Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1963-07-14 / 164. szám
1963. Július 14. 3 Vasárnap Halogatás nélkül Öntözési körúton a sarkad!járásban agronómusa a következőket monAlig akad megyénkben olyan termelőszövetkezet, ahol a kukorica, a cukorrépa és a többi kultúrnövény ne kapta volna meg a szükséges kapálást, gyomirtást. Ezt látva, érthetetlen a szövetkezeti földeket járók előtt az, hogy miért elhanyagolt sok helyen a legfehérjedúsabb, s azért az egyik legfontosabb takarmány- növényünk, a lucerna. A sarkadi Dózsában, a kötegyáni Táncsicsban, a körösladányi Űj Barázdában, s még sorolhatnánk néhány okányi, sarkadkeresztúri szövetkezetei, ahol a táblák aranka- fertőzöttsége olyan nagymérvű, hogy most már semmi más, csak a szántás szüntetheti meg. Az elszaporodott aranka nagy foltokban irtotta ki a lucernát, s csökkentette le a szénatermést. De megtépázta a lucemamagból tervezett bevételi elképzeléseket is. A megyei Növényvédő Állomás és a MEZÖMAG szakemberei ugyanis az elmúlt két hét folyamán felülvizsgálták a szövetkezetek által kijelölt táblákat, csak azokon engedélyezik a magfogást, amelyek nem vagy csak kis mértékben fertőzöttek, s ezért a mag betakarítása előtt teljes egészében ki tudják irtani belőle az arankát. Az eléggé nagyarányú fertőzés, amely helyenként már kiterjedt a dűlő- és országutak, továbbá a vasúti töltések mentére, de helyenként a kukoricára és más növényekre is, nem elemi csapás, hanem a hanyagság következménye. A mező kovácsházi járásban szinte alig lebet egy-egy arankafoltot találni, mert nagy gondot fordítottak az irtására. Érdekes, hogy az idén a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben is elszaporodott az aranka, pedig tavaly éppen a lucemamagból kapott csaknem 500 ezer forint tette lehetővé, hogy a tervezett jövedelmet osszák ki év végén. Az aranka már az elmúlt évben kezdett terjedni, s bár a megye vezetői felszólították a 8200 fiatal kezdheti meg szakmai tanulmányait, a kereskedelem és a vendéglátóipar már csak 5000 elsőéves tanulót foglalkoztat, a különféle szolgáltató szakmákban (pl. fogtechnikus, kéményseprő, fényképész stb.) csupán 500 tanulóra van szükség. Ugyanis nem azonosak a lehetőségek a különböző pályákra előkészítő egyetemeken sem. A műszaki egyetemeken hozzávetőleg 2600 első éves hallgató felvételére van szükség — tehát lehetőség is. Az orvostudományi egyetemekre és az agrár felsőoktatási intézményekbe viszont egyaránt 1200—1200 „gólya” fölvételére van lehetőség. Nyilvánvaló, hogy valami módon összhangot kell teremteni az egyén vágyai és elképzelései, valamint a társadalom igényei között. Hiszen kinek volna jó, ha például kétszer annyi technikust képeznének, mint ahányra később szükség ünk l eszi, Vagy — ha — mint régebben — elhanyagolnánk olyan iparágak szakmai utánpótlását, amelyek pedig nem bírják nélkülözni azt Naponta hallunk olyan megjegyzéseket, melyek a fiatalokat egy-egy divatos „futó” szakmára igyekeznek rábeszélni. Ki előtt két, hogy kellő szigorral lépjenek fel, s amennyiben a szép szó nem segít, indítsanak szabálysértési eljárást is e káros gyom irtását elhanyagoló szövetkezetek ellen. Erélyről azonban tavaly sem volt sző a tanácsok részéről, s bár az aranka a lucerna idei első kaszálása óta még erőteljesebben terjedt, a sarkadi, a szeghalmi és más járásban sem történt szabálysértési eljárás a mulasztó szövetkezetekkel szemben. Ehelyett például a sarkadi járási tanács mezőgazdasági osztálya az elmúlt héten alkudozásba bocsátkozott a sarkadi Dózsa Tsz vezetőivel, hogy meghagyjanak-e egy 28 holdas fertőzött lucematáblát őszig, avagy alkalmazzák máris az egyedüli hathatós irtási módszert; a kiszántást. Érdekes, hogy a sarkadi Dózsa Tsz-ben, s még néhány szövetkezetben most kezdenek a lucernához ragaszkodni, amikor a növényvédő állomás elrendelte ezek mielőbbi kiszántását azért, hogy az arankának ne legyen ideje magkötésre, s aztán széj- jeiszóródásra. A ragaszkodást még a tavasszal kellett volna kezdeni, hiszen az arankairtáshoz nemcsak 180 permetezőgép, hanem megfelelő mennyiségű vegyszer is rendelkezésre áll szövetkezeteinkben. A sarkadi Dózsa Tsz-ben is jelentős meny- nyiségű vegyszert tárolnak, ahelyett hogy folyamatosan felhasználták volna arra, amire hivatott, az aranka irtására. Most, a hét közpén is azt mondták, hogy nincs munkaerő az arankairtásra, mert az embereket lefoglalja az aratás. Ezt mondták a kötegyáni Táncsics Tsz vezetői is. Éppen ezért a községi és a járási tanácsok éljenek jobban törvényadta jogaikkal, s ahol arra szükség van, felelősségrevonással késztessék szövetkezeteinket az arankairtásra, mert ha továbbra is halogatják, akkor jövőre még job- ban elterjedhet ez a szénatermést, és a mag értékét csökkentő növényi kártevő. titok, hogy az orvosok jövedelme nagyobb, mint a pedagógusoké! Ki ne tudna arról, hogy a vendéglátóipari felszolgálók jobban keresnék, mint a szövők vagy a lakatosok! Pillanatnyilag... Mert ezek már nyílt titkok. És semmiféle biztosíték nincs arra, hogy egy-egy, ma még kevéssé népszerű szakma nem szorítja-e ki őket a „futó” mesterségek sorából. Erre már sok példa volt. Valaha a fodrász szakma a leggyengébben fizetett, s volt idő, amikor a banktisztviselők nagy része többet keresett, mint a kezdő orvosok. Nem azért hivatkozom ezekre, mintha a mi körülményeink között számítani lehetne bizonyos foglalkozási ágak olyan „lecsúszására”, hogy művelőik végül nem tudnák megkeresni kenyerüket. Azért említem, mivel csak olyan megfontolásból választani egy mesterséget, mert ez ma viszonylag könnyebb megélhetést biztosít mint a többi— nem érdemes. Az ember élete nagy részét munkával tölti. Aki olyan munkát végez, amihez se kedve, se tehetsége nem fűzi — az megélhetést találhat a hivatás gyakorlása közben, de a miunlka örömét nem érezheti soha. Az idén 14 nagy teljesítményű öntözőberendezést kaptak a sarkadi járás termelőszövetkezetei. Így a négy évvel ezelőtt átvett TLM-ékkel együtt 22-re növekedett felszereléseik száma. (A 14 berendezést hosszú lejáratú hitelre kapták, 30 éven belül kell letör- leszteni. A törlesztést három év múlva kezdik él.) Körútra indultunk, hogy meglássuk: öntöznek- e, és hogyan hasznosítják az állam nagyarányú segítését. „Befagyasztottak“ 400 000 forintot A sarkadi Kossuth Tsz egyik gazdája majd kicsattan az örömtől, úgy dicsekszik, hogy végre ön. töznék. Ez a tsz néhány héttel ezelőtt kapott egy Bauer kapcsolású esőz. tetőberendezést. Ennék a felszere, lesnék 130—140 hold törzsterület öntözése az évi normája. S a tsz- ben egy 40 holdas konyhakertésze, tét öntöznék. A kertészet 3—4 holdas parcellákból áll, szétszórtan a Kötegyáni út mentén (még a szőlőskertben is van néhány hold). A berendezés vízellátását a csurgatok belvizekre alapozták. Most még van víz. A 40 katasztrális hold konyhakertészethez talán lesz is, de ha a további 90 holdat is meg akarnák öntözni, egyből vízhiányba jutnak. Joggal kérdezzük a megye vezető szerveit: miért adtak ,a sarkadi Kossuth Tsz-be esőztetőberende- zést, amikor a teljes kihasználásnak objektív akadályai vannak? Két 100-as MIB is megfelélt volna a 40 hold öntözésére. Meg kell jegyezni, hogy ebből a szövetkezetből az öntözéses szakmunkásképző tanfolyamon senki sem vett részt. Az öntözésben ma sincs állandó brigád. Mindezeket egybevetve a felszerelés kihasználása gazdaságtalan: lényegében „befagyasztottak” 400 ezer forint állami beruházást. Két—háramhofdas parcellák A méhkeréki Balcescu Termelőszövetkezetben a járás 22 berendezéséből négyet üzemeltetnek, s hármat olyan módon, hogy Varga Lajos élvtárs, a megyei tanács főDe tüstént meg kell itt jegyeznem valamit. A legtöbb ember nem csupán egyetlen hivatás betöltésére alkalmas. Az a legritkább eset, ha valaki például „csak szabó” vagy „csak könyvelő”, vagy „csak kertész” lehet. Kétségtelen, hogy a legtöbb fiatal lényben érdeklődés és fogékonyság nyilvánul meg egy bizonyos pálya iránt, de ez nem jelenti azt, hogy — ha szükséges — ne lehetne azt az érdeklődést és fogékonyságot egy olyan hivatás felé terelni, amely a korábbihoz hasonló képességeket és érdeklődést követel. Hiszen társadalmunkban, ahol bő félezer szakma várja utánpótlását, olyankor még az is előfordul, hogy ősz embereknek kell szinte újra tanulniuk szakmájukat — mint például a tv-szerelésre áttért rádiós szakembereknek — ha lépést akarnak tartani a korral. Mindez a tablóról jutott az eszembe. Meg az is, hogy mennyivel jobb világ felé ballagtak az idei érettségizők, mint amilyen felé annak idején mi ballagtunk, akiket a második világháború lövészárkai vártak és a hátországban is a kapitalista világ farkastörvényei. Bajor Nagy Ernő dotta: — Bocsánatot kérek, de ez egyenesein felháborító! Nem tudom, hogy a méhkeréki Balcescu Termelőszövetkezetbe miért kellett négy öntözőberendezést adni, amikor ezek kihasználását nem tervezték, s nem szervezték meg. Két-háromholdas paprika-, uborka- és káposztaparcellákat öntöznek. A 150 holdas kertészetet három berendezéssel látják él öntözővízzel. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy Lenhardt Zoltán, a járási tanács mezőgazdsági osztályának öntözési felügyelője js ott volt .a helyszínen és közömbösen nézte a körülötte alakuló szakszerűtlen munkát (Arról nem is beszélve, hogy a víz, nyomás hiányában olyan nagy cseppekben esett a földre, hogy a paprika virágjait leverte, de az apró paprikákat iß lesodorta a tőről.) A méhkeréki Balcescu Tsz, sajnos, még nem jutott addig, hogy egy öntözési szakembert vegyen fél. A 7000 holdnál nagyobb gazdaságot Márk László főagr-onómus-helyettes vezeti. Márk elvtárs igen sokat vállalt magára, de meg kell mondani, hogy ennek a nagy munkának idő hiányában nem tud eleget tenni. Kontúrnak kívánkozik ide az is, hogy ebből a tsz-ből 16 gazdát hívtak a téli szakmunkásképző tanfolyamra. Hárman mentek él. Ezek üzemeltetik a negyedik felszerelést. Egy brigádban dolgoznak. A határmenti csatornából öntöznék szakszerűen úgy, ahogyan azt annak idején tanulták. Gazdaságosan öntöznek A mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben szakember irányítja az öntözést. Két Mannesmann berendezésük van, s mindkettő kifogástalanul működik. Itt 120 hold cukorrépát, 103 hold lucernát és 18 hold vörösherét öntöznek. A szövetkezetben 8 öntöző-szakmunkás van. Berta Gyula főagronómus és az öntözésben dolgozók eddig megálltak helyüket. Amit az önötzőfelszerelések kihasználására vállaltak, eleget is tesznek. Hiányos a felszerelés A zsadányi Szabadság Tsz-ben Husvéth György öntöző-szakmunkással találkoztunk. Az itteni hazai gyártmányú terven felül kapott berendezést (ezt szerezte a Glóbus Nyomda, mint patronáló) kifogástalanul üzemeltetik. Csak egy hiba van, nincs az új akkumulátorban sav. Amikor a motort be akarják indítani, zetorosokat hívnak segítségül. Az akkumulátorok ki- és beszerelése hátráltatja a többi munkát is. Éppen ezért bosszantó, hogy 4—5 liter akkumulátorsav miatt fél napokig is állnak. Zsadány másik szövetkezetében, a Búzakalászban, nincs elegendő keresztidom, így a leágazásokat nem tudják megfelelően kiépíteni. Juhász Antal szakmunkás, ígéretet kapott Sebestyén Antal megyei öntözési felügyelőtől, hogy a szükséges keresztidomokat és a csővezetéket rövidesen megkapják. Nem tudták milyen növényi vetetlek Az okányi Petőfi Tsz üzemtervében — amit mutattak — egyetlen hold öntözés sem szerepel, holott ennek a szövetkezetnek 249 hold olyan területe van, amely öntözésre fogható. E terület egy- harmadán a múlt esztendőben csaknem félmillió forintból felületi öntözőtelepet alakítottak ki. A többit esőztető berendezéssel öntözik. A berendezést az idei tavaszon kapták. Azok a tsz-vezetők akikkel találkoztunk, nem tudták megmondani, hogy a beépített öntözőtelepbe milyen növényeket vetettek. Kimentünk a helyszínre. A csatornákat embermagasságig felverte a gaz. Amikor a tsz főkönyvelőjét megkérdeztük, hogy a felületi öntözőtelep miért nincs kihasználva, azt felelte: nincs szi- vornya. Mindössze 20 szivomyára lett volna szükség, hogy ez a telep üzemeljen. Ennek beszerzése a szövetkezet feladata lett volna. B járás is felelős A sarkadi járásban az öntözéses termesztés jelenlegi helyzete helyenként kritikán aluli. A kapott berendezéseket és felszereléseket a termelőszövetkezetek többsége nem használja ki megfelelően. A 22 öntözőberendezéssel trözsterü- leten naponta 176 holdat lehetne megöntözni, ezzel szemben a járásiak is megelégszenek 50—60 hold teljesítménnyel. Az öntözési idény derekánál tartunk, s a kapacitás kihasználására még nem intézkedtek. Helyes lenne, ha a járási tanács vezetői, s főként a mező- gazdasági osztály megtalálná a módját annak, hogy az állam segítsége az idén is jelentős hasznot hozzon a szövetkezeteknek. A 22 öntözőberendezés igen sokat hozhat. Nem nehéz kiszámolni: ha a szövetkezetek csak cukorrépát öntöznének — 120—130 hold teljesítményt számítva —, akkor holdanként 80 mázsa termdstöbblettel, berendezésenként csaknem félmillió forinttal növelhetnék a szövetkezet bevételét. Ez járási szinten 11 millió forintot jelentene az idei esztendőben. Dupsi Károly Termelőszövetkezeti gazdák! Háztáji gazdaságok részére kiváló minőségű vemhes tenyészüszőt adunk természetbem törlesztésre. A kapott üszőt a szaporulatából kell természetben letörlesztend kamatmentesen. Az üszőigényléssel kapcsolatos részletes felvilágosítást ad és igénylést fogad el a tenyészAllatforgalmi gazdasági iroda Békés megyei Kirendeltsége Békéscsaba, Sallai u. 40. Telefon: 22—48. x községi és járási tanácsi vezetőKukk Imre
