Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1963-07-06 / 157. szám
1963. július 6. Szombat 2 Interjú: A csabai kórházról — a szűrővizsgálatokról — a nemi megbetegedésekről, valamint az egészségügyi felelősségrevonásokról a megyei Az egészségügyi ellátás rvégy területéről, e csabai kórház helyzetéről, a szűrővizsgálatokról, a nemi megbetegedésekről, valamint a higéniai követelmények be nem tartásáért kiszabott büntetésekről beszélgettünk dr. Farkas Ernő elvtárssal, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetőjével. A nyilvánosság előtt csak ritkán tárgyalt egészségügyi kérdésekre azért kértünk választ, mert azok egy-két esetben ferde, a valóságnak nem megfelelő színben kerülnek a lakosság elé. Az osztályvezető elmondotta, hogy a békéscsabai kórház a mostani ágyszámával, valamint felszerelésével nem felel meg az egészségügyi igényeknek. Sőt, meglehetősen súlyos e tekintetben a helyzet. Ha csak az ágyszámokat tekintjük, már akkor is látjuk — nemcsak Békéscsabán, hanem általában az egész megyében — az elmaradottságot. Nálunk ugyanis minden tízezer lakosra alig 28 kórházi ágy jut. Ez azt jelenti, hogy a megyék között ilyen tekintetben a 17. helyen állunk. Indokolt tehát, hogy beszéljenek az illetékesek a békéscsabai új kórház felépítéséről. — Mire számíthatunk, ha tárgyilagosan nézzük a lehetőségeket? — Valóban szó van egy új, korszerű, valamennyi osztállyal rendelkező kórház építéséről. Sőt nemcsak szó van, hanem éppen a legutóbbi minisztériumi megbeszélésünkön ígérték meg, hogy a harmadik ötéves tervben számíthatunk a kórház felépítésére. — És addig? — Addig a meglévő lehetőségeket használjuk fel úgy, ahogy tudjuk. Nehéz a gondunk. Előfordul, hogy egy-egy nem életveszélyes műtéttel két—három hónapot is várnia kell a betegnek, amíg ágyat tudnak a kórházban biztosítani részére Nem arról van ■■■■■■■■■a aaaaaaaaaaaaaaai Mulasztás volt Egy fésűt talált az egyik békéscsabai utcán két pöttömnyi, az általános Iskola második osztályát végzett kislány. Nem nagy értékű fésű volt, hat forint valahány fillérért egy másikat kaphat az, aki elvesztette. Nem tudjuk, nem is kutatjuk, mennyit osztozott, vitatkozott a két kislány azon, hogy melyikük látta meg előbb, s ennek jogán melyiküket illeti az meg. A végső tény az, hogy a fésűt odaadták az egyik szolgálatos rendőr bácsinak, mert hallották az iskolában meg a szüleiktől is, ha valaki elveszít valamit, az keresi és szeretné visszakapni a becsületes megtalálótól. Bizonyára ők is vesztettek el már — ha filléres értékűt is — de nekik nagyon kedves apróságokat, s ezért határozták el, hogy átadják a fésűt. Mit mondott szó, hogy a súlyos esetekben nem tud rögtön segíteni a kórház, mert ilyenkor pótággyal is megoldják a problémát (elég sűrűn előfordul), de az igaz, hogyha a teljes gyógyulás meg is követelné még a kórházi ágyat, korábban el kell bocsátani a beteget. Egyébként az igen magas számú járóbetegek statisztikája is arra enged következtetni, hogy kevés megyénkben a kórházi ágy... — Milyen a kórházban az orvosi ellátottság? — Nincs meg a szükséges létszám. Ennek leginkább a lakáshiány az oka. Én elvileg egyetértek az emberek szemrehányó megjegyzéseivel: „ha az orvos tud autót venni, akkor miért nem vesz inkább lakást?” A gyakorlat sajnos az, hogy amíg sok helyen lakással együtt ajánlják fel az orvosi állást, addig az orvosok is inkább ezt válasszák. Ha mi nem tudunk lakást biztosítani a szakorvosnak, akkor ő oda megy, ahol azt is rendelkezésére bocsátanak. — Hogyan állunk a szűrővizsgálatokkal? Elsősorban a tüdő- és rákvizsgálatokra gondolunk. — A tbc-s megbetegedések felkutatásában és gyógyításában elsőrendű munkát végeztek egészségügyi dolgozóink. A lakosság megértésével és támogatásával elértük, hogy kétévenként az egész megyét le tudjuk szűrni. így megvan a lehetőség arra, hogy a tbc-ben szenvedőket gyógykezelni tudjuk. Megyénkben összesen mintegy száz fő, orvosok, gondozók, asszisztensek, kisegítő személyek látják el ezt a nemes egészségügyi munkát. Mint elmondotta a főorvos, nehezebb a helyzet a rákszűrő vizsgálatoknál. A cél az lenne, hogy minél előbb felismerjék a rákos megbetegedést. Ezt azonban egyrészt akadályozza az emberek hú- zódozása, és a betegség alattomos, szinte észrevétlen jelentkezése, másrészt az is, hogy megyénkben ■ csupán az alapvető eszközök áll• nak rendelkezésre az idejében ■ észrevett rákos megbetegedések ■ gyógyításához. ; — Ml, egészségügyi emberek ■ azt szeretnénk — mondotta —, | ha a lakosság maga is többet tö• rődne saját egészségével, s idejé• ben jelentkezne szűrővizsgálatra. • Elsősorban a korosabbakról van ! szó, s különös tekintettel a nők: ről. ■ — Szaporodnak-e nálunk is a • rákos megbetegedések? — Pontosan erre nehéz válaszolni, ugyanis inkább azt állíthatnánk, hogy a gondosabb egészségügyi vizsgálatok folytán több a betegség felismerése. Elmondotta azt is Farkas elv- társ, hogy Békéscsabán jelenleg van már röntgenbesugárzáson alapuló gyógyítás, s rövidesen meglesz Gyulán a rádiumbesugárzás is. — Mi a helyzet a „féltett kérdésben”, a nemi megbetegedésekben? — Gyakorlatilag nálunk megszűntek a nemi megbetegedések. Az intézet működik — bőr és nemibeteg-gondozó néven —, amely elsősorban a bőrmegbetegedéseket kezeli, gyógyítja és természetesen foglalkozik a régi nemi betegek nyilvántartásával, valamint az egyikét esetben előforduló megbetegedések gyógyításával is. Elmondotta ezután, hogy a szocialista országokban is, éppen úgy, mint nálunk, az igen gondos egészségügyi munka szinte teljesen megszüntette a nemi betegségeket. Egyes esetekben mégis előfordul (ahogy az osztályvezető nevetve megjegyezte, hozhatnak az emberek külföldről is, nyugati országokból, mert a betegség mégiscsak „vámmentes”...), megnyugtató azonban, hogy a gyors kezelés ilyen esetben is szintén napok alatt megszünteti a betegséget. Végül megtudtuk az egészségügyi osztály vezetőjétől, hogy a higiéniai követelmények betartása érdekében többször nyúlnak egészségügyi szerveink a bünető szankcióhoz. Elsősorban az élelmiszerekkel foglakozó szerveknél szigorú a vizsgálat. Az elmúlt évben a KCjAL például 16 esetben szabott ki pénzüntetést a mulasztókkal szemben. Sajnos, az adatok szerint legtöbb probléma a szövetkezeti és az állami vendéglátóipari szervekkel, egységekké! van, hol a gondatlan élelmiszerkezeléssel, hői az egészségügyi vizsgálatok elmulasztásával. Varga Tibor U Thant látogatása U Thant, az ENSZ főtitkára látogatást tett a besnyői Sallai Termelőszövetkezetben. (Fejér m.). A látogatásra elkísérte Losonczi Pál földművelésügyi miniszter és Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Nagy László, a Sallai Tsz elnöke fogadta a vendégeket központi irodájánál. Szajoz Jánosné, a tsz kertészbrigádjának tagja üdvözli U Thantot. A főtitkár meglátogatta özv. Fonad Józsefnét, a tsz fejőnőjét. Űj szakmérnöki szakon indul meg a képzés 1964—65-ben Illetékes szervekkel egyetértés- _ ben a művelődésügyi miniszter rendőr bácsi, Í 1964-ben, illetve 1965-ben 56 újabb : amikor odaadtátok neki? Megdi- j szakmérnöki szakon engedélyezte csért benneteket becsületességtekért? — kérdezték a szülök az egyik kislánytól, aki lelkendezve, hőstettként mesélte el otthon az esetet. — Csak annyit mondott: ha nektek nincs rá szükségetek, akkor adjátok ide — mondta a kislány kissé csalódottan. Máskor is adjátok át — biztatták a szülők, s egy kissé nehezteltek a rendőr bácsira, aki elmulasztotta ugyanezt megmondani a két kislánynak. Pedig az ő dicsérő, oktató szavai sokat jelentettek volna a gyere-- kék számára, hiszen őbenne a rend és a becsületesség védelmezőjét lát- jik. ,jt . *•- L a képzés -megindítását. Többek között: a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kohómérnöki karán az öntő, a hőkezelő, a forgács nélküli alakítás (meleg); bányamémöki karán a mélyfúrási geofizikus; gépészmérnöki karán a hegesztő; a Veszprémi Vegyipari Egyetemen a műszeres analízis, valamint a korróziós szakon indul szakmérnökképzés. Az újabb szakok megindításával a fővárosban és vidéken további csaknem kétezer mérnök kapcsolódhat be a szakmérnökképzésbe. Versengés Bonn barátságáért Kennedy elnök tíznapos nyugat-európai körútja nem sok kézzelfogható eredményt hozott az amerikai külpolitikának. Anyu- gáti polgári sajtó ugyan a riporterek egész hadát vetette harcba, akik hosszan ecsetelték az elnök felé áradó érdeklődés és az őt körülvevő ünneplés nagyságát Diplomáciailag azonban inkább a politika panoptikumában tett kirándulásra emlékeztet Kennedy körsétája, hiszen a meglátogatott négy ország közül mindössze egy helyütt talált stabil kormányt — s ez valamennyi közül a legjelentéktelenebb volt: Írország. A Német Szövetségi Köztársaságban A d e n - auernak az amerikai elnökkel való eszmecseréje volt a hattyúdala. Angliában Macmillant mindenki bukott miniszterelnöknek tartja, s legfeljebb csak azt találgatják, hogy már júliusban lemond-e vagy később, és ki lesz az utóda a kabinet élén. Olaszországban a Leone-kormány a legjobb esetben sem éli túl az október végét, hiszen ezt az egyszínű, csak kereszténydemokratákból álló „ügyvivő” kormányt csak azért tákolták össze Moro kísérletének kudarca után, hogy legyen, aki fogadja az amerikai vendéget és valaki beterjessze a költségvetést a parlamentben. Mindez előrelátható volt, s többen ezért tanácsolták az elnöknek, hogy mondja le az utazást. Kennedy azonban fontosnak tartotta, hogy végigvonuljon Nyugat-Németországon, felkeresse Írországot, Angliát és Olaszországot. De talán még ennél is fontosabb volt számára, hogy Franciaországnak megmutassa: De Gaulle politikája miatt kénytelen ezt az országot kihagyni útiprogramjából. A New York Times azt írta, hogy Kennedy a változás pillanataiban kereste fel Európát, mert a változást az Egyesült Államok érdekeihez kívánta hozzáigazítani. Ezt a megállapítást úgy is értelmezhetjük, hogy az amerikai elnök De Gaulle elszigetelését tekintette fő céljának. S minthogy a tábornok sem Londonban, sem Rómában nem tartozik a kedvencek közé, e fővárosokban nem volt nehéz „ellensúlyozni a párizsi vonzást”. Egyebekben viszont aligha ért célt Kennedy, hiszen sem az angol, sem pedig az olasz fővárosban nem azokkal értekezett, akik a New York Times által említett változásokat képviselik. Ezeknek a változásoknak ugyanis az a legfőbb ismérvük, hogy a kormánypártok befolyása és számszerű ereje csökken, s a baloldali erők törnek előre. Kennedy sem ezeknek az erőknek a képviselőivel nem kereste a találkozást, sőt Bonnban Er- hardt-ot, a leendő kancellárt is elkerülte. A tíznapos körutazás minden perce nyilvánvalóvá tette, hogy a nyugati szövetségi rendszert mély ellentétek marcam- golják. Az elnöknek — mint megfigyelők írják — egyáltalán nem volt könnyű dolga, óva-
