Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-03 / 154. szám

t963. július 3. 2 Szerda Nagygyűlés Berlinben (Folytatás az 1. oldalról.) Mindketten meg akarják hódíta­ni kihűlt szívét, amely- gyakran sugalmaz tulajdonosának teljes­séggel kártékony gondolatokat. S ha ennek az özvegynek úgy fog­nak udvarolni, ahogy azt ez a két udvarló teszi, amelyek közül mindegyik saját szívéhez próbál­ja kötni őt, akkor az özvegy még azt gondolhatja, hogy lényegében tőle függ a világraszóló problé­mák megoldása. Pedig a valóság­ban már igen kevés múlik rajta. Az effajta udvarlás csak feszült­séget idéz elő, éspedig igen fe­szült világhelyzetet. Az amerikai elnök nyilván ala­posan tanulmányozta Dulles volt amerikai külügyminiszter beszé­deit, ahhoz, hogy olyan antikom- munista beszédeket mondhasson, mint amilyeneket Nyugat-Német­országban és Nyugat-Berlinben mondott. Hruscsov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág mindig igaz barátként s a kommunizmus győzelméért vívott harc szövetségeseiként állt és fog a jövőben is állni a Német Demokratikus Köztár­saság melleit Ostoba és veszélyes a nyugat­német revansistákmak az a remé­nye, hogy katonai úton számol­ják fel a Német Demokratikus Köztársaságot. Ügy vélem, hogy a kapitalista vezetők jól tudják, mire vezethet egy, a modem haditechnikával megvívott világháború. Miért nem hajlandók a nyu­gati hatalmak megkötni a né­met békeszerződést? A nyugatnémet kormány politi­kája nem a nyugatnémet nép ér­dekeiből, hanem az amerikai mo­nopóliumokkal szoros kapcsolat­ban álló német révansisták érde­keiből indul ki. Az amerikai mo­nopolistáknak előnyös, hogy szö­vetségeseiket állandóan a Szov­jetunióval és a többi szocialista országgal ijesztgessék. Figyelembe keli venni, hogy az amerikai imperialisták arra szá­mítanak, ha Nyugat-Németorszá- got a fegyverkezési verseny útjá­ra taszítják, akikor háborús kon­fliktus esetén Nyugat-Németor- szág területe esik elsősorban a nukleáris csapás övezetéibe, az Egyesült Államok pedig egy idő­re kívül maradhat. A nyugatnémet népnek azon­ban az az érdeke, hogy Német­ország békésen fejlődjék, ren­deződjenek és fejlődjenek a szocialista országokkal való sokoldalú kapcsolatai. Megvannak-e ehhez a megfelelő objektív feltételek? Meggyőződé­sünk, hogy vannak ilyen feltéte­lek. Először: A Szovjetunió és az NSZK között nincsenek olyan le- dönthetetlen sorompók, amelyek kizárnák a két ország közötti együttműködés lehetőségét. Ter­mészetesen ellentétes ideológiai pólusokon helyezkedünk el. Or­szágainkban más-más a társadal­mi rend. De hiszen ez nemcsak az NSZK-t választja el a Szovjet­uniótól, a szocialista országoktól. A társadalmi, politikai vízválasztó két különféle rendszer között hú­zódik: a szocialista és a kapita­lista között, s a kapitalista rend­szerhez nemcsak Nyugat-Német- ország, hanem az Egyesült Álla­mok, Anglia, Franciaország, Olaszország és még sok más ál­lam is tartozik. S ha más kapitalista országokat a társadalmi gazdasági rend kü­lönbözősége nem feszélyez ab­ban, hogy fejlessze együttműkö­dését a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, akkor Nyu- gat-Németország miért ne halad­hatna ugyanezen az úton?, Másodszor: a nyugat-németországi néme­teknek vannak olyan politikai és gazdasági érdekeik, ame­lyek azonosak a szocialista or­szágok népeinek érdekeivel. Vonatkozik ez elsősorban a béké­re. Ügy hiszem, Nyugat-Németor- szágban sem mer egyetlen egész­séges gondolkodó ember abban kételkedni, hogy a szovjet nép és más szocialista országok dolgozói a nemzetközi feszültség megszün­tetéséért küzdenek, békés életet akarnak az egész földön. Hruscsov ezután hangsúlyozta, a nyugati hatalmak agresszív kö­rei mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a német béke- szerződés aláírását. A német kér­dés békés rendezésének ellenségei, mint az ördög a szentelt víztől, úgy félnek attól, hogy a béke- szerződés aláírása esetér Nyugat- Németország lakossága rádöbben az NDK és a többi szocialista or­szágok ellen irányuló „hideghá­ború” folytatásának értelmetlen­ségére. A reakciós körök ellenzik a békeszerződést, mivel az ag­resszív Észak-atlanti Szerződés széthullásától tartanak. Meggyőződésünk — folytatta Hruscsov —, hogy nem lehet örök­ké félrevezetni Nyugat-Németor- szág és a többi európai ország la­kosságát. Már ma is egyre többen értik meg, miért hozták létre az agresszív NATO-t és milyen célt követnek a szövetség megterem­tői. Hruscsov ezt követően rátért a nukleáris kísérleti robbantások megszüntetésének kérdésére és emlékeztetett arra, hogy július kö­zepén Moszkvában előrelátható­lag tárgyalások kezdődnek e prob­lémáról. Természetesen — foly­tatta a szovjet miniszterelnök — sokan vetik fel a kérdést, hogy végül is sor kerül-e a nukleáris kísérleti robbantások megtiltásá­ról szóló megállapodás aláírására. A kérdés felvetése teljes mérték­ben jogos. Hruscsov utalt arra, hogy a nyugati hatalmak, mindenekelőtt az Egyesült Államok nem óhajt­ják aláírni a megállapodást. Igye­keznek a végtelenségig húzni a tárgyalásokat, különböző mester­séges ürügyekkel hozakodnak elő, csak hogy elodázhassák az atom­robbantások betiltását. Különö­sen makacsul ragaszkodnak a nemzetiközi megfigyeléshez. Az imperialista uraknak azon­ban meg kellene már tanul­niuk, hogy a szovjet kormány sohasem adja fel saját orszá­ga, sem pedig a többi szocia­lista ország biztonságának ér­dekeit, nem nyitja meg kapuit a NATO felderítöi előtt. Itt nincs helye alkunak. Állás­pontunk ezzel kapcsolatban világos és megmásíthatatlan. A szovjet kormány bizonyos ab­ban, hogy a népek érdekeinek mindenfajta atomi egy verkísórlet — légköri, űrbéli, víz alatti és föld alatti —, tilalmi egyezmény­nek mielőbbi megkötése felel meg, de most ez a nyugati hatal­mak álláspontjának figyelembe­vételével lehetetlen. A szovjet kormány gondosan mérlegelve a kialakult helyzetet, a népek sorsáért érzett magas­rendű felelősségtől vezettetve ki­jelenti: mivel a nyugati hatalmak akadályozzák valamennyi atomfegyverkísérlet tilalmi egyezmények megkötését, kész megyezni a légköri, a világ­űrben végrehajtott és a víz alatti atomfegyverkísérletek betiltásáról. — Természetesen — mondotta — a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről szóló szerződés bármilyen nagy jelentőségű lépés, mégsem állítaná meg a fegyver­kezési versenyt, nem háríthatja el, sőt lényegesen nem is csök­kentheti a termonukleáris ve­szélyt. A szovjet kormány tehát úgy véli, hogy már most, a nuk­leáris fegyverkísérletek megtiltá­sáról szóló szerződés megkötésé­nél egy másik nagy lépést is kel­lene tenni a nemzetközi feszült­ség enyhítése és az államok kö­zötti bizalom megszilárdítása felé: megnemtámadási szerződést kellene kötni a NATO-orszá- gok és a Varsói Szerződésben részt vevő országok között. A Szovjetunió és a többi szoci­alista állam már évek óta java­solja ilyen szerződés megkötését. N. Sz. Hruscsov beszédét sokáig tartó, lelkes taps követte, majd az elnöklő Paul Vemer átadta a szót Walter Ulbrichtnak, aki be­széde elején a következőket mon­dotta: Vajon miért előzte meg olyan nagy várakozás Hruscsov mai beszédét? Azért, mórt a vi­lágban még sok probléma rende­zetlen és Hruscsovról tudják, hogy teljes felelősséget érez a né­pek sorséért. Hruscsov, a Szov­jetunió a legutóbbi években nem egy alkalommal mentette már meg a világ békéjét s most is hasznos és jó politikával a pogy- ,gyászában érkezett meg Berlinbe. Hruscsovval ellentétben, Ken­nedy amerikai köztársasági elnök egyáltalában nem hozott magával poggyászában reális javaslatokat Európába, közelebbről Nyugat- Németországba és Nyugat-Berlin. be. Kennedy Washingtonban ar­ról beszélt ugyan, hogy a hideg­háborút le kell építeni, de Eu­rópában a bonni állam és a bon­ni állam vezetőinek, hitlerista tá­bornokainak szája íze szerint nyi. latkozott, Kennedynek úgy látszik he­lyes ismeretei vannak a há­A munkaeszközök — gépek, be. rendezések — a munkafolyamatok, közben állandóan kopnak, míg vé­gül teljesen elhasználódnak: ez a fizikai kopás, elhasználódás a kü­lönböző iparágakban az eltérő be. rendezések, a technológia, a fel­dolgozandó nyersanyag stb. Kü­lönbözősége miatt egyik helyen gyorsabb, másik helyen lassúbb folyamat. A technológiát, a feldol­gozandó nyersanyagot a gyárt­mány jellege határozza meg, s ezek megváltoztatása alapvetően műszaki fejlesztési kérdés. A min. denkori adottságok technológia, nyersanyag mellett azonban a munkaeszközök kopását, elhaszná­lódását nagy mértékben befolyá­solja a tervszerű megelőző karban, tartás, végső soron az, hogy a vál­lalatvezetés milyen gondot fordít erre. Közismert a karbantartás jelen, tősége: a karbantartás a népgazda, sági vagyon egy részét, más szóval az állóeszközök állapotát, termelő* Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy ez a javaslat egyre nagyobb nemzetközi helyeslésre talál, még egyes NATO-országokban is. El­érkezett az ideje, hogy ezt a javas, latot valóra is váltsuk. — A nukleáris fegyverkísérle­tek megtiltásáról szóló egyezmény megkötése, s egyidejűleg a két államtömb közötti megnemtáma­dási szerződés aláírása olyan új nemzetközi légkört alakítanak ki, amely kedvez korunk legfonto­sabb problémái, köztük a lesze­relés kérdése megoldásának. Befejezésül Hruscsov éltette a Szovjetunió és a Német Demok­ratikus Köztársaság barátságát, a szocialista testvériség országainak egységét, a Német Demokratikus Köztársaság munkás-paraszt kor­mányát, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságát, élén Walter Ulbricht elvtársat. borúról és ezért el akarja ke­rülni a Szovjetunióval való atomháborút, de az Egyesült Államok kormánya nem tett le Trumannak arról a régi politikájáról, hogy a német — német ellen harcoljon. Ez pe­dig ellentétes nemcsak a né­met nép, hanem az amerikai nép létérdekeivel is. Walter Ulbricht ezután azt hangsúlyozta, hogy Adenauer és a bonni revanspolitikusok aKen- nedy-látogatással szinte egyidő- ben a revansista gyűlések egész tömegét rendezték. Itt ismét fel­vetették Ausztria amschlussának gondolatát és ismét olyan kifeje­zéseket használtak, mint „lengyel kutyák” s szidták a zsidókat stb., képességét hivatott megőrizni, óv­ni. A karbantartás, a műszaki fej­lődés — gépék, berendezések, technológia — következtében mind tökéletesebb szervezői tevékenysé. get, tervszerűséget követel. A régi kisipari jellegű munkaeszközök „karbantartása" megelégedett, il­letve kimerült a gépek, szerszá­mok „kenésében". A fejlődés so­rán a karbantartás mind bonyolul­tabbá vált, hiszen komplikáltab­bak a termelőiberendezések. Mind­ezzel együtt nő a karbantartási költség. A karbantartási munka elvégzéséhez a vezetési módszerek megjavítása és mindinkább na­gyobb szakképzettségű munkások beállítása szükséges, hiszen a nö­vekvő termelési feladatok, folya­matos termelés biztosítása nem nélkülözheti a gépek, termelőbe- réndezések meghibásodásának tervszerű megelőzését A tervszerű megelőző karban­tartás tehát szükséges a gépek és stb. Nyilvánvaló, hogy ezzel a re­vansista hullámmal Adenauerék nyomást akartak gyakorolni Ken- nedyre. Adenauer politikája — az NDK bekebelezésére irányuló politika — teljes csődöt mondott — hang­súlyozta azután az NDK állam­tanácsának elnöke. Európa biztonsága megkövete­li, hogy végre aláírják a né­met békeszerződést; meg kell javítani a két német állam kapcsolatait és Nyugat-Berlint békés, semleges várossá kell változtatni, tehát fel keli szá­molni a második világháború maradványait. Majd arról beszélt, nem árul el titkot azzal, ha kijelenti, hogy az NDK vezetői egységes szocialista Németországot kívánnak. A két Németország kapcsolatai­nak javítására vonatkozólag meg­ismételte az NSZEP januári VI. kongresszusán előterjesztett ja­vaslatait. Ezenkívül javasolta, hogy az NDK és az NSZK kormá­nya tárgyaljon közös kultu­rális bizottság felállításáról; az NDK kormánya és Nyugat- Berlin szabad város magiszt­rátusa létesítsen közös neve­lési, valamint jogügyi bizott­ságot; a két német állam kormánya és Nyugat-Berlin szabad város ma­gisztrátusa létesítsen közös gazda­sági—technikai—tudományos bi­zottságot. Ezek az intézkedések nagyban elősegítenék a két né­met állam normális kapcsolatai­nak megteremtését és az első lé­pést jelentenék az újraegyesítés útján. A nagygyűlés Paul Verner rö­vid zárószavai után a „Fed vörö­sök, proletárok” eléneklésével, a résztvevők lelkes éljenzése köze­pette ért véget. berendezések jobb kihasználásá­hoz, a tervszerű termelés biztosí­tásához, a gyártmányok minőségé, nek emeléséhez. A tervszerűtlen állásidők — a veszteségidőknék egyik jelentős hányada — csök­kenése javítja a munkafegyelmet és a gépek élettartamának emelé­sével csökkenti az önköltséget. A karbantartási munka megja­vításával. színvonala emelésével kapcsolatban általában a követke­ző feladatok állnak gazdasági ve­zetőink előtt: A karbantartási munkában is elengedhetetlen tervszerűség, nem folyhat ötletszerűen. így egy. egy ú;i gép üzembe állításakor már helyes, ha az üzemeltetés körül­ményéinek figyelembevétele alap. ján a karbantartási tervekben szá­mításba vesszük a javításba vétel időpontját. Ez az úgynevezett ja­vítási ciklus időtartamának a meghatározása ma is általában megtörténik. Gyakori hiányosság azonban, hogy a javítási időpont megállapítása mechanikus, vagyis a gép fajtájából, az üzemeltetés körülményeitől, a műszakok szá­mától függetlenül, annak figye­lembevétele nélkül történik. Ez a helyzet abból következik, hogy ma még vállalataink jelentős ré­szénél a berendezések kihaszná­lását nem mérik, s így annak mér. Walter Ulbricht beszéde Meghalt Botyánszky Mihály, a repülés egyik magyar úttörője Botyánszky Mihály, a repülés egyik magyar úttörője, a híres Kvasz-brigád tagja, kiváló repülőoktatő, hétfőn 65 éves korában Békéscsabán elhunyt. A veterán repülő 1910-ben kezdett foglal­kozni a repüléssel, abban az években készítette első gépeit. Teme­tésén hozzátartozói, barátai, ismerősei búcsúztatták. Az üzemszervezés a gazdasági vezetés fontos eszköze A karbantartás, a javítások szervezése

Next

/
Thumbnails
Contents