Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-16 / 165. szám

T963. július 16. 3 Kedd Az SZKP Központi Bizottságának nyílt levele a pártszervezetekhez (Folytatás a 2. oldalról.) fogadására, meg tudják akadá­lyozni a háborút. Ehhez minde­nekelőtt tisztában kell lennünk saját erőnkkel, össze kell fog­nunk” „A leszerelésért vívott harc a háború megakadályozásának leg­fontosabb tényezője; tényleges harc az Imperializmus ellen. Eb­ben a haroban a szocialista tábor mellett áll az emberiség abszolút többsége.” Az SZKP Központi Bizottsága megjegyzi, hogy a kínai elv társak kiadták a „fegyvert fegyver el­len” jelszót, szembeállítva ezt a többi szocialista országnak a nem­zetközi feszültség enyhítésére és a hidegháború megszüntetésére irányuló politikájával, majd hang­súlyozza: „Ez a jelszó a valóság­ban a szakadék szélén való tán­colás politikáját valló imperialis­ták malmára hajtja a vizet, segíti a fegyverkezési verseny híveit.” „Az a benyomás alakult ki, hogy a KKP vezetői előnyösnek látják a nemzetközi feszültség fennállását és súlyosbodását, kü­lönösen a Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti viszonylat­ban. Nyilvánvalóan úgy gondol­ják, hogy a Szovjetuniónak pro­vokációra provokációval kell fe­lelnie, az imperialista tábor »ve­szettéi« által állított csapdákba kell esnie. Erre az útra lépni egyértelmű a békének és a népek biztonságá­nak a veszélyeztetésével — álla­pítja meg az SZKP Központi Bi­zottságának nyílt levele. — Azok a kommunisták, akik szívükön viselik a népek érdekeit, sohasem tehetik ezt.” Az SZKP Központi Bizottságá­nak levele hangsúlyozza, hogy a békéért és a békés együttélésért vívott harc gyengíti az imperia­lizmus frontját, elszigeteli a népi tömegektől az imperializmus leg- agresszívabb erőit, segíti a mun­kásosztály forradalmi harcát és a népek nemzeti felszabadító har­cát. Az SZKP Központi Bizottsága „valóban gyalázatos koholmány­nak és a testvérpártok megrágal- mazásának minősíti a KKP Köz­ponti Bizottsága június 14-én kelt levelében foglalt ama vádakat, amelyek szerint e pártok a kü­lönböző társadalmi rendszerű ál­lamok békés együttélését kiter­jesztik a kizsákmányolok és aki­zsákmányoltak, az elnyomott és az elnyomó osztályok, a dolgozó tömegek és az imperialisták kö­zötti kapcsolatokra”. „A békés együttélés elve termé­szetesen nem terjeszthető ki a ka­pitalista államokon belül az anta- gonisztikus osztályok közötti vi­szonyra, nem terjeszthető ki a munkásosztálynak a maga osz­tályérdekeiért a burzsoázia ellen vívott harcára, az elnyomott né­peknek a gyarmatosítók ellen ví­vott harcára — hangsúlyozza az SZKP Központi Bizottsága. — Az SZKP határozottan ellenzi a bé­kés együttélést az ideológia terü­letén. Ez olyan közismert tény, amelyet mindenkinek ismernie kellene, aki magát marxista-le­ninistának tartja.” „A nézeteltérések középpontjá­ban álló következő fontos kérdés: a tőkés országokban élő munkás- osztály forradalmi harcának és a nemzeti felszabadító harcnak út­jai és módszerei, az emberiség szocializmusba való átmenetének útja” — mondja nyílt levelében az SZKP Központi Bizottsága. A levél rámutat, hogy a KKP vezetőd úton-útfólen beszélnék a világforradalomról, mindenféle okból, sőt gyakran ok nélkül is forradalmi frázisokkal dobálóz­nak, míg mások, éppen azok, aki­ket a kínai élvtársak bírálnak, a legkomolyabban kezelik a forra­dalom kérdését, ahelyett, hogy hangzatos frázisokat hajtogatná­nak, tudatos erőfeszítéssel azon vannak, hogy figyelembe véve ko­runk viszonyait, megtalálják a szocializmus győzelméhez vezető legbiztosabb utat és kitartóan harcolnak a nemzeti függetlensé­gért, a demokráciáért és a szoci­alizmusért. Az SZKP Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy a szovjet kom­munisták és más szocialista orszá­gok testvérpártjai felbecsülhetet­len segítséget nyújtanak békepoli. tikájulkka! a munkásosztálynak, a kapitalista országok dolgozó né­pének. A szocializmus országai a békének általuk kivívott feltételei között jelentős sikereket érnek él a gazdaságfejlesztés területén, egyre nagyobb győzelmeket arat­nak a tudomány és a technológia területén, javítják a dolgozó nép életféltételedt, fejlesztik és töké­letesítik a szocialista demokráciát, megnyerik a világ minden orszá­gában élő népek szívét és agyát. A szovjet kommunisták tánto­ííthatatlanul követik Lenin útmu­tatását, hogy „a nemzetközi forra­dalomra a legnagyobb hatást gaz­daságpolitikánkkal gyakoroljuk”. Kitűnik azonban. hogy vannak olyan élvtársak, akik eldöntötték: V. I. Lenin tévedett. „Mit jelentsen ez? A bizalom hiányát abban, hogy a szocializ­mus országai gazdasági verseny­ben le tudják győzni a kapitaliz­must? Vagy pedig olyan emberek álláspontjáról van szó, akik szem­bekerülvén a szocialista építés nehézségeivel, elvesztették a ked­vüket, s nem látják annak lehe­tőségét. hogy a nemzetközi forra­dalmi mozgalomra gazdasági sike­rekkel, a szocializmus saját orszá­gukban végrehajtott sikeres épí­tésének példájával gyakorolják a legnagyobb hatást? Ök a forra­dalmat inkább egy más — szá­mukra rövidebbnek tűnő — úton akarják megvívni. Egy győzelmes forradalom azonban a nép mun­kájával és csak a nép munkájá­val szilárdíthatja meg és fej. leszthetí sikereit, csak ezzel bi­zonyíthatja be a szocializmus fölé­nyét a kapitalizmussal szemben.” „A kínai elvtársak gőgösen és sértő módon nem kevesebbel és nem többel vádolják Franciaor­szág, Olaszország, az Egyesült Ál. lamok és más országok kommu­nista pártjait, mint opportuniz­mussal és reformizmussal, »par­lamentáris kretinizmussal«, sőt még azzal is, hogy a »burzsoá szocializmus« felé sodródnak. Mi­lyen alapon? Azon az alapon, hogy ezek a kommunista pártok nem hangoztatják az azonnali proletárforradalom jelszavát, bár a kínai elvtársaknak is meg kell érteniük, hogy ezt a forradalmi helyzet kialakulása nélkül meg­tenni nem lehet.” Az SZKP Központi Bizottsága a továbbiakban hangoztatja: a kí­nai kommunisták, midőn ellene fordulnak mindannak, ami jelen­leg a fejlett kapitalista országok kommunista pártjait foglalkoztat­ja, nem mutatják a szolidaritás minimális érzését sem azon kom­munisták iránt, akik az osztály­harc élvonalában harcolnak a tő­ke ellen, s nem mutatnak semmi­féle megértést az országok adott feltételei iránt sem, a sajátos út iránt, amelyet a munkásosztály forradalmi mozgalma ezekben az országokban követ. „A forrada­lom nevében, a kínai elvtársak valójában éppen azokat az uta­kat utasítják el, amelyek a for­radalomhoz vezetnek. Olyan irányvonalat próbálnak a mozga­lomba becsempészni, ami ahhoz vezet, hogy a kommunista párt elszakad a tömegektől, a munkás- osztály a monopóliumok uralma, a kapitalizmus ellen vívott harcá­ban elveszti szövetségeseit.” A kínai elvtársak nem értenek egyet a kommunista világmozga­lommal a különböző országoknak a szocializmusba való átmenete formáinak kérdésében. Ismeretes, hogy az SZKP és más marxista—leninista pártok — amint ezt a moszkvai értekez­letek dokumentumai és az SZKP programja világosan leszögezi — abból indulnak ki, hogy lehetsé­ges a szocializmusba való békés és nem békés átmenet. Ennek el­lenére a kínai elvtársak azt ve­tik pártunk és más testvérpártok szemére, hogy csak a békés utat ismerik el. Az SZKP Központi Bizottsága ezután megjegyzi, hogy a kínai elvtársak a forradalmiság alapfel­tételeként mindenben és minde­nütt a fegyveres felkelést látják. Az SZKP Központi Bizottsága le­szögezi: a kínai elvtársak ezzel ta­gadják a szocializmus győzelmé­ért vívott harc békés formáinak lehetőségét, noha a marxizmus— leninizmus azt tanítja, hogy a kommunistáknak a forradalmi osztályharc minden formáját: az erőszak és az erőszak nélküli for­mát is ki kell használniuk. Az SZKP Központi Bizottsága, tanulmányozván a nemzetközi munkásosztály és az ázsiai, afri­kai, latin-amerikai népek nemzeti felszabadító mozgalma harcának párhuzamát, emlékeztet arra, hogy a kínai elvtársak olyan „elmélet­tel” hozakodtak elő, amely sze­rint korunk fő ellentmondása nem a szocializmus és az Imperializ­mus, hanem a nemzeti felszaba­dító mozgalmak és az imperia­lizmus között van. Ezek a kínai elvtársak szem­mel láthatólag a legkönnyebb mó­don akarnak népszerűséget sze­rezni magúiknak, az ázsiai, afri­kai és latin-amerikai népek sze­mében. Ez az „elmélet” azonban ne tévesszen meg senkit. Az SZKP Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy ennek az „el­méletnek” valódi célja elszigetel­ni a nemzeti felszabadító mozgal­mat a nemzetközi munkásosztály­tól és vívmányától: a szocializmus világrendszerétől. Ez azonban ép­pen a nemzeti felszabadító moz­galomra jelent súlyos veszélyt. Az SZKP Központi Bizottsága ismételten kijelenti, hogy „mind a nemzetközi munkásosztály, mind a nemzeti felszabadító moz­galom jövendő győzelmeit tartós szövetségük és együttműködésük, közös érdekeikből fakadó együt­tes harcuk biztosítja az imperia­lizmus ellen”. „Lenini pártunk a nemzeti fel­szabadító mozgóimat a világforra­dalom folyamata szerves részé­nek tekinti, az imperializmus el­len irányuló hatalmas erőnek lát­ja”. Mi magyarázhatja a KKP téves álláspontját korunk fő problémái iránt? Talán az, hogy a kínai elv­társak teljesen elszakadtak a va­lóságtól, hogy demagóg, betűrágó módon közelítik meg a háború, a béke és a forradalom kérdéseit, hogy nem tudják megérteni ko­runk adott feltételeit? Vagy talán az, hogy a kínai elvtársak által a „világforradalomról” csapott fül­siketítő lárma mögött más célok rejlenek, amelyeknek semmi kö­zük a forradalomhoz... Az SZKP Központi Bizottságá­nak nyílt levele rámutat: mindez leleplezi annak az irányvonalnak hibás és ártalmas voltát, amelyet a KKP vezetősége a világ kom­munista mozgalmára akar erősza­kolni. A kínai vezetők az „általá­nos irányvonal” látszatával sem­mi mást nem tesznek, mint felso­rolják a munkásosztály legáltalá­nosabb feladatait, anélkül azon- ! ban. hogy tekintetbe vennék az | adott időt, s az osztályerő jelen- | légi irányvonalát, anélkül, hogy 1 megfelelően mérlegelnék a jelen­Moszkva, július 14. ^(MTI) Averell Harr imán, aki a hét­főn Moszkvában kezdődő három­hatalmi tárgyalásokon az ameri­kai küldöttséget vezeti, vasárnap, moszkvai idő szerint röviddel 16 óra után, az amerikai légierők egyik különrepülőgépén megérke­zett a szovjet fővárosba. Harri- mant a repülőtéren Zorin szovjet külügyminiszter-helyettes üdvö­zölte. kori történelmi időszak jellegze­tességeit. Az SZKP Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy a marxista— leninista pártok meghatározták közös irányvonalukat, kidolgozták a nemzetközi kommunista moz­galom jelenlegi szakasza irányvo­nalának alapfeltételeit. Ennek az általános irányvonalnak lényege röviden: harc a békéért, a de­mokráciáért, a nemzeti független­ségért és a szocializmusért. „A KKP vezetőinek korunk legfőbb politikai és elméleti kér­dései iránt tanúsított nézeteit nem lehet elválasztani gyakorlati tevékenységüktől, melynek célja aláásni a világ szocialista táborá­nak és a nemzetközi kommunista mozgalomnak egységét”. Az SZKP Központi Bizottságá­nak nyílt levele ezután tényeket idéz, amelyekkel a kínai vezetők nemcsak a szocialista tábor, ha­nem az egész kommunista vi­lágmozgalom egységét is aláássák, semmibe veszik a proletár nem­zetköziség elveit, durván megsér­tik a testvérpártok viszonyának normáit. A KKP vezetősége »különböző pártellenes, kiközösített csoporto­kat szervez és támogat, amelyek szembefordulnak az Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Olasz­ország, Belgium, Ausztrália és India kommunista pártjaival. A KKP-hoz tartozó elvtársak külö­nösen élénk tevékenységgel pró­bálnak felforgató munkát végez­ni az ázsiai, afrikai és a latin­amerikai országok kommunista és munkáspártjaiban. A kínai veze­tők élesen támadják azokat a kommunista testvérpártokat és vezetőiket, amelyek és akik nem akarnak letérni a nemzetközi kommunista mozgalom általános irányvonaláról. Az SZKP Központi Bizottságá­nak levele végezetül kijelenti: di­csőséges lenini pártunk egész tör­ténelme folyamán engesztelhetet­len harcot vívott a jobboldali és a baloldali opportunizmus ellen, a trockizmus és a revizionizmus ellen a dogmatizmus és a szektarianiz- mus ellen, a nacionalizmus és a sovinizmus ellen, ezeknek minden megnyilvánulása ellen mind az országon belül, mind a nemzetkö­zi küzdőtéren. Pártunk megacélo- zódott és megerősödött a marxiz­mus—leninizmus tisztaságáért folytatott harcában, s nem fél a modem szakadárok semmilyen kirohanásától sem, akárhonnan jöjjenek is azok ... Az SZKP Központi Bizottsága a párt és az egész szovjet nép előtt felelősségének teljes tudatá­ban kijelenti, hogy teljes erőnk­kel megtettünk és megteszünk mindent a Kínai Kommunista Párttal való egységünk megszilár­dításáért. Lenin zászlaja alatt a kommunista világmozgalom egy­ségéért, a szocialista világrend- szerhez tartozó országok egységé­ért, a gyarmatosítás ellen harcoló minden nép hatékony megsegíté­séért, a béke ügyének megszilár­dításáért, a kommunizmus nagy eszméinek győzelméért az egész világon ... Az amerikai külügyminiszter-he­lyettes megérkezésekor hangoz­tatta, hogy a Kennedy elnöktől kapott utasítás értelmében az atomfegyverkísérletek megszün­tetéséről hétfőn kezdődő tárgyalá­sokon mindent meg fog tenni a megegyezés érdekében. Harriman közölte még, hogy az amerikai küldöttség a nukleáris kísérletek kérdésén kívül egyéb problémá­kat is hajlandó megvitatni. NAPTAR — 145 évvel ezelőtt, 1818 júli- 1963. július 16. usában halt meg Dugonics András író. Sokirányú munkássága a ha­nyatló barokk stílus jellemző ma­gyar alkotásait jelenti. Etelka cí­mű művét az első magyar regény­nek tekintjük: kulcsregény, mely­nek történeti korba helyezeti cse­lekménye alkalmat ad az írónak a korabeli politikai élet jellemzésé­re. Eposzokat (Trója veszedelme), drámákat (Bátort Mária, Kun László), történelmi és irodalom- történeti tanulmányokat írt és nevezetes régi magyar közmon­dás-gyűjteménye. Dugonics András — 240 évvel ezelőtt, 1723. július 16-án született Joshua Reynolds, korának ünnepelt portréfestője. Ö alapította a londoni Művészeti Akadémiát. * — 190 évvel ezelőtt, 1773-ban e napon született Josef Jumgmann, a modem cseh irodalmi nyelv egyik megalapítója. Cseh nyelv- és irodalomtörténetet írt és cseh—német szótárt szerkesztett. — 75 évvel ezelőtt, 1888-ban e napon született Frits Zarnike holland fizikus. A röntgensugarak elhajlásának vizsgálatával foglalkozott. 1932-ben feltalálta a fázis-eltéréses mikroszkópot, mély lehetővé tette a színtelen, átlátszó mikroorganizmusok vizsgálatát. Harriman megérkezett Moszkvába

Next

/
Thumbnails
Contents