Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1963-08-19 / 195. szám
Ara: 1 forint 1963. AUGUSZTUS 19., HÉTFŐ Világ proletárjai, egyesüljetekJ A II169Y6Í tanács vb-einökének nyilatkozata' I Levél a miniszterhez | Az okányi parasztmilliomos | A meleg mérséklődik Jelzőkő Az évfordulók embernek, családnak, társadalomnak olyan jelzőkövei, ahonnan visszatekintünk, emlékezünk, milyenek voltunk, mi volt velünk és most hol tartunk. Az alkotmány ünnepe sem más. Tizennégy év után is jólesik ízlelgetni a szavakat, hogy az országgyűlés törvénybeiktatta a nép alkotmányát. Nagy történelmi vívmánya volt ez a magyar népnek, ennek birtokában pedig megkezdtük újabbkori történelmünket írni. A történelem lapjain ott csillog már, hogy leraktuk a szocializmus alapjait, és most a szocializmus teljes felépítésén dolgozunk. Ezek a tényeket rögzítő megállapítások tükrözik a társadalom óriási változását, de nem fejezik és nem is fejezhetik ki azt a hősi eposzba illő küzdelmet, melyet az emberek vívtak a gyárakban, a földeken, a tervezőirodákban, az iskolákban és mindenütt, hogy a nép hatalma minél jobban a dolgozó embert szolgálja. Megszűnjenek a burzsoá társadalmi rend embertelenségei, ne legyen munka nélkül, aki dolgozni akar, mindenki kialakíthassa emberséges életét. Alkotmányunk alapvető tétele, hogy mindenkinek biztosítja a munkához való jogot, amit a burzsoá társadalmi rend nem tudott és nem is tudhatott biztosítani, hiszen a tőkések, földbirtokosok érdekei alá volt rendelve minden. Ettől függött az emberek élete. A nép alkotmánya pedig beteljesítette a dolgozó emberek évszázados álmát, hogy alkotóerejüket saját javukra fordíthassák. És ezt is tették. A kohókban, a szántóföldeken, az iskolákban messze földön hangzó sikerek halmozódtak fel. Szaporodtak az acél tonnái, a zsír, a tej, a „kiművelt emberfők”. Az ország új birtokosa, a dolgozó ember a társadalom fejlődésének újabb és újabb jelzőköveit rakta eh Büszkeséggel tekint vissza a megtett útra ma is a becsülettel serénykedő ember. Büszke az új gyárakra, a mezőgazdaságban kialakult nagyüzemekre, az új lakóházakra és mindenre, ami életét napról napra szebbé varázsolja. Büszke, hogy a parasztság oly’ nehéz nyári munkáját, a gabonabetakarítást gépek segítik, alig 20 százalékát kell ma már kézi kaszával aratni. Büszke, hogy megjelent a falu új, jellegzetes alakja, a nyugdíjas paraszt. Büszke, hogy a paraszti rétegeződésből fakadó ellentéteket fokozatosan felváltja az érdekazonosság, a közös munka feloldja a régi gyű- lölséget és az azonos cél egybekovácsolja a parasztságot. Mind ez nagyobb rangra emelte a dolgozó embert, hiszen ő sáfárkodik az ország javaival, ő sáfárkodik mindennel, övé az öröm, övé a gond. Mert gondjai is vannak. Több acélt, zsírt, tejet, lakást akar. Hiszen ezért dolgozik, ezért a nép alkotmánya. S ma már éppen az a jó, hogy nem egyszerűen arról beszélünk, hogy többet termeljünk, hanem a szükségletekkel, az igényekkel összhangban. Ma már az iparban, hogy a végtermék minősége megfelelő legyen, vigyáznak a nyersanyagra, a megmunkáló gépekre, a technológiai fegyelemre és gyártás közben is ellenőrzik, hogy a végtermék minősége az igényeket kielégítse. Vigyáznak arra, hogy a termékek szállítása összhangban legyen a lakosság szükségleteivel. Vigyáznak például arra az építőiparban, hogy év végéig ne csak a vállalati teljes termelési értéket teljesítsék, hanem hogy a legfontosabb beruházásokat befejezzék és előkészüljenek a jövő évi feladatokra. Vagy a mező- gazdaságban most arra törekednek, hogy az időszerű talajmunkákat elvégezzék, hogy az őszi vetéseket időben befejezzék, hogy az őszi termékeket időben betakarítsák. Amikor a mi népünk törekvéseiről, eredményeiről szólunk, nem hallgathatjuk el: csak úgy válhattak valóra eddigi elképzelései, hogy az építő munkában nincs egyedül, más népekkel együtt küzd a magasabb rendű társadalom győzelméért. Ezek a népek a szocialista világrendszer országaihoz tartoznak, hasonlóan a mi népünkhöz építik a maguk hazáját, társadalmát, s ugyanakkor teljes egyetértésben együtt működnek velünk. És mindenben segítjük egymást, hogy a szocialista országok népeinek alkotómunkája minél nagyobb eredményeket hozzon. És ez mind munka, munka és ismét munka. Mert nincs másról szó, minthogy a dolgozó ember mai rangjából fakadóan tudja: mindig jobban kell csinálni mindent, hogy az alkotmány adta lehetőségekkel élni tudjon, hogy napról napra szebbé tegye életét. Amikor tehát visszatekintünk a mai évfordulón, egyben előre is nézünk, hogy a legközelebbi évforduló olyan jelzőkő legyen, ahonnan ismét büszkén nézünk végig a megtett úton. Cserei Pál ŰJ KENYÉR AZ ASZTALON (Képes tudósítás az 5. oldalon.) * Fotó: Kocziszky László Fél év alatt egymillió 858 eser forint terven felüli áruértékesítés a szeghalmi járás gyenge termelőszövetkezeteiből A' Sárrét szikes talajét felölelő szeghalmi járásban hét gyenge termelőszövetkezet működik. A járási pártbizottság, a tanács, és az erős termelőszövetkezetek a tavasszal közös erővel láttak hozzá a gyengék megsegítéséhez. Szakmai tanácsot, vetőmagot, kölcsön gépet, takarmányjuttatást adtak nekik, hozzásegítették őket a terven felüli sertéshizlaláshoz, baromfineveléshez. A sokoldalú segítség már az első fél évben áldásosán éreztette hatását: a szeghalmi járás hét gyenge termelő- szövetkezete a tervezett három millió és hatszázhatvankettőezer forint áru értékesítés helyett, ötmillió hatszázhatvankettőezer Ft értékű húst, zsírt, tejterméket és egyéb élelmet adott el az államnak. A bucsai Kossuth Tsz-ben például csaknem fél millió forint kiesés mutatkozott kalászosokból. Menetközben módosították a tervet, a szokásosnál jobban megművelték a földet s terven felüli terméshozamból 527 ezer forint többlet bevételhez jut a kollektív gazdaság. A vésztői Kossuth Tsz- ben csupán a kertészetből 38 ezer forint bevételkiesés mutatkozott. A terven felüli lucernamagfogás, bő termésű mustár és egyéb növényféleség itt is plusz bevételt ad. Így a gyenge termelőszövetkezetek az erősebbek segítségével, I az illetékes felsőbb szervek támogatásával elérik a tervezett jövedelmet az 1963-as esztendőben. Munkával finnepeinek az elekíek Eleken, a négy nemzetiséglakta községben tegnap ünnepelték az alkotmány évfordulóját Az ünnepségen Klaukó Mátyás elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség keretében fellépett a Bács-Kiskun megyei munkásőrség zenekara és a gyulai Erkel Ferenc Művelődési J Otthon együttese. Az eleki termelőszövetkezeti gazdák augusztus 19- és 20-án munkával ünnepelnek. *
