Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1963-08-25 / 199. szám
1963. augusztus ZS. 7 Vasárnap Tömeggyűlés Rio de Janeiróban Rio de Janeiro A Brazil Munkáspárt és a szak- szervezetek pénteken délután Rio De Janeiro központjában tömeggyűlést rendeztek Getulio Vargas volt elnök emlékének tiszteletére. Getulio Vargas 1930-tól 45-ig és 1951—54-ig volt elnöki tisztségben. Tisztsége idején hadat üzent a fasiszta Németországnak, felvette a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval és több haladó jellegű gazdasági intézkedést hozott A tömeggyűlésen több mint harmincezer ember vett részt. A díszemelvényen ott volt Goulart A gyűlés résztvevői plakátokat emeltek a magasba. A transzparensek nemzeti jelszavakat hangoztattak és erélyesebb intézkedéseket követeltek az államfőtől. „Elég volt a szép szavakból, azonnali reformokat akarunk!” — hirdették a plakátok. Goulart elnök a gyűlésen mondott beszédében megígérte, hogy intézkedéseket hoznak azokról a strukturális reformokról, amelyekre oly nagy szüksége van az országnak. Ünnepélyesen megígérte, hogy „hű marad ahhoz a forradalomhoz, amelyet Vargas elnök,' valamint kormányának több tagja és számos közéleti sze- j elnök indított Brazília gazdasági mélyiség. I felemelkedéséért”. (AFP) Zendülés a dél-vietnami hadseregben Saigon A Reuter iroda jelentése szerint a dél-vietnami hadsereg egyik alakulatában a napok óta tartó politikai válság nyomán zendülés tört ki. Dinh Tuong tartományban, 80 kilométernyire Saigontól, a hadsereg ott állomásozó egyik csapattestének buddhista érzelmű katonái összecsaptak a kormányhoz húzó egységekkel. Az incidens csütörtökön délután történt. Az összecsapásokban hatvan katona meghalt, százhúsz pedig megsebesült. A halottak között hét tiszt is van. NfiMZETK&ZV SZBlÉLt: Fontos eseményekben bővelkedő, mozgalmas hét ért véget ma a nemzetközi politikai életben. Nincs könnyű dolga a krónikásnak, amikor pár hasábon össze akarja foglalni közülük a legjelentősebbeket, azokat, amelyek a leginkább magukra vonták a világközvélemény figyelmét Nyikita Hruscsov belgrádi látogatása kétségkívül ezek közé tartozik. A szovjet kormányfő, aki most Tito elnök látogatását viszonozza, nem először jár Jugoszláviában. A Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolatai — az egyes ideológiai kérdésekben megmutatkozó nézet- különbségek ellenére — az utóbbi években lényegesen megjavultak. Mint N. Sz. Hruscsov belgrádi beszédében megállapította, Jugoszlávia a Szovjetunióval sok tekintetben azonos vagy hasonló álláspontot foglal el számos fontos kérdésben s népei végső soron a szocialista társadalmi rendszer megvalósításán munkálkodnak. N. Sz. Hruscsov és a szovjet küldöttség jugoszláviai látogatásának jelentősége túlnő a két ország határain. A szovjet és jugoszláv párt- és állami vezetők megbeszélései minden bizonnyal fontos hozzájárulást jelentenek majd a béke, a szocializmus ügyéhez. Ezt a meggyőződést hangsúlyozták a látogatással foglalkozó kommentárok és ezt látszik alátámasztani az a szeretetteljes, baráti fogadtatás is, amelyben a szovjet vendégeket jugoszláviai útjukon mindenütt részesítik. Amíg a szovjet vezetők lankadatlanul azon fáradoznak, hogy megszilárdítsák a béke híveinek táborát, közelebb hozzák egymáshoz a szocialista országok népeit, addig a kínai kormányférfiak sajnos éppen ennek az egységnek az aláásására törekednek. Egyre leplezetlenebből, egyre durvábban támadják a békés együttélés lenini politikáját, szakadást akarnak előidézni a nemzetközi munkás- mozgalomban, meg akarják osztani a testvéri kommunista és munkáspártokat, a haladó társadalmi szervezeteket. A kínai kormány szóvivőjének nyilatkozata és a szovjet kormány válasza A kínai kormány szóvivője augusztus 15-én már egyenesen „az imperializmussal való lepaktálás- sal” vádolta meg a szovjet kormányomért aláírta azatomcsend- egyezményt. Felróta a Szovjetuniónak, hogy nem bocsátotta a lunai kormány rendelkezésére az atombomba mintapéldányát és gyártási-műszaki leírását. Azt a képtelen állítást kockáztatta meg, hogy a Szovjetunió azért nem segíti elő Kína atomfelfegyverzését, mert „atommonopóliuma segítségével uralkodni akar a többi szocialista ország felett”. A Szovjetunió kormánya augusztus 21-én nyilvánosságra hozott nyilatkozatában világos, félreérthetetlen választ adott a kalandorpolitikát sugalmazó kínai vádaskodásra. Ismételten leszögezte: a Szovjetunió továbbra is a nukleáris kísérletek teljes beszüntetésére törekszik és a részleges atomcsend-egyezményt fontos lépésnek tekinti ezen az úton. A Szovjetunió nem híve és nem is lehet híve az olyan kalandorpolitikának, amely álforradalmi frázisokkal az emberek Százmillióit tenné ki az atomhalálnak és egy beláthatatlan következményű nukleáris katasztrófának. A Szovjetunió nem híve annak, hogy bővüljön az „atomklub”, mert a rendelkezésére álló nukleáris fegyverek elegendőek' nemcsak a saját, hanem a szövetségesei biztonságának megvédéséhez is. Nem beszélve arról, hogy a nukleáris hatalmak számának növekedése fokozná, nem pedig csökkentené az atomháború veszélyét, ahogyan azt kínai részről bizonygatják. A békeszerető embermii liók nagy megkönnyebbüléssel fogadták az első komolyabb kelet-nyugati megállapodást. Joggal remélik, hogy az emberiség sorsáért felelős államférfiak tovább mennek a megkezdett úton, újabb kérdésekben egyeznek meg. Korunk, az atomkorszak parancsoló szükségessége, hogy a hidegháborút, a fegyverkezési versenyt a békés gazdasági versengés váltsa fel. Ez éppen úgy érdeke a kínai népnek, mint a szovjet vagy az amerikai népnek. Véres események színhelye Dél-Vietnam Buddhista szerzetesek önkéntes tűzhaláláról, templomok megroha- násáról, gyilkosságokról és letartóztatásokról érkeztek hírek az elmúlt napokban a Ngo Dinh Diem zsarnoki uralma alatt álló Dél-Vietnamból. Az amerikai zsoldban lévő diktátor most elrendelte a rendkívüli állapotot, bevezette a katonai cenzúrát és döntő leszámolásra készül politikai, vallási ellenzékével. Az ország lakosságának túlnyomó többsége buddhista s az elnök, valamint az uralkodó klikk katolikus. Természetes, tehát, hogy amikor a buddhista vallás gyakorlását korlátozó intézkedéseket léptetett életbe, elemi erővel robbantak ki a tüntetések a dél-vietnami városokban. Ngo Dinh Diem attól tart, hogy a vallási elégedetlenség politikai harccal párosul s megdönti amúgy is ingatag uralmát. A kegyetlenül véres terror azonban olyan felháborodást keltett világszerte, hogy a diktátort uralomra segítő és uralmon tartó amerikai kormány kénytelen volt nyilatkozatban elhatárolni magát a legutóbbi eseményektől. Cabot Lodge-t, az Egyesült Államok új dél-vietnami nagykövetét pedig utasították, hogy Tokióból azonnal utazzék állomáshelyére. Nem tudni, vajon sikerül-e majd az új nagykövetnek megfékeznie a nekivadult diktátort, az azonban bizonyos, hogy a zsarnoki uralmakat támogató amerikai kormány Haiti után most Vietnamban is újabb súlyos presztízsveszteséget szenvedett. Nagy Zoltán Egyipioiiii-iraki tároyaiássk Kairó Nasszer egyiptomi és Aref iraki elnök péntek este újabb tanácsko. zásra ült össze. A tanácskozáson teljes létszámmal részt vett az egyiptomi és iraki küldöttség is. Az A1 Ahram szerint az eddigi tárgyalások közül a pénteki volt a legjelentősebb. A négy és fél órás tanácskozáson főleg Nasszer elnök fejtette ki véleményét. A megelőző tanácskozásokon a két tárgyaló fél a tervezett új arab ál_ lamszövetségről április 17-én kötött megállapodás óta történt eseményeket vitatta meg. (MTI) Ezt a hírt a kormányhoz közelálló hírforrás erősítette meg. Saigonban, mint nyugati hír- ügynökségek jelentéseiből kitűnik, a dél-vietnami kormány diktatórikus intézkedései ellen küzdő tiltakozó tömegmozgalomban a börtönbe zárt buddhista vezetők helyét a diákok vették át. Szombaton két heves kormány- ellenes tüntetés robbant ki; az egyik Saigonban a jogi, a másik a tanárképző egyetemen. A jogi egyetem aulájában ezer diák hallgatta meg Vu Van Mau volt külügyminiszter beszédét, aki megbélyegezte a kormány buddhistaellenes intézkedéseit. A volt külügyminiszter lemondását egyébként Ngo Dinh Diem nem fogadta el. A dél-vietnami hírügynökség jelentése szerint az elnök háromhónapi szabadságot adott neki s engedélyezte, hogy Indiában buddhista zarándokutat tegyen. A külügyminiszter távozása mindazonáltal lehetővé tette Henry Cabot Lodge új amerikai nagykövetnek, hogy formaságokra hivatkozva, ne vegye fel a kapcsolatot a dél-vietnami kormánnyal. Csütörtökön, amikor megérkezett, csak a protokollfőnökkel találkozott; A dél-vietnami hírügynökség pénteken közölte még, hogy Phan Thie város két megszállt buddhista templomából a rendőrség „felforgató jellegű anyagokat” foglalt le, s negyvenhárom „gyanús embert” letartóztatott. Washingtoni jelentés szerint a kormány intézkedései elleni tiltakozásul, követve a nagykövet és a hivatalos ENSZ-megfigyelő példáját, lemondott a nagykövetség első titkára is. Morse demokratapárti szenátor a dél-vietnami eseményekről pénteken Párizsban sajtónyilatkozatot tett. Egyebek között követelte, hogy Rusk külügyminiszter terjesszen az elmúlt hónapok délvietnami eseményeinek mérlegéről emlékiratot a szenátus elé, s magyarázza meg, miért támogat Washington egy zsarnokot. Rabló-—pandúr víkend Angliában • London Anglia sok százezer Sherloek Holmes-jelöltje nyomozással tölti a hét végét. Az éjjel-nappal munkában álló több száz hivatásos detektív segéd csapataként a sziget- ország apraja és nagyja, a sajtóban közölt fényképekkel felszerelve, kutat a nagy vonatrablásban való részvétellel gyanúsított hálom férfi, egy nő és egy fehér pudlikutya után. És mindenekelőtt persze a még mindig hiányzó két és negyed millió font sterling után> amelyből a megtaláló vagy nyomravezető 10 százalék jutalomra számíthat; A „rabló-pandúr” játék népszerűségére egyébként jellemző, hogy a legnagyobb példányszámú angol bulvárlap, a Daily Mirror pályázatot hirdetett ezzel a jelszóval: „Hová dugnál el negyedmillió font sterlinget?” A pályázat nyertesének 50 font jutalom üti a markát. A Scotland Yard viszont egyelőre a körözött személyek nyomát üti bottal. Péntekről szombatra virradólag Anglia minden részében látni vélték Reynolds, 41 éves autókereskedőt, sőt még a francia Riviéráról is érkezett bejelentés a keresett személy felbukkanásáról. Nem találták meg James White-ot sem, aki állítólag egy nő és egy Gigi névre hallgató fehér pudlikutya társaságában bujkál. Pénteken számos fehér pudliitou- tyát „állítottak elő”, de — értesülésünk szerint — valamennyi alibit tudott igazolni. A fő figyelem most a harmadik körözött személy, egy 28 éves londoni ezüstműves, Roy James félé fordult, aki baráti körben „menyét” névre hallgat, s szabad idejét autóversenyzésnek szenteli. Roy James, aki ellen péntek délután adtak ki köiözvényt, a csütörtök délutánt még Ford kocsijában, 150 kilométeres sebességgel száguldozva, tróningezésel töltötté egy versenypályán. A rendőrök pénteken megjelentek a pályán, a „menyét” azonban alighanem szagot kapott, s távolmaradt az edzéstől. A nagy vonatrablás eddigi mérlege: letartóztatásban van hét személy, három gyanúsított éllen kö_ rözvényt adtak ki, s 48 órán belül további gyanúsították fényképének közzététele várható. A rendőrség úgy tudja, hogy a bandának 31 tagja volt, s közülük 18—20 tettes kilétét a Scotland Yard állítólag már ismeri. Eddig megtaláltak negyedmillió fontot, a hiány: két és negyed millió font (MTI) WWWMMWtWWWWMWMMM nnmwmvtww A John Birch társaságot nem kell bemutatni: a szélsőjobboldali amerikai szervezetet mindenki ismeri. A Keresztény Kereszteshadjárat azonban megér néhány szót, annál is inkább — mert nevével ellentétben nem vallási, hanem politikai szervezet. Mégpedig Birch-tí- pusú politikai szervezet. Nem érdektelen tehát, ha mosit ennek a Kereszteshadjáratnak az alapítója, Billy James Hargis — a John Birch társaságot támadja. Mondanunk sem kell; rpém bei zél... talán, hogy szigorúan elvi alapon. A Birchisták ugyanis elszipkázták a Kereszteshadjárattól a csekk-küldő mecénásokat— Hargis valóban kétségbeejtő helyzetben van: bevételi forrásai annyira elapadtak, hogy 50 főnyi tisztviselőgárdájának felét kénytelen volt elbocsátani, megmaradt felének pedig leszállította a fizetését. A Kereszteshadjárat lapjának előfizetési díját viszont a duplájára emelte. De mindez nem volt elég. A minap azután Mr. Hargis dörgedelmes beszédet mondott a Kereszteshadjárat évi kongresszusán: — Segítségre van szükségünk, méghozzá égető szükségünk. Vajon nem akad senki, aki felrázza ezt a gyülekezetét azzal, hogy feláll és tízezer dollárt ajánl fel — az Istennek és a hazának?— Csend. Hargis: — Nyolcezer dollárt... Csend. Hargis: — ötezret... Csend. Hargis: — Kettőt... A licitálás még folyt egy darabig. De nem akadt senki. Hozzászólni ugyan hozzászóltak Hargis beszámolójához, hogy így komunista veszedelem meg úgy amerikai eszmények. De a pénzt, azt megtartották maguknak. Ök is tudják: az beszél igazán. (spj
