Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-29 / 202. szám

1963. augusztus 29. 6 Csütörtök Társadalombiztosítási tanácsadó A nyugdíjkíegészítés szabályairól U Pedagógusok Szakszervezete a pedagógusokért, a közoktatásért annak kimunkálását. Széles körű Több olvasónk érdeklődött, hogy a nyugdíjasnak a törzsnyug­díjon kívül milyen nyugdíjkiegé­szítés jár. Ezért most ismertetjük a nyugdíjkiegészítés szabályait. A nyugdíj összege két részből áll: törzsnyugdíjból és nyugdíjki­egészítésből. A törzsnyugdíjat az átlagkereset alapján állapítják meg, amelynek szabályait ezúttal nem ismertetjük. A nyugdíjkiegészítés a törzs­nyugdíjnak annyiszor 1—1 száza­léka, amennyi az 1929-től szerzett szolgálati évék száma. (Pl. az a dolgozó, aki 13 év szolgálati időt szerzett, a törzsnyugdíja 13 száza­lékának megfelelő összegű nyug­díjkiegészítésre jogosult.) A nyugdíjazást követően szer­zett olyan szolgálati idő után is jár nyugdíjkiegészítés, amely alatt a nyugdíj folyósítását korlátozták vagy teljesen szüneteltették. A nyugdíjazás után szerzett nyugdíj­kiegészítésre jogosító szolgálati időhöz hozzászámítják a nyugdí­jazás előtt szerzett szolgálati idő­nek azt a töredékrészét is, amely­re a nyugdíj megállapításakor nyugdíjkiegészítést nem számítot­tak. (Pl. az a nyugdíjas, aki a nyugdíjazásáig 13 év és 200 napi szolgálati időt szerzett, s ezért csak 13 százalékos nyugdíjkiegé­szítést kapott, a nyugdíjazása után két év és 165 napon át olyan mun­kaviszonyban állt, amelynek tar­tama alatt nyugdíját szüneteltet­ték, a nyugdíjazáskor megállapí­tott nyugdíj kiegészítésen kívül még 3 százalékos nyugdíjkiegészí- bésre jogosult.) A nyugdíjazást követően szer­zett szolgálati időre nyugdíjkiegé­szítést csak a munkaviszony meg­szűnése után lehet kérni a nyug­díjas lakóhelye szerint illetékes SZTK alközpontnál (kirendeltség­nél), s azt a kérelem előterjeszté­sét követő hónap első napjától ál­lapítják meg. A rokkantsági nyugdíjas a nyugdíjazás utáni évekre nyugdíj kiegészítést az 55. életévének betöltése után kérhet. Az eddig ismertetett szabályok csak azokra a nyugdíjasokra vo­natkoznak, akiknek a nyugdíját az 1958. évi nyugdíjtörvény, tehát a jelenleg hatályos nyugdíj-szabá­lyok szerint állapították meg Az 1952 előtt érvényben volt nyugdíj-szabályok szerint megál­lapított nyugellátásban részesülők közül csak a bányanyugbéresek kaphatnak a nyugdíjazást követő munkaviszonyuk alapján úgyne­vezett továbbszolgálati pótlékot Az 1951. évi nyugdíjtörvény sze­rint nyugdíjban részesülők a nyugdíjazás utáni szolgálati éve­ikre évenként 2—2 százalékos nyugdíj kiegészítésre jogosultak — amelyet azonban csak egy eset­ben kérhetnek — még akkor is, ha a nyugdíjukat folyósították a munkaviszony alatt Az 1954. évi nyugdíjtörvény szerint nyugdíjban részesülők a nyugdíjazás után szerzett munka- viszonyuk alapján évenként 1—1 százalékos nyugdíjkiegészítésre jogosultak akkor is, ha nyugdíju­kat folyósították a munkaviszony alatta Ha a nyugdíjas meghal, mielőtt a nyugdíjazása utáni évekre a nyugdíj kiegészítés megállapítását kérte volna, azt a hozzátartozók kérhetik, azért, hogy ennek össze­gét is figyelembe vegyék a hoz­zátartozói nyugellátás összegének kiszámításánál. Dr. K. J. Pedagógusok Szakszerveze­te VII. kongresszusa 1963. február 15—16-án értékelte a mozgalom munkáját és meghatá­rozta a közoktatás és a közokta­tás dolgozói érdekében feladata­inkat. A kongresszus munkájá­ban kilenc küldött képviselte Bé­kés megye több mint 5000 peda­gógus szakszervezeti tagját. A kongresszus és a kongresszust kö­vető időszak a pedagógusok és a szakszervezeti aktivisták körében élénk érdeklődést váltott ká, és fellendítette a választott szervek munkáját. Megállapíthatjuk azt is, hogy a szakszervezeti »tagság és az aktivisták nagyra becsülik e kongresszus munkáját. A kongresszusi beszámolókon, taggyűléseken különösen két kér­dést emeltek kd: az egyik az, hogy a kongresszus beszámolója és vitája magas színvonalon, a valóságnak megfelelően elemezte, mutatta meg a közoktatás helyze­tét és világosan, a párt művelő­déspolitikájának megfelelően, a pedagógusok véleményével egybe­esőén foglalt állást a tennivalók­ban. A másik, amit kiemeltek, hogy a kongresszus nagy felelős­séggel vitatkozott és határozott az oktatásügyi dolgozók társadalmi és anyagi helyzetét, kérdéseit il­letően. A taggyűléseken és más ta­nácskozásokon a pedagógusok azt kérték, hogy a szakszervezeti szervek továbbra is adjanak meg minden segítséget iskolai munká­jukhoz, elsősorban a korszerű ok­tató-nevelő munka követelménye­inek fokozásához és az iskolai élet demokratizmusának erősíté­séhez. z iskolareform megvalósítása korszerű pedagógiai mód­szerek kimunkálását és alkalma­zását követeli meg. A szocialis­ta nevelésnek megfelelő pedagó­giai eljárás kutatása, keresése el­választhatatlan az Iskolai élet és vezetés demokratizmusától. A megyei bizottság azt a célt tűzte maga elé, hogy a vezetők egysze­mélyi felelősségének megsértése nélkül a közösség bölcsességére, energiájára támaszkodva emeljék magasabb szintre közoktatásun­kat, és ezzel segítsék elő d neve­lőtestületek eszmei-politikai, pe­dagógiai egységének kialakulását. ^ megyei bizottság a kong­resszus határozatainak meg­felelően a korszerű nevelési mód­szerek kialakítása érdekében a gyulai III. sz. iskolában és más iskolákban a Szovjetunió lipecki kerületének pedagógusai tapasz­talatai alapján keresi az újat, a mi viszonyainknak megfelelően a legjobb módszereket. Szakszerve­zeti szerveink egyre többet tesz­nek, hogy a tapasztalatcsere moz­galom legmegfelelőbb formáit ki­alakítsák. Itt különös tekintettel a szakfolyóiratokban megjelenő tanulmányok alkalmazásáról van szó. Egyre többen látják, hogy az eredményes munkához nagy se­gítséget nyújt szakszervezetünk sajtója és a szegedi Tanárképző Főiskola folyóirata, a „Módszerta­ni közlemények”. A megyei bizottság és me­gyénk szakszervezeti szervei a párt- és állami szervek támoga­tásával megszervezte a tantervek vitáit, a nevelési terv vitáját, az új VI. osztályos magyar, VII. osz­tályos kémia és a VIII. osztályos magyar tankönyvek társadalmi bírálatát. Mindent elkövettünk annak érdekében, hogy az új tan­könyvek a pedagógusok tapaszta­latai és véleménye alapján ké­szüljenek. Több száz aktivistánk vett részt ebben a munkában. Megyénk pedagógusai nagy fele­lősségérzettel bírálták a gyerekek kezébe kerülő tankönyveket. Újabb feladatot jelent az általá­nos iskolai és középiskolai rend­tartás, valamint a középiskolai osztályfőnöki tanterv vitáinak megszervezése. Nem történhet olyan lényegesebb intézkedés, amely nem a pedagógusok véle­ményére, javaslataira épül. Min­den lehetőség megvan arra, hogy a közoktatás vezető szervei, az in­tézmények igazgatói a legtelje­sebb mértékben kiszélesítsék az iskolai élet demokratizmusát. A megyei bizottság és a Pedagógus Szakszervezet járási bizottságai túlnyomórészt tisztázták az ezzel kapcsolatos kérdéseket, írásban és különböző ankétokon (Oroshá­zán és Szarvason). Megállapíthat­juk, hogy a korszerű pedagógiai módszerek kimunkálása, a szocia­lista demokratizmus követelmé­nyeinek megfelelő iskolai élet és vezetés kialakítása megyénkben is mozgalommá vált. kongresszus határozatai nyomán a megyei bizottság és szakszervezeti szerveink külö­nösen fontosnak tartják a peda­gógusok ideológiai és szakmai to­vábbképzését. Beigazolódott, hogy a pedagógusok szakmai és ideoló­giai továbbképzése nem választ­ható ketté. További feladataink közé tartozik, hogy kimunkáljuk azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítják a pedagógusok tovább­képzését, szakmai fejlődését. Szakszervezetünk kongresszusa óta a pedagógusok megtárgyalták az MSZMP VIII. kongresszusa anyagát két értekezlet keretében. Ebben a munkában reszt vettek szakszervezeti szerveink is. Meg­állapíthatjuk, hogy a megbeszélé­sek sikeresek voltak és maguk a pedagógusok kérték, hogy a kong­resszus határozatai nyomán foko­zottabb mértékben segítsük ideo­lógiai és szakmai továbbképzésü­ket. E feladatot a megyei bizott­ság mellett működő tagozatok munkájának megjavításával kí­vánjuk megoldani. Megyénk terü­letén különösen fontosnak tartjuk, hogy minél nagyobb segítséget nyújtsunk a képesítés nélküli ne­velőknek. ekés megye pedagógusai kis százaléktól eltekintve vala­mennyien tanulnak. Azok, akik nem vehetnek részt az állami ide­ológiai oktatásban, főiskolákon, egyetemeken, a párt által szerve­zett marxista-leninista esti egye­temeken képezik magukat. Szak- szervezeti szerveinknek elsőrendű gondja, hogy segítsék a tovább­tanulók felkészülését és a külön­böző továbbképzési formák szín­vonalát minél magasabb szintre emeljék. Minden biztosítékunk megvan arra, hogy megyénk pe­dagógusai egyre magasabb kép­zettséget szereznek, és ennek nyo­mán állandó fejlődést érjenek el gyermekeink nevelésében, az ok­tató-nevelő munkában. zakszervezeti szerveink fe­lelősségteljesen foglalkoz­nak a pedagógusok társadalmi, anyagi megbecsülésének kérdései­vel. Minden alkalommal képvise­lik választóik érdekeit és megte­szik a szükséges intézkedéseket a pedagógusok érdekében. Részt vettünk a rendkívüli feljebbsoro- lás megszervezésében, ahol az oktatásügyi dolgozók mintegy 10—15 százaléka részesült feljebb- sorolásban. Aktivistáink széles körben vizsgálják jelenleg bér­rendszerünket és bíráló megjegy­zéseikkel, észrevételeikkel, a ja­vaslatok összegyűjtésével segítik társadalmi vitára bocsátottuk a pedagógusok egyeztető bizottságá­nak rendszerét és javaslatot tet­tünk az iskolai élet további de­mokratizálódása érdekében isko­lai egyeztető bizottságok létreho­zására. A pedagógusok véleménye és javaslatai alapján több munka­ügyi kérdés rendezését kértük. Részt vettünk és a kongresszus határozatainak megfelelően fog­laltunk állást a munkaerőgazdál­kodás és ellátási kérdésekben. A pedagógusok anyagi érdekvé­delmének keretén belül különös gonddal foglalkozunk a lakás- helyzet megjavításával. Lehetősé­get biztosítunk arra, hogy ked­vező feltételek mellett megyénk területén évenként 15—20 pedagó­gus építhessen családi házat. Részt vettünk a szövetkezeti la­kások szétosztásában és kezdemé­nyezésünkre állami házakat vásá­rolnak szolgálati lakás céljára. Igen nagy problémát jelent az ét­keztetés megoldása és javaslata­ink alapján várható egy egységes szabályozó rendelet megjelenése, kongresszus határozata alapján egyre nagyobb gon­dot fordítunk arra, hogy minél több pedagógus nyári szabadságát szakszervezeti szervezésű üdülők­ben — és más üdültetési forma igénybevételével — töltse. 1963- ban a megyebizottság szervezésé­ben a jó munka jutalmául 319 pedagógus járt külföldön, hogy megismerje a Szovjetuniót és szomszédaink életét. Siófokon, Balatonkdlitin, Balatonzamárdin turista- és családos üdültetést szerveztünk, ahol 340 Békés me­gyei pedagógus pihenését biztosí­tottuk. Gyulán turistaszállást rendeztün k be azoknak, akik sza­badságuk egy részét a gyulai Várfürdőben kívánták eltölteni. Ezen túlmenően 153 SZOT-be- utalójegyet adtunk ki. Több mint 100 pedagógusgyermek a Bala­ton partján és hazánk legszebb tájain kéthetes üdülésben vett részt. Kétszáznégy egyhetes ta- ristabeutaló-jegyet adtunk M. Szá­mos belföldi autóbusztúra segí­tett abban, hogy megyénk peda­gógusai megismerjék hazánk leg­szebb vidékeit, a szocializmus épí­tésében elért eredményeinket. Negyvennyolc önköltséges és 32 személy részére családos beutalót biztosítottunk. 1963-ban összesen: 1196 szakszervezeti tag vagy gyermeke üdülhetett. (A fejlődés^ re jellemző, hogy 1955-ben 377 pedagógus és 65 gyermek üdült.) Ennek ellenére a nyári tanítási szünetben — különösen a csalá­dos — igényeket nem tudjuk ki­elégíteni. A pedagógusok szociális problé­máit igyekszik megoldani az Eöt- vös-glap. Az önkéntes felajánlá­sok összegéiből több nehéz hely­zetbe került kartársakon tud­tunk segíteni. A továbbtanuló pe­dagógusgyerekek közül 26 kapott tanulmányi segélyt. unkavédelem, köznevelés, munkásellátás, üdültetés, társadalombiztosítás, bér- és munkaügy területén több mint 270 társadalmi aktívánk dolgozik, hogy a Pedagógus Szakszervezet VII. kongresszusa határozatait végrehajtsuk és a pedagógusok munkájának minél magasabb szintre való emelésével biztosít­suk a közoktatás dolgozóinak fej­lődését és életszínvonaluk emelé­sét. Mizó Mihály Pedagógusok Szakszervezete Megyei Bizottságának titkára Válaszféle stúdió-ügyben Kedves Barátom! Gondolom, hogy a Megvédem a Stúdiót című cikked olvasá­sa utám a község dol­gozói abbahagyva a napi munkát reggel­től estig kilincselnek Nálad és ugyancsak dicsérnek bátor kiál­lásodért. Mondják „ez mán beszíd vöt a ja­vából, szóbúi ért az ember”. Tényleg betyárul kifúr fang oltod azt a cikket! Most éppen azon merengek, hogy a község szélén honol a csend, ott nincs Bómbölde, harangszó. Ez nem igazság! A Főtérnek mind, a ket­tőből jut, a község szélének meg sem­mi. Hát ez a demok­rácia, ez az egyenlő­ség? Én, ha a helyed­ben volnék, sarokba állítanám a Tanácsot, illetve a helyet bizto­sító és szerződést megkötő dolgozót, sőt kukoricára térde- péltetném és megfo­gadtatnám Vele, hogy a legközelebb érkező Bömböldét távolabb, de legalább a csor­danyomásra helyezze, hadd szórakozzon ott az ifjúság. Ez lenne az igazi megoldás, hogy az ifjúság a nappali munkája után egy kis felfris­sülésre gyalogoljon vagy 8 kilométert (Cipópusztától a csor- ianyomásig), s ha szórakozása közben esne az eső, ők is hozzanak áldozatot. — Az nem volna fontos, hogy a mozi környékét kivéve, ki­halt lenne a község, a fő lényeg az volna, hogy a Főtéren lakók kimerülve a napi ne­héz testi munkától, átadhassák magukat a jól megérdemelt pi­henésnek, hogy más­nap friss erőben tud­janak munkába állni. Tudod az a „szake­resz a vakaresz”-dal sok embernek tetszik, hát még az ifjúság­nak! Egyrészt, mert elég bolondos, más­részt valószínű azért, mert nem mondják utána: Opus 138. Az életben nagyon sokszor tágra nyit­juk a szemünket, né­ha azonban, nagyon behúnyjuk. Ugye, Te is észrevetted, hogy a Bömböldésnek Wart­burgja van — bár le­het, hogy 45 óta spó­rol reá, és feleárral az OTP-nek tartozik. Azt is észre kellene venni, hogy akadnak olyanok is, akik az autóvételt a roller­nál kezdték és ma már az 1500-as FlAT-nál tartanak. Vagy ők nem Böm- böldések? Jót derültem azon a felszólításon, hogy aki csak teheti, imádkozzon az egek urához. Jót nevetne az egek ura, mert úgy hallottam, ott is van az ottani érte­lemben véve „angya­li kórus meg meny- nyei harsonás, lehet, hogy azok még a földi Bömböldénél is hangosabbak, és eset­leg meghívna Ben­nünket egy kis ta­pasztalatcserére, ta­lán még ott is tarta­na Bennünket. Ab­ban remélem meg­egyezünk, hogy hagy­juk legutoljára a mennyei harsona és a kórus megismeré­sét. Én úgy érzem, ott van a baj Cimborám, hogy az idő észrevét­len, gyorsan elszáll felettünk és bizony, mi tagadás (bár ko­romhoz képest nem érzem magam öreg­nek), de már ott tar­tok, hogy lopva dú­dol om magamban a „János bácsi szoke- resz a vakeresz”-t és mikor elérek addig, hogy „neked menjek, ne menjek?” — kiha­gyom ezt a sort és a következő sornak fo­gadok szót néha: „in­kább iszom egy fél­deci kevertet, de nem egyedül”. Te is jönni fogsz idővel utánam. Azt hiszem, itt van a kutya elte­metve. Üdvözöl Barátod: az öreg Apáti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents