Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-14 / 164. szám

1963. jfflhis 14. 4 Vasárnap Orosházától—Békéscsabáig Nyári balesetek Mint valami élőlény, olyan ez a hatalmas masina. Amíg áll, csend­ben, halkan lélegzik, amikor az­tán elindul, a tüdeje 2ihálni kezd. Ha nagy a teher, szuszog, sokszor még „toporzékol” is... Nem sze­ret szégyenben maradni. Óvatos, vigyáz mások életére és javaira. Ezért már messziről sípol, hogy térjenek ki az útból. Soha senkit és semmit nem gázod el szándéko. Szilágyi János mozdonyvezető. sam. Mintha lelke lenne... Életko­ra? 40—50 éves talán, de azért még fiatalos a mogása. Sokszor mondják az emberek, hogy van már nála korszerűbb vontatóesz­köz is, de tudja, hogy ő még év­tizedekig néükülözihetetlen lesz... Ilyen gondolatok jutnak az eszembe, amikor Orosházáról Békéscsabára utazom a 327-es gőzösön. Közvetlenül Szilágyi Já­nos mozdonyveztő mellett, akinek arcán izzadtság gyöngyözik. A le­vegő hőmérséklete árnyékban 34 fok, de itt a mozdonyon ennél jó­val több. A forró vas csak úgy árasztja magából a meleget. S amikor Császár József fűtő ki­nyitja a tűzszefcrény ajtaját, szin. Császár József fűtő. te perzsel az embert a roppant forróság. Kihajolok a mozdonyból. A tá­jat nézem Emberek szorgoskod­nak a földeken és gépek vágják az aranysárgává érett gabonát. Fák, távíróoszlopok, jelzőberendezések, őrházak mellett suhanunk ed. A kerekek csattognak, s a kémény­ből apró szénszemcsék hullanak. A sín egyenetlenségei csak úgy dobálják az 50 kilométeres sebes­ségigei haladó vasalkotmányt. Kü­lönös érzés ez annak, aki nem szokta meg az ilyen utazást. Szilá­gyi János azonban 22 éve moz­donyvezető. Százak életéért és milliós értékekért felelős. A pályát figyeli. Nincs-e valami akadály, az állomások előtt pedig nem mutat-e tilosat a jelző. Mert ennek a nyolc személykocsiból ál­ló szerelvénynek a megállításához — 40 kilométeres sebesség esetén — legalább 300 méterre van szük­ség. Császár József fűtő a manómé tért figyeli. — A nyolc atmoszférának meg kell lennie, 12-eél pedig nem le­het több — mutatja. Aztán ki­nyitja a tűzszekrény ajtaját és la­pátolni kezdi a szenet. Verejték­től csillogó arcát és karjait vörös­re festi a láng fénye. Mosolyog. — Így kell ezt szépen, gondosan. Mert, ha az ember nem szórja el a szenet egyenletesen a rostélyon, Huszka Béla. az 1614-es számú vonat vezetője. akikor „kilyukad” a tűz és elal­szik az egész. Hamar végez, aztán ő is kihajol, hadd szárítsa fel az izzadságot az arcáról a szellő. A két ember nem szól egymás­hoz. Csak jelt adnak, amikor ar­ra szükség van. Az egyik állomá­son Szilágyi János meg is magya­rázza: — Két éve utazunk együtt. Ha csak egymásra nézünk, már tud­juk mit kell csinálni. A jó együtt­működés a legfontosabb, akkor nem történik baj olyan könnyen. Ezért ragaszkodunk egymáshoz. — Volt már balesetük? — kér­dezem. — Amióta együtt vagyunk, még sóba. De régen, 1948-ban Békés­csabán hibás váltóállítás miatt... Már képtelen voltam teljesen le­fékezni a vonatot... A szegycson­tom és három bordám el,tört. Rossz emlék, nem szívesen be­szél róla. Szereti a családját, élni, dolgozni akar érte. Békéscsaba felé közeledünk. Egy perc késés sincs. A békéscsabai vasútállomáson. — Az utasok is ennek örülnek — mondja mosolyogva Szilágyi János. Már az állomáson járunk, ami­kor végre sikerül megtudnom tő­le, hogy 1950-ben sztahanovista oklevelet kapott. 1958-ban a Szak. ma Kiváló Dolgozója jelvénnyel tüntették ki. 1960-ban tíz évi bal­esetmentes szolgálatáért kapott ismét oklevelet. Császár Istvánt pedig 1960-ban tüntették ki a Kiváló Dolgozó jel­vénnyel. Már tudják, hogy hajnaliban 4 órakor indulnak vissza Szegedre. Most délután 5 óra 15 perc az idő. Este 9-ig tart, amíg a moz- jdonyt ismét menetkész állapotba j helyezik. 10 óra lesz, mire ágyba i kerülnek. Nem sokat alkatnak. A vonat megáll, az utasok le­szálltnak. ök ketten a mozdonyról figyelik az embereket, akiknek életéért, testi épségéért az egész úton felelősek voltak. És csak kevesen veszik észre, hogy kormos arcukra csíkokat rajzol a lecsur­Talán nem is lett volna olyan szörnyű, ha nem alszik ki a vil­lany. De kialudt, méghozzá csak­nem abban a pillanatban, amint megmozdult a lábuk alatt a be­tonpadló. A televízió ernyőjéről a kép már előbb eltűnt, de még most is kísérteties zöldes fény vibrált rajta. Mindez olyan váratlanul tör­tént, hogy Hazard tábornok éle­tében először megzavarodott. Mi több, az volt az érzése, hogy a föld alatti óvóhelyen rajta kívül senki sem maradt életben. To­vábbra is a karosszékben ült az asztal mellett, amelyen tv-ké- szülékek álltak, de egész súlyos, behemót testét bénának érezte. Nem tudta, vajon a láthatalanul beszivárgó radioaktivitás gyors neutron- és gammasugáráramai járták-e át a testét, vagy pedig csak a rémület bénította meg végtagjait. Mégsem merte meg­mozdítani sem kezét, sem lábát... Nemrég jött a hír, hogy Pusz- taottlakán Csernyik Ilonával, az ottani Egyetértés Tsz dolgo­zójával súlyos baleset történt. Borsót csépeltek, s a munka be­fejezése előtt, ahogy az etető nyílásba kézzel seperte be a törmeléket, megingott, bal kezét leszakította a cséplőgép dobja. Jönnek a hírek más balesetek­ről is. „Megszédült a kocsin és az útra zuhant. Súlyos állapotban szállították a kórházba.” Másutt a csépiésnél dolgozó embernek az ujját szakította le a gép. Olyan bírt is halottunk a napok­ban, hogy a nagy meleg követ­keztében megszédült a motoros és az útszéli eperfához vágódott. Sok tehát a baleset, melyek okozója legtöbb esetben a nagy meleg, valamint a figyelmetlen­ség, a munkavédelmi előírások be nem tartása, a fegyelmezetlen viselkedés. Nyár van, egyes na­pokon óriási a hőség, ami eleve káros az emberi szervezetre. Nyivánvaló, hogy a nehéz fizi­kai, valamint a nagy figyelmet igénylő munkában sűrűbben kel. lene műszakot váltani. A 35—37 fokos melegben a cséplőgép tete­jén egyfolytában több órát áll­ni, bizony nagy megerőltetés. Ahol csak lehet, a munkacsapat, vezetőknek, munkairányítóknak meg kell szervezniük a sűrűbb váltást. Balesetet okoz sok esetben a gépek munka közbeni javítása is. Igaz, hogy sürget bennünket a betakarítási munka. Minél előbb A Hajtómű és Felvonógyár bé­késcsabai gyáregységénél pénte­ken átadták az új, 80 méter hosz- szúságú szerelőműhelyt. A korsze­rű világítással, modem szellőző- és fűtőberendezéssel ellátott mű­helyben vasszerkezeteket gyárta­nak és ide költözik a nagy elekt­rosztatikus festőberendezések mű. helye is, valamint a mechanikai részleg. A gyár hat és fél millió forintos I költséggel készülő rekonstrukció- I Pedig milyen veszélytelennek képzelte még nem is olyan ré­gen ezt a robbanást! Személye­sen vizsgálta meg a föld alatti óvóhely vastag betonfalait és a két szakaszt elválasztó acélajtót. Minden rendkívül szilárdnak és alaposan kidolgozottnak látszott. A legszigorúbb ellenőr sem tu­dott volna semmibe sem bele­kötni. No meg a mélység is olyan megfelelőnek tűnt, hogy semmi bajuk sem esne, ha történetesen a „Big Joe” robbanásának epi­centruma alatt tartózkodnának. Mindaz, ami az imént történt, egyszerűen hihetetlen volt. Ügy látszik, hogy a robbanás ereje sokkal nagyobb volt, mint felté­telezték ..: Hazard tábornok, természete­sen, nem volt olyan bátor ember, mint amilyennek látszani igye­kezett, de gyávának sem lehetett tartani. Mégis az első pillanatok­ban teljesen megzavarodott. raktárban van a gabona, annál kevesebb a veszteség, önmagun­kat azonban mégsem hajszolhat, juk olyannyira, hogy mozgó, mű­ködő gépekhez is hozzányúljunk. Arra a félperces vagy egyperces megállási időre szükség van. mert különben emberi életeket teszünk kockára. Figyelembe kell venni minden munkát irányító vezetőnek az emberek egészségét, illetve be­tegségét is. A beteges szervezetű embereket veszélyes olyan mun­kákra bocsátani, amelyek már eleve feltételezik a rosszullétet vagy a még súlyosabb következ­ményt. Igaz, hogy a munkaveze­tőknek legfőbb gondját most a gyors és gondos betakarítás ké­pezi. De csak hálát és tiszteletet vívnak ki maguknak, ha figyel­mük kiterjed még az emberek étel és hűsítő ital ellátására is. Fontosnak tartjuk, hogy min­den egyes munkaterületen betart­sák a balesetelhárítási szabályo­kat. önmagát óvja az a dolgozó ember, aki erről nem feledkezik meg, és kötelességét teljesíti az a vezető, aki ellenőrzi, s betartja a munkásvédelmi előírásokat! Sürget a munka bennünket és szinte az egész mezőgazdaságban az a fő cél áll minden ember előtt, hogy minél előbb bizton­ságba legyen jövő évi kenye­rünk. Emellett az igen fontos cél mellett azonban önmagunk és embertársaink életét, egészségét óvnunk és becsülnünk kell. jának első lépcsője volt az új sze­relőműhely felépítése. A második lépcsőben bőviti'k és újjáépítik a lakatos-, esztergályos- és gépmű­helyeket, rendbe hozzák a gyár útjait. Az új szerelőcsarnokot úgy építették, hogy néhány év múlva mozgódarut szerelhessenek be, s ezáltal megszüntessék a nehéz fizikai munkát. Az áttelepülési ütemterv szerint megkezdődött a műhelyrészek költöztetése. Még az a tudat sem vigasztalta eléggé, hogy még mindig él: jó­formán nem is kételkedett ab­ban, hogy gyógyíthatatlan sugár- betegséget kapott. Vajon mi lehet a többiekkel? — villan át pillanatra agyán egy kisebbfajta aggodalom: most, amikor sorsa megpecsételődött, a többiek már nem nagyon érde­kelték. De miután az egyedüllét­től megijedt, elhatározta, hogy mindenesetre megbizonyosodik, valóban csak ő van itt elevenen eltemetve, vagy pedig még más­valaki is megmenekült. — Eddy! — hívta gyenge hangján adjutánsát. — Igen sir — felelte alig hall­hatóan Eddy Old hadnagy. — Él, Eddy? — Azt hiszem, sir..: Hazard megpróbálta megmoz­dítani karját. Minden további nélkül sikerült. Ám ekkor várat­lanul enyhe hányingert kezdett érezni, ami pedig, jól tudta, a sugárbetegség legbiztosabb jele. Persze azt is tudta, hogy a be­tegség nem jelentkezhetett ily hamar, hogy vannak fejlődésé­nek bizonyos stádiumai, de e pil­lanatban mindezt elfelejtette és az az érzése, hogy végzete betel­jesedett, teljesen eluralkodott rajta. Abroncs, tömlő és egyéb gumijavítást, gumigyűrűk és tömítések készítését rövid határidőre vállaljuk. ÁUacrn Mezőigazdasági Gépjavító Állomás, Orosháza (volt gépállomás). 49444 gó veríték. Pásztor Béla N. Toman: (1.) A „Big Joe” foglyai Fordította: Sárközi Gyula Amire nem számítottak Varga Tibor Átadták az új szerelőműhelyt a békéscsabai felvonógyárban

Next

/
Thumbnails
Contents