Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1963-07-26 / 174. szám
1963. július 26. 5 Péntek Százötvenszer forintot kaptak az Állami Biztosítóiéi a mezőhegyes'! autáhusz-szerencsétSenség áldozatainak hozzátartozói Mint már hírt adtunk róla, má- ! jus 29-én tragikus szerencsétlen-1 ség történt a mezőhegyesi autóbusszal. A szabályosan közlekedő buszba belerohant egy pótkocsis tehergépkocsi, s az összeütközés következtében a helyszínen, s a kórházba szállítás után négyen meghaltak, tizenegyen súlyosan, tizenhármán pedig könnyebben megsérültek az utasok közül. A súlyos katasztrófát követően eddig több mint 150 ezer forintolt fizetett ki az Állami Biztosító az áldozatok hozzátartozóinak. Július j 15-én kapták meg a Mezőhegyesi I Állami Gazdaságban a meghaltak hozzátartozói a kártérítést. Búza András özvegyének, valamint Hegedűs András özvegyének 44 ezer forintot, Szalai István édesapjának pedig 29 ezer forintot fizetett a biztosító. Somodi László, akinek lábát a szerencsétlenség után amputálták 10 500 forintot kapott. A tragédia negyedik áldozatának, Kovács Józsefnek azonban nem volt biztosítása és így az Állami Biztosító nem fizethetett kártérítést a hozzátartozóknak. WKVKWRMnMNHRfWmnNnNN TlfMtflHAVb Fel a fejjel Latabár Kálmán nagy sikert aratott filmjét, a „Fel a fejjel”-t tűzte műsorára július 26-tól július 28-ig a gyulai Erkel hnozi. gokkal a légkört, méghozzá jelentős területen. Nos, és az a néhány tudós, tábornok és tiszt, akik elpusztultak? Ugyan, hisz az végeredményben semmiség ahhoz a politikai kudarchoz képest, amely most az egész nyugati tömböt éri. Képzeljük csak el, micsoda ütőkártyát kapnak a kezükbe a magfegyver eltiltásának hívei! Törődhetnek ilyen botrány közepette holmi tábornokokkal, akikből békés viszonyok között amúgy is szemmel láthatóan túltermelés van! Queltch, aki úgy látszik, még az ilyen drámai helyzetben is el tudott aludni, ismét a professzorhoz fordult és alig hallhatóan így szólt: — Nem tudom, mit adnék most, ha csak fél szemmel láthatnék egy darabka kék eget. De hisz ez nevetséges dolog, ugye? Nem ez a vágy, hanem az, hogy nincs már mit adni érte... Aztán felsóhajtott és hozzátette, de már más, rideg hangon: — De az atomdühöngők számára ez nagyszerű tudomány. Persze, maguk tudósok számára is... Hiszen maguk szédítették él őket a szuperbombákkal. Lám, ezért is kísérleteznek olyan lázas sietséggel... Medows hallgatott és Queltch. nék úgy tűnt, hogy az öreg megsértődött. Pedig hát ő nem akar. ta megbántani. Tetszett neki a professzor, rendest, becsületes embernek látszott. — Én nem személy szerint ön_ re céloztam — szólalt meg ismét Queltch s hangja észrevehetően meglágyult. — Általában a tudó. sainkról beszéltem... Ne tudták volna, hogy a „Big Joe” nem is olyan „tiszta” bomba? — Nekem nem volt tudomásom róla, Sam, higgye el... Medows professzor lelkiismerete valóban tiszta volt, mivel előtte is csak most lett teljesen világos, hogy miért hívták meg a „Big Joe” kipróbálásához. Arra volt szükségük, hogy olyan szakember, mint ő, Medows professzor, mondjon véleményt az új bomba radiokaktivitásáról. — Mondja meg nekem professzor úr, tiszta lelkiismerettel, létrehozható-e egyáltalán a „tiszta” bomba? — kérdezte Queltch és Medows szemébe né. zett. — Hisz most már nem kell félnie attól, hogy hadititkot árul el: magunkkal visszük a másvilágra. — Mit válaszolhatok én erre magának, Sam? — szólalt meg Medows elgondolkozva. — Persze, létre lehet hozni a „tiszta” bombát is, ha nagyon akarja az ember és, ha a hidrogónbomba töltetét olyan anyagokból való burokkal vesszük körül, amely neutronokat elnyelő bőrt tartalmaz. De hát az ilyen bomba pokolian sokba kerülne, nálunk pedig most az a fő irány, hogy minél olcsóbbá tegyük a magfegyver előállítását. Ilyen értelemben a háromrétegű „piszkos” bombák a legolcsóbbak. Mint ahogy már azt hiszem, említettem magának, Urán—238-at helyeznek el bennük és ezred- annyiba kerülnek, mint bármely más atomrobbanóanyag. Műszaki, KRESZ-ismereti, italozási okok a közlekedési balesetekben — Megjelentek a „fiola-ellenőrök Főkapitány helyettes a közlekedésről Sok a közúti baleset. Az elmúlt napokban adtunk hírt két békéscsabai közlekedési balesetről, melyek közül az egyik halálos volt. Vasárnap jött Vizesfásról egy újabb baleseti hír: az állami gazdaság traktorosa, Molnár Ferenc szénát szállított, s a rakomány tetején — szabálytalanul — emberek is ültek. A traktor vezetője és a rakodómunkások szeszes italt fogyasztottak. Az állami gazdaság területén a megállás következtédben Szilágyi János lezuhant a rakományról, majd két óra múlva belehalt sérüléseibe. Tizenkilencedikén Kovács István mezőhegyesi lakost szállította le a rendőrség motorkerékpárjáról, mert azt ittasan vezette. S jöttek a hírek a közlekedési balesetről Kun- ágotáról, Békésről és a megye különböző helységeiből. Sok tehát a közlekedési baleset! Ittasság, a KRESZ nem ismerése vagy be nem tartása, műszaki problémák, gyakorlatlan vezetés — ezek okozzák általában a súlyos szerencsétlenségeket. A megyei rendőrfőkapitányság helyettes vezetőjét, Haraszti János alezredes elvtársat, valamint Fábián Imre őrnagy elvtársat kértük meg, hogy válaszoljanak néhány közlekedéssel kapcsolatos kérdésünkre. — Milyen műszaki problémák vannak, amelyek baleseti veszélyt jelentenek? — Előrebocsájtjwk hogy nem a különböző jelző- és tiltótáblák okozták eddig a baleseteket. Az sem, hogy esetleg „sablonosán” alkalmaztuk a békéscsabai Tanács- köztársaság úton az elsőbbség- adást. Az természetes, hogy a legnagyobb forgalmat — beleszámítva a személyszállító helyi és vidéki autóbuszjáratokat is — ez az Ezek szerint ez az egész lárma, amit a „tiszta” bomba körül csaptak, nem egyéb, mint propaganda? — kiáltott fel Queltch. — Hisz a „tiszta” szó olyannyira megnyugtatóan hang. zik. E propaganda-füstfüggöny leple alatt pedig lázasan keresik nemcsak a legolcsóbb, hanem a legpusztítóbb erejű „piszkos” bombát is? — Valahogy így van, Sam... — Hát ige-en... — sóhajtott ’nagyot Queltch. — Vidám-ul az élet bolygónkon! Nem akaród- zik az embernek idő előtt elpatkolni, de az ilyen világban nem is olyan kellemes dolog élni... Ismét elhallgattak, mindegyik a maga gondolataival volt elfoglalva. Queltch családos ember volt: felesége és két lánya. Hogyan élnek majd nél- íküle?... A professzor egyedül élt. Felesége rég meghalt, gyermekeik pedig nem voltak. De neki sem volt könnyű búcsút mondani az élettől. Most sókkal világosabban látta, mint bármikor azelőtt, hova taszíthatja hazáját az atomhisztéria, hacsak a nemzet józan esze nem kerekedik a téboly fölé. És népének ebbe a józan eszébe vetett hitét még most, halálra ítélten sem veszítette el. Ezt a hitét olyan emberek erősítették meg benne, mint Queltch. Jól tudta, hogy ők vannak többen és hogy éppen ők, nem pedig a Hazardok képviselik népük igazi érdekeit. (Folytatjuk) út bonyolítja le. Éppen azért, hogy viszonylag gyorsítani tudjuk a közlekedést, valamennyi kereszr tező Utcát alá kellett, hogy rendeljük. A baleseteket tehát — hangsúlyozták — nem a táblák, hanem a KRESZ be nem tartása okozta. A Népújságban közölt javaslatot — mely szerint egyes utcákban stop-jelzőt helyezzünk el — nem tartjuk helyesnek, ugyanis ebben az esetben még akkor is megállásra kényszerítjük a járműveket, ha arra semmi szükség nincs. Így pedig könnyen „dugókat” hozunk létre mesterségesen a forgalomban. A műszaki problémákkal kapcsolatosan az elvtársak elmondották, hogy gondot okoz az utak csatornázása, valamint az, hogy a városi tanács műszaki és közlekedési osztálya nem egyezteti minden esetben a közlekedésrendészettel az építési terveket. Ezenkívül korszerűtlenek az utak, keskenyek és sajnos az új utak építésénél sincs megfelelő előrelátás. Jő példa erre a most épülő Lenin út is. — A Tanácsköztársaság útjának osztályozása csökkentené a baleseti veszélyt? — Ahhoz, hogy osztályozó sávokat húzzunk meg, megfelelő út- szélesség kell. Biztosítani kell, hogy az osztályozó sávon belül el is férjen a gépjármű. Így az osztályozás természetesen csökkentené a baleseti veszélyt. De nem tudjuk ezt megvalósítani, mert nincs ehhez a megfelelő útszélesség. Fehér sávokat kihúzni és közben a gépjármű nem fér el aközött, — értelmetlen dolog. — Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi útviszonyokból kell kiindulni a baleseti veszélyek csökkentése érdekében. Van-e lehetőség arra, hogy több közlekedésrendészeti rendőr elvtársat állítsanak szolgálatba? — Természetesen ez javítja a helyzetet, Ahány elvtársat ilyen szolgálatra tudunk vezényelni, annyit oda is állítunk. Minden utcakereszteződésre azonban képtelenek vagyunk forgalmait irányító rendőrt állítani — mondották. Bár az elvtársak azt tartják, hogy egy vágy esetleg két forgalmasabb útkereszteződésbe állított forgalmat irányító rendőr nem oldja meg a problémát, mi hisz- szűk, hogy még pedagógiai célból, közlekedést tanító szándékkal is megéri Békéscsabán legalább egy útkereszteződés közepén felállítani irányító rendőrt. — Sok bajt okoz a KRESZ nem ismerése. A jelenlegi KRESZ- vizsgák elég szigorúak-e ahhoz, hogy valóban csak a KRESZ-t ismerőket juttat jogosítványhoz? — Lehetne szigorúbb is — válaszolták az elvtársak. Szerintünk nem helyes a KRESZ- vizsgán az egytől ötig való osztályozás. A KRESZ-t ismerni vagy nem ismerni lehet csak! Egy hármas osztályzat például a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsgázó nem ismeri pontosan a közlekedésrendészeti szabályokat. Ez pedig már eleve baleseti veszélyt je. lent. Mit mondanak ezzel kapcsolatban az elvtársak: — Van ebben igazság, de végső fokon megsem az osztályozás a lényeges. Előfordul, hogy valaki kitűnően felel a KRESZ-kérdé- sekre, a volán mellett ülve azonban mégis balesetet okoz, mert nem tartja be a szabályokat. Szerintünk lehetne szigorítani a KRESZ-vizsgát azzal, hogy a jelenlegi 20—25 perces vizsgáztatási idő mellett — ahol csak elméletileg felelnek — gyakorlatban is ellenőrzik a vizsgázót. Ha beülne a KRESZ-vizsgáztató a gépkocsivezető-jelölt mellé, s különböző utcákba vezényelné, jobban meggyőződhetne a KRESZ ismeretéről. Ha három óra hosszáig tart is — akkor is megéri! Indokolja ezt az a statisztikai kimutatás is, amely szerint a legtöbb balesetet az 1—5 éves gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetők okozzák. Ha már a statisztikánál tartunk, akkor érdemes nyilvánosságra hozni, hogy általában megyénkben milyen tényezők okozták a közlekedési baleseteket az elmúlt évben. Gyorshajtás: 21 baleset. gondatlanság: 36, világítás: 19, elsőbbség nem adás: 13, gyalogos: 12 és ittasság: 32. Ittasság. A közlekedés rákfenéje! Mint elmondották az elvtársak, a múlt évben 623 közlekedéssel kapcsolatos előadáson mintegy 58 600 embernek beszéltek a problémákról, s szinte valamennyin szó volt az ittas vezetés súlyos következményeiről. Nincs-e szigorúbb intézkedésekre kilátás? — De igen, van. Ezek közé tartozik, hogy bevezetjük megyénkben az ittasságot megállapító fiolákat, amelyek két perc alatt, kémiai úton, színelváltozással kimutatják, ha a gépjárművezető szeszes italt fogyasztott. Feltétlenül szigorúbban követeljük meg azt is, hogy a vendéglátóipari egységek ne szolgáljanak ki ittas személyeket. Egyébként is nagyor jó lenne, ha a vendéglátónál dolgozó elvtársak erkölcsi kötelességüknek tartanák, hogy — amiko- csak módjuk van rá — figyelmez tetnék a gépjárművezetőt a szeszes ital fogyasztásának veszélyes ségére. Nem kötelező, de feltétlenül embertársaikat védik meg az ilyen figyelmeztetésekkel. Nemcsak a felsoroltak okozzák mostanában a baleseteket, hanem hozzájárulnak ehhez a kánikulai napok is, amelyek már eleve gyengítik a szervezetet és az is, hogyha nem állandó „bibliája” a gépkocsivezetőnek a KRESZ. Emberek vagyunk, felelősek vagyunk egymásért. Figyelmet, gondosságot, fegyelmezettséget kérünk minden embertől a közlekedésben! Varga Tibor Á Békéscsabai Konzervgyár kádár szakmunkásokat keres. Jelentkezni lehet mindennap a felvételi irodán 8 órától 11 óráig. _________________________________ 60829 1
