Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-28 / 176. szám

1963. Július 28. 7 Vasárnap Moszkva (TASZSZ) Moszkvában 1963. július 24—26. ig tanácskozásra ültek össze a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa országaiban működő kom­munista és munkáspártok közpon­ti bizottságainak első titkárai és ezeknek az országoknak a kor­mányfői; A tanácskozás munkájában részt vették a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mon­gol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköz- társaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság kommunista és munkáspárt­jai központi bizottságainak első titkárai, a nevezett országok kor­mányfői. A tanácskozás résztvevői meg­vizsgálták a KGST Végrehajtó Bi­zottságának beszámolóját az 1962. júniusi tanácskozáson hozott hatá­rozatok megvalósításával kapcso­latban végzett munkáról és meg­vitatták a tagországok gazdasági együttműködése továbbfejlesztésé­nek feladatait. Az élet maradéktalanul igazolja a júniusi tanácskozáson levont kö­vetkeztetés helyességét arról, hogy a szocialista építés objektív tör­vényszerűségei, a szocialista or­szágok termelő erőinek gyors fejlődése, valamint ezen országok létérdekeinek közös volta indo­kolttá teszi az egyes nemzeti gaz­daságok közelebbhozását. A KGST országok együttműkö­désének tapasztalata arról tanús­kodik, hogy a júniusi tanácskozá­son. helyesen jártak el, amikor jó_ váhagyták a nemzetközi szocialis­ta munkamegosztás alapelveit. A tanácskozáson egyöntetűen leszögezték, hogy a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának kereté­ben kifejtett munka eredménye­ként az 1962. júniusában felvázolt hosszúlejáratú program alapján megtörtént az első lépés a KGST országok gazdasági és tudományos műszaki együttműködésének kibő­vítésére és szilárdítására A szo­cialista országok gazdasági együtt­működése, amely az egyenjogúság, a szuverenitás szigorú betartása, az elvtársias kölcsönös segítség és kölcsönös előny elvei alapján fej­lődik, segített a szocialista világ­rendszernek újabb eredményeket elérni a gazdasági hatalmának megszilárdításában, a tudomány és technika fejlesztésében, a dol­gozók életszínvonalának emelésé­ben, a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben. A szocialista országok szilárdan tartják az elsőbbséget a gazdaság fejlődésének ütemében. A KGST KÖZLEM a KGST-országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai első titkárainak és kormányfőinek tanácskozásáréi országok ipari termelése 1962-ben az előző évihez viszonyítva, kb ki. lene százalékkal növekedett, míg a nyugat-európai tőkés országoké csak négy százalékkal. Különösen jelentősen fejlődött az ipari ter­melés számos döntő válfaja Így például a KGST országok villany­áram termelése egy év alatt 11 százalékkal, kőolajtermelése 11,5 százalékkal, cementtermelése 10,2 százalékkal, műanyagtermelése 20,7 százalékkal, a műtrágyagyár, tás 15,3 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság most az eddiginél több gépet, műtrágyát, vegyszert és egyéb anyagi műszaki eszközt kap. Növekedett a fogyasztási cik­kek, különösen a kultúr- és ház­tartási cikkek gyártása, az ipari termelés növekedésének nagy ré­szét a munkatermelékenység nö­vekedése alapján érték el. Míg a szocialista világrendszer feltárva hatalmas lehetőségeit és óriási előnyeit, továbbra is bizto­san és tervszerűen fejlődik, addig a tőkés rendszer fejlődését a bi­zonytalanság, a kapitalizmus sajá­tos ellentmandásadnak éleződése jellemzi. Az értekezlet megállapította, hogy a múlt esztendőben bővült és erősödött a KGST-országok két- és sokoldalú együttműködése, sikeresen megvalósultak a koráb­ban megkötött különféle egyezmé­nyek. Például az együttműködés a Szovjetunió és az NDK között — a vegyipar fejlesztésében, az NDK és Lengyelország között — a bar­naszéntermelés fejlesztésében, Ro. mánia, az NDK, a CSSZK és Len­gyelország között — a cellulózé — kombinát közös építésében. Ez az együttműködés az 1962. júniusi értekezlet után tovább fejlődött. A Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió egyezményt kötött, hogy együttműködik a timföld és az alumínium termelésében; a Len­gyel Népköztársaság és a Szovjet­unió megállapodott a kálitrágyák termelésében való együttműkö­désről ; megegyezés született a Bol­gár Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a dunai vízerőmű tervezésében való együttműködésről, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Ma­gyar Népköztársaság között a du­nai vízerőmű építéséről; a Szov­NAPTAR 1963. július 28. Gaspofd Monge — 145 évvel ezelőtt, 181$. jú­lius 28-án halt meg Gaspard Monge (ejtsd: Monzs) francia matematikus. Munkássága alap­vető jelentőségű a differenciál­egyenletek elmélete terén. Fő érdeme, hogy az Ábrázoló geometria (1795) című művével a geometria ez ágát önálló tu­dományággá fejlesztette ki. — 125 évvel ezelőtt, 1838-ban e napon született Jan Matejko lengyel festő, a lengyelek kiemelkedő történelmi festője (Várnai csata, Varsái Országgyűlés). * — 60 évvel ezelőtt, 1903-ban e napon született Hegyery Sári írónő, az Üjság munkatársa (Gál, A Becsüs és Könnyűnék találtatott). Verskötete Csak a fényre vigyázz címmel jelent meg. 1939-ben Franciaországba emigrált, ott több francia nyel­vű könyve jelent meg; — 1914. július 28-án üzent hadat az Osztrák—Magyar Mo­narchia Szerbiának. Ezit a napot tekintjük az első világháború kezdetének. jetunió és KGST-országok többsé­ge között — a kingiszeppi foszfo- ritbánya építésében való együtt­működésről. Határozatokat fogadtak el a KGST-hez tartozó országok szoro­sabb együttműködésének megszer­vezéséről a lengő csapágyak gyár­tása és elosztása, a közös teherva­gonpark megteremtése, a valuta-, a pénz- és bankügyék területén. Megszervezték a Nemzetközi Szab­ványügyi Intézetet, megkezdte munkáját az egyesült energetikai rendszerek központi diszpécseri igazgatósága. Határidő előtt üzembe helyezték a Barátság Olajvezeték csehszlo­vákiai és magyarországi szaka­szait. A korábban egyesített ma­gyar, NDK, lengyel és csehszlo­vák energetikai rendszerekbe be­kapcsolták a nyugat-ukrajnai energetikai rendszert, s megkezd­ték a villamosenergia szállítását a Szovjetunióból Magyarországra. A KGST-szervek elkezdték az európai népi demokratikus orszá­gok előzetes tüzelő-energetikai mérlegének számításait az 1980-ig terjedő időszakra; ezek a számítá­sok lehetővé tették a problémák­nak felderítését, amelyek megol­dása további közös erőfeszítéseket igényel. 1962-ben a KGST országok köl­csönös kereskedelme 1911-hez ké­pest 14 százalékkal, s emellett a külkereskedelem általában tíz szá­zalékkal növekedett Ugyanakkor a kölcsönös gép. és gépi berende­zés-szállítások 21 százalékkal emelkedtek, ami arról tanúskodik, hogy elmélyült a nemzetközi szo­cialista munkamegosztás a gép­gyártás területén. A KGST tagországok a nemzet­közi kereskedelmet a különböző társadalmi-gazdasági rendszerű államok közötti együttműködés egyik fontos bővítési feltételének tekintik, s ezért sikeresen tovább fejlesztették gazdasági kapcsola­taikat más államokkal. A KGST-tagországók külkeres­kedelmének mérete a kapitalista államokkal 1962-ben 9 százalékkal növekedett az előző évhez viszo­nyítva: ezen belül a gazdaságilag kevésbé fejlett országokkal ez a növekedés 19 százalék volt. A KGST-tagországok gazdasági kapcsolatainak bővülése a függet­len ázsiai, afrikai és latin-ameri­kai országokkal megfelel az itt élő népek törekvésének, hogy fej­lesszék nemzetgazdaságukat és erősítsék állami függetlenségüket. Elősegíti a szocialista országok tekintélyének növekedését a gyar­mati igától megszabadult népek között. Az Amerikai Egyesült Államok és NATO-beli szövetségesei által alkalmazott megkülönböztetés a kereskedelem területén fékezi a gazdasági kapcsolatok fejlődését az iparilag fejlett kapitalista álla­mokkal. A KGST-tagországok nagy je­lentőséget tulajdonítanak a nem­zetközi kereskedelmi és gazdasá­gi kapcsolatok fejlődésének, sík- raszállnak azért, hogy az ENSZ hívjon össze nemzetközi értekez­letet a kereskedelem és a fejlesz­tés kérdéseinek megtárgyalására. Az értekezlet egyik alapvető fel­adatául kell kitűzni nemzetközi kereskedelmi szervezet megalakí tását, amelyben a teljes egyenjo­gúság alapján képviseletet kap­nának a világ összes területei és országai. Az értekezlet résztvevői kedve­zően értékelték a KGST-szervei­ben az 1962. júniusi határozat ér­telmében végrehajtott átszerve­zést. A KGST Végrehajtó Bizott­ságának megalakítása és rendsze­res munkája elősegítette a KGST — mint a KGST-tagországok kö­zös tevékenységét irányitó kollek­tív szerv — szerepének növekedé­sét a tervek egybehangolása, a termelés szakosítása és az együtt­működés tekintetében. Az értekezlet résztvevői meg­vizsgálták, hogyan állnak a ter­melés nemzetközi szakosításának és egybehangolásának munkálatai különösképpen a gépgyártás, a vegyipar és a vaskohászat terü­letén. A KGST-tagországok kétoldalú tanácskozásokat folytattak azért, hogy egyeztessék legfontosabb népgazdasági ágazatokra vonat­kozó elgondolásaikat és hosszútá­vú gazdasági kapcsolataikat, s ez jobb feltételeket teremt a KGST keretei között a tervek sokoldalú koordinálására. Abból kiindulva, hogy a táv­lati gazdasági tervek összehango­lása a KGST tevékenységének alapvető módszere, az értekezlet megállapította, hogy a KGST- tagországok közti gazdasági együttműködés fejlesztésének a legközelebbi időszakra vonatkozó­lag az a legfontosabb fel­adata, hogy előkészítsék és gyakorlatilag végrehajtsák az 1966—1970. évi tervek koordi­nálását, s ennek alapján bővítsék a termelés szakosítását és koope­rációját. A fő figyelmet a terme­lés nemzetközi specializálásának és kooperációjának kulcskérdése­ire és irányzataira, a tagországok növekvő fűtőanyag-, villamosener­gia- nyersanyagszükségleteinek teljes kielégítésére, a vegyipar, a gépgyártás, az elektronika és a többi progresszív népgazdasági ágazat fejlesztésére fordítják. Az értekezlet megállapítása sze­rint e munka végrehajtásakor ab­ból kell kiindulni, hogy a lehető legnagyobb mértékben növeked­jék a termelés hatékonysága és a társadalmi munkatermelékenység s a korszerű tudomány és techni­ka vívmányainak kihasználása és a termelés lehető legjobb meg­szervezése alapján szüntelenül ja­vuljon a gyártmányok minősége és technikai színvonala. Az értekezlet résztvevői jóvá­hagyták a következő ötéves idő­szakra (1966—1970) vonatkozó tervek összehangolásának határ­időit. A lakosság szüntelenül növekvő élelmiszer- és az ipar nyersanyag- szükségleteinek kielégítéséhez szükséges mezőgazdasági terme­lés növelése céljából az értekez­let szükségesnek vélte, hogy va­lamennyi KGST-tagországnak a mezőgazdaság fellendítését célzó további erőfeszítésein kívül a me­zőgazdasági termelés anyagi-tech­nikai eszközökkel való ellátá­sának biztosítása érdekében ki kell bővíteni a többoldalú együtt­működést és fokozni kell a leg­jobb termelési tapasztalatok ki­cserélését. Az értekezlet jóváhagyta a KGST tanácsában kidolgozott ja­vaslatokat a tagországok közti ke­reskedelemben a többoldalú el­számolásra való áttérésről, vala­mint azt az inditványt, hogy en­nek megvalósítására hozzák létre a gazdasági együttműködés nem­zetközi bankját. Az értekezlet megvizsgálta a KGST-tagországok gazdasági együttműködésének to­vábbfejlesztésével kapcsolatos szá­mos más kérdését. Az értekezlet résztvevői inter­nacionalista kötelességüknek te­kintik, hogy a proletárintemacio- nalizmus elvei alapján valameny- r.yi ország belső erőforrásait és le­hetőségeit a lehető legteljesebb mértékben kihasználva minden eszközzel elősegítsék a szocialista országok gazdasági kapcsolatai­nak továbbfejlesztését, egységük és összefogásuk további erősítését. A nemzetközi szocialista mun­kamegosztás további elmélyítése, a termelés specializálásának és kooperációjának bővítése, az áru­forgalom, a tudományos-műszaki együttműködés fokozása létfon­tosságú minden szocialista ország és az egész szocialista közösség szempontjából. A szívélyesség, a testvéri ba­rátság és kölcsönös megértés lég­körében lefolyt értekezleten kife­jezésre jutott valamennyi részt­vevő nézeteinek teljes azonossága a megvitatott kérdésekben. (MTI) Kádár János elutazott Moszkvából Moszkva Szombaton délelőtt hazautazott Moszkvából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, aki részt vett a KGST-országok kommunista- és munkáspártjai el- 96 titkárainak és kormányfőinek moszkvai értekezletén. Kádár Já­nossal együtt utazott Budapestre Erdélyi Károly külügyminiszter- helyettes is. A szovjet főváros Kijevi-pálya­udvarán Kádár János búcsúztatá­sára megjelent Leonyid Brezs- nyev, a SZKP Központi Bizottsá­gának elnökségi tagja és titkára, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke. • Ugyancsak szombaton utazott haza Budapestre repülőgépen Apró Antal, a Minisztertanács el­nökhelyettese, aki szintén részt vett a KGST-értekezlet munkájá­ban. (MTI) Szkoplje romokban hever Belgrad | orvoscsoportok állnak készenlét­Ezekben a napokban Jugoszlá­viában minden bel- és külpolitikai eseményt háttérbe szorít Szkoplje tragédiája. A legfrisebb jelentések arról szá. mólnak be, hogy az óriási nehéz­ségek ellenére a város élete min­den órával szervezettebb jelleget kap, a mentési és romeltakarító munkálatok egyre nagyobb ütem­ben folynak. A sebesültek ápolására és a jár­ványveszély elhárítására eddig 28 egészségügyi csoport érkezett özkoplje-ba. Belgáidban további ben, hogy szükség eset ri azonnal induljanak a Macedón fővárosba. Nagy gondot jelent a rombado i város lakóinak élelmezése: Szkopl­je város mentési bizottsága kérte a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanácsot, hogy biztosítsa körül­belül százezer személy élelmiszer ellátását. Az eddigi adatok szerint 25 000 kg kenyeret, 6000 liter te­jet, 150 tonna konzervet, 8 vagon citromot, cukrot és más élelmi­szert, továbbá hatalmas mennyi­ségű ásványvizet irányítottak a városba. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents