Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1963-08-18 / 194. szám
1963. augusztus 18. 3 Vasárnap A termelőszövetkezeti gépek teljes műszaki ellátásúnak módjai Békés megyében A Magyar Szocialista Műn^ káspárt VIII. Kongresszusa határozatot hozott “arra, hogy a mezőgazdaságban kiépítsük a nagyüzemi termelés korszerű anyagi, •- technikai bázisát. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a korszerű nagyüzemi termelés alapvető eszközét — a gépesítést — a célnak megfelelően kell megvalósítanunk, nagy részben a második ötéves terv befejezéséig. A határozat végrehajtása különösen a termelőszövetkezetekben bír igen nagy jelentőséggel, mert a kotszerű gépesítés megvalósítása döntően a második ötéves terv időszakára esik. Megyénkben a tanácsi szektorba tartozó területeken 1958-ban 1538 traktor dolgozott. A további gépesítés során 1962. év végére megduplázódott és a második ötéves tervünk alapján 1965-ig jelentősen tovább növekszik. Békés megye termelőszöveit- kezetei ez évben mintegy 600 gépállomási erőgépet, a hozzájuk tartozó munkagépekkel együtt vettek meg. Beszámítva az 1963. évi gépberuházásokat is, ez év végén a tanácsi területen dolgozó erőgépeknek 70 százaléka termelőszövetkezeti tulajdonban lesz. A megyei pártbizottság, figyelembe véve a termelőszövetkezeti gépesítés ilyen mérvű alakulását, úgy határozott, hogy meg kell oldani a termelőszövetkezeti géppark megfelelő karbantartási és javítási rendszerét, továbbá a gépek gazdaságos üzemeltetését. Biztosítani kell, hogy a gépek minden időszakban megfelelő műszaki állapotban legyenek. A feladat megoldásához két út volt lehetséges: vagy a gépesített termelőszövetkezetek saját maguk valósítsanak meg karbantartó és javító műhelyt, vagy a meglévő gépállomások oldják meg ezt a feladatot. y; izsgáljuk meg röviden az első lehetőség előnyeit és hátrányait. Előnyének nevezhető az, hogy a gépeket nem kell elvinni javításra, hanem ott helyben elvégezhetik azt. Másik, bár ez vélt előny, hogy a szövetkezet vezetői is figyelemmel kísérhetik mindennap a gépek karbantartásának, javításának menetét. Hátránya viszont jóval több van. A szövetkezeteiknek nagy anyagi eszközöket kell ráfordítani a javító műhelyek építésére, szerszámgépekkel való felszerelésére. Nagy befektetést igénylő tényező a gépjavításokhoz szükséges anyag és alkatrész biztosítása is. Az eddigi gyakorlat és számításaink szerint egy 4—5 ezer katasztrális holdas termelőszövetkezetben ezek a beruházások 1,5—2 millió forintot tesznek ki Nem beszélve arról a népgazdasági hátrányról, hogy a jól képzett, eddig már kialakult gépállomási törzsgárda szétforgá- csolódik, így munkteljesítménye és termelékenysége is csökken. Különösen nagy probléma ez, ment jelenleg is alacsony a képzett szakemberek száma az állandóan növekvő igényekhez mérve. A magasabb szintű gépjavítások — a kellő műszaki felszereltség hiányában — nem érik el a megfelelő minőségi szintet. A gépjavítások szervezése és ellenőrzése, továbbá a szükséges anyag és alkatrész biztosítások lekötik a szövetkezet vezetőségének idejét és elvonják a figyelmet a termelést szervező, és irányító munkától. Az anyag és alkatrész a sok termelőszövetkezeti raktárban szét- forgácsölódna, elfekvő készletekké válna. Különösen veszélyes lehet ez a nagyon keresett cikknél olyan időpontban, amikor országosan sok nehézséget jelent a megfelelő alkatrészek biztosítása. Jegyes termelőszövetkezetek azzal a kéréssel fordultak a megyei szervekhez, hogy a gépállomást épülettel, felszereléssel, emberekkel együtt adják át nekik. Sürgősen kellett cselekedni. Meg kellett előzni ezt a folyamatok, míg nagyobb nehézségeket nem okoz. Nagy segítségünkre volt a 3004/5-ös kormányrendelet, amely a gépállomásokkal végeztetett gépjavításokra 50 százalékos díjkedvezményt biztosít a termelő- szövetkezeteknek. Mindezen tényezők figyelembevételével nem javasoljuk a termelőszövetkezeteknek gépjavító műhely létrehozását. A termelőszövetkezeti gépek teljes műszálai ellátásának megöl, dását a meglévő gépállomásokon keresztül látjuk megoldhatónak. Abból indultunk ki, hogy a gépállomásoknak 15 évnél hosszabb gyakorlatuk van a gépek karbantartásában, javításában és gazdaságos üzemeltetésében. Bizonyos fokig rendelkeznek javító-térrel éts műszaki felszereléssel, s az elmúlt időszak alatt kialakult olyan törzsgárda, amely képes az új feladat megoldására. Helytelen lenne most ezt a már kialakult és jól dolgozó rendszert megbontani és szétforgácsolni. A Párt VIII. Kongresszusának határozata értelmében figyelembe vettük azt is, hogy a megfelelő anyagi-technikai bázis kiépítése összehasonlíthatatlanul kisebb megterhelést jelent a népgazdaságnak így, mint a termelőszövetkezeti gépjavítók létrehozása. A meglévő gépállomási javítótérhez csak minimális javítóteret keli építeni, többségében megoldható a jelenlegi tárolószínek átalakításával. fenti elgondolásból kiindulva kidolgoztuk a megye gépkarbantartásának, gépjavításának és gépek gazdaságos üzemeltetésének rendszerét. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk a karbantartások és gépjavítások rendszerének. Alapelvként az alábbi 3 lépcsős karbantartási és javítási rendszert dolgoztuk ki: O Az egyszerűbb munkagépek, eszközök, a majori gépek alapvető karbantartásait a gazdaságok végzik el. O A traktorok, kombájnok és bonyolultabb munkagépek karbantartását, javítását a gépállomás, illetve a gépjavító állomás végzi eL O A motorok főjavításait — cserealapon — a Gépjavító Tröszt vállalatai végzik el megfelelő szakosítás mellett. A gépállomások a termelőszövetkezetekkel közösen olyan rendszert alakítottak ki, mely biztosítja a gépek megfelelő műszaki állapotát az év minden szakában. Kölcsönösen kidolgoztak egy szerződéses konstrukciót, mely rögzíti mind a gépállomás, mind a termelőszövetkezet jogait és kötelességeit. A rendszer lényege a következő: A szövetkezet gondoskodik arról, hogy a 16 naponkénti vagy ennél magasabb fokú karbantartásokra és javításokra a tulajdonában lévő erő- és munkagépeket odaszállítsa. A gép- illetve a gépjavító állomás gondoskodik a karbantartások és javítások megszervezéséről, elvégzéséről és ellenőrzéséről. A munkák elvégzése történhet a „barázdában”, a termelőszövetkezet által kijelölt telephelyen, a gép- illetve a gépjavító állomás brigádszállásán és benn az állomáson. Feltétlen szükséges, hogy a termelőszövetkezet megfelelő képzettségű gépcsoport vagy brigádvezetővel rendelkezzen. A gép- illetve a gépjavító állomás a már korábban bevált brigádvezetői rendszer alapján végzi a munkát, azaz szerelőt — ha több, 25—30 gépről van szó — szerelőket helyez ki a termelőszövetkezetbe. Lényegében a szövetkezet gépcsoport- vagy brigádvezetője és a gép- illetve gépjavító állomás kihelyezett szerelője gondoskodik a gépek teljes műszaki állapotáról. A karbantartó és javító munkákat az állomás szervizkocsikkal. műhelykocsival és az úgynevezett „repülő brigáddal” segíti. A gép- illetve gépjavító állomások e rendszerben jelenleg úgy számolnak el az általuk végzett karbantartási és javítási munkákkal, hogy minden elvégzett munkát egyedileg számláznak a szövetkezetnek. Véleményünk szerint ez igen nehézkes, bonyolult és nagyon megnöveli az adminisztrációt. Ezt úgy kívánjuk leegyszerűsíteni, hogy a szövetkezetek átalánybért fizessenek a karbantartási és javítási munkákért, a gépekkel végzett normálholdak alapján. Ügy állítottuk össze, hogy mindkét fél — tsz, és gépjavító állomás — érdekeltté legyen téve. Még ez évben kísérletképpen több gépjavító állomásnál és tsz- nél bevezettük ezt az elszámolási rendszert és amennyiben helyessé, gét a gyakorlat igazolja, 1964-ben általánossá kívánjuk tenni. jyf egyénkben egyöntetűen az a vélemény alakult ki, hogy nálunk a termelőszövetkezeti gépek karbantartásának és javításának a most kialakult módszere igen jó, s a szövetkezetek örömmel fogadták és támogatják. Jellemző példa erre a kevermesi Petőfi Termelőszövetkezet elnökének, Cinege Gábor elv társnak a nyilatkozata: „ ... amikor Hupu- czi elvtárs, a Medgyesegyházi Gépállomás igazgatója ajánlatot tett a műszaki védnökség ellátására, egyenesen megváltásnak tekintettem. Azóta a gépállomás gépeinket megfeleleőn karbantartja, javítja.” E módszernek az elmondottakon kívül még számtalan előnye van. Említésre méltó ezek közül az, hogy a következetes, rendszeres karbantartással és javítással rászoktassuk a szövetkezetek traktorosait a gépek ápolására, ál. tógának megóvására. Így elérjük azt, hogy a sok milliós értéket képviselő gépparkot megvédjük az idő előtti elhasználódástól és megnöveljük élettartamát. szövetkezeteknek ez a műszaki biztonságon kívül anyagi előnyt is jelent. Előzetes számítások alapján 300—500 000 forint évi megtakarítást jelent szövetkezetenként, a szövetkezet nagyságától, a szervezéstől függően, s a tagok részesedését, jövedelmét növeli. Említést kell tennünk áriról az előnyről is, hogy korszerű nagyüzemi javítások elvégzésére alkalmas gépjavító állomások alakíthatók ki, melyek a mezőgazdaság gyorsan fejlődő gépesítésében elengedhetetlenül szükségesek. A jobb technikai felszereléssel nagy mennyiségű alkatrész-felújítás is biztosítható. Egyidejűleg biztosítjuk a gépek állandó, megfelelő műszaki állapotával azok jobb kihasználását, teljesítményük növelését. A gépek minden időben biztosított jó műszaki állapota lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági munkákat agrotechnikadlag optimális időben végezhessék el és ennek végső soron az eredménye a több- termésben fog jelentkezni. A rendszeres karbantartással és hibamegelőzéssel csokikén az alkatrészek elhasználódása, következésképpen csökken az alkatrészfelhasználás is. Lehetővé válik nagyobb javítások ütemezése egész évben’ és ezzel a gép- illetve gépjavító állomások javító kapacitásának egyenletes terhelése. Nemcsak azok a gépek kerülnek megfelelő ellenőrzés aló, amelyeket ez évben vásároltak a termeamelyek már korábban a szövetkezetek tulajdonába kerültek. A termelőszövetkezeti gépek teljes műszaki ellátásának módszere megyénkben is még új, s eredményességével összefüggő teljes értékű következtetést csak az év végén tudunk levonni. A zabban az eredmények már Ä eddig is a gyakorlatban igazolják az elgondolás helyességét. Ez év június 24-én a Medgyesegyházi Gépállomáson és a körzetéhez tartozó termelőszövetkezetekben nyári gépszemlét tartottunk, ahol 11 termelőszövetkezet közül 10-ben végezte már el a teljes műszaki ellátást 194 termelőszövetkezeti gépen, a tavasra idényben. S a gépállomás körzetében a több mint 8000 kát. hold elmaradt őszi mélyszántást a tavasszal időben ei tudták végezni, s a tavaszi munkákat is. és a gépek kifogástalanul működtek. Azon túl, hogy a módszer alapelveiben igen jó, szükség van a további finomításra, és tökéletesítésre. Megyénkben jelenleg 120 termelőszövetkezetben 1290 szövetkezeti gépen végzik a gép- illetve gépjavító állomások a teljes műszaki ellátást. A rendszer tovább fejlesztésének elsődleges feltétele az, hogy a gép- illetve gépjavító állomásokat olyan eszközökkel kell ellátni, melyekkel a szervizeket, a helyszíni hibaelhárítást elvégezhetik. Ezenkívül korszerűsíteni kell a meglévő szerszámgépparkjukat. Nem tartható tovább az az állapot, hogy 1958 óta megyénk mezőgazdaságában a gépesítés volumene megkétszereződött, ugyanaikkor a gépállomások — mint legfőbb gépjavító tényezők — javítótér, technikai és műszaki felszereltsége azonos szinten maradt. Szükséges volna, hogy az Országos Tervhivatal és a Földművelésügyi Minisztérium felülvizsgálná a helyzetet és intézkedést tenne ennek megoldására. M eg keli oldanunk olyan problémát — elsősorban a teljesen begépesített termelőszövetkezetekben — mint a zökkenőmentes üzemanyag-ellátás. Helyes volna, ha 2—3 termelőszövetkezet közösen állítana fel üzemanyag-tárolót, olyan méretűt, mely 8—10 napi tartalékot biztosít. E központi tárolót az ÁFOR, illetve a gépjavító állomás a szükséges igényeknek megfelelően töltené meg üzemanyaggal. A mezőgazdaság további gépesítése és a modernebb gépekkel való ellátása fokozottan igényli a gépekkel dolgozó munkások, szakemberek képzését és továbbképzését. Mi ezt úgy kívánjuk biztosítani, hogy a traktorosok alapfokú képzését és továbbképzését a termelőüzemekben, elsősorban a gépjavító állomásokon oldjuk meg. A szakmunkások alapfokú képzése a gépjavító állomásokon történik az iparitanuló képzés rendszerében. Az említett gépesítéssel foglalkozó szakemberek továbbképzését pedig egy me. gyei szintű bentlakásos iskolában, tanfolyamokon biztosítjuk. Megyénkben egyöntetűen kialakult az a vélemény, hogy a gépjavító vállalatok, a gépjavító állomások működése, a termelőszövetkezeti gépek teljes műszaki kiszolgálásának módszere egységes rendszert kell, hogy képezzen. Alapvetően indokolja ezt az a követelmény, hogy mindegyiknek mint eszköznek fő feladata a mezőgazdasági termelés kiszolgálása, az igényelt anyagi-műszaki bázis megfelelő szinten tartása. ^mennyiben ez az alapelv országosan megvalósul, akkor hosszú időre megoldanánk a mezőgazdasági termelés, elsősorban a termelőszövetkezeti gépesítés jelenleg meglévő problémáját. Molnár Lajos mezőgazdasági mérnök, a Békés megyei Párt- bizottság munkatársa.
