Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1963-07-05 / 156. szám
■1963. július 5. 2 Péntek Az SZKP Központi Bizottságának nyilatkozata Moszkva (TASZSZ) A Pravda csütörtöki száma első oldalon az SZKP Központi Bizottságának nyilatkozatát közli az SZKP és a Kínai Kommunista Párt képviselői között küszöbönálló tárgyalásokkal kapcsolatban. A nyilatkozat teljes szövege így hangzik: — A megállapodás alapján 1963. július 5-én Moszkvában tárgyalások kezdődnek a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Kínai Kommunista Párt képviselői között Az SZKP Központi Bizottsága jóváhagyta a tárgyalásokon részt vevő szovjet pártküldöttség összetételét. Eszerint az SZKP-t M. A. Szuszlov, V. V. Grisin, J. V. Andropov, L. F. Iljicsov, B. N. Ponomarjov, P. A. Szatyúkov, Sz. V. Cservonyenko képviseli a megbeszéléseken. Az SZKP Központi Bizottságának júliusi plénumán hozott határozat értelmében pártunk küldöttsége a tárgyalásokon töretlenül a XX., XXI. és XXII. kongresszuson elfogadott irányvonalat fogja követni, védelmezni fogja a kommunista világmozgalom általános vaníliát, amelyet a marxista—leninista pártok moszkvai tanácskozásairól kiadott nyilatkozatok domborították ki. A, küldöttség arra fog törekedni, hogy létrehozza a jobb, kölcsönös megértést pártjaink között a világ mai fejlődésével összefüggő rendkívül fontos kérdéseket illetően és létrejöjjön a kedvező légkör a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletének előkészítéséhez és megtartásához. A megmutatkozott nehézségek és nézeteltérések leküzdése végett az SZKP Központi Bizottsága javasolta, hogy szüntessék be a nyílt vitát a kommunista mozgalomban és a maga részéről valóban ennek megfelelően jár el. Ámde, a létrejött megállapodás ellenére, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága tovább élezi a vitát és június 14-én kelt levelében újból rágalmazó és alaptalan támadásokat intézett a Szovjetunió Kommunista Pártja és más testvérpártofo ellen. Abban a törekvésében, hogy kedvező légkör alakuljon ki a két párt képviselőinek találkozásához, az SZKP Központi Bizottsága nem tartotta célszerűnek, hogy a jelenlegi időpontban a szovjet sajtóban közzétegye a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának június 14-i levelét. Egy ilyen levél közlése nyílt választ tett volna szükségessé részünkről, ami a vita további kiéleződését vonta volna maga után. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága július 1-én újabb nyilatkozatot tett, amely hamis megvilágításba helyezte azokat az okokat, amelyek arra indították az SZKP Központi Bizottságát, hogy a jelen időpontban ne hozza nyilvánosságra a szovjet sajtóban a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságánák szóban forgó levelét. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilatkozatából kitűnt, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői nem kívánják a vita megszüntetését és a fennforgó nézeteltérések kiküszöbölését. Sőt, különböző kínai funkcionáriusok, köztük a Moszkvában működő kínai nagykövetség munkatársad, durván megsértve a Szovjetunióban fennálló rendet, terjeszteni igyekeznek a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának június 14-i levelét. Ezzel a kínai szervek beavatkoznak pártunk belső ügyeibe és a nézeteltéréseket a pártközi kapcsolatok területéről átviszik az államközi kapcsolatok területére. Ilyenformán, ahelyett, hogy keresnék a pártjaink közeledéséhez vezető utat, a kínai vezetőség a viszony kiéleződése felé tereli a dolgot. Bűnbakot keresve a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága szóban forgó nyilatkozatában olyan cselekményeket próbál az SZKP rovására írni, amelyeknek célja állítólag „a szovjet—kínai kapcsolatok további megrontása; szakadás létrehozása a nemzetközi kommunista mozgalomban”. Az SZKP Központi Bizottsága határozottam visszautasítja ezt a rágalmat. Minthogy a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága nem tartja érdekének a vita beszüntetését, továbbra is széltében-hosszában terjeszti levelét és nyilatkozatokkal lép fel pártunk ellen. Az SZKP Központi Bizottsága elhatározta, hogy a vitás kérdések helyes megvilágítása és a marxizmus—leninizmus védelme céljából megfelelő időNAPTAR 19Ő3. július 5. Lodovico Ariosto — 430 évvel ezelőtt, 1533. július 5-én haM meg Lodovico Ariosto olasz költő, a reneszánsz egyik kiemelkedő művésze. Főműve az Őrjöngő Roland című eposz, -melyben a főcsélékményt jelentő szerelmi történet mellett a kor lovagi életét színesen ábrázolja. Munkáján már némi irónia érződik a korát túlhaladott lovassággal szemben_ Az Orlando furioso című műve — melyből -részleteket Radó Antal fordított (1893) — hatással volt Zrínyi: Szigeti veszedelem című eposzom. — 130 évvel ezelőtt, 1833-ban e napon született Szemlér Mihály festő. Híres történelmi képe: Gara nádor megmenti Mánia királynőt, —• 55 évvel ezelőtt, 1908-ban halt meg Than Károly kémiikius, a modem vegytan egyik megteremtője, ö szervezte meg az ország eQső kémiai intézetét (1870). Híres művei: Kísérleti kémia elemei, Magyar gyógyszerkönyv. A margitszigeti ásványvízben ő mutatta ki a carbonylsulfidot és állította elő mesterségesem ezt a niitka gázt • • • — 115 évvel ezelőtt, 1848-ban e napon nyílt meg Budán az első népképviseleti országgyűlés A félig kész Lánchídnál a „Mészáros” hadihajó díszlövései adták tudtára a lakosságnak alkotmány jogunk megváltozásának fontos eseményét ben a sajtóban válaszolni fog a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának levelére. Az SZfíP mindig síkraszálit és továbbra is' síkra fog szállni a szocialista országoknak, a kommunista világmozgalomnak a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség elvein alapuló egységéért, a közös ügyünkért, a békéért, a népek biztonságáért vívott harc érdekében, a nemzeti függetlenségért, a kommunizmusért. Két út Róma VI. Pál pápa szerdán magánkihallgatáson fogadta a Rómában tartózkodó Hamvas Endre Csanádi püspököt és Brezamóczy Pál egri apostoli kormányzót. Párizs A francia minisztertanács szerdán elvben jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely korlátozza | az állami alkalmazottak sztrájkjogát. A tervezet értelmében a szakszervezeteknek a sztrájk megkezdése előtt öt nappal értesíteniük kell a hatóságokat^ hogy azok meghozhassák a szükséges ellenintézkedéseket. Az új törvénytervezetet rövidesen a parlament elé terjesztik. Rio de Janeiro Hivatalos adatok szerint Brazíliában a létfenntartási költségek ez év első felében 30,8 százalékkal t emelkedtek. Az élelmiszerek ára 24,5 százalékkal, a ruházati cikkek és a cipő ára 42,2 százalékkal, a gyógyszerek ára pedig 34,1 százalékkal drágult. Caracas A venezuelai főváros közelében lévő Junquito börtönben lázadás tört ki, amelyben mintegy háromszáz fiatal is részt vett. A lázadók között sok politikai elítélt is volt. A börtönőrök könnygázbombák, kai fojtották él a lázadást. Tizenhat fiatal rab megsebesült. Két nevezetes út mérlegét készítik magukban most szerte a világon a nemzetközi kérdésekkel behatóan foglalkozó emberek, de azok is, akiket a politikából „csak” az érdekel: elkerüli-e a világ a nukleáris háborút...? Kennedy amerikai elnök nyugat-európai körútját és Hruscsov elvtársnak a Szovjetunió kormányelnökének NDK-beli látogatását, aki Walter Ulbricht elvtársnak a 70. születésnapjára érkezett Berlinbe. A két utat két világ jellemző kísérő jelenségei jelzik. Kennedy nyugat-németországi tartózkodása alatt a bonni revanspoliti- kusok, a fasiszta, területkövetelő, háborús hisztériát szító gyűlések egész sorozatát rendezték, míg Hruscsov látogatása egy hatalmas békenagygyűlésbe torkollott, amelyen a Német Demokratikus Köztársaság jelenlévő dolgozói kart-karba öltve impozáns megnyilvánulását szemléltették a televízió képiernyőjén is a szocialista országok egységének és töretlen békeakaratának. A két út, ahogyan Ulbricht elvtárs megjegyezte a nágygyű- lésen, merőben különbözött egymástól. Kennedy egyáltalán nem hozott magával poggyászában reális javaslatokat Európába. Ellenkezőleg — korábbi békeszólamaival ellentétben a NATO „multilaterális atomerejének megteremtésén” fáradozott, s útja során szította az ellentéteket a két világrendszer között, táplálta a nyugatnémet revansis- ták vágyálmait. Ám útján így is szembetalálkozott a német nép igazi érdekeivel. A tömegek — ellentétben a bonni politikusokkal — ilyen jelszavakkal fogadták őt: Üdvözöljük Kennedyt, de nem akarunk atombombát... Az egész Németország érdeke hangzott messzire a berlini nagygyűlésről. Sőt, nemcsak Németországé, hanem minden békeszerető ország dolgozóié, amikor Hruscsov megtette nagy jelentőségű javaslatait. Éles logikával mutatott rá arra, hogy a nyugati hatalmak a fegyverkezési verseny profitjának elesése miatti félésből ellenzik a béke- szerződés megkötését, de már a polgári közgazdászok is elismerik: ezek az országok túljutottak a második világháború utáni konjunktúra tetőpontján. Lassú visszaesés következik a nyugati világ gazdaságában, s ezért nekik is fontos, hogy a fegyverkezési hajsza helyett megbízható partnert leljenek a szocialista országokban, amelyekkel — a józan ész ezt diktálja 4— szükséges kiépíteniük és elmélyíteniük kereskedelmi, gazdasági, kapcsolataikat. Félre kell dobni a dullesi erő- poljtika maradványait is, hiszen kompetens nyugati személyiségek nyilatkoznak már úgy, hogy a Szovjetuniót nem lehet legyőzni fegyveresen. Hruscsov elvtárs tolmácsolta a szocialista rendszer országainak javaslatát: hidalják át végre a végletekig húzódó vitákat, az atomrobban tási kísérletek nemzetközi ellenőrzésében úgy, hogy írják alá a kísér, letek végleges betiltásáról szóló megállapodást. Ugyanakkor teremtsék meg a bizalmat azzal, hogy kössenek egymással megnemtámadási egyezményt a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai. Egyre többen látják nyugaton is a nemzetközi feszültség enyhítésének ezt az egyedül reális útját, amelyet ismételten aláhúzott a berlini nagygyűlés. Ma már nehezebb félrevezetni az embereket, mint tízegynéhány évvel ezelőtt, amikor holmi „védelmi” intézkedések hangoztatásával hozták össze a NATO-t a nyugati államférfiak. A íegmegfeféíőbb védelmi intézkedés a megnemtámadási széizőaés megkötése. Üjabb százezrek és milliók látnak majd tisztábban a NATO igazi céljait illetően, ha a Berlinben elhangzott javaslatot ismét megtorpedózzák á NATO- országok, figyelmen kívül hagyva a népiek igazi érdekeit. V. D. Az 1961. évi VI. törvény A mezőgazdasági rendeltetésű fölldek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény, valamint az annak végrehajtása tárgyában kiadott kormányrendelet meghatározza a termőföldek további csökkentésének megakadályozásával, valamint a talaj termőképességének fokozásával kapcsolatos feladatokat. A törvény alapján legkésőbb 1965. december 31-ig felül kell vizsgálni valamennyi község egész határára kiterjedően a földek használatát és a tényleges helyzetnek megfelelően rendezni kell a nyilvántartásokat. A törvény pontos végrehajtása alapvető jelentőségű az egész mezőgazdasági termelés szempontjából. Az egyes művelési ágak területének, a bekövetkezett vátozások- nak a pxwitos nyilvántartása nélkül az alapos mezőgazdasági tervezés elképzelhetetlen. Több mint egy év tett el a földvédelmi törvény megjelenése óta. Miután a törvény végrehajtása több éves feladat, a tanulságok megfelelő elemzése végett szükséges az első év tapasztalataival részletesebben is foglalkozni. A földvédelmi törvény végrehajtása, mint azt a népi ellenőrzés vizsgálata megállapította, valamennyi megyében megkezdő^ dönt. A bizottságok több száz község határában végezték el a helyszínellenőrzést, egyeztették a térképeket és a nyilvántartásokat, valamint részletes javaslatokat tettek az egyes területek rendeltetés szerinti használatára. Az 1962-re 539 községben előirányzott vizsgálatból november hó végéig 439 községben fejezték be több mint 1,8 millió hold földterületen. Ennék eredményeként — a bizottságok javaslata alapján — a megvizsgált községek szántó- területe 13 000 holddal növelhető (!!) E kedvezőnek látszó számadat azonban nem tévesztheti meg az illetékes igazgatási szerveket. Ugyanis a vizsgálat azt is megállapította, hogy a földvédelmi törvény fő célkitűzését — a szántó- területek további csökkentésének megakadályozását — még nem valósítják meg következetesen. Vonatkozik ez elsősorban a szőlő- és gyümölcstelepítésekre A földvédelmi törvény által megerősített — szőlő-, gyümölcs- és borgazdálkodásról szóló — 19S9. évi 23. számú törvényerejű rendelet világosan kimondja, hogy szőlőtelepítéseket „homoktalajon és hegyoldalakon kell kijelölni”, míg „a gyümölcstermesztésre futóhomok-talajú és erősebb lejtésű, továbbá egyéb olyan területeket kell kijelölni, amelyeken szántóföldi művelés gazdaságosan nem folytatható”. Ennek ellenére egyes tsz-ek és állami gazdaságok jó minőségű szántóterületeken is telepítenek szőlőt és gyümölcsöst Súlyosbítja e mulasztásokat, hogy a törvénysértő gazda* ságok vezetőivel szemben a tanácsok felelősségre vonóst nem alkalmaztak, sőt nemegyszer a mezőgazdasági osztályok hallgatólagos beleegyezésével hajtották végre a telepítéseket. Az élet igazolja a földvédelmi törvény időszerűségét, jelentőségét. A további eredményekhez azonban a helyi bizottságok mellett a járási és megyei tanácsok, állami és erdőgazdaságok, szövetkezetek s az egyéb vidéki vállalatok következetesebb, összehangoltabb, tudatosabb munkája szükséges. Erre figyelmeztet a törvénytelen szőlő- és gyümölcstelepítéseken túl az erdőtelepítéseknél és fásításoknál jelentkező számtalan szabálytalanság is. Az erdő, a fa fontos nemzeti kincs. Köztudott, hogy hazánk szántóföldi művelésre nem alkalmas területei erdősítésre csaknem kivétel nélkül alkalmasak. Eaúöl szemben számos vidéken az történt, hogy jelentős szántóföldi művelésre, illetve szőlő- és gyümölcstelepítésre alkalmas területeket is erdősítettek, Nagy mennyiségű szántót
