Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-23 / 197. szám

1963. augusztus 23. 3 Péntek Szeptember 2-án kezdődik a munka a Sarkadí Cukorgyárban Hétfőn már szedik a cukorrépát a tsz-ekben A ■■ VW I ¥¥ f I E ozovodo szálát: Szétszórt tanyavilág a békéser- dei rész. A környékbeliek „Macs­A Sarkadí Cukorgyár szeptem­ber 2-án kezdi el a répa feldolgo­zását. A gyár termelési osztályán megtettek a szükséges intézkedést az ötnapos cukorrépa-tartalék ki­alakítására. Elgondolásaikat meg­vitatták a járási tanácsok mező- gazdasági osztályvezetőivel és úgy döntöttek, hogy hat nap alatt ezer vagon cukorrépát kell a körzetije tartozó tsz-eíknek felszedni és át­adni, hogy ezzel az ötnapos tarta- I lékkészletet ki tudjanak alakítja- ' A tizenöt éve gazdálkodó med- gyesegyházi Béke Tsz-ben — ahol garantált munfcaegységfizetésre rendezkedtek be — az őszi beta­karítási feladatokról tárgyalt a közgyűlés. Kiderült, hogy a ked­vezőtlen időjárás ellenére a mé­lyen műveit nagytáblák terven felülj termésátlagot adnak kapás- növényekből. Földimogyoróból például három és fél millió forint bevételre számítanak Terven fe­lüli átlagtermést ígér a cukorrépa és egyéb kapósnövény. Az őszi be­takarítás idején ezerötszáz vagon, ná! több terményt kell elszállítani A tagok és a családtagok a gya­dalmi munkát végzett a Muronyl Állami Gazdaság és a helyi Lenin Termelőszövetkezet. A nagygazdaságok dolgozói kö­zös munkával olyan fontos közér­dekű munkákat végeztek el, mint a külterületi utak, valamint a bel­vízlevezető csatornák rendbe hozá. sa, illetve építése. Az állami gaz­tek ezen? A párt vezető szerepé­nek a szervekben sfb. dolgozó kommunistákon keresztül kelle­ne érvényesülnie nálunk is. Ezzel szemben községünkben a termelő- szövetkezet vezető szerepe érvé­nyesül egyes párttagokon keresz­tül a pártalapszervezetben. Igen helyesen látta ezt meg egyik idő­sebb, nagy tapasztalattal rendel­kező elvtársunk, s mondta el e távasz egyik taggyűlésén: „A ter­melőszövetkezet a párt szülötte, s nem fordítva. Tehát a párt veze­tő szerepének érvényesülnie kell a termelőszövetkezetben is. Ná­lunk ez éppen fordítva van.” Saj­nos, felettes pártszervünk nem látja — mert a tájékoztatás miatt nem láthatja —, hogy pártszerve­zetünk titkára éppúgy, mint a ve­zetőség döntő többsége és a tag­ság jó része, gazdasági függésben van, s ez passzivitásra kényszeríti. Egy példa: a tantestület záróérte- kezletére induló, s ott nagyon várt párttitkár utasítást kap a gazda­sági vezetéstől, hogy a répaegye- lést menjen ellenőrizni. Még tré­fának is rossz ez! (Függetlenített titkár!) Éppen a fenti kérdés miatt többször megkíséreltük felvetni, de eredmény nélkül: helytelen egy községben — amikor a tagság nagy része (kb. egyharmada) nem tsz-tag, erőltetni a csak tsz-párt- szervezetet. Honnan indult el ez a javaslat, ki döntött így benne, nem tudjuk, de nem találjuk he­lyesnek. Ezt a gyakorlat igazolja. T£«7^ a forma nem lehet meghatá­ni Jövő héten kedden 26 átvételi állomáson kezdik el a cukorrépa átvételét. Később, az átvételi he­lyeket 57-re növelik. Tekintettel arra, hogy szeptemberben meleg időt várnak, az átvevőhelyeken naponta 200—220 vagon répát vesznek majd át. Szeptember vé­gén, október közepén az átvétel ütemét fokozzák. El szeretnék ér­ni, hogy a gyár körzetéhez tartozó cukorrépavetés november közepé­ig átadásra kerüljön. logmunkát vállalták, hisz jövedel­mük a betakarított termény meny- nyiségétől függ, a szállítás azon­ban nagy gond. Ügy szeretnék, hogy mire eljön a nagy esőzések ideje, minden termény rendelteté. si helyén legyen. Ehhez pedig a gépjárművek és lófogaitok éjjel nappali munkája szükséges. Nem pihenhetnek vasárnap sem. Ezért elhatározták, hogy a szállítóknak és rakodóknak betakarítási céLpré- jniumot adnak, ikre a célra ötszáz mázsa kukoricát szántak, ami mintegy száz sertés meghizlalásá. hoz elegendő. lóméter földutat hoztak rendbe és mintegy 16 kilométer hosszú út­szakaszon fogasdtak. A Lenin Tsz tagjai 71 kilométernyi utat javítót, tak meg ugyancsak a külterületen és több mint kétszáz méter belvíz, levezető csatornát építették. Ezen­kívül 4700 méter hosszú gyalogjá. rozója a tartalomnak, de jelentő­sen befolyásolhatja. Sajnos, köz­ségünkben ez van. Bizonyítja ezt már maga az a tény, hogy jó né- hányan tehetetlennek érezzük ma­gunkat, és nemegyszer szégyen­kezve kell a lakosság előtt állni, mert jogos felvetéseikre kitérő választ kényszerülünk adni. Élesen jelentkezik a feladatok megoldásának kérdése is. Ha lehet fő feladatot kiemelni, azt hiszem falun most kettőről szólhatunk: a termelőszövetkezeteik megszilárdí­tása és az eszmei, ideológiai offen, zíva, mély elsősorban a művelő­déspolitikában nyilvánul meg. Vé­leményem szerint helyi pártszer­vezetünknél a művelődésügy elve­szett. Vagy nem ezt bizonyítja például, hogy a községi pártszer­vezet vezetősége évek óta nem fog­lalkozott a helyi iskola ügyeivel? Nem vitás, nem lehet kellően hangsúlyozni a szövetkezeti mun­ka szükségességét, de nem szük­séges, hogy egy-egy kérdés esetleg 4—6 vezető fórumon is tárgyalás­ra kerüljön (pártvezetőség, tag­gyűlés, tanács vb-n, tanácsülésen, igazgatósági ülésen, közgyűlésen) Lehetne ezt részleteire bontva a legszükségesebb helyeken tárgyal­ni. Természetesen ez a túlzott tár. gyalás csak a termelőszövetkezet ügyeiben nyilvánul meg. Vagy nincs a község életének más terü­lete is? Ügy vélem, túllépnék célomon, mely a cikk olvasása után bennem élt, ha további problémákat fel­vetnék. Lehetséges, hogy szemlél«. kásnak” hívják. Hogy honnan ered ez az elnevezés? Már nehéz lenne kiderítem. Tény, hogy távol van a falutól, s akik itt élnek, egy kissé el is vannak zárva a világtól. Milyen e tanya világban élők sora, hogyan dolgoznak, mivel töl­tik szabad idejüket, van-e vala­milyen tanulási, szórakozási lehe­tőség itt ......,ahol a madár se jár”. A z országúiról létéivé, földúton igyekszünk a tarhosi Üti Élet Ter­melőszövetkezet központja felé. A korábban kérdezettek szerint erre kell lennie. Huzamosabb ideig azonban körös-körül csak szántó­föld, s itt-ott egy-két fa, bokor lát. ható. Sehol egy épület, mely arra vailana, hogy emberek is laknak a közelben. Távol erdő fái sötét­lenek. Talán ott-. Egy asszony halad velünk szem­ben gyalog. — Az Üj Élet? Az a mi tsz-ünk, én is ott dolgozom — mondja kis­sé emeltebb hangsúllyal. Aztán szívélyesen folytatja, — Erre tes­sék csak, egyenesen. A töltésen nem kell átmenni, hanem jobbra fordulni, ott vannak az épületek. Az „elégedetlen ’ asszony A véletlen úgy hozta, hogy ismét asszony a kérdezett. De most már az itteni életről beszélgetünk. — Nincs itt a világon semmi jó. Csaik dolgozunk, a férfiak meg a kocsmát járják. Hát érdemes volt nékem otthagyni az összkomfortos bányászlakást? — mondja Hid- végj Imréné, félreérthetetlen hangsúllyal, s az ember azt hiszi, hogy szidja azt a percet is, amikor rászánta magát, hogy férje után idejöjjön. Oka is lenne rá, hiszen nem kis dolog a kényelmes városi lakáshói — Miskolc könyékén la­kott — egy petyóleumlámpás, kis tanyába csöppenni, ahol vízveze­tem nem mindenben helyes, de tény az, hogy komoly, konkrét problémákat, megtörtént eseteket takar, melyeknek eiőbb-utóbb megoldást kell nyemiök. A megoldást a következőkben látom: A Népújság cikkében fel­vetett több helyi segítség javaslat­tal messzemenően egyetértünk so­kan, s kérjük mi is a járási párt- bizottságot, többszörösen keresse a helyi kapcsolatot, s ne csak egy­két személlyel. Szélesebb körű tá­jékozódással, s nem tájékoztatók kérésével küszöbölje ki, hogy egy községben — néha nem is olyan bonyolult áttételeken keresztül — csak X, hanem esetleg Y. elképze­lései is érvényesüljenek. Lehet, sőt biztos, hogy minden ember elkép. zelése jóindulatból fakad, de az idők szavát mindenkinek meg kell értenie. Azok a határozatok, irányelvek, melyeket pártunk kongresszusai és Központi Bizott­sága elénk tárt, nem maradhatnak írott elvek, hanem meg kell őket valósítani, s ezen keresztül meg­semmisíteni minden egyéni torzí­tást, önkényeskedést. Meg kell lát­nia járási pártbizottságunknak azokat a taktikai mozzanatokat, melyek manapság még községünk­ben akadályozzák az igazi demok­ratizmus kibontakozását, sok-sok kedvetlenséget szülnek, passzivi­táshoz vezetnék. S félretéve min­den szubjektív érzést, benézni az eredményt mutató lepel alá is, és megoldani, illetve megoldatni a •problémákat Így az eredmények még sokkal nagyobbak lesznek! Amóczky József ték helyett a kútból vödörrel kell felhúzni naponta, ki tudja, hány­szor, a vizet. Esőben, aszfalt he­lyett a sarat tapossák, s télen az embert a négy fal és az unalom veszi körül. Az idegen igazat is adna már a hirtelen kifakadásnak, ha nem folytatná tovább az asz- szony. — Azért nincs nekünk semmi nagyobb bajunk. A jövedelem megvan, a megbecsülés sem marad él. A tsz vezetősége meg is adja azoknak, akik jól dolgoznak. Most voltam hat napig Balaton- bogláron, a termelőszövetkezetek üdülőjében nyaralni. S azért is jó, hogy itt lakom, mert most tudom csak igazán megbecsülni a parasz­ti munkát, amikor magam is meg­ismertem. Az irodában kiderült, hogy Hid- véginé a legszoi-galmasabb asszo­nyok egyike. A balatoni üdülést is jó munkájáért kapta. A szövet­kezet gondját-baját pedig úgy is­meri, mint a sajátját, és sokszor igen hasznos javaslatai vannak. Mást mond hát a száj és mást bizonyít a tett, s az utóbbi a meg­győzőbb. KlSZ-klubszoba épül Debreceni Magdolnával az iro­dán találkoztunk, ö a fiatalok képviselője. — Bizony nekünk a legi-osszabb — mondja — nincs szórakozási, ta­nulási lehetőség. Egy telepes rá­diónk van, ez minden. A tsz könyvtárában csak néhány szak­könyv, semmi egyéb. Ezért is ha­tároztuk el, hogy klubszobát léte­sítünk. A tsz vezetősége segített. — Meg is mutatja a kis mészszagú helyiséget, melyet most hoznak rendbe, s a padlót is kicserélik. Itt jöhetnek össze a fiatalok egy kis táncra, szórakozásra. — Később majd bővítjük — folytatja Magdi —, vállaltuk, hogy társadalmi munkával segítünk a tsz építőbri­gádjának. Ha kész lesz, akkor bá­lakát, előadásokat és filmvetítést is tarthatunk, mert a mozi csak az öt kilométerre lévő Vizesfáson, könyvtár pedig hét kilométernyi­re, Tanhoson. Nyáron elérhető len­ne kerékpáron vagy gyalog, de akkor sok a munka, nincs idő. Té­len lenne időnk, de akkor már el­érhetetlen. Esőben az utak járha­tatlanok, s a hóban több kilomé­tert gyalogolni azért, hogy egy fil­met megnézhessen az ember?... Ilyenkor a fiúknak csak a kocsma és a biliárd marad, nekünk pedig a kézimunka, a rádió vagy az új. ság. Erre toppan be Buzi Erzsébet, a 17 éves postáslány. Kerékpárját egy fához támasztja, s az oldalán függő hatalmas táskából újságot, leveleket vesz élő. — Hogy mennyi az előfizető? Az újságokra és folyóiratokra a 90 családból 56, de elég sok ,a rádió­előfizető is. Ebben a tanyavilág­ban harminc telepes rádió van. Most már csak a villany hiányzik, hogy televíziót is vehessenek. Nincsenek febát teljesen elsza­kadva a világtól. Összekötő szál a rádió és az újság. Bevezetik a villanyt Az épületek falain a bontás he­lye még nincs eltüntetve. A Berg- mann-csövek fekete kígyóként ka­nyarognak a fehér falon. A meny- nyezetről zsinóron függ a lámpa­ernyő, s a kapcsolót is felszerelték már. Kinn magasodnak az oszlo­pok, rajtuk a fényt hozó vezeté­kek. Minden elkészült, csak az ün­nepélyes pillanatot vár ják, amikor felkattan a kapcsoló, s szétárad a fény. (Mire ez az írás megjele­nik, már ez is megtörtént.) Ez a másik és legfontosabb szál, mely még közelebb hozza a kultú­rát — a színházat és mozit is —, a tanyákon élő emberekhez. Most már beszerezhetik a televíziót és jöhet a keskeny f ilm-veti tőgép, tarthatják az előadásokat. A tsz központjában pedig a munkát könnyíti majd meg az a három villanymotor, amit be akarnak szerelni, hogy működtesse a dará­lót, a morzsolót, elevátort, fűrész­gépet és más berendezést. — A villany bevezetésével, újabb gépek beszerelésével még nagyobb eredményt érhetünk el a termelés növelésében — mondja Pankotai Gábor főkönyvelő. — Az öntözé­ses kertészetet is fejleszthetjük. Jelenleg ugyanis ötholdas kerté­szetünk van, de eddig nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a borsó és mák viszont jól fizetett, gabonából pedig egy vagonnal többet adunk az államnak a terve­zettnél. Így az idén lényegesen többet fizethetünk a tagoknak is. Tavaly 21,03 forintot ért egy mun­kaegység, most 28,41 forintot ter­veztünk be, s ezt előreláthatólag teljesíteni is tudjuk. Bekötő út kellene A villany — melyre légen vár­tak — tehát már elérkezett hozzá­juk, de gond még a közlekedés. Ha bejön az ősz, a sár igencsak ven- dégmai'asztalóan tapad a kocsi ke­rekeihez. Van úgy, hogy még gya­log sem tudnak átevickélni a sár­tengeren az országúthoz. Csak ló­háton lehet közlekedni. Télen pe­dig a hó zárja el az utat, s a kis közösséget a külvilágtól. Mi még most eljutottunk hozzá­juk és sietünk megírni ezt a leg­sürgetőbb gondjukat is, hogy mi­előbb segítséget kapjanak. Az úton visszafelé asszonyok hi­tegetnek. Megállunk. — Nem vinnének el a buszmeg­állóhoz? Fáj a lábam, nehéz gya­logolni — szól egy idősebb asz- szony, a kocsiban elmondja, hogy évekkel ezelőtt trombózist kapott, nem bírt még járni sem. Mióta tsz- tag, kezelteti és egyre jobban ja­vul. Már elgyalogol az országúiig, ahonnan a busz viszi az orvosi rendelőkig. A szálak tovább szövődnek... Kasnyik Juciit Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat fűtésszerelő, hőszigetelő, vízvezetékszerelő, kőműves, ács, festő-mázoló, parkettás, villanyszerelő szakmunkásokat, valamint kubikosokat és segéd­munkásokat vesz fel. Jelentkezni a vállalat munkaügyi osztályán: Békéscsaba, Kazinczy utca 4. alatt. . 72406 Ösxi betakarítási célprémium száz sertés meghizlalására Társadalmi munkával segíti a községrendezési munkákat a muronyi tsz és állami gazdaság Az év folyamán jelentős társa- daség dolgozói több mint hét ki­rót készítettek a község utcáin.

Next

/
Thumbnails
Contents