Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1963-07-05 / 156. szám
IMS. félfos & 3 Péntek Meglepően jó eredmény a riss vegyszeres gyomirtásában Békés és Csongrád megyei öntözéses agronómusok tapasztalatcsere-látogatása a Körösi Állami Gazdaságban Az önköltség csökkenése is növeli a jövedelmet a dombegyházi Petőfi Tsz-ben Á Körösi Áüareíi Gazdaságban szerdán nagyszabású tanácskozást rendeztek a Békés—Csongrád me. gyei áüanw gazdaságok öntözéses agronómusai számára. Az öntözési munkák eddigi eredményeiről és a feladatokról Takács Ferenc, a Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának öntözéses főagronómusa tájékoztatta a résztvevőket, Beregszászi Ferenc, a Körösi Állami Gazdaság főagronó. rraisa pedig megmutatta a határt, elmondotta, milyen agrotechnikai módszereket alkalmaztak az öntözött területeken. Első meglepetést a rizs vegyszeres gyomirtása okozott. Ebben a gazdaságban ugyanis 850 holdon díszük rizs. Egy részét Siata nevű amerikai vegyszerrel repülőgépről megpermetezték. Ezen a területen véletlenül is alig találni egy-egy seál muhart. A szemben lévő táblán azonban — ahol nem v egy szereztek s egyébként egyforma a taliaj minősége és az agrotechnikai munka — messzire virít a sok veszedelmes gyomnövény. A rizs vegyszerezés az első alkalmazáskor tehát igen jónak bizonyult. Ez azért is nagyon hasznos, mert a muhar-magot, eddig semilyen módszernél nem sikerült kitisztítani a rizsből s különösen üzemi konyhán *— ahol nincs mód a szemenként! válogatásra — sok bosz_ síúságot okoz. Másik meglepetés az öntözött kufcoricaföldön érte a vendégeket. Ötszáz holdon kukorica barázdás öntözésére rendezkedett be a gazdaság. Kiváló agrotechnikai módszereket alkalmaztak: tavaly nyáron jő mélyen felszántották a talajt, tavasszal kitűnő magágyai készítettek, bőséges tápanyagot adtak a talajba s öntöznek. A jó lehetőségek: bő tápanyag, víz és jó munka — Vehetővé tette, hogy vettek igénybe a mezővédő erdősávok, út- és vasútvédő erdősáviái stb. létesítésénél. Baranya megyében 1311, Pest megyében 1082, Hajdú megyében 640 hoki szántóföldet adtak át erdők és erdősávok telepítésére. Még több azonban az a terület, amelyiket ezek miatt művelni nem lehet. Külön problémaként kell beszélni a nyárfatelepítésekről. A mó sodik ötéves terv időszakában ugyanis több mint 50 OOO hektár nyárfatelepítést kell végeznünk, melynek legnagyobb részét a tsz-ek, állami gazdaságok, vízügyi igazgatóságok területén erdőn kívüli fásítás keretében kell megoldani. Ismert, hogy a nyárfa a többi faféleséggel szemben ta- iajigényesébb — azonban a szántóföldi erdősítéseket ez sem indokolja. Különösen akkor nem, ha figyelembe vesszük, hogy a homok-, agyag- és koptár területeken történt erdősítés jelentéktelen. Állatállományunk megfelelő tápértékű, olcsó takarmánnyal való ellátása mezőgazdaságunk egyik kulcskérdése. Ugyanakkor a lehetőségekről való lemondást, a legköltségesebb megoldást jelenti, ha a jelenlegi területek hozamának növelése helyett újabb nagy mennyiségű szántóterületek legelővé nyilvánításával akarják az egyes vidékeken a szálastakar- mány-eüátást megoldani. Borsod növényt hagyjanak. Az öntözött kukorica gyönyörű, haragoszöld, szép>en címerei. A látogatók úgy vélik, hogy kimagasló termésátlagra számíthatnak ezen a területen. Egyébként a két megye szakem. herei nagy elismeréssel nyilatkoztak a Körösi Állami Gazdaság munkájáról. Az erősen szikes talajon gazdálkodó szakembereknek nagy gondot okozott évekkel ezelőtt a talajjavítás, a helyes agrotechnika megválasztása. Itt ugyanis perctalajok vannak, ahol szinte & Tolna megyében például 6400 hold szántót alakítottak át legelővé, nagyrészt a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak engedélyével. (?) A földvédelmi törvény értelmében különös gondot kell fordítani a termőtalaj védelmére. A tapasztalat azt igazolja, hogy különösen az öntözőberendezések, csatornarendszerek, halastavak építésénél, valamit a folyamszabályozásoknál igen sok még a törvény végrehajtásával kapcsolatos tennivaló. Általános tapasztalat, hogy a csatorna- és folyamszabályozásoknál kitermelt földet nem teregetik el. Érdemes megjegyezni, hogy csupán a dévaványai határban 50 hold szántó vált emiatt használhatatlanná. Megállapította a vizsgálat azt is, hogy a mező- gazdasági üzemek telephelyeit, majorjait — egy-két kivételtől eltekintve — mindmáig a mezőgazdasági művelésre -legalkalmasabb szántóterületeken jelölik meg. Hasonló a helyzet az ip>ari, forgalmi, sport- és egyéb létesítmények helyének kijelölésénél. A vidéki ip>ari, stb. beruházásokat továbbra is a mezőgazdasági művelésre alkalmas területeken valósíthatják meg. Természetes, hogy az üzemeket nem mindig lehet a gyengébb minőségű területekre építeni, figyelembe kell venni a közművesítést, szállítási, víz-, vil lamos energia ellátási lehetőségepercenként más módszer a kedve, ző. Még egy táblán belül sem lehet egységes művelést alkalmazni. De talaj javítással, öntözéssel és jó gépi munkával eljutottak odáig, hogy szinte csodákat műveltek ezen a területen. Rekord termés- eredmények várhatók olyan földön, ahol egy évtizeddel ezelőtt alig termett valami. A két megye szakemberei sokat tanultak a szerdai bemutatón, s a körösi módszereket másutt is bevezetik az elkövetkező időkben. Ary Róza két. Csak helyeselni lehet, ha a helyi szerve^ nagy gondot, fordítanak az iparfejlesztésre, azt azonban már kevésbé, hogy nemegyszer teljesen szükségtelenül a legjobb földeket is kijelölik az ilyen célokra. Szóvá kell ezt tenni' azért is, mert ilyen célokra csupán 1962-ben 7000 hold földet adott át az illetékes tárcáknak a Földművelésügyi Minisztérium, ez azonban nem tartalmazta azokat a 20 holdon aluli területeket, melyeket a helyi tanácsok saját hatáskörükben sajátítottak ki. A törvény szerint a kisajátított területeken — rendeltetés szerinti felhasználásukig — mezőgazdasági művelést kell folytatni. E tekintetben általában kevesebb hiba fordul elő. Néhány helyen azonban mindmáig 40—50 hold töld áll évek óta műveletlenül. A földvédelmi törvény végrehajtása több éves feladat. Az első év tapasztalata, az egyes problémák elemzése a figyelmeztető tanulságokon túl, fontos segítség is. Segítség valamennyi igazgatási szerv és gazdaság részére a törvény helyes értelmezéséhez, a gyakorlat során elkövetett mulasztások felismeréséhez, megszüntetéséhez. Mindez nem egyszerű termelés-technikai kérdés — a termőterületek pontos ismerete, tudományos kihasználása, mező- gazdaságunk egyetemes fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele. Ágoston László I dombegyházi Petőfi Tszben Nmár a negyedik éve számítjuk az önköltséget több-kevesebb eredménnyel. Volt olyan év, amikor még csak az önköltségszámi- tás fogalmával ismerkedtünk meg. Azzal kellett először tisztában lennünk, hogyan szervezzük meg a bizonylati elv megszilárdítását, hogy önköltségünk való adatokra támaszkodva, a lehetőséghez mérten pontos és hű képet mutasson. Mert be kell vallani, hogy meglehetősen „natúr”-ból ment még az utalványozás és a gazdálkodás az 1958—59-es években, nem is beszélve a költségeknek az ágazatokra való felosztásáról és a munkaegységek felhasználásának kimunkálásáról. Nem is tudtunk évekig elmozdulni a 28—30 forintos munkaegység-érték mellől. Tudtuk, éreztük, hogy túl sokba kerül egy liter tej, annak ellenére, hogy még a vezetőség közül is voltak olyanok, akik „kötötték az ebet a karóhoz”, hogy 3 forintnál nem drágább egy liter tej, — ami persze eleve lehetetlenség volt, mert az akkori istállóátlagunk 4—5 liter körül mozgott. Hiába volt az érv, hogy semmiképpen nem jó az a kalkuláció, bizonyítékokkal nem rendelkezett a könyvelés. RZ 1960. évben megszilárdítottuk a bizonylati fegyelmet. Ebben nagy része volt a tsz felújított vezetőségének is, valamint azoknak a tagoknak, akik tovább láttak és nem elégedtek meg a 30 forintos munkaegységgel és bíztak az általuk megválasztott vezetőkben. így aztán az 1961. évi önköltségszámítási adataink, ha nem is voltak teljesen jók, de már alap>ot nyújtottak arra, hogy elemzéseket végezzünk. Már meg tudtuk állapítani, hogy egy liter tej 3,91 forintba került és az egy állatra eső termékmennyiség 2686 liter. Mivel az önköltségszámitás adatait minden évben ismertetjük a tagokkal, — a tsz szakembereinek értékelése után, — a tagok személyes ügyüknek tekintik, hogy az egyes termék- és terményféleségeket miért termeljük drágán és mit lehet tenni az önköltség csökkentéséért. Ezeknek az értékeléseknek tudható be, hogy az 1962-es gazdasági évben a helyes takarmányozás, a napi háromszori fejés következtében egy liter tej nettó költsége 2,93 forintra csökkent és az egy tehénre eső paprika szállítását és szedését a békéscsabai Kulich Gyula Tsz- ben. A korán kiültetett öt hold- nyi paprika két héttel hamarább beérett, mint az elmúlt évben. Az első zöldpaprika-szállítmányt hozam pedig 2851 literre emelkedett. A tejhez hasonlóan az 1962. gazdasági évben az állattenyésztésben mindenütt — a hizómarha-tar- tást kivéve — komoly, szép eredményeket értünk el, mellyel a tagok is meg vannak elégedve. Azonban azon problémázik a tagság továbbra is a vezetőséggel, a szakvezetőkkel együtt, hol lehetne az önköltséget csökkenteni, hogy ezáltal is növeljük a munkaegység értékét. Rz elmúlt gazdasági évben egy kilogramm választási malac előállítása 22 forint, egy kilogramm süldő nevelési költsége 17,06 forint, egy kilogramm hizó sertés 14,34 forint, egy kilogramm baromfi pedig 18,47 forintba került. Az önköltségszámítás csökkentésének leghatásosabb tényezője a termelékenység emelése. Példa rá, hogy amíg 1961 évben 114 mázsa cukorrépa átlagtermés mellett egy mázsa cukorrépa önköltsége 44,27 forint volt, addig az 1962. évben 219,81 mázsa átlagtermésnél egy mázsa répa önköltsége 30,88 forint volt. Itt meg kell vizsgálnunk azt is, hogy bár azonos munkaegységet számoltunk el a dolgozó tagnak hasonló területen végzett munkáért mind a két évben, éppen a termelékenység emelkedésének következtében az 1961. évben a kiosztott közvetlen munkaegység és munkadíj értéke egy katasztrális hold cukorrépára 1534 forint volt — ezzel szemben az 1962. évben 2556 forintra emelkedett. Tehát amilyen arányban csökkent a többlettermeléssel az önköltség, ugyanolyan arányban emelkedett a tagság jövedelme a végzett munka után. így elemezhetnénk növény- és termékféleségenként mindent és ehhez hasonló következtetéseket vonhatnánk le; R tervszerű munka, a gazdasági események folyamatos és állandó elemzése és az ezt követően tett intézkedések meghozták az eredményt, — mert tsz-ünk kormánykitüntetést és megyei I. helyezést ért el a termelési eredmények alapján, és az intézkedések biztosítják a következő gazdasági évek alapját is. Sárközi Pálné, a dombegyházi Pét® Tsz főkönyvelője mintegy 15 mázsát. A paradicsom szedését és szállítását már az elmúlt héten megkezdték. Hamarosan szedésre kerül a tíz holdon termelt uborka is, amelyet a konzervgyárnak termelnek. Medgyesegyházi Vas- és Faipari Ktsz keres mielőbbi belépésre lehetőleg gyakorlattal rendelkező vasipari technikust. Jelentkezni lehet a szövetkezet irodájában, Medgyesegy- házán, telefon: Medgyesegyháza 6. Újítások a Békéscsabai Kötöttárugyárban holdanként 22—24 ezer tő kultúrA Békéscsabai Kötöttárugyárban nemcsak a régi géppark részletes cseréjével növelik a kapacitást és termelékenységet, de jelentős újításokkal, korszerűbb technológiai megoldásokkal is elősegítik azt. Egy MT—150-es mintájú csévélőgépei például praktikus újítással kétoldalas meghajtásúra szerelték át. Az újítás lényege az, hogy sebességváltás esetén a gép egyetlen kapcsolással tovább üzemeltethető, s ez éves szinten körülbelül kilencvenórás gépállás-megtakarítást eredményez. Szedik a szabadföldi zöldpaprikát Megkezdték a szabadföldi zöldcsütörtökön adták át a MÉK-nek.
