Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1963-07-18 / 167. szám
IMS. július IS. 3 Csütörtök Kevés a naposkacsa, a liba és a pulyka — mégis sokat keres rajta a Barnevál Július titofja fe#é nem valami megszokott látvány a szövetkezeti és háztáji gazdaságokban a napos, baromfi. A keltetőállomásokon más években ilyenkor kezdődött meg a gépek javítása, karbantartása, hogy novemberben, decemberben teljes ütemben üzemeljenek. De most a régi szokástól eltérően. másképpen var a megye egyik legnagyobb keltetőállomásán Békéscsabán is. Csirke csipogásba hangos most is a válogatócsarnok. Huszonnégy—huszonöt, ezer csirkét keltetnek hetenként még az uborkaszezonban. S ami lényeg, gazdára talál valamennyi A gazdasági év végéig legalább egy vagy két gépet akarnak üzemeltetni. Persze ez attól függ, mennyi tojást kapnak a szövetkezetektől. Ämios 30-ig ?6;4 százalékra teljesítette tervét a keltetőállomás. Jónak mondható a kelési százalék is: csirkéből 81,6, kacsából 72,5, pulykából 73,7, gyöngyösből 69,8 százalék. Libából mindössze 45,3 százalékot tudtak elérni. A gyenge kelésnek az a magyarázata, hogy a keltetőállomás 70 termelőszövet, kezettel kötött szerződést tojásra, de a hetven tsz közül csak egyetlen egy isz-nek van törzslibája, a kötegyánri Táncsics Tsz-nefk amely becsülettel eleget is tett a szerződésben vállalt kötelezettségének. A 110 törzslibától 1100 da. rab tojást vártaik, s ennyire is kötöttek szerződést, azonban 1640-et szállítottak be. Az állomás viszont 18118 libatojást rakott be a gépekbe és összesen 8802 libát keltettek ki. A libatojás zömét szabadpiacon vásárolták fel s ennek többsége nem vált be. így a termelőszövetkezetek naposliba-igé- nyeit nem is tudták kielégíteni. Hasonló a helyzet a kacsánál is. A szövetkezetek nem tudták teljesíteni a szerződésben vállalt köte. tezettségeiket, mert —.jegyzőkönyvek sorozata bizonyítja — a Bar- neváltól kapott kacsatörzsek nem váltak be. A békési Kossuth Tsz 49 ezer kacsatojásra kötött szerződést és csak 40 161-at tudott leköflrérezik egymást A Mteteéllomás a Barnevált, a Barnevál a termelőszövetkezeteket, a Isz-ek pedig a nem megfelelő minőségű törzsállományért a Barnevált. Bárhogyan is dől el a kötbér sorsa, az, hogy ki, kinek, mennyit fizet, annyi bizonyos: leg. nagyobb károsodás a termelőszövetkezeteket és a népgazdaságot éri. A tsz-ek beállították bevételi tervükbe a 10—12 ezer hízott vagy pecsenyekacsa értékesítését. Mivel a keltetőállomás tojás hi_ anyában 55—60 ezer kacsával kevesebbet keltetett, így a körzethez tartozó tsz-eknek ennyivel ke. vesebb jut. Pulykatojásból is 84 ezerrel raktak be kevesebbet, így 62—64 ezer pulykával nevelnek fél kevesebbet ebben a körzetben. A keltetőállomás dolgozói mindent elkövetnek, hogy teljesítsék az éves tervüket, ezért a liba, kacsa, pulyka és gyöngyös helyett is szállítani. A köröstarcsai Búzakalász Tsz tavaly ősszel 700-as törzs, állományt kapott a Barneváltól, de ezek már kiöregedtek, kitojták magukat és így a szövetkezet a 30 ezer szerződött tojás helyett mind. össze 13 697-et szállított a keltető- állomásnak. Hasonló a helyzet a köröstarcsai Petőfi Tsz-ben is, ahol a 700-as állománytól — amit szintén az ősszel kaptak a Barne- váltól — a 30 ezer helyett csupán 21 ezer tojást tudtak leszállítani. A keltetőállomásnak így 80 ezer kacsatojás követelése van a tizektől. Mint ilyenkor az lenni szokott — a termelőegységek. csirkét keltetnek. De vajon mind. egy az, hogy valaki libát kér az üzletben és csirkét nyomnak a be. zébe? Semmi esetre sem. Elsősorban a termelőszövetkezetekre vár az a feladat: hogy az adottságukhoz mérten minden lehetőséget használjanak ki a törzsállomány kialakítására. Elsősorban a liba-, kacsa-, pulyka, és gyöngyös-törzseket, mert a tyúk-törzsállomány/ töböé-kevésbé elegendő. Megfontolandó volna, hogy a naposbaromfi kiadásánál mennyire szükséges-e egy közbeiktatott szerv, történetesen a Barnevál? Érthetetlennek tartják a szövetkezetek, hogy a kacsatojást darabonként négy forintért vásárolja meg a Barnevál, s átadja a keltetőállomásnak. A kehetőáliomás a kiElkészült az új magtár Július I6-án, délután ad!ta át a nem félmillió forintot fordított a békési ktsz a helybeli Vörös Csillag Termelőszövetkezetnék az új magtárt Harminckét vagon gabonát tárolnak majd az új épületben. A termelőszövetkezet csakúj létesítmény építésére. A műszaki átadás során a termelőszövetkezet vezetősége megelégedését fejezte ki a ktsz-nek, mert az építők jó munkát végezték. kelt naposkacsákat 8 forintért adja a papíron a Bameválnak. Ugyanabban a percben, amikor a vállalat embere a naposbaromfrt átveszi, át is adja a termélőszö- vetkezetefcnek, de a 8 forintos kacsát már 10 forintos áron. Csupán a csabai keltetőállomásnál — a naposkacsa papíron történő átvétellel és átadással — 221 ezer emlékeznek majd a krakkói Alma Mater professzorainak és volt hallgatóinak legkiválóbb műveiről is, különösen Mikolaj Kopemik géniuszának hódolnak majd, aki a tudományok történetében új szakasznak vetette meg alapját. A krakkói ünnepségeken megjelennek majd az egész világ tudományos életének képviselői, akik megismerkednek a mai lengyel tudomány eredményeivel. A könyvkiadói tevékenység is ” rendkívül élénk. Előkészületben vannak az olyan fundamentális művek megjelentetése, mint a többkötetes „Lengyelország története”, „A lengyel tudomány története” és „A művészetek története Lengyelországban”. Világviszonylatban is ritkán tapasztalt nagyütemű régészeti munkák vannak folyamatban Lengyelországban, amelyeknek kulminációs pontja a munkákat összegező és az 1965-ös esztendőben megrendezésre kerülő Nemzetközi Szláv Archeológiái Kongresszus lesz. Lengyelország egyes történelmi szakaszait vizsgáló történészek tudományos konferenciái is gazdagítják majd a tudományos életet. Az 1961-ben a lengyel sajtó 300 éves fennállásának alkalmából végzett kutatásokat elmélyítik. A lengyel állam millenniumi ünnepségei az egész társadalomban nagy visszhangra találtak. Ennek legszebb kifejezője az a segítség, amelyet a társadalom a maga erejéből nyújt az államnak az iskolák építése terén. Csodálatra méltó következetességgel valósul meg az „Ezer iskolát az ezeréves évfordulóra” jelszó. Jelenleg a négyesztendei társadalmi gyűjtés után csaknem 600 iskolát adtak át használatra, amelyeket Lengyelországban közös névvel „Millenniumi emlékműnek’’ neveznek. Különös figyelmet érdemelnek a regionális ünnepségek, amelyeknek során — a vidék saját hagyományait felelevenítve — felébresztik a lokálpatriotizmust, kedvező körülményeket teremtenek a gazdasági, kulturális és tudományos tevékenység fokozására. Az ilyen alkalmak, számos esetben rendkívül gyümölcsözőknek bizonyulnak. Itt van például Ka- lisz városa, amelyet Ptolemaios már a II. században említ Calisia néven. A város nemrég ünnepelte fennállásának 1800-ik évfordulóját. Gdansk a maga ezeréves szláv fennállását is méltó körülmények közepette ünnepelte. A lengyel Ezerév tehát össze** köti a múltat a jelennel, a haladó hagyományokat a társadalom ama alkotó munkásságával, amelynek döntő jelentősége van az ország további fejlődése, anyagi és kulturális gazdagodása szempontjából forintnál több bevételhez jutott a Barnevál. De szembetűnőbb ez a pulykánál. Csupán egy negyedórái adminisztrálásért darabonként 7 forint haszonhoz jut. A keltetőállomás a Bameválnak 11 forintban számlázza, de a tsz-ek 18 forintban kapják. Hasonlóan van ez a csirkénél, libánál és gyöngyösnél is. Lehetne vitatkozni a darabonkénti 20 filléres szállítási költségen is. Történetesen: valamelyik békési tsz- netk szállítanák egy tétéiben 15 ezer csirkét 20 fillérért darabonként. Egy. esetleg másfél órai munkáért, csupán azért, mert kiszállítják, háromezer forintot vesznek ki a tsz zsebéből. Nem lehetne úgy megoldani ezeket a nagyon is zsebbe vágó dolgokat, hogy megmaradna a 20 filléreknek az 1—2—7 forintoknak a fele a tsz-ben, amely évenként több százezer forintot jelentene, amelyből egy-egy törzsállománynak ólaikat tudnának építeni, s így biztosítva lenne az elegendő liba-, kacsa- pulyka- é» gyöngyöstojás, teljesíteni tudnák a tervüket a keltetők és a termelőszövetkezetek pedig az áruértékesítést. Csepkó Eta Napirenden: A gyenge talajadottságokkal rendelkező járások helyzete Együttes ütést tartott a párt megyei bizottsága és a megyei tanács Tegnap, július 1'7-én Békéscsabán, a városi tanács dísztermében együttes ülést tartott a párt megyei bizottsága és a megyed tanács. Az ülésen megjelentek: Szabó Sándor és Zalai György, a párt megyei bizottságának titkárai, Papp István, a megyei tanács vb-elnöke, Szobek András ország- gyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja, Dergács Ferenc élelmezésügyi miniszterhelyettes, Nádas Gábor, a párt Központi Bizottságának kiküldötte, dr. Soós Gábor, az FM szakigazgatási főigazgatója, Kovács Sándor MNB igazgatóhelyettes, Swtö Dezső, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, valamint a párt megyei bizottságának és a megyei tanács tagjai. Az ülést délelőtt H) órakor Papp István, a megyei tanács vb-einölke nyitotta meg. A napirendi pontok elfogadása után Zalai György, a párt megyei bizottságának titkára szóbeli kiegészítőt mondott a gyenge tájadottságokká! rendelkező járások helyzetéről és az ezzel kpcsolatos feladatokról szóló jelentéshez. Majd megnyitották a vitát, amely a késő délutáni órákig tartott. Heterózis paradicsommagot termesztenek a nagyszénást Lenin Tsz-ben Fél hold földön termelnek heterózis paradicsommagot a nagy- szénási Lenin Tsz-ben. A terület leszedni, aztán a megmaradt bibét a már előre összegyűjtött, nemesített paradicsomvirág porával benem nagy, de a virágzás kezdésétől a betakarításig a 20 tagú női brigádnak naponta legalább két óra hosszáig tart, amíg a többtízezer tő paradicsomot átvizsgálja. Az anyatöveken kinyílt minden egyes virágot beporoznak a törpe növésű, korán érő paradicsomtövekről előre leszedett porral. Aprólékos munka a kicsi, sárga virágok szirmait a csipeszekkel Rekord cukorrépatermés ígérkezik a szeghalmi járásban Megszokott mór, hogy a füzes- gyarmati Vörös Csillag és Aranykalász Tsz 290 mázsán felüH átlagtermést is betakarított, de a gyengébben gazdálkodó termelő- szövetkezetek a rosszabb talajon néha 40—60 mázsás átlaggal szerepelitek a cukorgyári listán. Most az a legörvendetesebb, hogy a járásban 110 mázsán aluli átlagtermést még a leggyengébb vésztői, körösladányi talajok sem ígérnek. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben lesz olyan tábla, amelyről öntözéssel 300 mázsa termés- átlagot takarítanak be. szórják. Így a két különböző, de jó tulajdonságú paradicsomfajtákkal erős törzsű, magas, korán érő fajtákat nyerjenek. A heterózis magot a vetőmagtermeltető vállalatnak termelik. Békési Építőipari Ktsz Békés Jantyik u. 5. Telefon: 52. Vállal a lakosság részére mindenféle új és átalakítási munkát. Közületek és egyházgondnoksá. gok figyelmébe! Magaslati épületek és templomtomyi bádogos munkát, azok felújítását, valamint festését az előjegyzések sorrendjében a megye egész területén vállaljuk. Kérjük az érdeklődőket, hogy mielőbb felkeresni szíveskedjenek. ÉPÍTŐ KTSZ, BÉKÉS Telefon: 52.
