Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-28 / 176. szám

1M3, Jfitius 28. 6 Vásárnál) CS AL AD-OTTH O M Két tudnivaló az ízléses öltözködésről Öltózködésünkben gyakran el­vesen hordunk, illetve kombiná­lunk össze külön vásárolható ru­hadarabokat. A leggyakrabban előforduld hi­bák egyike a mintaféleségek „ke­verése”. Kockás, csíkos, pöttyös, virágos vagy más mintázást vi­selni egyszerre: csúnya. Sajnos, nagyon sokszor látni, mondjuk kockás szoknyát emprimé-blúz- zal. Pedig, ha végiggondoljuk, hogy a mintázás tulajdonképpen díszítés, már észre is vettük, mi­ért helytelen, szinte bántó két különböző jellegű — és anyagú — darabot együtt felvenni: két, egy­mástól teljesen idegen díszítőele­met halmoztunk egymásra. A szép mindig egyszerű. A legokosabb hát — ás főleg a legízlésesébb — mintás szoknyához egyszínű fel­sőrészt, mintás blúzhoz viszont egyszínű aljat viselni. Mégpedig olyan színűt, amilyen a mintában előfordul. (Példa: fekete alapon drapp-tégla-világoszöld kockás szoknyához drapp, tégla-színű vagy világoszöld blúzt és kardi­gánt viselhetünk. A kötött kabát­ka és a blúz színe nem kell azo­nos legyen, csak ne hozzunk még egy új színt az összeállításba). Egyedül a fehér, vagy vajszínű blúz az, ami mindig, mindhenhez illik. A csíkos és kockás mintákból általában az egyszerű, un. angol fazonú, sportos ruhák csinosak, míg a puhább, nőiesebb rajzú .anyagok (pötty, virág, absztrakt minták) alkalmasak a húzott, ha­rangszabású franciás formákhoz. Fóti Margit Cfaje±&qjií twieszhipoh — Egy iivég hajnö­vesztő szert kérek. — Igen. Kisüveggel vagy nagyüveggel kér? — Kisüveggel. Én ugyanis rövid hajat szeretnék. * A 35 fokos hőség­ben ketten beszélget­nek. — Képzeld, a Ko­vács 200 ezret sik­kasztott. — Szerencsés em­ber. Legalább hűvös­re kerül. • Az új autótulajdo­nos gépkocsijáról lel­kendezik barátjának, hogy ilyen szép, ilyen gyors, meg ilyen kényelmes. — Nincs róla fény­képed? — Minek, az eisö ioaratabol alkalmá­ból úgyis lefényképe­zik. * — Te, az a Balogh tegnap borzasztó dol­gokat beszélt rólad a presszóban. — Nem érdekel, ha nem vagyok ott, akár fel is pofozhat. * Lajos dilemája: ».Vi­gyek virágot a felesé­gemnek vagy ne? Ha nem viszek megsértő­dik, ha meg viszek, nem tudja mire vélni a dolgot. * Angyalos 120 kilós felesége panaszkodik férje orvosának. — Doktor úr ké­rem, amióta el tet­szett tiltani férjemet a kövértől, rám se néz. * Elgondolkoztatott engem ez az Angliá­ban meghonosodott ülősztrájk. Szerintem a mi autóbuszainkon és villamosainkon is bevezethetnék. Kiss Máté A lustaság* büntetése HU egyszer, valahol egy kis faluban két fiatal szabólegény. Egyik szorgal­mas volt, dolgozott napkelettől nap­nyugtáig, a másik azonban lusta volt, dologtalan naplopó, aki folyton csak azon igyekezett, hogyan bújhatna ki ü munka alól. Mindkét legénynek szegények voltak a szülei, még a dolgos legény is ter­het jelentett otthon, hát még a dolog­talan, akinek senki sem vette hasz­nát. El is határozták hát a szegény szülök, hogy vándorútra küldik gyer­mekeiket, hátha a szorgalmas boldo­gul a jó munkájával, a lusta pedig végre megtanul dolgozni. Elhagyta hát otthonát a két legény, g addig mentek, míg egy nagy városba nem értek. Már álig tartott a hazulról hozott ennivalóból, mikor végre ta­láltak egy jószívű szabómestert, aki felfogadta őket. A szorgalmas legény == mintha csak meg akarná hálálni mestere bizalmai' öltögetett szorgalmasan egész álló nap. Nem így tett a lusta legény. Csak- szundikált, beszélgetett a műhelyben. Az ügyes legény = mivel nagyon bántotta, hogy lusta pajtása becsapja jótevőjüket — kétszeresen dolgozott, hogy esténként a mester ne vegye észre a lemaradást. De bizony a mes­ternek éles szemei voltak. Jól látta ő, mit ér az egyik és mit a másik legény munkája. így hát a hazatérésük előtti napon két egyforma ládát tett eléjük. Az egyiket megtöltötte rézpénzzel, g, má^ 'sltigt' cäeiigö' ezüst forintokkal. ' Mind­két legény Sejtette, melyik háda lesz áz^öbé; á'ifal* Oldali volt a lustá&réZ-''‘ pénzzel, a jobb oldali a szorgalmasé Cs. Horváth Tibor— Zórád Ernőc Folytatásos képregény Előzmények: Az időszámításunk előtti 74. esztendőben egy ha­talmas termetű néger gladiátor szerez hírnevet magának Itáliában: Mnogo, a „capuai fenevad”. Társai egy éjszaka mtámadnak, hogy megöljék. A fekete óriás dühödben védekezik... ezüsttel. Igen ám, de éjszaka az öreg szabómester kicserélte az udvarban álló ládákat, s reggel, mikor a legé­nyek útrakeltek, mindegyik a mási­kat illető ládát vette a vállára. Nyögve, zsörtölődve cipelte a vállán a lusta legény a nehéz ládát. Leszállt az este, s a fáradt legények szállást kértek egy útmenti kis vendéglőben. A lusta legény az éjszaka kicserélte a fajét Jáj&át — azután.rr, mint aki jól végezte; dolgát — visszafeküdt a helyé­re és ő is elaludt. Nagy örömmel fogadták szüleik a fiúkat, s alig várták, hogy felnyissák a két nagy ládát. A lusta fiú hát előkereste a kulcsot, s biztatta szü­leit, hogy csodát fognak látni. Láttak is csodát, sok barna rézfillért, s raj­ta ott fehérlett egy levélkel y,Tudtam, hogy lustaságodat azzal mented, hogy el fogod cserélni a két ládát. Ezért adtam neked induláskor az ezüsttel töltöttet. Különben is az volt a nehezebb, hát igazságos 'volt, hogy te cipeljed társad helyett, aki eleget dolgozott a műhelyben helyet­ted." Nem fogadott köszönés Jön velem szembe a Nagy Demokrata. Régi ismerősöm, a papválasztástól a tanácselnök személyéig mindenbe beleszól és mindenkiről van véleménye. Kö­szönök neki, de mintha észre se venne. Biztosan elgondolkozott — vélem. Én is szoktam így jár. ni. Aztán eszembe jut, hogy teg­napelőtt is teljesen véletlenül éppen akkor fordította el a fe­jét, amikor a közelébe értem. Egy kicsit már akkor is csodál­koztam, mert máskor akkorákat köszönt, hogy majd leesett a fe. je. Ahogy tűnődöm a dolgon, hirtelen felvillant bennem a megértés szikrája egy epizód ké. pében, amely nemrégiben történt meg kettőnk között. Egyik estefelé a kis nyíltáru­sítású üzlethelyiség előtt elha­ladva, a Nagy Demokrata utá­nam szóit, hogy „legyek saves egy pillanatra.*. Gyanútlanul bementeim, ő pe. dig kirukkolt: — Kérem, nekem tudomásom, ra jutott, hogy rövidesen meg­ürül egy olyan állás, arm be­szerzési és egyéb problémákkal jár. Nekem viszont olyan össze­köttetéseim vannak, hogy nem jelentene problémát... Valamit mondani akartam de gyorsan továbbfolytatta: — Azt is tudom, hogy van je­löltjük, de nem volna igazságos, ha az ő javára döntenének... Hangja tele volt hízelgéssel, amikor a „nyomatokat” kimond, tar. — Magának csak egy szavába kerül... Nem akartam vitatkozni vele és elköszöntem, de előbb meg­mondtam őszintén hogy a ma­gam részéiül egyátalán nem biz. tatom az állás elnyerését il­letően. Azóta eltelt egy pár hét, az ál. lást egy olyan személy kapta meg, akinek a rendszeres moz­gás, amellyel a beszerzés jár, az egészségét adja vissza. A Nagy Demokrata viszont azóta nem fogadja a köszönésemet. Ez. úton adom tudtára, hogy nem is hiszi, milyen jót tesz velem.. OKI DE MINTHA GÁTJA SZAKADT VOLNA AZ EMBER/ INDULATOKNAK. A GLAD/ÁTO- i ROK, AHELYETT. HOGY SZÉTFUTNÁNAK, PUSZTA.KÉZZEL RÁVETIK MAGUKAT . A GYŰLÖLT LÉGIONÁRIUSOKRA. Spartacus távolból FIGYELI A KÜZDELMET. AZTÁN EGY MERÉSZ GONDOLAT CIKÁZIK . ÁT AZ AGYÁN... . 1 ~ Hátrálnák AZ EMBEREID. CENTURIOf ■Fussatok a konyhára, SZEREZZETEK NYARSAKA' KÉST.: VILLÁT FEGYVERNEK. AMENNYIT TUDTOK. V Nyugalom. Batiatus. A KAPUBAN MAJD MEGVETIK „ a lábukat! Spartacus lÉnyé­í/JjaőL szinte MÁGIKUS f ERffARAD. egyszer/- f BEN ÚRRÁ LESZ A ZŰR­ZAVARON. LATJA A CÉLT, AKARATA ÉRTELMET AD AZ OKTALAN ÖLDÖKLÉSNEK. JÓ'verekedésbe EGYRE TÖBBEN AVATKOZNAK. BELE. VÉGÜL... IIPEDIG KERÜLJETEK A KATÓNAK HÁTÁBAf

Next

/
Thumbnails
Contents