Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1963-07-25 / 173. szám
1963. július 25. 6 Csütörtök Gondatlanságok az export- és importáruk kezelésénél Szórakozott, tájékozatlan utasok Visszaküldött csomagok Nyilatkozik a megyei Vámhivatal vezetője Naponta 30—40. sőt gyakran félszáz vagonnyi különböző exportárut indítanak útnak Békés megye vasútállomásairól, s majdnem ugyanennyi áru érkezik. Hat- ványozódva növekszik a külföldre igyekvő, és a hazánkba látogató turisták száma is. Az export-, importáru, valamint utasforgalom növekedése egyre több, szélesebb körű szervező, ellenőrző munkát igényel a megye vámőrei, nek szolgálatában. Munkájukról, s a közelmúltban szerzett tapasztalataikról Pintér Géza vámőrszázadostól, a megyei Vámhivatal vezetőjétől érdeklődtünk. Kérdéseinkre adott válaszai nemcsak érdekes munlkaterülefi kuriózumokat, hanem a külföldi szállítáA Békés megyei Jókai Színház művészei július 25-én, ma este Kondoroson mutatják be Jacóbi: Leányvásár című nagyoperettjét. A bemutató érdekessége, hogy a művészek ezúttal nem a műveüőA Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet bikazugi kerületében hazánkban páratlan, üveg falú, üveg tetejű, dróthálós előcsarnokkal felszerelt speciális tenyészház épült. Az üvegfelület alá háromszáz tenyészedény fér, s ezeket síneken guruló kocsikon könnyűszerrel kitolhatják kedvező időjárás esetén a dróthálós előcsarnokba. Ezenkívül újabb 200 tenyészedénnyel teljesen természetes körülmények között, drótháló alatt kísérletezhetnek. A korszerű tenyészházban a szabadföldi kísérletezést megelőzve agrokémiai kutatások folynak. Mitcherlich-féle tenyész- edényekben zab és kukorica díszük s a kutatók a víz és a tápanyag összefüggését vizsgálják. Megfigyelik többek között, hogy különböző nedvességszint mellett hogy érvényesül a káli, foszfor és nitrogén műtrágya. Kiváncsiak arra is, hogy a növény az öntözést hogyan hálálja meg jobban: ha alulról vagy felülről kapja a vizet? Ezért kavicsréteggel kettéHmi JÜLIUS 25. Békési Bástya: Hintónjáró szerelem. Békéscsabai Brigád: Párizsi kaland. Békéscsabai Szabadság: A kopaszok bandája. Békéscsabai Terv: Egy pohár viz. Gyomai Szabadság: Szállnak a darvak. Gyulai Petőfi: Mi ketten meg a ló. Mezőkovácsházi Vörös október; Körhinta. Orosházi Partizán: Egy szélhámos vallomásai. Sarkadi Petőfi: Forrongó város. Szarvasi Táncsics: A meztelen diplomata. Szeghalmi Ady: A pokol szolgálatában. sokkal foglalkozó intézmények és az utasok részéről megszívlelendő tényeket is tartalmaztak. — Mindenekelőtt a gyakorivá váló rendellenességekről és szabálysértésekről kell szólni, amelyeket az exportszállítási ellenőrzéseknél tapasztalunk, — mondotta Pintér elvtárs. — Különösen a termelőszövetkezetekből kikerülő zöldáruk exportcsomagolásánál visszatérő hiba, hogy a csomagolási követelményeket nem tartják be. Gondatlanságból vagy „időnyerés” kedvéért nem tartják be a minőségi, mennyiségi követelményeket. Szintén hasonló okok miatt az ipari termékeket exportáló kisebb üzemeknél fordul elő, hogy nem alkalmazzák az úgynevezett semdési otthonban, hanem a tanácsháza udvarán felállított szabadtéri színpadon lépnek fél. A színpadot a művelődési otthon brigádja társadalmi munkában állítja fel. osztott edényben két rétegben juttatják a vizet a növényre az edények egy részében. A szarvasi ÖRKI új tenyészhá- zában foszforizotópos trágyázási kísérletek is folynak. A kutatómunkát márciustól—októberig szolgálja az új tenyészház. legesitett csomagolást, ami pedig a „rangrejtve”, illetve közvetve exportáló cégeknél, vállalatoknál elengedhetetlen. — És hogyan járnak el azokban az esetekben, amikor nem használ a figyelmeztetés és ismétlődnek a szabálytalanságok? — tettük fel a következő kérdést Pintér elvtársnak. Sajnos, valóban előfordul, hogy bírságolni kell. Ilyesmi főként az irapartszállítások ellenőrzésénél történik. Ha lehet, itt még nagyobb felelősség hárul a szállítás körüt dolgozókra, mint másutt. Egy-egy napokra elakadt szállítmány késése sok ezer forintos kárt okozhat a megrendelőknek, a magyar népgazdaságnak. A késések pedig gyakran egyes embereken is múlnak. Felelőtlenségből, nemtörődömségből adódott például az is, hogy az elmúlt hetekben megyénkben több vállalat ellen eljárást kellett indítani az importáruk be nem jelentése, illetve hanyag kezelése miatt. — Mi a helyzet az utasforgalom ellenőrzésénél? — Szélsőséges vámszabálysértésekre a megyénkbe érkezők, illetve innen kiutazók részéről nem volt példa. Annál több viszont az utasok szórakozottságából, tájékozatlanságából adódókra. A posta naponta százával kézbesíti a határállomásokról visszaérkező, sebtében feladott csomagokat, bennük az időközben megromlott „sokféle jóval”, az élelmiszerekkel, amit a vámőrök nem engedtek át a határon. A kétségbeesett csomagot küldők mindegyikénél kiderül, mégcsak nem is érdeklődtek utazás előtt a vámszabályokról. Wegroszta Sándor &ziLáíik&k A minap már vagy húszadszor közölte az üzemi hangosbemondó: „X. Y. szaktársat kérjük, sürgősen hívja fel a központot!” Kollégám epésen megjegyzi: — Ez soha sincs a helyén. Hadd hallja naponta többször is az egész gyári kollektíva, hogy ő menynyire nélkülözhetetlen... Zsúfolt busz robog Békéscsabán, a Tanács köztársaság útján. Váratlanul iszonyú fékcsikorgás, tumultus, lábtip. rás, egy-két elnyomott szitok.. Ijedten és kíváncsian nézünk ki az ablakon: alig kéttenyémyi kiskutya szaladt át az úttesten (a babonásab- bak fekete macskának nézték). Javaslatom: ne csak magyarul nyomassák ki a KRESZ-t, hanem — kutyául is! «---» H ívogató transzparens a Körös Állami Áruház előtt. Csak a címszót olvasom: „Mosóbemutató”. Eltűnődöm: mi a csodának kell ilyen nagy feneket keríteni a dolognak? Én egyetlen szóval megmagyarázom, hogyan kell mosni: tisztára... «—» Az iroda asztalain zöld növényekből valóságos erdő. Kellemessé, lakályossá teszi a helyiséget. Nem hagyhatom megjegyzés nélkül: — Bizonyára nagyon szeretitek a növényeket... — Az is.., — tűnődik az osztályvezető — meg aztán ez az osztály jelképe... _ ??? — Ugyanis az egész vállalatnál ez a legnagyobb dzsungel... «■—» Praktikus újítás a Békéscsabai 1. sz. Postahivatalban: pénzesutalványt és több más értékcikket önkiszolgálással lehet megvásárolni. Bedobja az ember a pénz 'arabot egy dobozba s kiemeli a megfelelő nyomtatványt. Tessék mondani, nem lehetne a pénz- kifizetésnél is hasonló módszert alkalmazni?! «—» A sok túlórázástól már fáradt az agy. Egyik tisztviselő bátortalanul teszi szóvá: — Valamit tenni kellene a túlórázás megszüntetésére..' — Az osztályvezető felkapja a fejét: — Ezt csak túlórában tudnám megoldani... Kazár Mátyás Kondoroson tart előadást a Jókai Színház Agrokémiai kutatást szolgáló korszerű tenyészház épült a Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézetben Szarvasi műemlékek Szarvas kellemes fekvésű, jó elrendezésű, sok szép épülettel, híres arborétummal rendelkező város, mély a tervek szerint a következő évek növekvő idegenforgalmában is nagy szerepet kap. A Bolza-kastély homlokzata. Fejlesztésében fontos irányelv kell legyen a műemléki adottságok, az egyes épületekben rejlő esztétikai és történeti értékek felhasználása. öt műemléket — vagy műem- lékjellegű épületet — szemléltünk meg a városban, hogy jellemző képet nyerjünk a szarvasi műemlékek jelenlegi helyzetéről. A Szabadság út 2—4. alatti, 1810—1820 között épült Bolza- kastély a hazai klasszicista építészet egyik reprezentáns alkotása. Város felőli homlokzatának fő dísze a két dór oszloppal, timpanon, nal kiképzett előreugró rész. A Körös felőli négy dór oszlopos, timpanonos hátsó homlokzattól széles lépcsősor vezet a vízhez. A rendezett part, a Romulust és Re- must szoptató anyafarkas szobrával ékesített lépcsősor, a különleges növényekkel, bokrokkal gazdag park méltó keret a kastélynak, mely kifogástalanul rendezett. Jelenleg az ÖRKI-nek ad otthont. De a város jövőjére gondoló szemlélőnek óhatatlanul adódik az ötlet: nem lehetne a kastélyt valutát hozó, külföldieket vonzó szállodává alakítani? A Kljucsár Mihály utca 29. alatt 1899-ben épült, homlokzati részén Fetőfi és Arany domborművű képmásával díszített, oromzatos parasztházat találunk. A műem- lékjellegű épület, amelynek fele állami, féle magántulajdon — nagyon elhanyagolt. Tatarozni csak az Országos Műemlék Felügyelőség jóváhagyásával lehetne, de a műemléki tatarozás — mely körülbelül négyszeres összege egy azonos méretű és állapotú normál lakóház felújítási költségeinek — oly sok pénzt emésztene fel, amennyit a tulajdonosok nem tudnak ráfordítani. Így hát ez a régi parasztház előbb-utóbb lebontásra kerül. A Petőfi út 2. számú, eléggé jó állapotban lévő műemlék jellegű épület, az úgynevezett Bácskai ház 1780-ban épült, copf stílusú. Utcai része nem túl sokat mondó, ellenben belső, udvari kiképzése rendkívül szép: boltíves fakapun keresztül bolthajiásos, kövezett folyosó nyílik a szőlővel befuttatott kertre. Jobb felől vörös kőpad, lós, oszlopos tornác. Ezt a házat érdemes lenne tatarozni, s udvarát esetleg nyári vendéglő hangulatos kerhelyiségének berendezni,. Kossuth Lajos utca 29, mű- emlékjellegű ház. Az épület inkább régiességében érdekes, mint szép. Belül fatomác, szép táj ízlést mutató kert, fából ácsolt kút- tal, kis medencével. A ház aprólékos műemléki tatarozása oly nagy összegbe kerülne, mely talán nem is éri meg a ráfordítást. A Bem József utca 17. számú ház udvarán tekintélyes méretű, remekül karbantartott ipari műemlék áll. E szárazmalmot 1836- ban építették a Bolza grófok. (Ma ez az egyetlen működőképes szárazmalom az Alföldön.) Az udvarba beengedő kislány, önkéntes idegenvezetőnk — ki a malom legutolsó gazdájának unokája — megmutatja a fából ácsolt örlő- szerkezetet, melyet lovak hajtottak., Ez az ipari műemlék esztétikai vonatkozásban is sokat nyújt. X A kiemelkedő jelentőségű műemlékeket — mint például a Bolza-kastély vagy az ipari műemlék szárazmalom — gondosan karbantartják Szarvason. De a műemlékPetőfi út 2.: udvar felőli részlet. jellegű régi lakóházakra — épp a túl szigorú műemléktörvény miatt — már nem jut pénz. Nem lehetne módot találni arra, hogy az Országos Műemlék Felügyelőség kevésbé merev feltételeket szabjon az épületek tatarozásához? Így kisebb ráfordítással meg lehetne menteni sok érdekes, régi épületet a lebontástól.
