Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1963-07-16 / 165. szám
1963. július 16. 4 Kedd © Szocialista munkavemenf helyzete megyénkben A szocialista munkaverseny nagy jelentősége abban van, hogy segít érthetővé tenni a gazdaságpolitikai összefüggéseket, erősíti a dolgozókban a népgazdasági szemléletet, olyan tartalékokat tár fel, amelyek elősegítik a dolgozó nép életének gazdagabb, egészségesebb fejlődését. A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány és a SZOT elnöksége abból az elvből kiindulva, hogy a munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere, figyelembe véve a munkaverseny eddigi tapasztalatait — határozataiban, irányelveiben meghatározta a munkaverseny fejlesztésével kapcsolatos tennivalókat. A határozatok, irányelvek megjelenése Utáni időben a szocialista munkaverseny megyénkben az elmúlt évekhez viszonyítva, tartalmában, formáiban, módszereiben sokat fejlődött. A termelési feladatok megvalósítása mellett, egyre inkább a tudatformálás hatékony eszközévé is kezd válni, kJőtt a dolgozók aktivitása a műszaki fejlesztésben az új, korszerűbb technológiai eljárások bevezetésében. Helyesen, egyre inkább előtérbe kerül a tervek komplex teljesítése. A szocialista munkaverseny fejlődését igazolják a VIII. pártkongresszus célkitűzéseinek megvalósítása érdekében tett vállalások és azok teljesítései. A munkaverseny fejlődését elősegítette a pártszervezetek helyes irányítása, a gazdasági—műszaki vezetők többségének jó hoz■■■■■■■■■■■■■■■■■■a Verebek Azokról a kis szürke mada- ■ rákról van szó, amelyek télen- * ■ nyáron itt tanyáznak nálunk. ! Jóban, rosszban nem tágítanak \ tőlünk. Környezetünkben ta- : nyúznak, de aratás idején csa- ■ patostól keresik fel a földeket. ! Magokkal, bogarakkal, ételma- • radékokkal táplálkoznak. Egyik ! legkedvencebb csemegéjük a i búza, amit a termés mennyisé- 3 gére való tekintet nélkül fo- 3 gyasztanak. Semmiféle spórolá- \ si hajlammal nem rendelkez* ; nek. Nem is gyűjtenek, talán ■ tudják, hogy azt úgy is megeszi : az ember helyettük. Sokkal job- ! ban vonzódnak oda, ahol pazar- i lást észlelnek. így például az orosházi vasútállomás szép gesztenyefáira is, ahonnan csak éppen a földre kell ereszkedniük, s akár marék számra kapkodhatják fel a búzaszemeket, melyek a vagonokból szóródnak ki. Ezeket eredetileg biztosan a malomnak szánták, de valami miatt az első és második vágány mellé kerültek. Ki tudja miért? A vasút hibája vagy a feladóé? — Nem ez a lényeg, hanem a kár, amit meg kellene' előzni. Hiszen az idei terméskilátások úgysem valami rózsásak. Legalább ami megtermett, óvjuk meg, mégha emiatt a verebek a gesztenyefáról el is hurcolkodnak. Nekik úgy sem sok hasznát veszik a fák alatt várakozó emberek. zááliása, a szakszervezeti bizottságok szervező-, mozgósító munká_ ja. Ennek eredményeként jellemző területünkön, hogy a dolgozók vállalásaikat az éves tervek teljesítésére teszik meg. Ezen belül egy-egy kiemelkedő esemény tiszteletére, mint például április 4., november 7. A munkaverseny új formákkal, új vonásokkal egészült ki. A dolgozók számos kezdeményezése közül a legfontosabb, a Szocialista brigád cím elnyeréséért, a dolgozók önkéntes kezdeményezés alapján kibontakozott mozgalom. kútiben különbözik a szocialista 1 brigád-mozgalom a szocialista munkaverseny eddig ismert egyéb formáitól'! A szocialista brigádmozgalomban a meglévő hiányosságok mellett a szocialista munkabrigád tapasztalatai, kötelezettség-vállalásai, eredményei azt igazolják, hogy míg a szocialista munkaverseny egyéb formáinál a dolgozók kizárólag gazdasági célkitűzések megvalósításáért versenyeznek, a szocialista címért küzdő brigádok tagjai magasabb, sokoldalúbb célokat tűznek maguk elé. A Szocialista brigád címért folyó verseny új vonása és egyben legfontosabb sajátossága éppen az, hogy a termelés emeléséért, a korszerű tudomány és technika alapján folyó harc szorosan összefonódik az új típusú és öntudatos szocialista ember kialakításával. A szocialista brigádmozgalom kifejezi a szocializmus ügye iránti áldozatkészséget. Megnyilvánul benne a felelősségvállalás a munkáshatalom gazdasági és politikai megerősödéséért. Kifejezi a szocialista együttélés szabályainak betartására irányuló céltudatos törekvést, az egymás segítésére, megbecsülésére való hajlandóságot, a példamutatást a munkában, a családi életben és a közéletben, egállapítható, hogy ezen el11 vek megvalósítására való törekvés mind erőteljesebben megtalálható a Szocialista brigád címért versenyző brigádok vállalásaiban. A fejlődés különösen a forradalmi munkás-paraszt kormány és a SZOT együttes határozata utáni, valamint az irányelvek megjelenését követő időben tapasztalható. A határozat tisztázza az üzemi szervek, vezetők, feladatait a verseny szervezésében és irányításában. Mind több gazdasági és mozgalmi vezető felismeri a szocialista munkaversenyben rejlő erőforrásokat, s többségük segíti, felkarolja a Szocialista brigádmozgalmat. A szocialista brigádmozgalom értékelésénél azonban az is megállapítható, hogy e mozgalom fejlődése nem mindenütt mentes a bürokratizmustól. Fejlődését akadályozzák olyan jelenségek, hogy egyes helyeken egyoldalúak a kötelezettség-vállalások. így például csak a termelésre vonatkoznak, s a művelődésről, szakmai továbbképzésről megfeledkeznek. Ez abból adódik, hogy a brigádok vállalásaik megtételéhez nem kapnak megfelelő segítséget így aztán nem minden esetben irányulnak a vállalások az adott üzem előtt álló legfontosabb feladatok megvalósítására. Sőt, ott is a tervek túlteljesítésére tesznek vállalást, ahol helyesebb lenne az önköltség csökkentésére, anyagtakarékosságra tenni. Másrészt pedig az általános és szakmai továbbképzésben mechanikusan mindenkitől azonos iskola elvégzését követelik, figyelmen kívül hagyják a brigád összetételét Az ilyen vállalások nem ösztönzik a vezetőket a vállalások megvalósításának segítésére, s ez kihat a versenynyilvánosság sokoldalú, eleven, friss biztosításának elhanyagolására is. Legfontosabb tennivaló tehát, hogy a vezetők a dolgozókat mindenütt fokozottabban és céltudatosabban vonják be a feladatok megoldásába. Ehhez a termelési tanácskozásokat gondosan készítsék elő, és rendszeresen hívják is össze. A termelési tanácskozásokon a gazdasági vezetők határozzák meg az üzem tervének teljesítésével kapcsolatos feladatokat és biztosítsák a dolgozók által vállalt kötelezettségek teljesítésének műszaki és szervezeti feltételeit. A szakszervezetek, üzemi biM zottságok és aktivisták szerezzenek érvényt a kormány és SZOT idevonatkozó rendeletéinek. Fontos feladatuknak tekintsék a SZOT XX. kongresszusának alapján közrebocsátott szocialista- munka, műhely, üzem vállalat, gazdaság irányelvei alapján a Szocialista címért indult mozgalom fejlesztését. Hankó Pál az SZMT közgazd. biz. vez. A cifyímyok A város peremén, a kicsi házikók melletti cigányok láttán betör a képzeletünkbe a fosztogatás, a besurranás rémképe. Sokan elképzelhetetlennek tartják, hogy lakótársuk,- avagy munkatársuk cigány legyen. Nem elszigetelt jelenség az sem, ami a napokban történt. Az egyik vállalat dolgozói azt kérték, hogy a cigányokat külön munkahelyre osszák be, „mert — mint mondották — különben nem vagyunk hajlandók a vállalatnál dolgozni”. Az „igényes munkások” kérését teljesítették és a cigányokból külön brigádot szerveztek. Az iskolában nem egy helyen előfordul, hogy a kicsi, sötétbőrű gyerekeket külön pádba ültetik. Ezzel a gyerekekben az alá- és fölérendeltség megalázó érzését ültetik el. Előítélet E jelenségek felsorolásánál is rádöbbenünk, hogy a magukat civilizáltnak tartó emberekben is mennyi téveszme vert gyökeret. A tévedésekkel, a felületes ítéletekkel a Magyar Népköztársaság alkotmányának érvényesülését is akadályozzák mindazok, akik bármilyen módon megkülönböztetéseket tesznek. Ennek ellenére a cigányoknak mintegy 30 százaléka — az előítéletekkel is hadakozva — máris beleilleszkedett a rendes életbe. Az üzemekben, építkezéseken, állami gazdaságokban és néhol a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is nagyon hasznosan dolgoznak. Élenjáró teljesítményeket is túlszárnyalnak. Egyáltalán nem ritka, hogy a cigánygyerekek kiváló tanulmányi eredményt érnek el. 30 + 30 + 40 */# A cigány lakosság másik harminc százaléka is közel van ahhoz, hogy fegyelmezett, rendszeres munkával, kulturált életet teremtsen maga és családja részére. Ezek nagy részét elsősorban a velük szembeni hátrányos megkülönböztetés akadályozza abban, hogy állandó, rendszeres munkát vállaljanak Esetenként meggátolják abban, hogy elhagyják a városszéli putrikat, emberhez méltó lakáshoz jussanak. Előfordult, hogy belterületen ókkal-móddal akadályozták házhelyvásárlásban a cigányokat. A múlt öröksége A városi és falusi lakosságban tapasztalható fenntartást táplálja a cigány lakosságnak mintegy 40 százaléka. Az országban 80 ezer vándorló, kóborló cigány élősdi- en, munka nélkül él. Ezek körében rendkívül magás az analfabétizmus, s kulturális igénye hihetetlenül alacsony, s akiknek egy része tolvajlásból, betörésből él, aminek végső oka az előző társadalmak szerteágazó ellentmondásai és osztályellentétei. A múlt káros öröksége még a mi korunkban is érezteti hatását, hiszen a statisztika is arról tanúskodik, hogy a cigányok a számukhoz mérten alig követnek el több törvénysértést, mint a társadalom egyéb rétegei. És amennyiben az átlagot túlhaladják is, annak nem utolsósorban az is az oka, hogy a társadalmi életből kizárt cigányok egyike-másika elveszítheti a tisztesség és a becsület iránti érzékét. Ezért szükséges a megoldás keresése. A legtöbbet a társadalmi szervek tehetnek a kialakult előítéletek megszüntetéséért. Nevezetesen a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat és így tovább. Nagyon sokat tehetnek azért, hogy az elkülönülés fokozatosan megszűnjék. Nem szavak — cselekedetek Biztos, hogy mint minden társadalmi jelentőségű feladat megoldásában, a cigányok káros megkülönböztetésének megszűntetésében is nem a szavak, hanem a cselekedetek a fontosak. Az iskolákban, a műhelyékben, a társadalmi szervekben mindazt meg kell adni a cigányoknak, amit minden más magyar állampolgár is megkap. A pedagógusok, a nevelők a fáradságot ne kíméljék azért, hogy a szülőkben élő előítéletet legyőzzék és segítsék a cigánygyerekeket a jó tanulmányi eredmény elérésében. Igen sokat tehetnek a műhelyek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek vezetői. Adjanak nékik lehetőséget a termelőmunkára, osszák be őket munkacsapatokba, munka- brigádokba és ezzel járuljanak hozzá az évszázados megkülönböztetés megszüntetéséhez. Az előítéletek leküzdésében, a kulturáltabb élet meghonosításában maguk a cigányok is sokat tehetnék. Fegyelmezett életükkel, példás munkával, a , társadalmi együttélés szabályainak betartásával bizonyíthatják legjobban, hogy hajlandók mindazt megtenni, amit minden más becsületes állampolgár is megtesz. Lányai Sándor Negyvenezer óra alatt csaknem négyszázezer kilométert utaztak a Gyulai AKÖV teherszállítói A teherszállítások, a kemény télben és hosszú tavaszon erősen próbára tették az embereket és járműveket egyaránt. Az ebben az időszakban keletkező tervlemaradást azonban az első fél év végére pótolták. Tervüket 100 százalékra teljesítették. Hat hónap alatt 27 tehergépkocsival és két lovasfogattal közel 34 és fél ezer tonna árut szállítottak, tízezer tonnával többet, mint tavaly. Jelentősen növelték a fuvarórák számát is. összesen 40 ezer órát voltak úton a járművek és csaknem négyszázezer kilométer utat tettek meg. Ez összeragasztva tízszer körülémé a Földet az Egyenlítő tájékán. Jóformán az egész országot bejárták, sokfelé zöldárut juttattak el a gyulai tsz-ekből a nagyvárosok piacaira. A dolgozók munkája különösen azóta fejlődött sokat, amióta megszervezték a gépkocsivezetők és fogatosok között a Szocialista brigád címért indított versenyt. Most már hat brigád küzd a szocialista címért. Vállalásaik főként a járművek állási idejének csökkentését, valamint a szállítás teljesítményének fokozását segítik. Svédország északi részén fürdőruhában síelnek Észak-Svédországban, a norvég határ közelében a Lapp Hegység déli lejtőit nyári vadvirágok borítják, míg az északi lejtőkön sok helyütt félméteres hórétegen síelnek a fürdőruhába öltözött j turisták. Ez a vidék a Sarkikörtől I 150 mérföldre fekszik északra és igen nagy számban keresik fel a síelők akik legfeljebb arról panaszkodnak, hogy „nem túl kellemes dolog egy szál fürdőruhában a hóba pottyanni”.
