Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-29 / 150. szám
W63. június 28. 3 Péntek TANULSÁG A Vízgépészeti Országos Vándorgyűlés nagyon sok vízügyi szakembert mozgatott meg. Gyulán volt és képviseltette magát csaknem minden olyan szerv, amelynek valamilyen köze van a mezőgazdaság továbbfejlesztéséhez. Persze elsősorban az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséhez. Békés megyében, de Gyulán is nagyon sok termelőszövetkezet érdekelt e kérdésben, hisz a Kő. rös-vidék gazdaságai egyre inkább nagyobb területeket öntöznek, egyre több öntözőberendezéssel rendelkeznek. Mégis... A Békés megyei tsz-ekből ösz- szesen két öntözéssel foglalkozó szakember jelent meg ezen az országos jellegű vándorgyűlésen. Az egyik Tótkomlósról, a másik pedig a gyulai Vörös Csillag Termelőszövetkezetből. Ügy értesültünk, hogy a Gépipari Tudományos Egyesület békéscsabai csoportja tájékoztatóját elküldte minden mezőgazdasági kollektívának, állami gazdaságnak és termelőszövetkezeteknek is. Mégis csak e fent említett két szövetkezet jelentette részvételét e fontos tanácskozásra. Mindenesetre keserű tanulsága ez a vízgépészeti vándorgyűlésnek, különösen a termelőszövetkezeteink oldaláról, mert úgy érezzük, hogy a mezőgazdaság öntözésével, az öntözőszivattyúk, csőrendszerek és esőztetőberen. dezésekkel foglalkozó fontos tanácskozás tapasztalataira terme, lőszövetkezefeink öntözés szakembereinek is nagy szüksége lett volna, mert az öntözéses gazdálkodás fejlesztése elsősorban ezekben a kollektívákban történik. (K) Egykilós cukorrépák a végegyházi Szabadság Tsz földjén Három héttel korábban hajtja a csöveket a kukorica A végegyházi Szabadság Tsz határában kora reggeltől késő estig gépek és kézi növényápolóik csoportjai tarkállanak. Ezért tiszták, gyommentesek a kapásnövények földjei. A mélyen művelt talajban gyönyörűen fejlett növényeket látná. A cukorrépatáblákon. például már egykilós gyökereket találni. A kukoricájukból már nem látszik ki a legmagasabb ember sem. Az erős, haragoszöld szárak a szokásosnál három héttel korábban hajtják a csöveket, ami a korai vetésnek, a jó ápolásnak s a kedvező időjárásnak köszönhető. A téli zöldségellátásról is gondoskodnak Endrődön Az Endrőd és Vidéke Földmű- i igazgatósága elhatározta, hogy a szövetkezet a körzetébe tartozó vtéli szükséglet kielégítésére mint- szövetkezetekkel 1500 mázsa búr- egy 1500 mázsa burgonyát és zöld- gonyára és 700 mázsa különfélé i séget tárol majd, részben a szabadzöldségre kötött termelési szerző- ban, prizmában, részben pedig a dést. A földművesszövetkezet rendelkezésre álló pincékben. Füzesgyarmat jár az élen a baromfifelvásárlásban (Tudósítónktól) A szeghalmi járási tanács fel- vásárlási csoportja értékelte a járás községeinek felvásárlási munkáját. Ebben Füzesgyarmat jár az élen, mert már május végén 178 százalékra teljesítette féléves felvásárlási tervét. Szép eredményeket érték el a körösladányiak is, akik május végéig 4,5 vagon baromfit adtak át. Különösen a Dózsa Termelőszövetkezet mutatott ebben példát. —n. komplex feladata. Ma még nem egyértelműen tisztázott az egyes vállalati szervek feladata abból a szempontból, hogy milyen mértékben vesznek részt a tervek előkészítésében és végső elkészítésében. Nincs tisztázva és ezért ki sem alakult a tervmunka helyes sorrendje, ki milyen adatszolgáltatásra kötelezett, kire milyen felelősség hárul a terv helyességéért, a tervosztályok hogyan koordinálják az egyes szervek munkáját stb., stb. A vállalati tervek ezért nem képesek számolni a meglévő tartalékokkal, szűk keresztmetszetek képzéséhez vezetnek, az elmúlt időszak aránytalanságait nemhogy megszűntetnék, hanem az új tervekben tovább viszik, fokozzák az addig is meglévő nehézségeket. Ilyenformán már a tervekben ellentmondások jönnek létre, s ennek egyenes következménye valamelyik gazdasági mutató nem teljesítése vagy túlteljesítése, a termelési zavarok, „tervszerű” előidézése. A reális tervek egyik fontos feladata, az eszközök helyes megtervezésével, a termelés folyamatosságának biztosítása. Ebben lényeges szerepe van a helyesen kialakított kooperációnak. A tervek készítésének fontos szervezési kérdése tehát a vállalatok közötti kooperáció előkészítése. Ezért a kooperáció legalaposabb előkészítését a tervmunkával együtt kell végezni, hiszen ebben az időszakban még van mód s lehetőség e kooperáló vállalatok közötti vitás kérdések tisztázására, megoldására. Az időközbeni profitváltozások is újabb és újabb kooperációs nehézségeket, problémákat okoznak, újabb szervezeti feladatokat állítanák a vezetők elé. Helyes, ha ebben a kérdésben is a vállalat vezetősége egy évnél is távolabb lát, alaposan mérlegeli elképzeléseit, s az éves terveknél részleteiben eze. két az elképzeléseket aprópénzre váltja. Csak így biztosítható az ütemes és folyamatos termelés és kerülhetők él a tűzoltó megoldások. Akkor is, ha a termelési struktúra viszonylag hosszabb időszakra adott, a termelés egyre bonyoQIÁjC^CM itjtf kiüti lő lennel ős hőd étkezel bő l Érdekes számadatokat jegyeztünk fel a domb- egyházi Petőfi Tsz-ban. Többek között azt, hogy az ez évi jövedelem 55 százalékát már az állattenyésztés adja. Nagy szó ez ebben a szövetkezetben is, mert hiszen nemrég még minden 100 malac közül a fele elhullott, s a tejtermelés 1200 literről csak az elmúlt évben emelkedett a már tűrhető 2900 liter fölé tehenenként. Az állattenyésztéshez tartozik a baromfinevelés is, amelyből 250 mázsa tervezett helyett az idén 750 mázsát értékesítenek. Hízott sertésből 1200-at terveztek erre az évre, 1800-at értékesítenek. A szövetkezeti gazdák közül négyet, különböző munkaterületekről megkérdeztünk: hogyan járulnak hozzá ahhoz, hogy szövetkezetük az idén a tavalyinál jobb eredményt érjen el az országos többtermelési versenyben. Kajó Istvánné — ßnfelettem már eltelt az idő, betöltöttem az 52. életévemet. Ennek ellenére 220 négyszögöl cukorrépát, 200 négyszögöl cirkot, 4 hold kukoricát és egy fél hold napraforgót vállaltam művelésre a közösből. Tavaly 240 négyszögöl cukorrépám volt s holdanként én termeltem legtöbbet, átlag 310 mázsát. Kenderem tavaly 4 hold volt. Nem akarták elhinni, pedig így történt: egyedül lom- boztam és kötöttem kévébe mind az egészet. A férjem is a szövetkezetben van, de ő nem teljesen egészséges, ezért mindenes beosztást vállalt. Tóth Kálmán — Azért csökkent lényegesen az elmúlt évben a sertéselhullás, mert idejében beoltattük a kocákat és a malacokat, jobbak a férőhelyek is, állattenyésztőt is alkalmazunk azóta. Az ő irányításával jobb takarmányon, főleg takarmánytápon tartjuk a kocákat s neveljük a malacokat. Tavaly átlag 16 malacot választotlultabbá válik, pl. nő a gépesítés foka, az alkatrészek száma szaporodik, fejlettebb technológiai eljárások lépnek be, stb. Ezek a tényezők önmagukban is számottevő változásokat idézhetnek elő a vállalat kooperációs tevékenységében, a tervezésben. Ezek is szervezést kérdések. A tervosztály, a műszaki, a munkaügyi és szinte valamennyi osztály munkáját egybe kell hangolni a tervezés időszakában. A termelés — tehát a főtevékenység — mellett, az úgynevezett kiszolgáló részlegek jó vagy rossz munkája is hozzájárulhat a munkatermelékenység, a folyamatos termelés alakulásához. Így pl. az üzemen belüli anyagmozgatás, a karbantartás, a műszaki ellenőrzés. stb. összehangolása, vagy ösz- szehangolatlansága is hatással van a termelés alakulására. Ezért igen fontos, hogy a vállalatok terveiben a fő és „kisegítő” üzemék, üzemrészek működését, feladatait a termelési tervekkel összehangol, ják. Kahulits István tünk le kocánként s egyenként 20 kilós súlyban. — Szívesen gondozom az állatokat, de érdemes is velük foglalkozni. Tavaly is 818-ra szaporodott munkaegységeim száma, s egyenként több mint 40 forint értéket kaptam rá. — Négy évvel ezelőtt léptem a szövetkezetbe, és 3 év óta barom- figondozó vagyok. A mi szövetkezetünk évente 60 000 csibét értékesít. A legtöbb elhullás eddig 5,7 százalékos volt. Pedig minden évben öten vagyunk a rengeteg csibe mellett. Az idén beneveztünk az országos ifjúsági többtermelési versenybe, s vállaltuk, hogy a csibéket 11 hetes korra 1 kg-os súlyra neveljük fel. Horváth Erzsébet : — Szeretek a szövetkezetben, i hiszen tavaly is 500 munkaegy- ; ségem gyűlt össze, s a zárszám- ! adáskor 13 ezer forint készpénzt ■ kaptam kézhez egyszerre. A bú- | tort — egy konyhát és egy hálót ■ — még tavalyelőtt megvásárol- í tam magamnak, így a tavalyi ke- j resetem jó részével kisegítettem j szüléimét, akik 50 000 forintért ; egy házat vásároltak. : Dohor Imre — Nem volt kapós a tehenész : foglalkozás hat évvel ezelőtt ami j szövetkezetünkben sem, mert • nem sok keresetet ígért a napi 4—5 literes fejési átlag. Nekem mindig kedvem volt az állatokkal foglalkozni, s ezért elvállaltam. Évről évre mindig javult a takarmány, tavaly már elértük azt, hogy tehenenként 2900 liter tejet fejtünk. Az idén még többnek mutatkozik a tejtermelés, ón legalábbis naponta —13 litert fejek le egyenként a gondozásom alatt lévő 12 tehéntől. Ha minden jól megy, ebben az évben átlag 3800 litert akarok fejni, nemcsak azért, mert így több lesz a munkaegységem, hanem azért is, mert premizálják nálunk a terven felüli tejet. Érdemes is premizálni, hiszen nagy ösztönző hatása van, s bizony sokkal alacsonyabb a tej önköltsége, ha tehenenként nem 2900, hanem 3800 litert fejünk. Téli saláta nyáron? Nem is volt olyan nagy a mi kívánságunk, csak friss salátát kértünk a kétegyházi Aranykalász kisvendéglőben az ebédhez. Sajnos azt válaszolták nincs, csak téli vegyes saláta. Ilyenkor nyáron?! Nem elégedtünk meg a válasszal, panaszunkat előadtuk a főkönyvelőnek, az üzemágasnak és a revizornak is. Am ők nem fogadták el szóban, csak írásban. Írják be a panaszkönyvbe — mondották. Hát jó. Ha már panasz, akkor legyen panasz. És szóljon írás róla. Ettől még ugyan nem lett friss saláta. De most már így is megkérdezzük az illetékesektől, vajon télen mit adnak az asztalra? Talán bizony fejes- és uborkasalátát, ha már a nyáron téli salátát adnak. Volna egy szerény javaslatunk: a helyi béke termelőszövetkezet annyi salátánákva- lót termel, hogy bizonyára jutna az Aranykalász vendéglő éttermébe is. Helyes lenne, ha a földmű- vesszövetkezet vezetői megszívlelnék javaslatunkat. T. I.
