Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-18 / 194. szám

IMS. augusztus IS. 2 t Vasárnap A kínai vezetők a békeharcot csak szavakban ismerik el Az Izvesztyija a békés együttélés politikájáról NAPTAR 1963. VIII. 18. Két éven belül Moszkvában felépül a KGST titkárságának 27 emeletes modern székháza Moszkva (MTI) Az Izvesztyija egy ultramo­dern felhőkarcoló makettjének fényképét közölte: Ilyen lesz a KGST titkárságának 27 emeletes moszkvai székháza. A KGST szab­ványügyi hivatal és a titkárság szállodája is hozzátartozik az épü­let-komplexumhoz, amely két év múlva készül el Az építkezésben, valamennyi tagállam részt vesz. Egy épülő új főútvonalon, a Novij Arbaton áll majd az épület, tete­jén valamennyi KGST tagállam zászlajával Végétért oz amerikai ■ »gyors rajtaütés 3." hadgyakorlat Spartenburg A délkarolinai Spartenburgnál pénteken végétért az Egyesült Ál­lamok fegyveres erőinek „gyors rajtaütés 3.’’ nevű hadgyakorlata. A hadgyakorlaton — amely a Reuter megállapítása szerint bé­keidőben az eddig tartottak közül a legnagyobb méretű volt — mintegy százezer katona vett részt. (MTI) . Ferhat Abbaszt kizárták az FLN-ből Algír Hírügynökségi jelentések szerint az Algériai Nemzeti Felszabadi- tási Front pénteken kizárta sorai­ból Ferhat Abbaszt, az algériai nemzetgyűlés nemrég leköszönt elnökét. Az algériai politikus bű­néül rótták fel, hogy bírálta a hatalmon lévő kormányt ezzel megszegte a pártfegyelmet és a kiváltságait féltő kisebbség kép­viselőjévé vált. „ Pénteken délután Ferhat Ab- basz el is hagyta Algírt és haza­tért szülővárosába, a kelet-algé­riai Sétifbé. (MTI) A falu központjában magaso­dik, mint egy előkelő palota. Nem is akármilyen épület ez, s valóban méltán nevezhetjük palotának. Az első egyemeletes társasházat épí­tik Füzesgyarmaton a Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet négy tag­jának. A szövetkezet építő bri­gádjának egyik csoportja dolgozik itt. Szorgalmasak, sietnek a mun­kával, hiszen tudják, hogy aki házat épít vagy építtet, az szeret­ne mielőbb beköltözni. A födémet most rakják, s nem sokára kitűzhetik a virággal, sza­laggal díszített fácskát is, jeléül annak, hogy tető alatt van az új ház, hamarosan jöhetnek lakói. Az udvaron betonkeverőgép fo­rog, egyenletes zúgással, mintha soha nem akarna megállni. Idő­sebb termelőszövetkezeti tagokkal találkozunk itt, a brigád kollektí­vájához tartoznak ők is. Nagy György, Nyilas Péter és idős La­dányi Pál, korát meghazudtolva, {ürgén hordja a maltert a távo­labb felszerelt futószalaghoz, mely az emeleten dolgozóknak viszi az anyagot. — A fiamnak építem a házat, — áll meg egy percnyi pihenésre idős Ladányi Pál. Valóban a fiá­nak „építi” csak, hogy nem olyan értelemben, ahogyan ezt általá­ban mondani szokták az édes­apák. Ladányi bácsi a két keze munkáját adja bele a házépítésbe, mint az építőbrigád tagja. Ezért fizettség jár. De igyekezetéből lát ható, hogy nemcsak ez fűti és Moszkva Az Izvesztyija L. Szegyin cik­két közli „A béke és a szocializ­mus érdekében” címmel. Az utóbbi időben — olvasható a cikkben — a békés együttélés lenini elvét támadások érik ma­gukat marxistáknak nevező sze­mélyek részéről. A „balos” kriti­kusok szerepében a Kínai Kom­munista Párt vezetői lépnek fel. Alaptalanul azt állítják, hogy a békés együttélés politikája az im­perializmus elleni harc megtaga­dását, az imperializmussal való „megbékélést” jelenti. A forradalmi frázisok kedvelői nyitott kapükat döngetnek. Szán­dékosan keverik össze a külön­böző fogalmakat, s a különböző társadalmi berendezkedésű or­szágok közötti nemzetközi, állam­közi kapcsolatok elveit kiterjesz­tik a belső, a szociális és az osz­tálykapcsolatokra. Pekingben ellenezték az atom­csend szerződést, sőt a nukleá­ris kísérletek betiltásában vala­miféle kapitulálást látnak az im­perializmus előtt, „összeesküvést a népek ellen”. „A marxizmus” milyen különös vállfáját prédikál­ják a kínai vezetők, s ezzel egy- sorba kerülnek az óceánon túli dühöngőkkel, a bonni militaris­tákkal, a nemzetközi enyhülés Becs A kenyér és a liszt küszöbönálló drágulásának híre az osztrák nagyüzemek munkásai és a fixfi- zetéses alkalmazottak tömeges til­takozását váltotta ki. Az emelés, hírek szerint — 10 százalékkal drágítja a mindeddig szilárd ke­nyér- és lisztárakat. Az osztrák dolgozók körében fo­kozott felháborodást keit, hogy a munkaadók képviselői a mértékte­len drágulás körülményei között is bérek befagyasztását javasolják. nemcsak ezért dolgozik oly szor­galmasan, hanem azért, mert büszke arra, hogy fiának a jöve­delméből jut már házépítésre is. Négy szoba egy lakásban A társasház a legújabb terv szerint épül. Végig járjuk a mal­ter szagú helyiségeket, s már lát­juk kibontakozni a képet: a kész lakást. A földszinten a konyhába lépünk, ahova már elképzeltük a villanytűzhelyt, a hűtőszekrényt. A nagyszobába a televíziót, s a kényelmes, modem bútorokat. A fürdőszobában a csempézett fal mellett ott látjuk már a villany- boylert is. Az előszobából emel­kedő csigalépcsőn gondolatban felmegyünk az emeletre, ahol há­rom szoba kapott helyet, s az egyikből formás kis balkonra nyí­lik az ajtó. Mindezt egy faluban, termelő­szövetkezeti tagoknak építi a bri­gád, s hozzá kell tennünk még azt is, hogy az autógarázs már mint a ház tartozéka szerepel az építési tervben^ A szocialista munkaverseny ereje Sétánk közben megismerkedünk ■z emberekkel, a tsz házépítő brigádjának tagjaival. francia ellenfeleivel, akik szintén ellenzik a moszkvai szerződést. Kína kormánya attól az óhajtól vezérelve, hogy maga is atom­fegyver tulajdonosa legyen, nem írta alá a moszkvai szerződést, amely szerinte, kísérlet „Kína gúzsbakötésére”. Kínában lármás propagandahadjáratot indítottak a békevilágmozgalom ellen. A kínai vezetők a békeharcot csak sza­vakban ismerik el, a gyakorlat­ban nem bíznak annak sikerében, s a békeharcot majdnem kom­munistákhoz méltatlan tevékeny­ségnek „illúzió-keltésnek” tart­ják. Ez a kettős játék — írja befe­jezésül a cikk szerzője — nem méltó Marx és Lenin követőihez. Aki olyan jelszavakkal akarja mozgósítani a tömegeket, ame­lyekben maga sem hisz, az lebe­csüli a tömegek tapasztalatát és értelmét. Aki a háborúk végleges kiküszöbölésének kérdését arra szűkíti le, hogy ez a probléma a világszocialdzrous győzelme után úgy is megoldódik, az a passzivi­tást és a fatalizmust hirdeti a korunk háborús veszélyével szem­beni harcban. Sokkal nagyobb veszedelem fenyegeti a népek éle­tét és jövőjét annál, hogy a kom­munisták a háború elhárítását taktikai kérdésként kezeljék. Benya, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség elnöke kijelentette: az oszitrák munkásság a drágulás el­lensúlyozására béremelést követel. Ugyanilyen határozatot hoznak a szakmai szervezetek és a nagyüze­mek szakszervezeti bizottságai is. A legélesebben az osztrák vas­munkás szervezet lép fel. A szo­cialista és kommunista vasas ve­zetők a béremelési követelések nem-teQjesítése esetén ellenrend­szabályokat helyeznek kilátásba. (MTI) — Két éve alakult meg — mondja Sütő Károly brigádveze- tő. — A szakemberek főleg fiata­lok, átlagos életkoruk 25 év. Ez meglepő. Talán ezért halad­nak oly gyorsan a munkával, fűti őket az ifjúság lendülete? Nem, inkább az, hogy ők is be­neveztek a Szocialista brigád cím eléréséért folyó versenybe. Ennek ízével még csak most ismerked­nek s máris rájöttek arra, hogy mit ér a kollektív munkában az egymás segítése, megismerése, a művelődés, tanulás. Jobban, ütemesebben haladnak a cél felé, s már bízhatnak abban, hogy a verseny értékelésekor, ne­kik is jut abból a 80 ezer forint­ból, amit a termelőszövetkezet ve­zetősége a legjobb brigádoknak jutalmul kitűzött. A brigádvezető Amilyen a vezető, olyan a bri­gád is, — mondják sokan. Sütő Károly kiváló szakember, s igen becsületesen, lelkiismeretesen dolgozik. A szakmát Budapesten tanulta az építőknél. Évekig ott dolgozott. De hiába volt meg a havi 2200 forint átlagos jövedel­me, szive mégis visszahúzta a fa­lujába. Pesten igaz, több volt a szórakozási, tanulási lehetősége. Sokat járt színházba, moziba, mú­zeumokba és könyvtárakba, de 85 évvel ezelőtt, 1878. augusz­tusában halt meg Horváth Mi­hály történetíró, a haladó pol­gári történetírás egyik kiemel­kedő alakja. Műveinek nemes­veretű stílusa, a tárgyilagosság és alaposság a történetírás leg­nagyobb magyar mesterei közé sorozza. A szabadságharc alatt az egyetlen katolikus főpap volt, aki a forradalom ügyét támo­gatta és fellépett a hazaáruló papság ellen. 1849-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter volt, a szabadságharc bukása után emigrálnia kellett. Tudományos munkásságából Magyarország történelme, a Magyarország füg­getlenségi harcának történetei és a Brüsszeli magyar okmány­tár című művei emelkednek ki. London Az angol közvéleményben érez­hető nyugtalanságot keltett a moszkvai atomcsend-egyezmény aláírását követően gyors egymás­utánban végrehajtott két amerikai föld alatti atomrobbantás híre. Az angol lapok utalnak arra, hogy a föld alatti atomrobbantá­sokat az amerikai szenátus előtt fekvő atomcsend-egyeszmény ra­tifikációs vitájához időzítették a „veszettek” lekenyerezésére. A Daily Herald washingtoni tudósí­tója megjegyzi: amerikai kor­mánytisztviselők tagadják ugyan a kísérletek szándékos időzítését, de tény, hogy több szenátor azon amióta Gyarmatra visszajött nem vágyik Pestre. Megtalálja a tanu­lási lehetőséget és a szórakozást — színházi előadást, mozit — itt­hon is. S kiderült, hogy a jövede­lem itt még nagyobb, havi átlagos keresete ugyanis eléri a 2500 fo­rintot. És ezt írhatnánk Fábián Istvánról, aki szorgalmával jutalmul kiérdeméit kétszer egymás után belföldi és egyszer külföldi társasutazást. A brigád többi tagjának a nevétsem szabadna kihagyni a felsorolásból, mert mindenki tudása legjavát adja a munkába, de sok beszélge­tésre nem jut idő. Zúgnak a gé­pek, sürget a munka. Egy teherautó fut be éppen az udvarra, rakják a sódert. Aztán a tervezőmérnök látogat ide, mé­rik, vizsgálják a házat, a terv alapján dolgoznak-e a brigád ta­gok. Ez fontos tényező, hiszen tu­lajdonképpen most vizsgáznak házépítésből. Újszerű még ez a munka, még az olyan nagy szö­vetkezet brigádjánál is, mint a Vörös Csillagé. Eddig csak is­tállók és egyéb gazdasági épüle­tek falait húzták fel, hozták tető alá, s most merőben új feladatra vállalkoztak: társasházat építe­nek. De nekivágtak, mert ezt is megköveteli tőlük a formálódó új ! élet. Amint a példa mutatja nem ■ kell majd szégyenkezniök a ház- j avatáskor. Kasnyik Judit ■ Horváth Mihály az alapon ellenzi a moszkvai szer­ződés ratifikálását, hogy az hátrál­tatná az Egyesült Államokat nuk. leáris fegyvereinek tökéletesítésé­ben. Nyugaton remélték — fűzi. hozzá a tudósító —, hogy az egyéb kísérleteket eltiltó egyezmény alá­írása utáin az Egyesült Államok nem fog elsőként végrehajtani föld alaititi atomrobbantásokat. A Daily Herald szemleírója az amerikai törvényhozás hírhedt ,,veszettjeit” név szerint megem­lítve, hangoztatja: semmi szükség arra, hogy a Kennedy-kormány megpróbálja túllicitálni ezeket az embereket a komunistaellenes hisztériakeltésben. Bizonyos va­gyok benne, hogy a józan ameri­kaiak nem arra kémek biztosíté­kokat hogy az Egyesült Államok végül is valamilyen módon győz­het egy Oroszország elleni hábo­rúban, hanem azt kívánják, hogy képviselőik frontáttörést érjenek el a békéhez vezető úton. (MTI) Brit tapintat Sokan még ragaszkodnak ah­hoz az ósdi felfogásukhoz, hogy a brit ízlés nem változik. Vál­tozik. Be mennyire. Ennek egyik ékes bizonyítéka a Coltis Hall-i eset. Ez a Coltis Hall NATO-tá- maszpont brit felügyelet alatt. Nos, a britek meghívtak ide 40 darab Bundeswehr katonát. De még mielőtt a 40 darab Bundes­wehr katona a tetthelyre ért vol­na, a brit parancsnok elrendelte, hogy a támaszponton látható Spitfire és Hurricane típusú re­pülőgépeket — rejtsék el a han­gárokban. A parancsnok így in­dokolta rendelkezését: „Ezekkel a gépekkel harcoltunk a németek ellen a második világháborúban. Mostani kedves vendégeink meg­sértődnének, ha megpillantanák ezeket. Kímélnünk kell a német érzékenységet.” Ennek a pa­rancsnoknak az ízlése nagyot változott. Kérdés, mit szól ehhez a brit — közvélemény. A. A. házépítők Tiltakozási hullám Ausztriában a kenyér 10 százalékos drágulása ellen * Frol Kozlov, a Szovjetunió minisztertanácsának első elnök- helyettese ma 55 éves. * ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS FELFEDEZÉSEK. 420 évvel ezelőtt, 1543-ban ismertette Mikolaj Kopernikusz lengyel csillagász a Napnak, mint központi égitestnek elképze­lésén alapuló heliocentrikus világnézetét. * 360 évvel ezelőtt, 1603-ban fedezte fel Jobst Bürgi svájci matematikus a logaritmus-számítást. Az amerikai földalatti atom kísérletekről

Next

/
Thumbnails
Contents