Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-05 / 156. szám

1963. Július 5. 5 Péntek Az 1963. évi tervteljesitésért Nagyüzemi módszerek a Mezőberényi Faipari Ktsz-ben Jól kezdték a második félévet — Profilváltozások A Mezőberényi Faipari Ktsz-ben | a téli szállítási nehézségek miatt | hosszú ideig anyaghiány volt. Ezért zökkenőkkel zárták az első félévet. A másodig félév már jól indult, pedig profilváltozás is tör­tént. A háromajtós, fényezett szekrényeiket nem gyártják to­vább, helyettük tízezer, kemény kárpitozásé, dörzsölt széket szállí­tanák a vendéglátóipart vállalat­nak. A szövetkezet bővült az idén, hozzátartozik már Okány és Gyó­nta faipari szövetkezetei is. Okányöan fényezett asztalokat I gyártanak. A második félévben I mintegy 5000 asztal hagyja el a ktsz okányi műhelyét. Megszűnt az anyaghiány is. S a szövetkezet vezetőinek véleménye szerint a termelékenység növekedésével biz­tosítottnak látják az évi tervtel­jesítést. Az okányj asztalosok el­sajátították a nagyüzemi termelés módszereit, amit mi sem bizonyít jobban, hogy januárban csak 200 fényezett asztalt tudtak elkészíte­ni, júniusban már 700-at. Ugyan­csak nő a termelékenység a szö­vetkezet más egységeiben is. Megkezdték az iskolák tatarozását Bucsán (Tudósítónktól) Az utóbbi négy év alatt közel egymillió forintot fordítottak Bu­csán az általános iskolák épületei­nek tatarozására rendbe hozására.' Az elmúlt iskolai évben mintegy 100 ezer forintos költséggel neve­lői lakásokat tataroztak és az is­kolákat is nagyrészt rendbe hozták. A tanév befejezése után megkezd, ték a nyári tatarozási munkákat, melyeket augusztus végéig befe­jeznek. Az új tanévben a szülők kérésére iákolaj fürdőt is létesíte­nek. —n. Arthur West drámaíró meghívására békéscsabai rendező utazik Béesbe A békéscsabai Jókai Színház márciusban mutatta be az osztrák kommunista drámaíró, Arthur West: Tavasz című színművét. A magyarországi ősbemutatóra ak­koriban Békéscsabára látogatottá szerző is, felesége társaságában. Mint elmondotta, művének újsze­rű rendezése igen megragadta a figyelmét. Nemrégiben az osztrák dráma­író tanulmányútra hívta meg Miszlay Istvánt, a békéscsabai színház fiattal rendezőjét. A ren­dező július közepén utazik Auszt­riába, s mintegy kétheti kinnfar- tézkodása idején Arthur West se­gítségével megismerkedik az oszt­rák színházi élettel. A gyulai Erkel Ferenc vegyeskar sikerrel szerepelt a soproni dalostalálkozón A Sopronban június 28—29 nap­jain megrendezett első magyaror­szági dalostalálkozó 100 éves év­fordulóján ugyanazon napokon megrendezésre került „Országos centenáris dalostalálkozóra’’ meg­hívást kapott az ez évben fenn­állásának 67. évfordulóját ünnep­lő gyulái Erkel Ferenc vegyeskar is. 35 énekkar és körülbelül 2400 dalos gyűlt össze Sopronban e rit­ka dalosünnepre, ahova nagy számmal érkeztek a szomszédos Ausztria városaiból turisták, zene­barátok. Ott volt megyénkből a mezőberényi és szarvasi énekkar is. A soproni Petőfi Színházban tíz más énekkarral együtt szerepelt vasárnap a gyulai vegyeskar is. A dalostalálkozó természetesen nem volt verseny és nem alakítot­tak ki helyezéseket. Szakmai ki­értékelés során megállapították, hogy a vegyeskar Kodály: Székely keserves és Bárdos: Széles a Duna című műveinek kifogástalan elő­adásával aratott megérdemelt si­kert, míg a két operakórusnál hi­ányzott a zenekari kíséret tömö­rítő háttere. Kalotaszegi András karnagy kiváló munkáját elisme­réssel méltatták, de felhívták a figyelmét, hogy törekedjék főként a férfiszólamok megfiatalítására és a középszólamok feltöltésére, hogy az eddigi szép zengés még tömörebb és dinamikusabb legyen. A sok emlékezetes zenei élmény mellett a vegyeskar adott műsort Goldmark Károly emléktáblájá­nak megkoszorúzásánál is, majd szerenádot adott a mellé beosztott úgynevezett „koszorúslány”, Ág­nes tanítónőnek, aki a soproni napok alatt kedves és hűséges kí­sérője és háziasszonya volt a gyu­lai énekkarnak. (Dr. Márai) Átalakították Endrődön a 6-os számú italboltot „Csendes” néven ismerik End­rődön a 6-os számú italboltot. A földművesszövetkezet a korszerűt­len berendezésű vendéglátóipari egységet az elmúlt hetekben át­alakíttatta és korszerűsítette.. Az átalakításra a földművesszövetke­zet, 25 ezer forintot fordított, a j berendezésre pedig 1800 forintot. I Ebből új asztalokat, székeket vá­sároltak. Átfestették a falakat is, így kellemessé, barátságossá tet­ték a helyiséget. A korszerűsített italbolt átadására a napokban ke­rült sor, melyet vacsorával és bál­lal kötöttek egybe. SzUmyvk Károly A körzeti orvos már tíz éve rend­szeresen látogatja a szociális ott­hon lakóit. Az új épületben korszerűen berendezett rendelő van, s a házi gyógyszertárt bősé­gesen ellátják, hogy mindenkor gyors segítséget nyújthassanak az arra rászorulóknak. Maca néni — Serfőző Józsefné — az ápoltak egyik kedvence. Mind­egyikhez van egy-egy jó szava s szerető gondoskodásáért hálásak az otthon lalkói. Képünkön két idős körösladányi gondozottal lát­juk, akik azért vannak itt, mert nincs senkijük, s a 75, illetve 81 év terhével nehéz egyedül élni. rf)i liana t<fe lnéfal a körösladányi szociális otthonból Érdekes játék a kártya. Sok színes kép van rajta, el lehet vele szórakozni egész nap. Akadnak néhányan, a gondozottak kö­zött, akik ezzel töltik napjaikat a legszívesebben. Sok képes folyóirat is jár ide. s rendszeres újságelőfizetők is vannak. A legtöbben azonban csak ülnek, pihennek. De akadnak olyanok is, akik dolgoznak. A munkáért jutalom-zsebpénz jár, s ezt édességre, cigarettára, egyéb apróságra költhetik. Képünkön Kardos József igazgató „besegít” a kártyapartiba. A megye egyik legkorszerűb­ben berendezett szociális ottho­na a körösladányi. Államunk az elmúlt években több mint egy­millió forintot fordított bővíté­sére és korszerűsítésére 1959- ben mindössze 40 gondozottat tudtak elhelyezni, ma már szá­zat. Olyan otthon ez, ahol csök­kent szellemi képességűeket gon­doznak, akiket az élet megtört vagy születésüktől fogva történt szervezetükben olyan elváltozás, amelyből már nincs gyógyulás. Nyugodt, kényelmes otthon, ki­tűnő, bőséges táplálék, rendsze­res orvosi kezelés és ápolás, ez az, amit nyújt államunk az el­esett, beteg embereiknek. Nemrég épült a hideg-meleg vízzel ellátott fürdő, négy új lakószoba, a korszerű konyha, ebédlő, s most épül a mosógép­pel és centrifugával ellátott mo­soda is. Az otthon saját hizlaldá­jából látja el a konyhát hússal és saját veteményeséből zöldség­gel, gyümölccsel. Képeinken be­számolunk a szociális otthon életéről. A jól felszerelt konyhában válto­zatosan főznek. Látogatásunkkor éppen borsóleves készült galuská­val és sertéssült burgonyakörettel. A reggeli kakaó és sütemény volt. A főszakács: Jónás Istvánná, már tíz éve van itt és segítőtársai­val együtt a kora reggeli óráktól késő estig serénykedik, hogy ízle­tes ételek kerüljenek a gondozot­tak asztalára. K. J. Fotó: Kocziszky László Az új épületrészben kényelmes, fehér ágyakon, puha dunyhák és párnák dagadoznak. Az otthon dolgozói hozzák rendbe a szobá­kat mindennap. Ezekben minden új, az ágyak, a szőnyegek, duny­hák, térítők és egyéb berende­zés. Van olyan gondozott itt, aki azelőtt soha nem ismerte mi a kényelem, a puha ágy, meleg szo­lja. Az otthonban megkapja azt, «mit nem élvezhetett magára - hagy atottságá ban. Jó lenne,----------------------------------------------i ' ■ 3 Hajógyártás elektronikus számológépekkel j A skóciai Clydeben elkészült aj 10 OOO tonnás Lancashire tehergő-j zös; ez az első hajó a világon, amelynek gyártási programját teljesen elektronikus számológé­pek segítségével állították össze. tA France Observateur'-ből) ha mindenki csak jót tenne — így is lehet variálni a kedves slágert, a Gézengúz szövegét. Refrénként csa­pott ez belém a minap, amikor egy ellentmondásos jelenetnek voltam tanúja, sőt némileg résztvevője is, a békéscsabai Büfében. A pénztár előtt hosszú sor állt, sőt az ellenkező ol­dalon is, által el kellene hagyni a pénztárt. A nagy kánikulában, üdí­tő, hűsítő italra várakozva, türelmet­lenkedett a sor, amikor egy ener­gikus fiatalember széttolta a pénz­tárnál állókat és megpróbált a kasz- szához nyomulni. Menten ráförmed­ték vagy öten, a többiek pedig gyil­kos szemekkel utasították rendre: Várjon a sorara!!! A fiatalember elszontyolodott a sok durva hangtól, s amikor végre a kasszához került, halkan így szólt: — Csak visszahoztam a hét forin­tot, mert az előbb rosszul tetszett számolni... A pénztárosnő hálásan nézett a fiatalemberre, s akik az előbb dur­ván rászóltak, kissé etszégyelKék magukat. Pedig manapság már nem ritka dolog, hogy valaki azért tolakszik, mert jót akar tenni... Inkább az a ritka, hogy oktalanul is durváskod- nak az emberrel... Vagy nem így van? v, o,

Next

/
Thumbnails
Contents