Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1963-07-31 / 178. szám
IMS. JúKas 31. 3 Szerda Százötvenezer forintot jövedelmezett a zöldbab a békéscsabai Magyar- Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben A nyári névtelen Befejezéshez közeledik az év együk legnagyobb feladata; az aratás. Az „első vonalban” dolgozóik a komibájnosok és araitógépfkeze- lők köziül nélhányan ismét megyei és országos hírűvé váltak kiugró teljesítményükkel. András Mihály is, a Szarvasi Gépállomásról, aki 500 hold körüli gabonát aratott le és csépelt el. Ö sem, de a többi kombájnosok, aratógópfcezedők, a cséplésre és a nyári talajművelésre rákapcsolt traktorosok sem tudnának kiváló eredményeiket elérni a „front mögöttiek”, az éjjel, nappal, hétköznap és vasárnap egyaránt helytálló szerelők nélkül, akik mint eddig, most is névtelen hősei a nyári munkáknak, megyénk valamennyi gépállomásán és termelőszövetkezetében. Róluk beszélgettünk Mizik Mihály elvtárssal, a Szarvasi Gépállomás inmérnökévéi. — Hány műhelymunkád dolgozik a gépállomáson és milyen feladat hárul rájuk most, a nyári idényben? — Összesen 34 műhelymunká- sunfc van. Ezek közül hatot kihelyeztünk abba a tíz termelőszövetkezetbe, amelyeknek a gépparkjuk felett műszaki védnökséget vállaltunk. Az aratás megkezdőmunkák hőseiről felforrt bennük a viz, álldogálni kellett a gépnek addig, amíg lehűlt. A szerviztől itt járt emberek széjjeltárták a kezüket az ilyen irányú panaszunkra és azt mondták: „Kérem Bélkés és Csongrád megyében legalább 180 kombájn hűtője melegszik be hasonlóan”. Ezzel mi nem is próbáltuk vigasztalni a gabonájukat szempergéstől féltő szövetkezeti gazdákat. Ha egy kicsit késve is, de sikerült felhajtanunk állami gazdaságunkból és a kereskedelemből öt ÁC—400- as kombájnhűtőt és azokat szereltük fel a B—62-esekre. Ha hütő- próblómánk nincs, legalább 50—50 holddal többet arattak volna le a B—62-esek. — A Szarvasi Gépállomás most már befejezettnek tekinti az aratást vagy aratnak még a kombájnok valamerre? — Igen, öt kombájnunk dolgozik a gyomai és a szeghalmi járásban. A többiek huzatnak befelé, vezetőik elfoglalják helyüket a műhelyben és a különböző erőgépen. Egyelőre 52 traktorunk szánt két műszakban, de ennél jóval több lesz a cséplés befejezése után. A szerelők most szusz- szán tarnak egy kicsit, ellenben kö. vetkezik a cséplősaerelők és ko_ A békéscsabai Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet tagjai az idén igen aktívan vettek részt a növényápolási- és a nyári betakarítási munkákban. Rendszeresen dolgoznak az asszonyok és családtagok is, és van olyan család, ahol az iskolás fiúk és lányok a nyári szünetben segítenek a termelőszövetkezetben. A jó munkának meglett az eredménye. Zöldbabból például várakozáson felüli mennyiségű termést szedtek le. A 15 holdról eddig 500 mázsa kiváló minőségű babot adtak át a felvásárlóknak. Csupán a zöldbab 150 ezer forintot hozott a termelőszövetkezet gazdáinak. Most a dinnyeérés idején is akad dolguk, mert a csabai termelőszövetkezetek közül egyedül itt termesztenek dinnyét, amely ugyancsak szép termést ígér. ösz- szesen 35 hold dinnyéjük van, ebből 1200 mázsa görög-, és 600 mázsa sárgadinnye átadására kötöttek szerződést. A szedést már megkezdték, s rendszeresen dolgozik itt egy nyolc tagú munkacsapat. A szorgalmas dinnyeszü- retelők eddig több mint 110 mázsa sárgadinnyét szedtek le, melyet már le is szállítottak. A termelőszövetkezet terméséből jutott a csabai zöldséges boltokba is. Ugyancsak jól haladt a nyári betakarítási munka. összesen 1268 holdról takarították be a gabonát, s a kombájnok után a szalmalehúzást szombaton fejezték be. Az aratással egy időben megkezdték a tarlóhántást is. A betervezett 960 hold helyett július 26-ig 1070 holdon végezték el ezt a munkát. A tarlóhántásban az Egyszázhűsz . holdon termel kendert az idén a békéscsabai Petőfi Termelőszövetkezet. A vágást néhány napon belül megkezdik, egy kenderkombájm végzi majd ezt a munkát. Az idén különösen első helyen állnak a csabai termelőszövetkezetek közül. Jól bevált a termelőszövetkezetben a baromfitenyésztés. Az évek során nagy tapasztalatot és gyakorlatot szereztek az itt dolgozók, s az elhullási százalék igen csekély. Az idén a betervezett 12 ezer csirke helyett 15 ezret adnak át. Jelenleg 5500 csirke van a baromfitenyésztő telepükön, s 1500 pulykát is nevelnek. A szorgalmas munka meghozza a gyümölcsét, s az egy munkaegységre tervezett 31 forint, az eddigi számítások szerint meg is lesz év végére. K. J. tervezett 4750 mázsa átadását teljesíteni tudják. A termelőszövetkezet a Sarkadi Kendergyárral kötött szerződést, s az aratás után folyamatosan szállítják a kendert. A héten megkezdik a kender aratását a békéscsabai tsz-ek jó termést ígér a kender, s a bősekor öt szerelő kombájnra ült, így aztán lényegéiben csak huszonhármán maradtak a műhelyben a gépállomás 33 kombájnjának, 12 airatógópének és 66 különböző erőgépének üzemképesen tartásához. Azaz, hogy nemcsak ennyi a feladatuk, hanem a körzetben lévő tíz termeiőszöv'etkezet 96 erőgépe és 20 kisebb-nagyobb öntözőmotorja is rájuk hárul Az ömtöző- rnotorok üzemeltetését legalább olyan fontosnak tartották a szövetkezeteik, mint a kombájnokét, hiszen az öntözés ebben az esőtlen nyárban ezer forintok bevételét vagy elvesztését döntötte el. — Még azokban a szövetkezetekben is segíteniük kellett a gépáUcmásiaknak, ahol kihelye, zett szerelő van? — Igen, mert akármilyen talpraesettek is ezek a szerelők, mint Sándor György is, de egymaga nem győzte 23 erőgép karbantartását az örménykúti Petőfi Tsz- ben. — Hogyan futatta a kevés szerelő erejéből arra, hogy mindenütt ott teremjenek, ahol valami üzemzavar támadt? — Ügy, hogy négy egymást követő vasárnap nem volt pihenő, de sokszor még éjjelük sem. Egyébként a szerelőket két műszakba osztattuk: az egyik reggel hattól délután 2 óráig, a máBák pedig éjfélig dolgozott. Ez azonban csak elmélet volt, hásaen gyakran hol az első műszakból kellett berendelni embereket a másodikba, hol fordítva, hogy a gépek a lehető legrövidebb ideig álljanak. A műhelykocsira beosztott két szerelő, Hudók Mihály és Hárskúti János sem sokat aludt ágyon az aratás idején. Nehéz nyarunk volt valamennyinknek. — De hiszen nem voltak dőltek a gabonák, s űitetótxKR könnyű aratóét jósoltak erre ez évre a szakemberek. — A gabonák valóban nem voltak túlságosan dőlitek, de annál gyamosabbak. A szövetkezeteik zöme az idén nem fordított megfelelő gondot a vegyszeres gyomirtásra, s nagyon elszaporodott a kombájnvágószerkezet legnagyobb ellensége, az erős szárú vadrepce. De ezenkívül még rengeteg zöld gyom is volt, ami miatt sok törés keletkezett Nem nagy törések, de alaposan megugráltatták a szerelőket — Az ilyen bajokat tetézte az, hogy a B—62-es kombájnok hűtője túl kicsi, s ezért minduntalan vácsok hajrája. — A cséplés tartamára szerveztünk egy speciális, két szerelőből és egy asztalosból álló brigádot. Ok főleg az éjszakai órákban igyekeznek majd benn vagy kinn a műhelykocsi segítségével kijavítani a 42 cséplőszekrényen előforduló hibákat. Kovácsunk három van. Őket három műszakra osztottuk be egy-egy segédmunkással. Alaposan rá kell verniük, hogy a gépállomás és a tsz-ek 170 ekéjét ellássák elegendő éles vassal. Mindegyik kovácsunk, de különösen Vasas László napi 8 óra alatt 110 —120 vasat is megélez rugós kalapáccsal. Szükséges is, hiszen egyik-másik területen naponta kétszer is cserélni kell az ekevasat r()ihí(fjáfró Jjé kés inet/i/ei tsz-parusztok "y.’ alarmkor — a felszabadulás előtt — a falusi szegényember csak akkor jutott túl faluja határán, ha vásárba ment vagy ami gyakoribb volt, ha a kenyér- utáni hajsza űzte. Ilyen esetben nemcsak a Tiszán meg a Dunán, hanem még áz óceánon is átkerült, méghozzá nem is kevese. Akadt másik nagy utaztatója is, a háború. így járta be Isonzót, Galíciát, a legutóbbi viharos „társas- utazáskor” pedig a Don kanyarig jutott el. Ezek mind megannyi Ennyit mondott el a nyári beta- kényszerviláglátásban részesítették karítási munkák névtelen hősei- 1 mármint azt, akinek nem maradt ről Mizik Mihály elvtárs. Hasonlóan dicsérné a szerelőket, ha felkeresnék a medgyesegyházd, a nagyszénás!, a békéscsabai és a Két- egyházi Gépállomás főmérnöke is, ! ott a foga. A maga jószántából, a ; saját zsebére sem a parasztember, I sem háznépe nem utazgatott. Az ' az egyszerű alföldi vagy tiszántúli ! család, amelyik életében egyszer hiszen a szerelők érdeme is, hogy j elkerült Szent Istvánkor Pestre a ezek a gépállomások túlteljesítették az aratási tervet, s a gépek üzemképes állapotban csépelnek, szántják a tartót, készítik az őszi vetőmagágyakaft. Kukk Imre körmenetre meg a tűzijátékra, lakóhelyén tiszteletteljes megbecsülésnek örvendett, amíg csak élt. Az akkori utazási irodák kliensei a különböző rendű és rangú Akár egy gé Annyi erőgéppel rendelkezik a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz, akár egy kisebb gépállomás. A szövetkezetben nagy gondot fordítanak a gépek karbantartására, arra is, hogy üzemképesen, s tüzet okozás nélkül végezhessék a rájuk váró sok nyári feladatot. (Faragó Zsuzsa felvétele) jómódúak közül kerültek ki. Rajtuk kívül bel- vagy külföldi túrákra azok a rendszerint értelmiségi származású szegénylegények vállalkoztak, akikben, tanulmányaik alapján, erős vágy támadt az olvasott tájakat meg is láthatni. Ök a „darizók” családjába tartoztak, azokéba, akik úgy kéregették, „darizták” össze a legszükségesebbekre való utipénzt. 4 felszabadulás után a haza határain túl nemigen volt lehetőség az utazgatásra. „Ismerd meg hazádat!” — hangzott hát a bíztatás. Erre is azonban a városi ember, a munkás és az értelmiségi vállalkozott elsősorban. Kezdetben segítőszándékú vasárnapi falujárás formájában, majd később mind sokoldalúbban és szervezettebben a haza tájszépségének, műemlékeinek, s új arcának a megismerési vágyával. De ez már az IBUSZ korszaka, amiről az alábbiakban lesz szó. Napjainkban egyre tágulnak az ország-világjárás határai. Ma már nem lelni falut, melynek lakói közül ne járt volna valaki Pesten vagy akár külföldön is. Az ilyesmi sehol sem újság. Békés megyében 1956 eleje óta tapasztalható nagyobb utazási láz, mely különösen 4961—1962-ben fokozódott. Ez természetesen szoros kapcsolatban van az életszínvonal emelkedésével. Sokan azt tartják: megvették a bútort, a háztartást gépesítették, van tévé, nos lássunk most már világot is. Akadnak, akik életkörülményeik ilyetén való konszolidációját sem várják be, hanem utaznak. Hová? A Mátrába, a Mecsekbe, a Balatonra, a Szegedi Szabadtéri Játékokra, aztán a szomszédos országokba egy kicsit.- Hja, az igény növekedése itt is törvényszerű. M őst pedig egy kis meglepetést az olvasónak! A hazai tájak látogatásában idén eddig a mezökovácsházi járás, abban is a termelőszövetkezetek népe vezet országosan is! Nagy szerepe van ebben a járási pártbizottság & a Hazafias Népfront buzgó felvilágosító, szervező munkájának, erős erkölcsi támogatásának. Az eredmény itt sem született egyik napról a másikra. Kezdetben a jelenlegi százaknak és ezreknek csupán 10—20 százaléka volt kiváncsi arra, hogy mi van Kaszaperen túl. Ma már az 5—6 napos turistautak valóságos zarándokutakká váltak; a haza kedvteli megismerésének vidám zarándoklataivá. Legkedvesebb turistahely a Balaton és környéke. A régi 20 százalék azért kívánkozik vissza, mert már járt ott, a 70 százaléka pedig, mert annyi szépet és jót hallott róla. De már készülnek a következő útiprögramok: a Bükk, a Mátra, a Mecsek és Dunaújváros! ... L m valóban evés közben jön " meg az étvágy. Mezőkovács- háza, s az egész megye parasztságának mind nagyobb része arra vágyik, hogy a haza határain túl is körülnézhessen, világot láthasson. Ehhez kedvet egyrészt eddigi országjárásuk, másrészt a külföldet járt ismerőseik, barátaik elbeszélése támaszt. Megyénkből legtöbben Csehszlovákiába, Romániába és a Német Demokratikus Köztársaságba utaznak. Az utóbbi esetében az is szerepet játszik, hogy a nagyobb távolság ellenére olcsók az NDK-ba szóló társasutazások. De nemcsak a baráti országokba, hanem Ausztriába, Olaszországba, Franciaországba is sok Békés megyei látogat. Távolabbi lehetőségként Egyiptom is szerepek A Szovjetunió-beli utazások külön említést érdemelnek. Kiváltképpen Moszkva, Leningrad és Szocsi a látogatott. Idén több szakmai csoport is utazik a Szovjetunióba. Elsőnek termelőszövetkezeti vezetők, agronómusok, brigádvezetők, jól dolgozó termelőszövetkezeti tagok. A következő csoportban békéscsabai dolgozók, majd szeghalmiak és gyomaiak, végül pedig állami gazdaságiak kerülnek sorra. Jgy változik a világ ebben is nálunk. A falu népe már nem a nyomortól űzve hagyja el bizonyos időre szülőhelyét, hanem önként, a saját gyönyörűségére — és ez valami csodálatosan új, nagyszerű dolog! Huszár Rezső
