Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-12 / 135. szám
1963. június 12. 3 Szerda Oszlrák szerelők a Felsőnyomási Állami Gazdaságban Űj technikai berendezéssel bővítették Felsőnyomáson a lucema- szóna-szárító üzemet. Négy új nyugatnémet gyártmányú lucernavágó- és szecskázógépet kap. tak. Ezeket a gépeket a napokban osztrák szerelők állították munkába a gazdaság lucematálbláján. Ezentúl az eddigi gyakorlattól eltérően a lucemaszéna-száritó üzem szecskázva kapja meg a zőldlucemát. Korábban ugyanis az volt a helyzet, hogy a levágott lucernát a rendről meláderekkel vagy kézi erővel felszedték, kocsira rakták és a lucemaszéna- száritó üzemben szecskázták. Ez az eljárás igen sok kézi munkaerőt igényelt, s amellett a lucernaliszt hamuanyag-tartalmát nem tudták 0,5 százalékra csökkenteni. Az új eljárással — amint azt az üzemi próbák is igazolják — minden mázsa lucemaszénáfoan 150 milligramm karotint, 18 százalék nyersfehérjét tudnak tárolni, s ugyanakkor a másfél százalékos hamuanyag-tartalmait fél százalékra csökkentik, mert kikapcsolják a zöldlucema rendre- vágásávai járó szennyeződést. Az Idén 250 vagon lucemalisz- tet készítenek az új eljárással a Felsőnyomási Állami Gazdaságban. Eredményes volt a próbahalászat Június 11-től feloldották a tilalmi időt A nemeshalak fvására a májusi meleg igen kedvezően hatott. Ezt bizonyítják azok a próbahalászatok, amelyeket a múlt hét első feléiben tartottak a Körösök vízrendszerében. A próbahalászaton részt vett több horgász Is. A varsákból kiszedett ponty, harcsa, máma és kecsege csaknem 95 százaléka már leívott. A megyei halászati felügyelő a beérkezett adatok alapján június 11-én 0 órától feloldotta az említett nemeshalak halászati és horgászati tilalmát. A próbahalászatot a következő hetekben horgászok jelenlétében a gyomai Viharsarok Htsz tovább folytatja, hogy együttesen megállapítsák a közelmúltban Körösbe helyezett 200 mázsa ponty vándorlásának útját és az új életkörülményhez való alkalmazkodást. Nem szenzáció, csak kannibalizmus Az MTI Szabolcs -Szatmár megyéből érkezett jelentése alapján a hazai sajtó a napokban különös „biológiai szenzációról’1 adott hírt. A hír szerint Tiszalök községben 18—19 napos élő csirke került elő egy baromfi zúzájából. Múlt dr. Munkácsi Ferenc, a Debreceni Agrártudományi Főiskola állatbonc- és élettani tanszékének vezetője ezzel kapcsolatban rámutatott, a zúzó gyomorban talált élő csirkéről szóló hír nemcsak valótlanság, hanem biológiai abszurdum is. A közlemény téves, nem kellően ellenőrzött értesülésen alapult. A főiskola szakemberei ilyen hírt nem erősítettek meg. A Tiszalökről beküldött baromfi zúzó gyomrában csak egy szétrágott cslrkeemibríó hátának egy részét és két, az epés bélbe is átnyúló, lábat találtak. A jelenség ilyen módon nem szenzáció, hanem csak a közismert kannibalizmus megnyilvánulása. (MTI) Tudósítónk jelenti Endrédről Bevezették a villanyt, építik az átjárót a Fűzfás zugban Csókás! zug, — így hívták valamikor, és Endrődön még ma is így ismerik azt a 30 holdnyi területet, melyet a félkörben húzódó Holt-Körös választ el a falu északi részétől. Most gyümölcsösök és új, korszerű házak vannak ezen a részen. Az évek során ösz- szesen 54 házhelyet osztott a tanács és azóta már sok családi ház fel is épült. Elsőnek Valuska István építkezett. 1950-ben kezdte, s ma már gyönyörű, szépen gondozott kerttel körülvett új házban lakik. Az építkezés most is folytatódik, új téglafal emelkedik a soron több helyen is. építkezik Adamik Gyula, a Béke : Tsz tagja, összesen 170 ezer fo-1 riniba kerül a ház — mint mon- * forint értékű társadalmi munkát vállaltak a lakók a járdaépítésnél. Park, szépséghibával Már elmúlt a tavasz és a községi liget sétányain még mindig ott van kupacokban az összegereblyézett száraz falevél. Csúfítja a környéket, kellemetlen képet mutat a ligetben. Pedig az úttörők társadalmi munkában gyűjtötték össze a faleveleket és hozták rendbe az utakat. Vajon mi lehet az oka, hogy a tanács még mindig nem szállította el a szemetet? Ugyancsak a ligetben láttuk a csúf, festetten padokat is, melyeket még a kora tavasszal rendbe kellett volna hozni. Egy pad be- festése igazán nem kerül sokba és bizonyára akadnának dolgozók, akik ezt is vállalnák társadalmi munkában. Helyes lenne, ha gondolnának erre is a tanács vezetői. (Sz. K.) Állatvásár Békéscsabán dotta —, de futja a keresetből és í az eddig összegyűjtött pénzből. A tfr]utt,^tést. a Szép számmal hajtottak fel te- mításukat, mert ha drágán Is, de júniusi igen szép jószághoz jutottak. S . _ . , Sállatvásárra Békéscsabán. Annak fia a Mezőtúri Allarm Gazdaság-^ a Mhajtás ** » felesegeVel « nagy volt, az árak mégis magas- ő is ideköltözik a szép, uj hazba.j^ mutatkoztak. Egy jó tehénAz utca végén átjárót építenek Sért 8—8,5 ezer forintot kértek, a 135 ezer forintos költséggel, hogy • kéthónapos süldők párja 800 fo- az itt lakóknak ne kelljen hosszú jrintan felül cserélt gazdát, kerülővel menniük a faluba. Már; A vásári árak az idén jó takar- bevezették a villanyt is, melyre ; mánytermésről tanúskodnak, s mintegy 150 ezer forintot fordí- j arról, hogy lassan a szövetkezeti tottak. Társadalmi munkával segít a lakosság A községi tanács 375 ezer forintot fordít Endrődön az utcák járdásítására. összesen hatezer betonlapot raknak le az idén. Jelenleg a Szabadság utcában folyik a munka. Még a 73 éves Hu- nya Lajos nyugdíjas tanító is segít, ugyanis az utca lakói vállalták, hogy társadalmi munkában rakják le a betonlapokat. A községben összesen mintegy 150 ezer Megkezdődött a selyemgubó hőkezelése a Herbária békéscsabai telepén »gazdaságok is egyre nagyobb segítséget adnak a háztáji állattartáshoz. A korábbi években a tehén és a süldő ára — ebben az időszakban — nem volt ilyen tartósan magas. Megkérdeztem néhány állattartót — közöttük — D. Nagy Sándor békési lakost: — Miért adja el a tehenét? — Mert odahaza maradt még egy. D. Nagyék tehene napi 15 liter tejet ad. Ezért garanciát is vállalnak. A süldőpiacon szintén stabilnak bizonyultak az árak. A 20—30 ollós, két, két és fél hónapos sertésekért délelőtt 11 óra tájban is akik megkötötték az üzletet ét megkérték a reggel kimondott átírták a járlatot, a rögtönzött árat. Többen, akik Brhlikéktől büfében találkoztak és a jó vá- vettek süldőt, megtalálták szá- sárra áldomást ittak. Hétfőn megérkezett Debrecenből az idei első selyemgubó-szállltmány a Herbária békéscsabai telepére. Ma Bat- tonyáról és Csongrádról, az elkövetkező napokban, hetekben Balassagyarmatról, Füzesabonyból, a Vas megyei Mindszentről, Berettyóújfaluról, az országból összesen 30 beváltóállomásról Indítják útba a selyemgubó-szállltmányokat. A feldolgozás első szakaszában a lefojtást és a szárítást három műszakban végzik. A teljes kiszáradás után az értékes anyagot a tolnai szövődében dolgozzák fel. A Herbária csabai telepén tavaly 1100 mázsa selyemgubót hőkezeltek. Az Idén előreláthatólag 1200 mázsa gu- bó érkezik. Brhlikék süldői közül egy. kerül s ettől kezdve életútja kísértetiesen hasonlít Polgár Jóskáé, hoz. A javítóból négyszer szökik meg s a szökési intermezzókat be. törésekre használja fel. Végül már börtönbüntetésre ítélik. A Kozma utcai börtönben végleg megpecsételi barátságát Polgár Jóskával, akivel már Aszódon is nagyon összebarátkozott. Megbeszélik, hogy ezentúl együtt fognak „tevékenykedni”. Mégis, amikor a börtönből kike. rülnék — legalábbis egy időre — úgy látszik, hogy „fogadalmukat” nem tartják be. Dolgozni kezdenek. Munkahelyeiket változtatják ugyan, de mégis dolgoznak. Polgár Jóska idegen társaságba kerül. Varró Tibi pedig egy munkás lányának kezd udvarolni. A munkás, aki sok rosszat hallott Tibiről, figyelmezteti lányát, hogy vigyázzon ezzel a fiúval. Tibi gyakran jár fel hozzájuk hívás nélkül. Mindent elkövet, hogy a munkás bizalmába férkőzzék. Érdeklődik a munkás élete iránt. Még a pisztolyát is megmustrálja, amikor hazajön gyakorlatról. Tibi — most már tudom, nem meggyőződésből, hanem a munkás bizalmának megnyerése végett — belép a KISZ-be, sőt tevékenységébe is bekapcsolódik. Az üzemi KISZ-szervezet előlegezi néki a bizalmat, mert rövidesen az alapszervezet szervező titkára lesz. Sajnos, komoly hibái követtek el, amikor múltját, családi viszonyait, magánéletét nem vizsgálták meg. S az üzemben hogyan viselkedett? Közvetlen főnöke, az olajraktár vezetője így válaszol kérdésemre: — Tibi rendesen dolgozott, nem volt véle semmi baj. Sajnáltam családi helyzete miatt. Egyszer fel is kerestem az apját, de az nagyon kelletlenül fogadott. A fiút ki akartam vonni az otthoni környezetből és szerettem volna, ha a fiammal összejámának, de... erre már nem kerülhetett sor. — S az nem tűnt fél maguknak, hogy a fiú augusztus 15-én, minden előzetes bejelentés nélkül, nem jelent meg a munkahelyén s utána sem jelentkezett többé — kérdezem a részvéttől csöpögő főnököt. — Igen, de mi nem gondoltunk semmi rosszra. — Érdeklődtek iránta? — Nem, de küldtünk nekj egy írásbeli felszólítást, hogy vegye fel a munkát. — Személyesen nem mentek ki a lakására? — Nem. A főnök tehát napokig — egészen addig, amíg az eseményről az újságokból értesült — nem gondolt semmi rosszra, sőt még a KISZ-szervezet sem, amelynek pe. dig alapszervi szervező titkára volt. Ma sem tudom megérteni, miért nem hiányolták? Pedig hol járt már akkor Tibi? Ha tudták volna, hogy azokban a napokban már minden hidat felégetett maga mögött és búcsút mondott a munkáséletnek. Vajon nem lehetett volna-e az illetékeseknek ezt a „hídégetést” megaka. dályozni? Például a KlSZ-szerve- zet nem mozgósíthatott volna még kellő időben egy-két aktívát? Lehet, hogy már nem értek volna el eredményt, de mégis, miért nem kísérelték meg? (Folytatjuk■) D. Nagy Sándor Szegfű nevű tehene a „minőségi” vizsgán. A jó vásár áldomása.
