Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1963-08-28 / 201. szám
1963. augusztus 28. 4 Szerda Jobb munkaszervezés — nagyobb teljesítmény A Békéscsabai Ruhagyárban négy hónappal ezelőtt új munkaszervezésre tértek át. A varrógépeket és a speciális (lyukazó, gombozó, szálazó) gépeket külön termekbe vonták össze. Ez az átszervezés a munkaidő jobb kihasználását, a folyamatosabb termelést segítette elő. Képeink az új munkatermekbe viszik ei az olvasót, A kivasalt ingeket szállítódobozok továbbítják a minőségellenőrök asztalára. A meózás után a csomagolás, majd a szállítás következik. A vasalóteremben diszpécserszolgálat működik. Az elektromos- táblán kigyúló lámpa jelzi, hogy ki kér vasalni való anyagot. Néhány másodperc múlva már útnak is indítják az „utánpótlást”.. Átadták rendeltetésének Mezőberénjben a korszerű, elektromos vezérlőberendezéssel működő új alagút-szárítót Az üzemek összevonása nagyobb lehetőséget biztosít a kisebb telep, helyek korszerűsítésére. A Békés megyei Tégla- és Cserépdpari Vállalat vezetősége megkezdte vidéki üzemeinek műszaki felmérését, amelynek alapján a jövőben megvalósulnak majd a nagyobb rekonstrukciók. Ebben az évben is I történtek azonban intézkedések a j vidéki telephelyek korszerűsítésére. A napokban adták át rendeltetésének Mezőberényben az új alagút-szárítót, mely elektromos vezérlőberendezéssel működik. Építésének költségeire 320 ezer fo_ rintot fordított a vállalat. Az új szárítónak előnye, hogy meggyor- I sítja a tűzfalazást, s ezzel növeli | a termelést. AZ OROSHÁZI ÜVEGGYÁR bér- és munkaügyi osztályvezetői állás betöltésére pályázatot hirdet. Feltétel: legalább 5 év munkaügyi gyakorlat, közgazdászi képesítés (esetleg technikumi végzettség). Lakást nem biztosítunk. A jelentkezést 1963. szeptember 15-ig kérjük beküldeni; Cím: Orosháza, Postafiók 90. 38443 A varrodából kikerülő ingek, pizsamák, ingkabátok a speciális gépek termében folytatják tovább útjukat. Itt készül el a gomblyuk és itt varrják fel a különféle színű ’ és formájú gombokat. Békési Karolta és munkatársai 400—420 inget „gomboznak fel” műszakonként. (Fotó: Kocziszky László) 'Hl/tfHvfeurä Ki tud Júliáról? Bolgár bűnügyi film, izgalmas fordulatokban bővelkedik. (A nagykamarást Nemzeti mozi tűzte műsorára 1963. augusztus 27-től 28-ig.) Az első körösladányí gimnáziumi tanár — ... A budapesti Eötvös Lo- ránd Tudomány Egyetem magyar és orosz szakán végeztem — mondja olyan pergő nyelven, mintha állandóan újságírók vennék körül, pedig én vagyok a legelső, aki nyilatkoztatom. Fiaital ember Szathmári Gábor, harmincon alul. Nagy Ady-najon- gó, s népszerű pedagógus. Szenvedélyes önművelő. — Felfogja annak jelentőségét, hogy ön az első kinevezett körös. liadányi gimnáziumi tanár?! — íkérdem. — Körösladány történetében történelmi jelentőségű, hogy névlegesen és valójában is gimnáziummal dicsekedhet... pedig nem is régen, mondjuk harminc évvel ezelőtt még gimnáziumi tanuló is fehér hollónak számított itt. Ne haragudjék, de nem is tudnék elképzelni ebben a kísérleti iskolában idős, olyan ,görög-latin szakos” kartársat. — Ezekből származom... ezekből az értelmesen pillogó, de szemérmes falusi gyermekek sorából. — Milyen érzés fogta el, amikor először olvasta el kinevezését? — Valami hiúságérzés-féle, aztán ijedtség: — Na, Gábor, most neked bizonyítanod is kell... mert ezt mindenki tudomásul veszi... és sokan meg is fognak nézni: „milyen is ez az első ladányi gimnazista tanár?!” Aztán arra gondoltam: a szaktudásom megvan, állandóan képezem magam... — Ügy értesültem, hogy egyben KISZ-vezető tanár is... az ifjúság körében sokat kell tartózkodnia emiatt. Nem jelent ez Önnek plusz megterhelést? — A nevelés-oktatásnál csak egyet szeretek jobban, a gyerekeket; de úgy, hogy a szó nálam gyűjtőfogalom: idetartozik a csecsemő és a tizennyolc éves is... elmaradt gyermekkoromat élem ki velük, s nem zordon felnőttként, hanem a tapasztaltabb gyermek jókedvével irányítom játékukat, anélkül, hogy zavarnám őket. — Iskolán kívüli munkáját hogyan tudná röviden jellemezni? Kivár egy pillanatig, aztán ravaszul hunyorít... — Ne haragudjék... erre most nem válaszolok — munkásőrségbe kell mennem... — Köszönöm —, de a válasz így is „jeles”, Szathmári tanár úr! Ternyák Ferenc N. Toman: Katasztrófa nem lesz, ha Regény Fordította: Sárközi Gyula III 18. Cunning jótanácsot ad Moonn-nak Alph Miiles sápadt arccal, bedagadt szemmel állt Charles Cunning előtt. Még mindig nem volt kijózanodva. A szerkesztő büszkeséggel és együttérzéssel nézett rá. Kerryhez fordult, aki a szoba sarkában ült egy kis hever on: — Nézzen erre a hősre, Kerry. A lány nem tudta, tréfál-e Cunning vagy komolyan beszél és csodálkozva pillantott Milles gyűrött képére. — Nem hiszem, hogy bármely színész, a legnagyobb is ilyen ragyogóan el tudta volna játszani szerepét józan állapotban, mint ahogy ő becsípve eljátszotta. Mennyit ivott meg tegnap, Alph? — Jó sokat — felelte Miiles szerényen. — No, persze több volt az egy üvegnél? S lám itt az eredmény! A szerkesztő rácsapott az asztalon kiterített újságra: — A „Sirena” bekapta a horgunkat. Meg akarván előzni min. két, úgy megírták a nehézbombázók támaszpontján történt ka. tasztrófát, ahogy azt jobban nem is lehet. Kerry, miért ráncolja a homlokát? Nem tetszik a módszerünk? Hát tudja, a farkasokkal együtt kell üvölteni. Nem lesz lelkiismeretfurdalásom azért, hogy Height megkapja a magáét ezért a cikkért. De míg ő csak kapni fog, addig minket az ilyesmiért beszüntetnének. A szerkesztő barátian megveregette Miiles vállát és pihenni küldte. — Nos, mi pedig most hozzáfogunk egy komoly cikkhez, amelyet már a mi lapunk fog közölni — fordult Cunning ismét Kér. ryhez. — A „Sirena” mai számára hivatkozva megírjuk benne, hogy kormányunk ahelyett, hogy egyesítené erőfeszítéseit a többi államokkal, új diverziós és provokációs fegyvereket készít. Nem nevezzük meg, ki ellen ké. szíti ezeket a fegyvereket, azt amúgyis mindenki tudja. — És ennek a cikknek a megírásával engem bíz meg? — csapta össze a kezét Kerry. — Miért csodálkozik ezen? — Nem csodálkozom, csak attól félek, hogy nem tudok megbirkózni vele — Ne féljen, maga bátor kislány — mosolygott Cunning. — Üljön itt le nálam. Én távozom, nem fogom zavarni. Jó munkát! Erősen kezet szorított Kérryvel és sietve távozott. A lány egész nap dolgozott, még ebédelni sem ment el, csak Bent, a néger küldöncöt kérte meg, hogy szendvicset és egy csésze teát hozzon. Kétszer is áthúzta, amit leírt és újból kezdte az egészet, s amikor éppen harmadszor akarta át. húzni, megjött Charles Cunning és minden teketória nélkül elszedte tőle a teleírt lapokat. — Nos, hadd lássam csak, mit írt? — Nem akar sikerülni..; — mond';: kedvetlenül Kerry. — Mindjárt meglátjuk — felelte kedélyesen Cunning és feltette szemüvegét. — Maga pedig pihenjen le Vagy sétáljon egy keveset a friss levegőn és másfél óránál hamarabb ne jöjjön vissza. Kerry egy óra múlva jött visz- sza. Cunningot már nem találta a szobájában, de a szerkesztőségi titkártól megtudta, hogy cikke ki lett javítva és szedésbe ment. Nem kellett sokáig várnia. Cunning személyesen hozta el a kefelevonatokat és Kerrynek nyújtotta. — Tessék, nézze át — mondta közömbösen. — Kissé átfésültem a kéziratát. (Folytatjuk)