Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-03 / 154. szám

t#63. Július 3. s ¥ Szerda Rövidesen befejeződik a cukorrépa és a kukorica második kapálása Az aratás megkezdésével nem fejeződött be a termelő­szövetkezetekben a kapások ápolása. A járási tanácsok je­lentései szerint továbbra is jól halad a kukorica, cirok, napra­forgó másodszori kapálása, va­lamint a lucerna kaszálása, be­takarítása. A cukorrépa másodszori kézi kapálását három járás kivéte­lével befejezték. A répa másod­szori kapálásával legjobban le­maradt a gyulai járás, ahol je­lenleg 84 százaléknál tartanak ezzel a munkával. Viszont a kukorica másodszori gépi és kézi kapálásával az első helyen áll a gyulai járás. A gépi kapá­lást befejezték, míg a kézi ka­pálással 95 százaléknál tarta­nak. Ellenben a silókukorica másodszori gépi kapálását az összterület 60 százalékán végez­ték el eddig, s így a járások kö­zött az utolsó helyen állnak. A napraforgó másodszori gépi kapálásával három járás és há­rom város termelőszövetkezetei végeztek. Ezzel a munkával legjobban lemaradt a gyomai járás, ahol az összterületnek csak a felét kapálták meg má­sodszorra géppel. A napraforgó kézi kapálását a szarvasi járás, valamint a gyulai járás tsz-ei fejezték be elsőnek. A gyomai járásban viszont csak 49 száza­léknál tartanak ezzel a munká- vaL A lucerna másodszori kaszá­lását a gyomai járás és Oros­háza város termelőszövetkeze­tei fejezték be. A megyében ed­dig 33 207 hold lucernát vágtak le a tsz-ek, s ez az összterület 79 százalékát jelenti. A levágott lucernát eddig 16 878 holdról hordták le. Az elmúlt héten 32 szénaszárító ventillátor műkö­dött A zöldtakarmány letakarítá- sa után 4827 holdba vetettek másodvetést a termelőszövetke­zetek. Ebből 2827 hold a silóku­korica. Az elmúlt héten 12 815 hold kertészetet és kapást ön­töztek a tsz-ek. fékéről vállalatvezetőink nincse­nek tájékozódva. Az elkövetkezendő időben a karbantartási költségek csökken­tése érdekéiben nagy gondot kell fordítani az alkatrészellátás meg­javítására, A tervszerűtlen alkat- részrendelés ma komoly gátja a karbantartási, javítási költségek csökkentésének. A vállalatok sok­szor arra „kényszerülnek”, hogy saját műhelyeikben állítsák elő többszörös költséggel a szükséges alkatrészeket, holott, ha erről ide­jében gondoskodnék, jóval ol­csóbb áron megvásárolhatták vol­na. Az előkészítés ilyen jellegű hibái miatt a tervezett javítási ha­táridőket túllépik és ez zavarja a termelési tervek időben történő teljesítését. Szintén a szervezet­lenség következménye a javítási, karbantartási tervezett költségek túllépése, ezek utólagos megálla­pításának rendkívül nagy bizony­talansága, sőt, teljes hiánya. Tu­lajdonképpen a jól szervezett, korszerű gépjavítási eljárás ma azt követelné meg, hogy szervez­zük meg az álkatrész-cserés, illet­ve bizonyos esetekben a gépcserés javítás feltételeit. A javítandó gé­pek egyes alkatrészeit ma még igen sok helyen sokszor kisipari módszerekkel, drágán állítják elő, Megkezdődött a békéscsabai autóbuszállomás építkezése A jövő év tavaszán az első részt átadják rendeltetésének —Modern váróterem, forgalmi épület, jegyvizsgáló-pihenok — Minden járat a Hunyadi térről indul Békéscsabán, a Hunyadi téren megkezdődött az új autóbuszállo­más építkezése. Az új létesítmény két részben épül. Az első rész a több millió forintos költséggel lé­tesülő hat kocsiállásos, modern váróhelyiséggel, forgalmi épület­tel, j e gyv izsgáló-pihenőkkel és mellékhelyiségekkel ellátott épület lesz, amelyet 1964 tavasián adnak át a forgalomnak. Az építkezést hátráltatja, hogy; a színházhoz induló gázvezetéket a Hunyadi téren fektetik le, s* míg ennek nyomvonala nincs ki­jelölve, addig az építők nem foly­tathatják munkájukat. A második szakaszban lebont­ják a Hunyadi térnek, a Szabad­ság mozi félé eső háztömbjét és kibővítik az autóbuszpályaudvart, körforgalmat létesítenek. Az új, modem pályaudvar környékét parkírozzák. Megtudtuk, hogy mér jövőre va­lamennyi járat az új autóbuszállo. másról indul, közöttük a Kossuth teret érintő békési járat is. Jelentősen fejlődött az élelmiszeripar az ötéves terv első leiében Az országgyűlés négymilliárd 79 millió forintot hagyott jóvá az élelmezésügyi tárca beruházásai­ra a második ötéves terv idejére. A felhasználás a tervnek megfe­lelően évről évre növekszik. Az ötéves terv első évében, 1961-ben 630 millió forintot költöttek éLel­szeripar. Nemrégiben adták át rendeltetésének a Békéscsabai Hűtőház új mireliteüzemét, az év második félében pedig befejező­dik a rákospalotai tejpalackozó üzem építése. (MTI) Házilag elkészített matringoló gép A Békéscsabai Kötöttárugyárban a közelmúltban házilag. Jó­részt selejtezett hulladékanyagból készítettek el egy új mat­ringoló gépet, amely 30 százalékkal növeli az eddigi kapacitást és évenként 50 ezer forint költséggel Járó bérmunka Igény- bevételt tesz feleslegessé. Az újítás kitűnően bevált. A mun­kásnők szívesen dolgoznak ezen a gépen, mert ez a termelé­kenység mellett megfelel a korszerű munkavédelmi követel­ményeknek. Képünkön: munka közben Gera János és Knapcslk Béla művezető újítása. A jövő évi termésért II mezőgazdaságban a jövő vább folytatják a n-es üzemegy­ségben és a tagok háza táján. miszeripari beruházásokra. Az ötéves terv második évében, 1962-ben is új élelmiszeripari üze­mek egész sorában kezdődött meg a termelés, ugyanakkor hozzálát­tak az időközben kapott több mint egymilliárd forint gazdasá. gos elosztásához. Ennek eredmé­nyeként az eredetileg tervezettnél egy évvel korábban üzembe he­lyezték a Békéscsabai Konzerv­gyárat és hűtőházat, meggyorsí­tották a nyíregyházi új konzerv-, gyár építését és a tervezettnél ko­rábban, még ebben az ötéves terv­ben megkezdik a bajai és a szé­kesfehérvári hűtőház építését, és napirendre kerül még egy új kon­zervgyár létesítése. Az egész év­ben 888 millió forintot költöttek beruházásra. Ebben az évben egymilliárd 124 millió forint az élelmezésügyi tár­ca beruházási kerete. A rendkí­vüli téli időjárás hátráltatta a terv teljesítését, elmaradtak a fél­évi előirányzattól, mégis jelentő­sen fejlődik az idén is az élelmi­a javítandó gép sokszor hosszú ideig szétszerelve kiesik a terme­lésből és a javítandó gépek a ter­melő üzemrészekben maradnak, ahol hasznos területeket foglalnak ei, zavarva a termelést. Tetemes költségeket takarít­hatnának meg tehát vállalataink, ha legalább a nagyszámú azonos vagy hasonló berendezés javítá­sát központosítanák. Valóban, csak ezzel a módszerrel lehetne a gépcserés módszert is általánossá tenni. A karbantartásoknál — a kö­zép- és nagyjavításoknál egy­aránt — komoly hiányosság ma még az, hogy nem alakultak ki a megfelelő nyilvántartási módsze­rek. Ennek következtében a vál­lalatok többsége nem tudja még ma megmondani mibe került va­lamely gép javítása. Csak külön kigyűjtés útján lehet megállapíta­ni, hogy egy-egy gép megjavítá­sa miatt mennyi állásidő, a javí­tásra fordított munkabérnek és al­katrésznek 'költségei milyen mér­tékben jelentkeztek. A javítási költségek nyilvántartásának el­hanyagolása lehetetlenné teszi a költségek elemzését, vizsgálatát, s ezzel együtt megfelelő intézke­dések kidolgozását a költségek csökkentésére. évi termés megalapozása minden­kor a nyári betakarítással egyidő- ben kezdődik. A tarlók hántásá­nak, istállótrágyázásának, nyári mélyszántásának most van itt az ideje. A megye egyik leggyengébb gazdálkodási eredményt élért szö­vetkezetében, a dévaványai Lenin, ben felismerték ennek az igen fontos teendőnek a jelentőségét. Eddig 130 vagon istállótrágyánál is többet szállítottak a határba. A növényápolás befejezése és az ara­tás elkezdése közötti uborkasze­zont erre használták. Sem az időt, sem a munkaerőt nem for­díthatták volna hasznosabb célra. Egy fél évtized alatt összegyűlt hulladékot szállítottak ki az I-es üzemegységből. Ezt a nagytakarí­tásnak is beillő munkát most to­összefoglalóan az eddigiek alapján a karbantartási tevékeny, ség színvonalának emelése céljá­ból az alábbi főbb szempontokra kell kiterjednie a szervezésnek. A termelőberendezések idő előtti elhasználódásának megelő­zésére tervet kell készíteni. Ügy kell a karbantartási, közép- és nagyjavítási munkáikat megszer­vezni, hogy a javítósök a terme­lés minél kisebb kiesésével járja­nak, ezért időben biztosítani kell a szükséges javító létszámot, a javítási munkák elvégzéséhez szükséges gépeket — segédberen­dezéseket, alkatrészeket és anya­gokat, A javítási költségek csök­kentése megfelelő nyilvántartások vezetését követeli meg, csak Így válik lehetővé az egyes költségté­nyezők csökkentését szolgáló in­tézkedések kidolgozása, a javítási ciklus időtartamának csökkenté­se. Végső soron tehát a tervszerű megelőző karbantartás a vállalati gazdálkodásban egy olyan rend­szer kialakítását, szervezését igényli, mely magában foglalja mindazokat a szervezeti és mű­szaki intézkedéseket, amelyek biztosítják a termelőberendezé­sek váratlan meghibásodásának megelőzését, a javítási költségek csökkentését. A talaj szerves anyagának visz. szapótlását különösképpen nem szükséges indokolni, mert minden, ki tudatában van annak, hogy a terméseredményre nagy hatással van az előző évben kihordott és leszántott istállótrágya. Mert ez így van a szövetkezetekben, most az aratás időszakában, a betaka­rítással egyidőben arra is gondolni kellene, hogy az évtizedek óta ősz. szegy ült szerves anyag végre ki­hordásra és leszántásra kerüljön. TObb tsz-ben — noha az előb. biekkel egyetértenek — napjaik látószögéből ez a munka mégis ki­esik, vagy ha éppen sejdítik en­nek fontosságát, elvetik a gondo­latot, mondván: sem munkaerővel, sem anyagi fedezettel nem rendel, kéznek. Ez a legsarkosabb indok. A népgazdaság erejéből még a legszorongatottabb 1961 és 1962 aszálya után is tellett a gyenge gazdálkodási eredményt felmutató gyenge tsz-ek segítésére. Ez dotá­ció formájában a zárszámadási mérleg elbírálásakor számba jött, még abban az esetben is, ha az érintett szövetkezet valamilyen alapvető, a gazdálkodás menetét serkentő munkát nem végezte el teljesen, esetleg az elvégzett mun. ka minősége sem ütötte meg a kí­vánt mértéket. Az idei mérleg el­bírálásánál ilyen tényezőkre már nem lehet hivatkozni, mert az ál­lam nagyarányú segítsége a szö­vetkezetek rendelkezésére áll. A A Gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezetbe tömörült körösi halászok sokoldalúan hasz­nosítják a folyók és a holt ágak vi­zét. Újabban kagylógyűjtésre is berendezkedtek, amiből Pest környéki miniatűr gombüzemük­ben értékes gyöngyházgombot ké­szítenek. Elhatározták azt is, hogy a tisztításkor visszamaradt kagyló­héjból műanyaggal keverve újabb divatgombokat készíttetnek s ezen­kívül a halak és a halastavd pe­I jövő évi jó termés megalapozásá­ra a közös gazdaságok kérhetnék I és kaphatnak is rövid lejáratú hi­téit. Ehhez a népgazdaságnak megvannak a szükséges eszközei, csupán a termelőszövetkezeteknek kellene kezdeményezni a hozzáju­tást. I gazdálkodás jó szervezésé, re így még a gyenge tsz-ekben is adottak az anyagi lehetőségek. Az állaim hiteleket ad, s ezek egy ré­szét év végén, a mérleg elfoga­dásakor, a gazdálkodásiban bekö­vetkezett eredmények láttán át­válthatja dotációvá. A nyári talajmunkák és istéHó- trágya-hordás időbeni kihordásé­ra minden tsz-ben megvannak az anyagi feltételek, csupán a vezeté. sen múlik, hogy a termelés maga­sabb szintű szervezésére — ha sa­ját erőforrásaik még korlátozottak —, igénybe veszik-e az ország «ra­jét. Azok a gyengén gazdálkodó tsz-ek, amelyek termelést eredtné. nyeik és a törlesztésre esedékessé vált hitelek láttán év végén isméi számítanak olyan állami segítség­re, amelyet nem kell visszafizet­niük, most az istállótrágya kihor­dásánál és a nyári talajmunkák­nál ne torpanjanak meg. A gazdál­kodás további fellendítésére kér­jenek rövid lejáratú hitelt. Ezek­nek a munkáknak elvégzésére most van lehetőség és ezzel a tar. melőszövetkezetek éljenek. D. &. csenyekacsák táplálékába keverik kísérletképp a kagylótörmeléket. A halászati tsz a központjához közel, Gyomén szeretne mielőbb gombüzemet berendezni, hogy a női családtagoknak állandó kere­seti lehetőséget adjon. A kagyló­lelőhelyek ugyanis még eléggé fel­táratlanok a Körösök és a holt ágak vizében s ez jelentős mellék- jövedelmet adhat a szövetkezet­nek. Gyöngyházgomb, kísérleti hál­ás kacsatáp készül a körösi kagylókból Kahulits István

Next

/
Thumbnails
Contents