Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-18 / 167. szám

(963. július 18. 2 Csütörtök 1963 első hat hónapjában a nép­gazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmi és kulturális helyzeté­nek alakulását a következő ada­tok jellemzik: IPAR 1963 első félévében az állami ipar — előzetes adatok szerint — mintegy 6 százalékkal termelt többet, mint a múlt év azonos idő­szakában. A növekedés mértéke valamivel kisebb, mint amennyit a terv előirányzott. A növekedés mértéke elsősorban abból adódott, hogy az év első hónapjaiban a rendkívül hideg időjárás több A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság félévi fejlődéséről 1963 séket okozott. A félév második részében a termelés növekedésé­nek üteme meggyorsult. Egyes fontosabb ipar-cikkek ter­melése és tervteljesítése 1963 első félében a következőképpen ala­parágban jelentős termeléskiesé­kuli: Termék Mennyi­Az 1962. Az 1963. ségben évi 1. f. évi 1. f. évi term. évi terv százalékban Szén (millió tonna) 15,0 105,6 103,4 Kőolaj (millió tonna) 0,8 104,9 92,4 Villamos energia (milliárd kwó) 4,6 104,0 98,4 Acél (millió tonna) 1,2 105,1 100,0 Alumínium (ezer tonna) 27,4 105,3 100,5 Nitrogénműtrágya (ezer tonna) 182,4 95,9 105,9 Szuperfoszfát (ezer tonna) 228,8 121,3 89,7 Cement (ezer tonna) 716,5 89,4 84,8 Traktor (darab) 1512 132,5 91,1 Autóbusz (darab) 1088 91,3 96.1 Televízióskészülék (darab) 114298 104,4 111.0 Mosógép (darab) 82940 130,6 106,3 Hűtőszekrény (darab) 14390 144,6 95,9 Pamutszövet (millió négyzetméter) 136,2 103,1 99,6 Gyapjúszövet (millió négyzetméter) 17,0 100,6 100,3 Cipő (millió pár) 12,0 103,0 102,1 Az év első hónapjaiban egyik Az 1963 áprilisd állatszámlálás •e feladat a fütőanyagellátás meg. időpontjában 1 906 000 szarvas­javítása volt: az első negyedévben 400 000, a második negyedévben 98 000 tonnával több szenet bá­nyásztak, mint amennyit a terv eredetileg élőirányzott. A vegyipar kb. 7 százalékkal termelt többet a félév folyamán, mint tavaly ilyenkor. A növekedés mértéke azonban ebben az ipar­csoportban is kisebb, mint ameny- nyit a terv előírt. Legnagyobb mértékben az élel­miszeripar termelése nőtt (kb. 10 százalékkal). Ebben szerepet játszott az, hogy a tavalyi nagy cukorrépatermés következtében, a cukorrépa feldolgozásának idősza­ka áthúzódott az év első hónapjá­ra, továbbá az, hogy,az idei kedve­ző zöldség- és gyümölcstermés folytán a konzervipar első félévi termelése 28 százalékkal volt több, mint 1962 első felében. Az év első hónapjaiban a szo­katlanul hideg idő legnagyobb mértékben az építőipar és az épí­tőanyagipar termelését vetette vissza. Az első negyedévben az építőipari termelés 24 százalék­kal kevesebb volt. mint tavaly ugyanazon időszakban. A máso­dik negyedév folyamán meggyor­sult az építőipar termelése is és a félév egészét tekintve az állami építőipar kb. ugyanannyi építési- szerelési munkát végzett, mint egy évvel korábban. Az első ne­gyedévi elmaradásnak csak egy részét pótolta június 30-ig az épí­tőipar. (A terv az év egészére 14 százalékos termelésnöveléssel szá­molt.) MEZŐGAZDASÁG A növénytermelés ez évre vár­ható eredményeit — elsősorban az őszi vetéseknél — befolyásol­ta a hideg tél. a belvíz és a ké­sői kitavaszodás. A kenyérgabona termésmennyisége — annak elle­nére, hogy a termésátlag az előze­tes becslések szerint valószínű­leg a tavalyi hozamoknak meg­felelően alakul — előreláthatólag kevesebb lesz a tavalyinál. A ta­karmányféléknél kedvezőbbek a kilátások: a kipusztult őszi árpa vetésterületét tavaszi árpával, zabbal és takarmánybúzával jó­részt pótolták. A kukorica vetés- területe valamivel több a terve­zettnél és az előző évinél. A tava­lyi igen alacsony szálastakarmány- termésnél az idén lényegesen több várható. Jelenleg a mezőgazdaság vonó­erő-kapacitásának mintegy 80 százaléka gépi erő. marha, 5 428 000 sertés, 3 043 000 juh volt az országiban. A szarvas­marha-állomány 4,1 százalékkal, a sertésállomány 15,3 százalékkal csökkent egy év alatt. A juhállo­mány 6,8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A vágóállatok és állati eredetű termékek felvásárlása együttesen 8 százalékkal volt több az előző évinél. Vágósertésből 13 százalék­kal, vágómarhából 4 százalékkal, tejből 10 százalékkal vásároltak fel többet, mint 1962 első felében. Baromfiból kb. ugyanannyi, tojás­ból kevesebb volt a felvásárlás, mint tavaly az első félévben. A LAKOSSÁG JÖVEDELME ÉS VÁSÁRLÁSAI 1963 első félévében a lakosság összes pénzbeli jövedelmei (mun­kabérek, táppénz, családi pótlék, nyugdíj, termelőszövetkezeti tagok pénzben kifizetett munkaegység­részesedése, stb.) együttesen 7 százalékkal haladták meg az 1962 első félévit. A szövetkezeti pa­rasztság természetbeni jövedelmei (a természetben elszámolt munka­egység-részesedés, a háztáji gaz­daságokból származó jövedelmek, stb.) ugyanakkor kismértékben csökkentek. A pénzjövedélmekhez hasonló mértékben — 7 százalékkal — nőtt a kiskereskedelmi forgalom is. Ezen belül az élelmiszerforgalom 6,7 százalékkal, a ruházati forga­lom 4,5 százalékkal, a vegyesipar­cikkek forgalma 9 százalékkal ha­ladta meg az 1962 első félévi szin­tet. A kiskereskedelmi forgalom minden árucsoportban több volt annál, mint amit a terv előirány­zott Egyes cikkek árának leszállítá­sa és főként a hitelakció nagyobb igénybevétele következtében kü­lönösen a tartós fogyasztási cik­kek forgalma növekedett meg. Például: padlókefélőbői 35 száza­lékkal, mosógépből 23 százalék­kal, hűtőszekrényből 87 százalék­kal, televízióból 54 százalékkal, bútorból 14 százalékkal, 125 köb­centiméteres motorkerékpárból 77 százalékkal, 250 köbcentiméteres motorkerékpárból 87 százalékkal, kerékpárból 26 százalékkal többet, személygépkocsiból kétszer any- nyit adtak el, mint 1962 első felé­ben. A lakosság takarékbetét-állomá­nya a félév végén meghaladta a 11,2 milliárd forintot, ami 5 milli­árd forinttal több, mint a múlt év azonos időpontjában volt. NÉPMOZGALOM, A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGÜGYI ÉS KULTURÁLIS ELLÁTOTTSÁGA 1963 első félévében 69 000 gyer­mek született, ezerrel több, mint a múlt év első félében, ezer lakosra számítva is valamivel nőtt a szü­letések száma. A félév folyamán hétezerrel kevesebben haltak meg, mint az előző év azonos időszaká­ban. A természetes szaporodás 8 ezerrel több volt, mint 1962 első félévében. A félév folyamán növekedett az idegenforgalom: hazánkat 171 000 külföldi állampolgár kereste fel (22 000-rel több, mint 1962 első félévében), a külföldre utazó ma­gyar állampolgárok száma 188 000 volt (40 000-rél több, mint az elő­ző év azonos időszakában). A társadalombiztosítás a félév végén már a lakosság 97 százalé­kára terjedt ki. Az elmúlt félév folyamán a fér. tőző megbetegedések viszonylag kedvezően alakultak, influenza- járvány nem volt. Tovább nőtt a különböző foko­zatú iskolákban végzők száma. 1963. év első felében több mint 2000 könyvet adtak ki, 20 száza­lékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az 1963. évi ünnepi könyvhéten 1,5 millió da­rab könyvet adtak el, 8 százalék­kal többet, mint az 1962. évi könyvhéten. A televízióelőfizetők száma az elmúlt félévben mintegy 80 000-rel szaporodott, a félév végén meg­haladta a 400 000-et. (Rövidített szöveg.) Budapest, 1963. július 18. (MTI) VILÁG NAPTAR 1963. VII. 18. Dmitrij Piszarov 95 évvel ezelőtt, 1868 júliusában halt meg Dmitrij Piszarov, az orosz felvilágosodás egyik képvi­selőié, irodalomkritikus és publi­cista, aki írásaival a Romanov- dinasztia bukásáért és Darwin természettudományos tanai elter­jesztéséért harcolt. Huszonhét éves korában halt meg és 5 évet a Pé­ter Pál erőd börtönében töltött. — 130 évvel ezelőtt. 1833. július 18-án született Keleti Károly statisztikus, a Statisztikai Hivatal első igazgatója. Sok demog­ráfiai és közgazdaság-statisztikai munkát írt. ♦ — 110 évvel ezelőtt, 1853-ban e napon született Hendrik Antoon Lorentz holland fizikus, ö vezette be az elektron fo­galmát, kutatásai fontosak az optika, az elektrodinamika és az atomfizika területén. A relativitás elméletében róla nevezték el a Lorentz-trariszformációt. Az atomfizika területén a Zee- man:hatás magyarázata miatt 1902-ben Nöbel-díjjal tüntet­ték ki. • — 85 évvel ezelőtt. 1878-ban e napon született Elin Pelin (Dimitr Ivanov) bolgár író. Népies íróból a kritikai realizmus egyik klasszikus képviselőjévé lett. Novelláiban a bolgár pa­rasztság nyomorát ábrázolta és a századfordulón az uralmon lévő kapitalista rezsim ellen fordult. A Föld című elbeszélés­sorozatával a szegényparasztságnak adott hangot. Tadeusz Marski A lengyel millennium A lengyel állam ezeréves fenn­" állásának emlékére rende­zett ünnepségek sorozata 1960-tól tart. Az igazat megvallva ezeket az ünnepségeket körülbelül 100 évvel ezelőtt kellett volna meg­rendezni, mint ugyanis az újabb vizsgálatokból kitűnik, a lengyel állam körvonalai már a IX. szá­zad második felében kibontakoz­tak. Ez azonban csak egy kisebb módosítás az archeológusok által végrehajtott és a szlávság törté­netére vonatkozó javításokhoz vi­szonyítva, azon a területen, amely­ben kb. a mai Lengyelország fek­szik. Kitűnt, hogy például a szláv törzs, történelem előtti Wroclaw időszámításunk előtt kb. 750-ben keletkezett, tehát alig 2000 évvel Róma alapítása után. Amikor azonban a tíz évszázad­dal későbbi időket kezdik tanul­mányozni, minden kétséget kizá­róan meg lehetett állapítani, hogy milyen tendenciózusak és mennyi­re áltudományosaik voltak a né­met történészeknek a szláv tör­zsek alacsonyabb rendű civilizált, ságára vonatkozó „biztos megálla­pításai”. A VIII. és a IX. század­ból, a nyugati lengyel területekről származó archeológiái leletek szá­mos szláv település létezését iga­zolják, amelyeknek anyagi kul­Az erős és bölcs államhatalom a későbbi évszázadok folyamán különösen éles politikát folyta­tott. amikor a lengyel mágnások saját nemzetségi érdekeik védel­mében megbontották a központi hatalmat, Lengyelországot a bu­kás szélére sodorták, az idegen túrája magasabb volt, mint a ger- túlerő mellé szegődtek. Mindez az be mán településeké. £ millenniumi vívott harcot a társadalmi igazsá­gosságért folytatott harccal. És ez az út, amely — a lengyel osztály­harcokon, a párizsi kommün bar- rikádjain át — elvezette Lengyel- országot, nem egészen egy évszá­zad alatt az új államformához, a népi állam megépítéséhez, amely- beletartoznak az Odera és ország függetlenségének elveszte- Neisse környékének földjei. Ezek sét idézte elő. Éhtől a pillanattól a területek az évszázadokig tartó kezdve új motívum jelentkezik az elnyomás alól felszabadultak, és ország történelmében: a nemzeti örökre az anyaországhoz csatolód- felszabadító harcok motívuma, tak. E fordulópontot jelentő ese­ünnepségek so­rában van olyan motívum is, amely a lengyel állam kelet­kezésétől kezdődően döntő jelen­tőségű volt az ország sorsának amely az 1863-as Januári Felke- mények húszéves évfordulóján. alakulása szempontjából. Erős és bölcs államhatalomra gondolunk itt. Amikor Lengyelország ilyen hatalommal rendelkezett, sikerrel verté vissza a szüntelenül ismét­lődő német feudalista betöréseket, a XV. század eleién döntő csapást tudott mérni a keresztesek rend­jére a grünwaldi csatában. Magá­tól értetődő, hogy a csata 550-ik évfordulóját Lengyelországban fé­nyes keretek között ünnepelték meg. A grünwaldi csatamezőn emlékművet állítottak fel, amely figyelmeztető egyúttal azok szá­mára, akik még egyszer ki akar­lésben csúcsosodott ki, amikor az 1964—65-ben kerül sor a lengyel egyik megszálló, a cári Oroszor- millennium legnagyszerűbb un* szág ellen kelt fel a nép. E fegy- népségéire. veres megmozdulás ténye volt az első lépés a tudományos munkák, a felkelés eszméjének széles körű népszerűsítése — a millenniumi A történelem szabta eme kere­tekben a lengyel Ezerév ünnepsé­gei bemutatják Lengyelország kulturális és tudományos eredmé­ünnepségek keretében — megkez- nyeit is, amelyekkel az egész vi- déséhez. lágot gazdagította. Isngyelország történelmében Az 1960-as esztendő volt az az a XIX. század a nemzeti év — hogy példaképpen ezt em- felszabadító harcok és a korabeli lítsük — amely Fryderyk Chopin munkásmozgalom megszületése alkotóművészetének ünneplése je- jegyében telt el. A lengyel nép- gyében telt el. Az ország ekkor nek az európai reakció bástyája ünnepelte a nagy zeneszerzőt ellen, a cári Oroszország, Porosz- születésének 150-ik évfordulóján. ják nyújtani kezüket a lengyel ország és Ausztria ellen folytatott Az ünnepségek fénypontja volt a földekért. Az emlékmű talpazatá­nál urnák állnak 120 csatamező­ről származó földdel, amelyeken lengyel katonák harcoltak, sza­badsághősök, saját államuk füg­harcai nemzetközi jelentőségűek voltak. ' Az 1846—48-as nemzeti felszabadító mozgalom Lengyelor­szágban fontos részét alkotta a Népek Tavasza harcainak. A ha­getlenségéért és az elnyomott né- ladó lengyel erők egyre szoro­pek szabadságáért ma már világszerte ismert Nem­zetközi Chopin Zongoraverseny. A legnagyobb esemény azonban 1964-ben lesz, a Jagiello Egyetem 600 éves fennállásának megün­neplése. Ez az egyetem Európa sabbra fűzik a függetlenségért egyik legrégibb egyeteme. Meg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents