Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-13 / 136. szám

1963. Június 13. 5 Csütörtök Segítő élettársak Egy szövetkezeti vezetővel beszéltem nemrégen. Arról kérdeztem, hogyan haladnak a munkák az áltála irányí­tott gazdaságban? Milyen módszerrel sikerült az idén a tavalyinál lényege­sen jobban biztosítani a terv teljesíté­sének feltételeit? Ez a szövetkezeti vezető jó néhány olyan dolgot elmon­dott, amelyek elengedhetetlenül szükségesek egy közös gazdaság fel­lendítéséhez, egyenletes fejlődéséhez. Aztán hozzátette: Egész embert kíván a jó vezetés feladata. S persze egy­magám nem sokra mennék, ha nem segítenének a legmesszebbmenőkig ve­zető társaim. Ez azonban még nem minden. Mivel a magánélet szerves része a közösségi életnek, az is nagyon fontos, hogy az embert otthonában is olyan légkör vegye körül, amely a kollektíváért végzett munkában segíti. Még pontosabban: egy vezető élettár­sa legyen megértő, türelmes és bizo­nyos határig elnéző. Nos, én elmond­hatom: a feleségemnek is köszönhetem sok tekintetben azt, hogy a legjobb tudásom szerint dolgozhatok a szövet­kezetért. A fenti mondatokról jutott eszembe aztán, hogy az ember valóban mind­két változattal gyakran találkozhat a mindennapi életben. Akadnak olyan feleségek, akik vezető beosztású fér­jüket, ha az későn megy haza a mun­kahelyéről, a gyűlésekről, értekezle­tekről, idegesítik, számon kérik tőle az otthontól távol töltött órákat és sza­vaikban gyanakvás, bizalmatlanság jut kifejezésre. Dehát most nem ezekről akarok szólni, hanem arról a változatról, amely az igazi feleségek, a segítő élettársak nemes gesztusáról tanúskodik. Mert ezek az asszonyok valóban névtelen hősök, de amikor egy-egy vezető beosztású férjet így vagy úgy a közösség elismerése illet w nem megóvásként mondom szin­te soha sem esik szó ilyenkor az oda­adó, segítő élettársakról. Pedig ők mennyit ronthatnak és mennyit javít­hatnak férjük munkáján. Ismerek több olyan elnök-féleséget, aki az él­vonalban dolgozik, a szövetkezet nő­tanácsában, de a termelőmunkában sem vall szégyent. Egy másik szövet­kezeti vezető felesége arra is vállal­kozott, hogy „kolléganőit”, akik mél­tatlankodtak amiatt, hogy férjük kora reggeltől késő éjjelig mindig oda van ^ türelmesen, okos érvekkel vigasz­taltat vagy mondhatnám: nevelte. Ezért érthető a bevezető sorokban em­lített szövetkezeti elnök dicsérete a felesége iránt. S ezért időnként meg­illeti az elismerő szó az ilyen felesé­geket a nyilvánosság előtt is, hiszen milyen jól esik az, ha szeretettel, megértéssel veszik körül azt a vezető embert, aki teljes szívvel, jó szándé­kával a közösség, s egyben a maga boldogulásáért munkálkodikl jr Jobban nem is sikerülhetett vol­na. — S meddig tartott? — kérde­zem. — Három napig — vágia rá mosolyogva Jóska. Egyébként Jóska valóban nem hazudott: az araniuezi szép napok valóban három napig tartottak, mindaddig, amíg a „házikisasz- szonynak” a pénzből és az élelmi­szerből tellett. S vajon Jóska és Tibi a sok földi iót, a szíves vendéglátást mivel hálálták meg Györgyinek? Ezt is elmondom most, mert az ügy tényállásához tartozik és rá­világít a két jóbarát gátlástalan magatartására. Már harmadnapon, amikor Györgyi a KÖZÉRT-be ment tejért, Tibi előállt tervével: meg kell szerezni a pisztolyt, ö tudja, hogy a fegyvert az íróasztalban hol tartják, sőt azt is kipuhatolta, hogy az íróasztal kulcsai egy zipp- záras aktatáskában az íróasztalon vannak. Jóskának viszont az ön­gyújtók és golyóstollak kellenek, amelyeket Györgyi előző nap mu­togatott neki. De miért kell Tibinek a pisz­toly? Ezt még Jóska sem tudja. —■ Ne törődj vele. Most csele­Pótolták a téli fagyszünet miatt bekövetkezett lemaradást Az Orosházi Építőipari Kiss dolgozói célul tűzték, hogy az éves tervüket 10 százalékkal túlteljesítik Az Orosházi Építőipari Ktsz idei terve csaknem 9 millió forint értékű munka, melynek eddig több mint egyharmadát teljesítet­ték. Befejezés előtt áll Orosházán a Veres József utcai 8 lakásos társasház építése. Készül a tető- szerkezet, belül pedig a szakipari munkák folynak. Ha a szállító vállalatok teljesítik a szerződés­ben vállalt kötelezettségüket és időben megérkeznek a szükséges anyagok (parkett, fürdőkád, csem­pe stb.) a lakásokat augusztus vé­gén átadják tulajdonosaiknak. Tető alá került két OTP köl­csönnel épülő családi ház, me­lyeknek építését áprilisban, illet­ve májusban kezdték meg. Négy nagyobb mérvű toldalék-építés és tatarozás is befejezéshez közele­dik. Épül a tótkomlósi Alkotmány, és a csorvási Kossuth Tsz 96 férő­helyes borjúnevelője, a csanád- apácai Üj Barázda és a kardos­A szövetkezet dolgozói naponta átlag egy-■'két túlórát vállaltak, hogy a téli fagyszünet miatt be­következett lemaradást pótolják és az építkezéseit határidőre elké­szüljenek. Ez sikerült, bár hátrál­tatja a munkájukat a jelenleg is mutatkozó létszámhiány. Főként kőműveseiket és segédmunkásokat venne fel a szövetkezet. Célul tűzték, hogy az év hátralévő idő­szakában a tervet tíz százalékkal túlteljesítik, amit lehetővé tesz a dolgozók munkalendülete és elő­segítik azok az új munkagépek is, amelyek megérkeztek és már használatban is vannak. w.'ií. u ..■■hímé Csodálatos vagy, Júlia Maugham Színház című regényének filmváltozatát tűzte műsorára az orosházi Partizán mozi június 13-tól 18-ig. A film színvonalas szó­rakozást nyújt, az elsőrangú színészi játék és a szellemes dialógusok mellett elismerést érdemel a nagyvonalú rende­zés és Wenter Kiren csiszolt, elegáns operatőri munkája is. Nyári tábor nyílik július l-én Békéscsabán az iskolai napközis gyermekek számára kúti Kossuth Tsz 32 vagonos magtára. Ez utóbbiakat egy hó­nappal a kitűzött határidő előtt átadják. A medgyesbodzási Egyet­értés Tsz 100 férőhelyes magtár- padlásos növendékmarha-istálló- jának építését még ebben a hó­napban befejezik. Hamarosan sor kerül Oroshá­zán újabb négy családi ház építé­sének megkezdésére. Az ötödiknek a kitűzése (az Egyetértés utcá­ban) már megtörtént. Még ebben az évben megkezdik a csorvási Ady Tsz 100 férőhelyes növendékmarha-istállójának és a Petőfi Tsz 96 férőhelyes borjúne­velőjének építését. Több jelentős átalakítási mun­kát is végeznek. Csorváson büfét, Gerendáson és Kardoskúton egy- egy fűszer- és csemegeboltot és ugyancsak Kardoskúton egy fel­vásárló helyiséget létesítenek. Orosházán a Magyar Hirdető he­lyén a GELKA részére reprezen­tatív rádió-televízió szervizt ter­veznek létrehozni, melyre 100 ezer forint költséget biztosítanak. Több más kisebb-nagyobb felújí­tási munkára Í6 sor kerül még. kedni kell — mondja Tibi rejté­lyes mosollyal. Hozzálátnak a „munkához”. A terv azonban meghiúsul, mert Jóska iélzi az erkélyről, hogy Györgyi már iön vissza a KÖZ- ÉRT-ből. Mindent gyorsan visz- szaraknak az íróasztalba. Tibi azonban nem adja fel a tervet. Az íróasztal kulcsait zakójába he­lyezi, hogy később nyugodtan „dolgozni” tudjon. Még a délelőtt folyamán vala­milyen ürüggyel elmennek, aztán Györgyit telefonon lecsalják a parkba. Most sikerül a tervet végrehajtani. Tibi kezében a pisz­tolyt tartalmazó zöld kazettával rohan a Körte-rét felé. Jóska alig tudja követni. A fontos, hogy megvan a zsákmány. A zöld do­bozt felfeszítik, Tibi övébe dugja a pisztolyt. Ott, a Körte-réten megszüle­tik a végleges terv is: erőszak árán gépkocsit szereznek, aztán nyugatra disszidálnak Jóskának rokona van Szombathelyen, az majd segít. S ha ellenállásra ta­lálnának, ott van kezükben a fegyver, keresztüllövik, aki el­lenszegül. S most vessünk ismét egy pil­lantást a két fiú otthonára. A fiúk már napok óta távol vannak. Vajon nem hiányoznak otthon? A A városi tanács 200 ezer forintot biztosított a tábor felszerelésére és az étkezés ingyenes kibővítésére Még az elmúlt évben született az ötlet, hogy a békéscsabai isko­lásgyermekek nyári napközi ott­honos ellátását és foglalkoztatá­sát új, a megszokottnál jobb ke­retek között kellene megoldani. Ismeretes, hogy a napközisek nyáron is általában az iskolák po­ros udvarán töltötték az egész na­pot, emiatt azután megfelelő fog­lalkozási terveket nem lehetett megvalósítani. A régi gyakorlat hibája volt még, hogy tetemes időt szakított ki a nevelők nyári szabadságából, a vonatkozó mi­niszteri rendelkezés viszont azt írja elő, hogy a pedagógusok nyá­ri beosztását lehetőség szerint el kell kerülni, hogy zavartalanul tölthessék nyári pihenő idejüket és felfrissülve készülhessenek az új tanévre. Ennyi probléma láttán született a javaslat, hogy a csabai napkö­zis gyermekeket nyári napközi, még pontosabban „hétközi” tábor­ban keli elhelyezni, ahol — ön­tárgyalás adatai alapján a követ­kező kép alakul ki bennem: Tibi távollétét senki sem hiá­nyolja. Anyja kórházban van. A mostohaapa pedig nőügyeit bo­nyolítja. Szinte jól jön neki, hogy Tibi nincs otthon. Majd csak elő­kerül. És ha nem? ... Akkor sem történik nagy baj, legalább nem okoz több gondot. Az apa és a szomszédok tanúvallomása alap­ján ezt a következtetést vonom le. S Jóska szülei, akik pedig ren­des emberek, nem hiányolják fiu­kat? Az apa nem ér rá ezzel a „kér­déssel” foglalkozni, annyira leköti a munkája. Precíz ember, nála van bizonyos fontossági sorrend. Be nem ütemezett „problémák­kal” nem tud foglalkozni. Az anya viszont egyfolytában aggó­dik, de sehová nem fordul. Már hozzászokott Jóska csavargásá­hoz. Igaz ugyan, hogy ilyen hosszú ideig még sosem maradt el hazulról. Viszont sok problé­mával küzködő férjét sem akarja az ilyesmivel zaklatni. Az anya végül is azzal nyugtatja meg magát, hogy Jóska élelmes gye­rek, biztosan nem alszik az ut­cán. (Folytatjuk) kóntes jelentkezés alapján — nevelő^ felügyelete mellett hasz­nos foglalkozásokkal tölthetik szünidejüket. Az elgondolás a szü­lők körében is általános helyes­léssel találkozott. A terv megvalósulásáról Gaj­dács Pál elvtárs, a városi tanács művelődésügyi osztályának veze­tője tájékoztatta lapunk munka­társát. — A végrehajtó bizottság ja­vaslatára a városi tanácsülés a közelmúltban szavazta meg azt a 200 ezer forintos támogatást, mely a hétközi tábor megszerve­zésének anyagi alapját képezi. A 200 ezer forintból — többek kö­zött — 200 darab ágyat, 300 le­pedőt, 300 fejpárnát és 600 darab fejpáma-huzatot vásároltunk. A gyermekek felügyeletét — 30-as csoportokban — önként jelentke­ző pedagógusok látják el, akik kéthetenként váltják egymást, és 500 forint tiszteletdíjat kapnak munkájukért. Egy-egy középisko­lás KISZ-vezetőt is kap mind­egyik csoport, tehát a foglalkozá­sok megszervezésének és színvo­nalas. érdekes lebonyolításának minden előfeltételét igyekeztünk megteremteni. A táborban — ahová hétfőn reggel mennek ki a napközisek és szombaton este jön­nek haza — rendes napirend lesz, melyet az úttörőtáborok tapasz­talatai alapján állítottunk össze. A gyermekek elszállásolásáról ! és az étkezésről elmondotta, hogy ! a kisebbek — mintegy százan — ; pavilonokban, a nagyobbak pedig • sátrakban alszanak, naponta öt- ; szőri étkezésben részesülnek, te- • hát a tízórain, ebéden és uzson- | nán kívül reggelit és vacsorát is • kapnak ugyanazért az összegért, • amit év közben fizettek. — A különbözetet, a reggeli és ; JÚNIUS 13. ■ Békési Bástya: Az édes élet. Békés- jj csabai Brigád: Két emelet boldogság, i Békéscsabai Szabadság: Úgy csepp • méz. Békéscsabai Terv: Randevú Köp- ; penhágában. Gyomai Szabadság: Mez- 5 télén diplomata. Gyulai Petőfi: Egy S pohár víz. Mező kovács házi vörös Ok- ■ tóber; Az első lecke. Orosházi Par- ! tizán: Csodálatos vagy Júlia. Sarkadi S Petőfi: A riksakuli. Szarvasi Táncsics: $ Rangon atol, Szeghalmi Ady: Car- • touche, I I a vacsora árát is a tanács által I biztosított 200 ezer forintból fe­dezzük. A táborban körülbelül 300 gyermek tartózkodik majd hétről hétre, 60—70 gyermek pedig a II-es számú iskolában lesz, mivel 300-nál több gyermeket odakinn nem tudunk elhelyezni. Termé­szetesen ez a 60—70 gyermek is — megfelelő váltások megszerve­zésével — hosszabb időt tölt majd a „hétközi” táborban. A kitűnő kezdeményezés meg­valósulása elsősorban a városi ta­nács érdeme, és nagy segítség a dolgozó szülőik számára nemcsak az étkezés ingyenes kibővítése, ha­nem az a tudat is, hogy gyerme­keik megfelelő környezetben és felügyelet mellett, vidám és hasz­nos táborozáson tölthetik vaká­ciójukat. «8—«) Sobukwe ■ Mindig érdekes és tanulságos oí- S vashiány a Time című híres ameri- ; kai magazin levelezés* rovata. Eb- ■ ben — néhány sorra lerövidítve — ! megjelennek azok a levelek, ame- i lyeket a szerkesztőség valamilyen • szempontból hasznosnak és figye­lemre méltónak talál. A legutóbb Ideérkezett, májas *1 keltezésű számban a lap közli egy dél-afrikai fehér, W. j. s, Jacques, a Shawburyben lévő iskola alkalma­zottja véleményét arról, hogy a dél- afrikai fajüldöző kormány bíróság elé állítja Robert Sobukwet, a fia­tal bantu politikust. „Sobukwe — hangzik a levél — egy fehér tanítónak köszönheti, hogy egyetemre kerülhetett, és mikor tu­berkulózisban megbetegedett, ugyan­ez a fehér tanító ápolta, gyógyíttatta. Es ime, Sobukwe, aki képzettségét és életét egy fehér embernek kö­szönheti, ezt azzal hálálja meg, hogy a fehérek ellen fordul.” A Time gondosan vigyáz arra, hogy — ha politikailag szükségesnek tartja — röviden kommentálja m. egyes leveleket. Ezútt&l nines megjegyzés a levél alatt, a szerkesztőség tehát teljesen egyet­ért... Pedig pontosan tudja hogy So­bukwe nem a fehér tanító és nem a fehérek ellen küzd, hanem Hendrik Verwoerd fasiszta, jog- és szatoad- ságtipró rendszere eilen. (ha—)

Next

/
Thumbnails
Contents