ne mondhassák, ha meghalok, hogy nem gondoskod­tam róluk, de nem adtak... Láttam, hogy legyint, elzavarja a szája mellől a füstöt, és arról akartam beszélni, hogy ahol ő va­lamikor tíz- és tízkilométereket lovagolt a nyugtalan tüzérlova­kon, ott most korszerű bérházak vannak, és én is ott lakom, de lát­tam rajta, hogy nem kell előtte a korszerű bérházakról beszélni, mert nem ismeri a korszerű bér­házak jelentőségét. — Napoleon? — kérdezte ké­sőbb elgondolkozva, pedig egy francia festő nevét emlegettem, és a finom ráncok megugrottak az arcán. — Pitymallatkor eldőlt Po­roszország sorsa. A franciák mindjárt kezdetben nagy sikere­ket értek el, a poroszok és a szá­szok visszavonulásba kezdtek, de Napoleon küzdelembe küldte Soult, Lannes, Augereau és Ney hadtestjeinek, valamint Murat lo­vasságának legjobb ezredeit... Az arcán szétnyíltak, összehú­zódtak a vonalak meg a mozdu­latok, és nem hallotta, amikor el­mondtam, hogy a kelet-angliai Norfolk megyében, Swaffham pi­acán tegnap nyolcvan atomjelvé­gyei Bizottsága már korábban megteremtette a kapcsolatot a sze. gedi népfront-bizottsággal és az ottani aktívák augusztus 15-én, reggel fogadják a Békés megyéből érkező vendégeket, akiknek bemu­tatják Szeged nevezetességeit is. A különvonathoz az IBUSZ bizto­sította a megfelelő mennyiségű ko. csókát és az indulás augusztus Iá­én reggel lesz Mezőkovácsházáról. A termelőszövetkezetek a legtöbb helyen jutalomként adják a tsz- tagoknak az útiköltséget és az elő. adásra szóló jegy árát. Moszkvába, ahol gazdag program­mal várják őket. A tervek szerint felkeresik a Lomonoszov-egyete- met, a Lenin mauzóleumot és a Kreml-be is ellátogatnak. Moszk­vából Jerevánba, onnan Tbiliszi­be, Szocsiba, majd Kievbe utaz­nak. A szép túrára készülő táncoso­kat ma délelőtt az együttes próbá­jának szünetében Gécs Jenő bú­csúztatta, és kívánt nekik az együttes valamennyi tagja nevé­ben sok-sok szép élményt, és jó szórakozást. télével rendezett értekezleten a kongresszus előkészítése mellett megbeszélik az 1963/64-es vörös­keresztes oktatási év irányelveit, s előkészítésével kapcsolatos tenni­valóit. Augusztus 14-én, szerdán a járási titkárok és járási kiképzési felelősök értekezletén ugyancsak a jövő oktatási év előkészületeit, szempontjait tárgyalják. nyes elárverezte 54 font 10 schil- lingért a több száz milliós Vulkán mintájú légikötelékeket és a hid­rogénbombákat. Pantó arca itt a kávéházban is lőporfüstös volt, időnként lezárt, pontos mozdulatokkal hadoná­szott, mintha bármelyik pillanat­ban kész lett volna eldőlni, mint az óriásfenyő, azután elmondta, hogy az ezredét gyalogmenetben vezette a Hét Község Fennsíkjáról Bécsbe, azután az arcomba hajolt. — Egyszer elhatároztam, hogy abbahagyom a dohányzást, nap­hosszat lovon ültem, a zsebembe dohányt szórtam, papírt tettem és megfogadtam, hogy csak ak­kor gyújtok rá, ha lóháton, egy- kézzel a zsebemben meg tudtam sodorni a cigarettát... Tudtam, hogy megtanulta, hogyan kell farmercigarettát so­dorni, de én arról szerettem vol­na beszélni, hogy az ismerősei ba­rátságosan köszöntik az utcán, és nem oldalognak el mellette, sze­rettem volna megmondani neki, hogy a második világháborúban nem harcban esett fogságba, pe­dig a padláson mindig azt mond­ta, hogy a harcban csak győzni vagy meghalni lehet, ő önként ad­ta meg magát Makónál, azután megint közbevágott. — Napoleon öt nappal a le­mondása után a fontainebleaui palotában eLbúcsúzott Caulin- court-tól, a harci táskájából, ame­lyet mindig magáva4 hordoz, ópi­Pallag Róbert kárai s a járási főorvosok részvé­Meg kellett volna ölni Napóleont! Augusztus 16-án indulnak a Szovjetunióba a „Ki mit tud ?” elsődíj as csabai táncosai A Vöröskereszt értekezletei Békéscsabán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents