Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-02 / 180. szám

W®3. angusztus 8.

5

Az FC 59-36 vezetőjének rossz tréfája

Szőke, göndörhajú, vidám tekintetű fiatalember annak az FC 59—36-os rendszámú teher- furgonnak a vezetője, aki tréfás kedvében július 29-én, hétfőn Békéscsabán, a Ságvári utca Szarvasi út felőli végén majdnem kezem-lábam és kerékpárom törte. Én magam is szeretem a vidám fickókat, a mékamestereket és mindazokat, akik az életet derűvel, kacajjal fűszerezik. Am nyomban komorrá válók, ha a viccelődés nem ismer határt olyannyira, hogy súlyos kárt okoz sőt emberek egészségét, esetleg életét veszélyezteti.

Mi és hogyan is történt hát?

A szabályok szigorú betartásával, a járdától nyolcvan centiméter távolságban az úttesten kerékpároztam célom felé, mikor hirtelen villant előttem valami, egy gépkocsi lakkozott oldalfala, s én a járdaszegély és az autó közt a pillanat tört része alatt veszélyes kutyaszorítóba kerültem. Ha hirtelen nem fékezek kezem-lábam s kerékpárom törhetem, mert annyi időm már nem volt, hogy a járdára vessem magam. Kikecmeregve szorult helyzetemből a gépkocsi elé kerültem, hogy lássam, nem lett-e rosszul a vezetője és talán emiatt történt az egész. Hátha orvosért kell rohannom. Ilyesmiről azonban szó sem volt. Vígan csevegett egy kerékpáros fiatalemberrel, bizonyára a barátjával. Menetközben vehette észre, hát gyorsan meg kellett állnia, mit sem törődve másokkal. Rám nevetett. Bizonyára arra gondolt, hogy egyetlen percen belül milyen két érdekes élményben részesült: találkozott a komájával, meg erre az őszülő hajú, méltatlankodó pasasra is milyen remekül rámijesztett.

— ő —

Nőmozgalmi járási . aktívák értekezlete Sarkadon

■

a

Augusztus 2-án, pénteken reg- ! gél 9 órai kezdettel Sarkadon a J

pártbizottság nagytermében ■

egésznapos járási nőtanácsi érte- ;

kéziét lesz, melyen részt vesznek •

a járási nőbizottság tagjai, a köz- •

ségi nőbizottságok titkárai és a |

termelőszövetkezetek, üzemek nő- •

bizottságainak vezetői. Az érte- 5

kezleten Tóth Sándor, az MSZMP :

járási bizottsága párt- és tömeg- !

szervezeti osztályának vezetője a •

nemzetközi helyzetről, Boross Gá- ■

bőmé, a Békés megyei nőtanács ;

titkára a nőmozgalom előtt álló ■

aktuális feladatokról tart előadást. ;

■

■

■

:

■

Cigaretta színes füsttel j

■

Egy angol dohánygyár a külön- !

böző színű füstöt produkáló ciga- ■

rettá'kat hoz forgalomba. A gyá- ■

ros szerint különösen a nők lesz- ■

nek elragadtatva az újdonságtól. I

mert mindig a ruhájuk szerint ■

válogathatják meg a cigarettájuk j

füstjét ■

■

Szcmjet film O’Henry szatirikus műveiből, három részben. Mindhárom filmnovella más-más szereplőkkel készült. (Bemutatja az orosházi Béke mozi, augusztus 2—4-ig.

Üzletemberek

Öreg kémek a kertben

— Gondoskodni kell az öregekről, a tisztességes munkában megfáradt, koros dolgozókról. Alapvető feladatunk, hogy életük alkonyát nyugodt, kiegyensúlyozott anyagi körülmények között tölthessék el. — Így hangzott a humanitárius szólam és bármily furcsának is hangzik, a szerző nem más, mint maga McCone, a hírhedt amerikai titkos szolgálat főnöke. A szívhez szóló felhívásnak mindössze az a szépséghibája, hogy McCone mester a későbbiek során kifejtette; tulajdonképpen nyugdíj felemelésre gondol, ami viszont kizárólag a v titkos szolgálat tengerentúli

ügynökeire (értsd: kémekre) vonatkozna, akik derekas munkájukkal kiérdemelték a nagyfőnök jóindulatát. Hát nem kedves, íme az új amerikai besorolás: nyugalmazott kém, aki öreg napjaiban oktatgatólag meséd a fiatal kollégáknak, a hatlövetű, avagy a gyorsan ölő méreg leghatásosabb bevetéséről. Közben pedig a kis vidéki házacska kertjében paradicsomot termel és időnként szelíden nyesegeti a rózsafákat. Az ügyesebbek esetleg még piacra is termelnek. Az árun pedig teljes joggal tüntetik fel a büszke jelmondatot: „Amerikai kémek paradicsoma”.

Az idős tagok helyzetét vizsgálták a békéscsabai Előre Termelőszövetkezetben

Dr. Farkas Ernővel és Sülé Andrásnéval, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetőjével és személyzeti főelőadójával, valamint Kossuth László gyógyszerésszel, a Megyei Egészségügyi Állandó Bizottság tagjával kerestük fel a békéscsabai Előre Termelőszövetkezetet.

Az itt végzett szociológiai jellegű adatgyűjtés ahhoz a — jórészt társadalmasított — nagyszabású felmérő munkához tartozik, mely tavasz óta folyik megyénkben. Az Egészségügyi Álugyanakkor a tengernagy lombsátrában. A homokon ült Dixon hordágya mellett és a tengernagy pulzusát mérte.

— Talán még sem kellett volna elmondani mindent a matrózoknak — szólalt meg Dixon bágyadtan, amint Dudley belépett a sátorba.

— Sajnos sir, ezt meg kellett mondani — jelentette ki Dudley meggyőző hangon. — A doktor úr igazolja szavaimat.

— Így van. Edgar — bólintott leverten az orvos. — Nem tudja, hány atom- és termonukleáris bombát robbantottak fel már a kísérleték megindulása óta?

— 1945 óta napjainkig körülbelül százötvenet. Ugyanakkor a robbanáskor felszabadított energia egyenlő háromezer olyan atombomba erejével, amelyet annakidején Hirosimára és Naga- szakira dobtak le.

— Most képzelje el, mennyi radioaktív bomlási termék gyúlem, lett össze ez alatt az idő alatt a levegőben! — mondta Stowne.

— Aztán még mi is felrobbantot. tűk kétszáz kilométernyire innen a „Big Joe”-t. És most ezek a ra_ dioaktív anyagok nemcsak rátelepednek a föld felszínére, hanem elnyelik a növények is, amelyeknek a gyümölcsei radioaktívakká válnak.

— Nem túlozza el maga és orvos-kollégái a radioaktivitás veszélyességét? — kérdezte Dixon.

— Ha jól tudom, a radioaktív por örök idők óta létezik. Sőt én azt mondanám, hogy a radioakpor részecskéi mintegy, a tér.

mészeti viszonyok részét képezik, amelyekhez az életnek bolygónkon állandóan alkalmazkodni kell.

— Bizonyos természetes radio, aktív alap persze mindig volt — értett vele egyet Stowne doktor. — A kozmikus sugarak és a hegyi kőzetek természetes radioak. tivitása szüli őket. De mindezek a kisugárzások nem nagyok és az élet, amely rendkívül találékony vegyi struktúrája, nemcsak nagy. szerűen alkalmazkodott 'hozzájuk^ de valószínűleg meg is tanulta felhasználni őket saját örö_ kölhető alkatának a megváltoztatására.

— Lám, éppen ez azl — élénkült fel a tengernagy. — Bizonyára a radioaktivitásnak az örö. kölhetőség hordozójára gyakorolt hatására gondolt?

— Igen, Edgar, a mutációra gondoltam.

— És hogyan vélekedik egy sor tudósnak arról az állításáról, hogy a radioaktív alap növekedése meggyorsítja a mutációt és ezzel megnyitja az emberiség előtt a zsenik születésének egyedül lehetséges útját?

Dudley, aki alkalmatlannak tartotta ezt a tudományos társai, gást a kialakult helyzetben, még. sem volt képes a tengernagy eme kijelentése után vitába nem szállni vele.

— Nem tudom, ki állítja ezt, sir, viszont ismerem a világ nagynevű tudósai túlnyomó több. ségének véleményét, hogy a radioaktivitás okozta csaknem valamennyi mutáció káros.

— Igen, ez így van, Edgar — igazolta Stowne doktor a mérnök szavait. — Az ember számára minden effajta mutáció el. odázott szerencsétlenség. Ezt iga. zolja a tekintélyes tudósok többsége. A radioaktív sugárzás hatása az örökletességre kétségtelen. Egyáltalán szomorú távlatok nemcsak az emberiség, hanem a mi számunkra is — fejezte be Stowne doktor egy nagy sóhaj kíséretében.

— Én még hozzátenném: különösen a mi számunkra — toldotta meg Dudley az orvos szavait.

— Miért éppen a mi számunkra? — csodálkozott Dixon.

— Hát azért, mert a radioaktív alap szigetünkön nagyon is jelentős. Mindenesetre sokkal nagyobb a terinészetesnél.

— Maga Dudley, kezeskedik a mérőműszerei mutatta eredményekért? — kérdezte Stowne aggodalmasan. — Hisz vízben voltak és elromolhattak.

— A legpontosabb műszereim, sajnos, elpusztultak — felelte Dudley. — Csupán ez az egyetlen hordozható készülék maradt épen. Habár nem a legpontosabban mutatja a radioaktivitás fo_ kát, azért egyelőre elég kifogástalanul működik.

— Tehát e pálmák kókuszteje valóban radioaktív? — kérdezte Dixon csalódottan.

— Valóban, sir.

— Pedig úgy szeretnék inni va. lamit... — sóhajtott a tengernagy és1 fáradtan lehunyta szemét.

(Folytatjuk)

landó Bizottság tagjai — orvosok, gyógyszerészek, járási-városi — és községi szociálpolitikai csoportvezetők — karöltve a megyei tanács egészségügyi osztályával és szociálpolitikai csoportjával, együttműködve a Vörös- kei-eszttel, s bevonva tevékenységükbe a termelőszövetkezetek egészségügyi felelőseit, a megye összes termelőszövetkezetében felmérik minden egyes idős tszdolgozó anyagi helyzetét, munkakörülményeit.

Dr. Farkas Ernő és Kossuth László az Előre Tsz-ben felmérték az idős tsz-tagok életkorát, egészségi állapotát, jövedelmét, foglalkoztatását. Mintegy ötven ember adatait vették fel, hiszen az Előre 236 tagjának körülbelül 20 százaléka 60 éven felüli. Egyénenként megtudakolták, hogy az idősebbek mennyi földjáradékot, tsz-nyugdíjat, esetleg tsz-járadé- kot kapnák. Van-e ipari nyugdíjuk, állami öregségi járadékuk? Milyen a háztájiból, s jövedelmükből biztosított megélhetésük? Hozzátartozóik segítik-e őket? Egészségesek-e? Van-e olyan munkalehetőség — például zsákfoltozás, kertészeti munka stb. — a szövetkezetben, melyet az öregebbek is el tudnak látni?

Ezt a felmérést őszig a megye összes termelőszövetkezetében végrehajtják. Az eredményeket a, felmérést végző tanácsi és társadalmi, mozgalmi szervek októberben összesítik, s javaslatokat tesznek annak elősegítésére, hogy az idős tsz-tagok problémáinak megoldását rendeletileg is előmozdítsák a jövőben. Lényegében arról van szó, hogy az öregekkel való törődést, mely az ipari területeken régóta törvényileg is biztosított, ugyanazon a fokon átvigyék a mezőgazdaságba is.

Az adatok felvétele után a kiküldöttek elmentek az egyes munkaterületekre megnézni a gyakorlatban az idősek foglalkoztatását. A hagymaföldeken több 60 év körüli asszony szedte, s osztályozta a termést. Az 53 holdas gyümölcsös is sok idősebbnek ad munkát. Hr abovszki András bácsit kapálás, gyomirtás közben találtuk. Egészségi állapotáról, munkakörülményeiről, anyagi helyzetéről kérdeztük.

— Látják — mutatott az almafára — úgy élek itt, mint Ádám a Paradicsomban. Csak Éva nincs...

Aztán komolyra váltva a szót kérdéseinkre elmondta, hogy 73 éves, feleségével él, aki a háztartásban dolgozik. Kétszázhatvan forint öregségi járadékot kap, ehhez jön a földjáradék, s amit a háztáji hoz. Ezenkívül tavasztól őszig dolgozik a termelőszövetkezetben, kapál. Egy évben körülbelül 150 munkaegységet élei. (Tavaly egy munkaegység 31 forintot fizetett az Előrében). S bár a kapálás nem könnyű, ő általában elégedett helyzetével.

Csikós Mihály 65 esztendős, az almaszedő brigádban van. Hét éve ipari nyugdíjas, mivel azelőtt az István Malomban dolgozott. A termelőszövetkezetnek 1957. óta tagja. Egész éven át részt vesz a munkában. Tavaly 350 egységet ért el.

A kiküldöttek elvégezték az adatfelvételt a békéscsabai Élőiében, és személyesen is meggyőződtek azök helyességéről. Reméljük, felmérésük távolabbi haszna, tapasztalataink eredménye pár hónapon belül érezteti hatását Békés megye összes termelőszövetkezetében az idős dolgozók méltányos se gi tőszándékú foglalkoztatásánál.

Padányi Anna

AUGUSZTUS 2.

Békési Bástya: Pillantás a hídról. Békéscsabai Brigád: Pedró a Sierrába megy. Békéscsabai Szabadság: Banditák. Békéscsabai Terv: A különös lány. Gyomai Szabadság: Az utolsó lehetőség. Gyulai Petőfi: Egy csepp méz. Mezőkovácsházi Vörös Október: A gyáva. Orosházi Partizán: A nagy manőver. Sarkadi Petőfi: Éjféli mise. Szarvasi Táncsics: Hóvihar. Szeghalmi Ady: A másik part. Gyulai Erkel: Csigalépcső. Orosházi Béke: Uzief- em berek.