Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-12 / 135. szám

W83. június tZ. Szerda 4 Interjú a békéscsabai szabadtéri színpad nyári programjáról Hl/WHl RAVb Sámson A hosszá U9I után most már tel­jes „üzemben” a nyár. Zöldbe öl­töztette a fáikat, a város parkjai színes szőnyeghez hasonlóak A város egyetlen színháza nemsoká­ra becsukja kapuit, de a ligetben sétálók már megállapíthatták, hogy az igen szép környezetben lévő szabadtéri színpad körül se­rény rrtun-ka folyik. Mint minden évben, ezen a nyáron is sokat vá­runk a szabadtéri színpadtól. Hogy mit várhatunk, ezzel kap­csolatosan tettünk fel hórom kér­dést Szatmári Imrénének, a Ba­lassi Művelődési Otthon igazgató­jának. Az első: Milyen előkészületek folytak a szabadtéri színpadon? — Előkészületeinket már a ta­vasszal megkezdtük. Felülvizsgál­tuk a színpadot, s annak berende­zését. Sajnos, a kerítés igen elha­nyagolt. az ülőkék kopottak, a hangosító, világosító berendezés nem tökéletes. Mindezeken változ­tatni igyekeztünk. A felmerült problémákat már részben meg­oldottuk, egy része folyamatban van. A második: Mennyit költhettek a színpad és felszereléseinek rendbehozására? — Az év elején a városi tanács a községfejlesztési alapból 100 ezer forintot biztosított a művelő­dési otthon részére. Tekintettel arra, hogy a szabadtéri színpa­dunk igen elhanyagolt állapot­ban volt, az összeg nagy részét rá­fordítottuk. Így közel 30 ezer fo­rintból rendbe hoztuk a kerítést, az öltözőket, a nézőtér padjait. Mintegy 30 ezer forintos költség­gel felújítottuk a hangosító és világosító berendezéseket. Jövőre tervezzük a nézőtér teljes felújí­tását a padok teljes cseréjét. Minden elgondolásunk azonban még nem oldódik meg. Például a nézőteret nem tudjuk körülfüg- gönyözni. Hogy valamit azért mégis tegyünk, az év elején meg­állapodtunk a Hirdető Vállalattá], ízléses, színes tablók készítésé­ben. Bár még nem készültek ed, de reméljük az idény kezdetére azok is elkészülnek és többnyire nélkülözni tudjuk majd a szerin­tünk sem ízléses elkerítő ponyvá­kat A harmadik kérdés: Milyen programot állítottak össze, lesz-e valami meglepetés? — Mivél a főszezon július és augusztus hónapra esik a programunk teljes mértékben még nem készült el; a dátumok még nincsenek rögzítve. Ettől függet­lenül közölhetem, hogy a Jókai Színház június 26-án, 27-én és 28- án szabadtéren játssza a Csárdás­királynőt, július 20—21-én a Leányvásárt és július 30—31-én az évad legsikeresebb prózai da­rabját. Július 13-án a városi munkáskórus 40 éves jubileumá­nak ünnepi műsorát láthatják az érdeklődők, kilenc kórus közre­működésével. A meghívott dalár­dák között szerepel a KISZ Köz­ponti Kórusa, a munkásőrség férfikara, a salgótarjáni férfikar, valamint több megyei kórus. Jú­lius 16-tól 19-ig a Fegyveres Erők Klubjával közösen rendezzük meg a katonafilmek fesztiválját. Be­mutatásra kerülnek az Alba Re­gia, a Ballada a katonáról és a Tiszta égbolt című filmek. Július— augusztus hónapban egy-egy ORL műsor lesz, augusztusban vala­melyik fővárosi színház vendég­szerepei városunkban. Tervbe vettük a világhírű Vasas Központi Művészegyüttes csabai fellépését is. Műsort ad a művelődési ott­hon táncklubja, lesz népdalest, népitánc-est és szerepelnek majd színjátszóink is. A gyerekek szá­mára Lankefy Konrád Napsugár Bábszínháza két alkalommal ad szórakoztató műsort. Valószínű, hogy a szolnoki művelődési ház 140 tagú művészegyüttesét is ven­dégül láthatjuk, ez igazi meglepe­tés lenne — fejezte be tájékoztató­ját Szatmáriné elvtársnő, a Ba­lassi Művelődési Otthon igazga­tója. h. r. Irta: André Frossard Az űrpilóta minden Földről ér­kező utasításra csak egyetlen szó­val válaszolt: „Roger”, ami űr­nyelven annyit jelent: értettem, minden rendben van, köszönöm. — A visszatérési vezérlőmű nem működik1. — Roger. — Ne nyugtalankodjék. Megkí­séreljük működésbe hozni a tar­talékrendszert. — Roger. — A tartalékrendszerben is> üzemzavar keletkezett. — Roger. — Kézé vezérléssel kell vissza­térnie. — Roger. — Teljes szívvel ön mellett ál­lunk, — Roger. Nincs is ennél tökéletesebb ki­fejezés az űrszótárban! Az űrkabin végűi is szerencsé­sen leszállt egy reyülőgép-amyalw.- jó közelében. Rogeri A megkönnyebbülés és a csodá­lat sóhaja szakadt fel a keblek­ből: Az Ember megmentette a Gé­pet? Rogerl — De reméljük, hogy egy nap a gép fogja megmenteni az embert. (A ,,Figaro”-ból) Ford.: Tihanyi Vera A vzíhafryuft Pa udvar üres vo®t és nagy csendesség honolt az istállók­ban, csak az akoliban a csikók rohangáltak jókedvűen a korlá­tok mentén. A nyugati égbolton fekete vásznat húztak a felhők. A keleti ég tiszta volt, a nap ékesen ragyogott. A könyvelő kikönyökölt az ablakon, csak az otromba lép­tekre lett figyelmes, gyorsan megigazította tarka nyakkendő­jét és gúnyosan vigyorgott a brigádvezetőre. — Még nem jött senki — mondta. Az megállt az ablak előtt. Kivette zsebkendőjét. Poros volt, kirázta és csak aztán tö­rölte meg izzadt homlokát. — Tizenötnek szóltam. — Hiába, Pünkösd hétfője van. — És ezért tíz hold szénánk odavész. Pedig, ha jönnének, fél óra alatt végeznénk. — De nem jönnek. — Ha jönnének, akkor már itt lettek volna. — Ezek nagyon vallásosak. Ilyenkor nem dolgozik senki. — Éppen az, hogy dolgozik. Hankó a feleségével a háztájiját kapálja. Csak vigyorgott, mikor mondtam, miért jöttem. Varga meg morzsol. Azt mondta, hogy ő maszek korában akkor gyűjtöt­te a szénát, amikor annak ide­je volt. Soha nem törődött a pi­ros betűs napokkal. — Mondta, hogy jön? — Nem mondott semmit. — Egyik se mondta? — Csak Kraszkó. Azt mondta, ha a többiek jönnek, ő is jön. De nem jön senki. Itt nem lehet számítani senkire. A könyvelő cigarettára gyúj­tott. A brigádvezetőt is megkí­nálta. Fölvette zakóját és ki­ment az udvarra. — Persze, az igazat megvall­va, engem is kár volt berendel­ned. Hallgattak. A brigádvezető ed­gondolkozva szívta cigarettáját. Csizmája orrával néha beletúrt a földbe. A könyvelő folytatta. — Délelőtt bekapáltam volna a háztájimat, délután meg elszó­rakozhattam volna az asszony­nyal. A felhők elborították a na­pot. Nagy messziről égzengés hallatszott. — Persze, te mindenkinek pa­rancsolsz. — Én parancsolok? — Igen, te. Szemében tűz lobogott. — Muszáj, másképpen nem megy... Mindjárt itt az eső. — Odalesz a széna. Ezen már nem lehet segíteni. — De lehet. Igenis, lehet! Én megmutatom ezeknek a híres ta. mjosi gazdáiknak... Értesz, fel­gyújtjuk azt a szénát. Majd a közgyűlésen orruk alá dörgöl­jük... Felgyújtjuk! — Mi ketten? — Igen. Keressél egy villát. Én meg megyek az asszonyért meg a gyerekért. A könyvelő csak bámult utá­na, ahogy elviharzott kerékpár­ján. Az asszony a szobáiban »oft. öltöztette a gyereket. Idegesen toppantott be. — Hová készültök? — Elmegyünk anyámék — fe­lelte az asszony. — Nem mentek sehova. Riadtan nézett fél az asszony erre a szigorú hangra. — Miért? — kérdezte csende­sen. — Elmegyünk szénát gyűjte­ni. » — Micsoda szénát? Nincs ne­künk szénánk. — De van! Azt a tíz hold szé­nát fegyűjtjük. Nem jönnek ezek a híresek, hát mi felgyújt­ják még eső előtt. Érted?!!! Az asszony felegyenesedett. — Mit bámulsz? — Ebben az évben még nem voltam anyámnál. — Miért nem mentél el va­sárnap? —■ Tudod jól, hogy tapasztot­hengyel film, a bibliai Sámson történetét a XX. századba helyezve eleveníti meg. A film egy fiatalember megdöbbentően izgalmas kalandjait mondja el, kitűnő eszközökkel. (Bemutatja a dévavá- nyai Kultúr mozi június 13-án.) Zenélő úttörők Medgyesegyházán Ha a tavaszi hajnalt a madár- csicsergésről, úgy a kultúrotthont június 2-án, vasárnap délután a kiáramló zongora-, hegedű- és énekhangokról lehetett felismer­ni; a medgyesegyházá zeneiskola tartotta évzáró hangversenyét. Beethoven szerint a társadalom két részre oszlik: olyanokra, akik­nek télik zongorára, hangverseny, re és olyanokra, akiknek nem te­lik. Ezt a felosztást most megdön­tötte e vasárnap délután is, -mert bántó részére nyitva állt az ajtó. A becsületes, erőfeszítéssel teli munka felcsigázta az érdeklődést. Beethoven, Kodály, Bach, Schu­mann, Smetana, Liszt, Strauss, Mozart, Lányai, Kőhalmi muzsi­kám. — Akkor ékmész máskor. Most meg öltözz át. — Mi közünk nekünk a tsz szénájához, hogy megázik — morogta magában az asszony, mikor kiment a férfi, mert sze­mébe nem merte mondani. Sötét lett az ég. A mennydör­gés már itt volt a tanya felett. Fészerben volt a villa. Felkapta. Kirohant az udvarból. A kert sarkában földbe gyökerezett a liába. A széna boglyákban állt... Az emberek a tábla szélénél ösz- szegyülekeztek. Rágyújtottak és a brigádtanya felé indultak. Nem akart hinni a szemének. Még akikor sem, mikor odaért a táblára. Nézte a tarlót, nézte a boglyákat. Szeretett volna visz- szafordulni, szólná az asszony­nak, hogy elmehet a gyerekkel látogatóba; aztán elhatározta, hogy az emberek után megy és mindegyikkel kezet ráz köszö­netképpen. De csak állt ott a boglyák kö­zött, mintha valamelyikéhez odaláncolták volna a gondola­tai... Az embereket nézte, ahogy lassan összezsugorodnak... Hú­szán voltak. Hogy lehet az, pedig csak ti­zenötnek szólt. Esni kezdett az eső. És nem vette észre, hogy át­ázott ruhája, hogy a kalap kari­mája lekonyult és inge mögé fo­lyik le róla a víz. Serédi János kája, ha kissé magas szinten is, de belopódzott a jelenlévők ér­zésvilágába. A „magas szint” nem hibát jelent, csupán a kezdeti fo­kon való ízűésalakftásnál jó, ha adunk a könnyebb műfajból is. A zongorát oktató Francz Vilmosné. Török Ede hegedűoktató és Rácz László harmonikaoktató munkája dicséretes. Tanítványaik; Mok- rán Irén, Hubai Éva, Keresztyé­ni Irén és Ágnes, Gazsi Endre, Lacza György, Németh László zon­gora-, hegedű-, illetve harmonika- játéka is ezt bizonyítja. A kiemelt nevek nem jelentik azt, hogy a többi tanítvány nem bizonyított, csupán árnyalati különbséggel szerepeltek gyengébben. Köszönjük a délutánt neve­lőknek, tanítványoknak egy­aránt s reméljük, hogy ösztönző, s a jövőre nézve segítő lesz. Gazsy Endre JÚNIUS 12. Békéscsabai Brigád: Két emelet bol­dogság. Békéscsabai Szabadság; Ke­resztesek I—II. Békéscsabai Terv: Mici néni két élete. Gyulai Erkel: Hóvihar. Orosházi Béke: Alvajáró Bonifác. Szarvasi Táncsics: Rangon alul. műsora Június 12-én este 7 órakor: LEÁNYVASAR Szentpétery- és szelvénybérlet. Június 12-én 19.30-kor Battonyán: ALACSONY MENNYEZET Közületek munkaerőigénye Okleveles férfi főszakácsot keresünk intézeti gyakorlattal. Jelentkezés jú­nius 20./KSZ. E. 510. Étkezési létszám 350, Csecsemőotthon, Gyula, Kossuth L. u. 15. Okleveles csecsemőgondozó­nőket vagy gyermekápolónőt keres a gyulai Csecsemőotthon, Gyula, Kossuth L. U. 15. 28383

Next

/
Thumbnails
Contents