Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-29 / 150. szám
W63. június 28. 4 Péntek Az ülnökválasztások tapasztalatai n Népköztársaság Elnöki Ta- **■ nácsának határozata értelmében az egész ország területén az ülnokválasztást június 30-ig kell befejezni. A választás irányelveit az igazságügyminisziter határozta meg. Irányelv volt, hogy a megválasztottak számát az egész országban csökkenteni kell, mert az eddigi tapasztalatok szerint a megválasztottak közül csak egy részt hívtak be a bíróságokhoz, viszont sokat egyáltalán nem aktivizáltak. További szempont volt, hogy az új jelölitek ötven százaléka régi, tapasztalt ülnök legyen, valamint az is, hogy ezek az érett korosztályokból — a 30—50 év közöttiek közül — kerüljenek ki. Ezenkívül figyelemmel kellett lenni a férfiak és nők arányszá- mának egyenletes alaikiulására is. A választások előkészítésére megyénként, illetve járásonként választási bizottságok alakultak a pártbizottság, a szakszervezeti bizottság, a tanács s a bíróságok képviselőiből. A jelölések azonban a választá. si bizottságok által meghatározott üzemekben, tsz-ekben, gépállomásokon, hivatalokban és iskolákban történtek. Az iilikJkje- lőlő gyűlések az eddigi tapasztalatok szerint a legszélesebb demokratizmus jegyében folytaik le. Míg a régebbi években egyes helyeken nem tanúsítottak kellő érdeklődést a választás iránt és így a jelölések sem mindig történtek keHő körültekintéssel, addig a most lefolyt jelölőgyűléseket országszerte az jellemezte, hogy a dolgozók számára egyáltalában nem volt közömbös, ld fogja közülük képviselni az elkövetkező három évben az üzemet, a tsz-t, a gépállomást vagy a hivatalt a bíróságon. M a már csak olyan dolgozókat jelöltek népi ülnöknek, akiknek a személyében megvan a biztosíték arra, hogy elfogulatlanul, szubjektivizmus nélkül, legjobb meggyőződése szerint fogja tevékenységét folytatni. Az általában igen népes jelölőgyűliósefc résztvevői ez(t a feladatukat komolyan vették. Ennek ékes bizonyítéka, hogy országszerte előfordultak olyan esetek, hogy a jelölőgyűléseken a javasoltak közül egyeseket nem fogadtak el és helyettük másokat jelölitek. Azokat, akiknek emberi, erkölcsi magatartásában kifogásolnivalót találtak, egyszerűen visszautasították, annak okát megindokolták, az egyiket azért, mert iszákos, s a családját elhanyagolja, a másikat pedig azért, mert megkezdett általános iskolai tanulmányait abbahagyta. Ez utóbbival kapcsolatban a jélölőgyű- lésmek az volt a véleménye, hogy aki nem akar tanulni, nem való népi ülnöknek sem! A jelöiőgyűlések eddigi tapasztalatai országszerte azt is igazolták, hogy az ülnökké jelölést a jelöltek megtiszteüitetésnak, rangos dolognak tekintették. Ezzel függ össze, hogy egyes régi ülnökök, akiket most nem jelölték, a jelölőlistáról való kimaradást nehezményezték. Előfordult például, hogy az egyik vidéki üzemben egy eddigi nőd ülnököt kihagytak, noha ülnöki tevékenysége ellen kifogás nem merült felL A jelölőlistáról való kimaradást az ülnöknő sérelmesnek tartatta, s csak akkor nyugodott meg, mikor az üzemben közölték, hogy rövidesen beválasztják a társadalmi i bíróságba. fl z ülnökök az üzemekben, tsz. ““ ekben, gépállomásokon az igazságszolgáltatás, a bíród tevékenység legjobb és leghívebb pro. paganddstái. Jelentős mértékben köszönhető nekik, hogy a szocialista igazságszolgáltatásról a dolgozók helyes képet nyernek. A most megválasztott ülnökök személyében megvan a biztosíték ar. na, hogy termelési gyakorlatukkal, szakmai ismereteikkel és élettapasztalataikkal a hivatásos bírót építő és cselekvő módon támogassák és egészséges igazság- érzetükkel a bíráskodásba a társadalom éltető levegőjét vigyék be. Dr. Sz. K. Olvasóinké a szó Jól sikerült a tartalékos tiszti vizsga Sarkadon A Sarkadd Cukorgyár tartalékos tiszti tainuliócsoportj a június 21-én, pénteken tartotta meg záróvizsgáját. Az eivtársak jól vizsgáztak az etőírt szakmai és politikai anyagból, a jár- őrvensenyen pedig valamennyien nagy kedvvel vettek részt. Benkő László és Ohraippán Pál tiszt e&vtámsak, mint a vizsgabizottság tagjai, az ünnepélyes eredményhirdetésen megelégedésüket fejezték Máz elért eredményekért, a cukorgyár tartalékos tisztjeinek aktív részvételéért, Szálát Sándor Sarkad Az ígéretek helyett villanyt kérünk Utoisó próbáilko zásként írom e levelet az itt egymás mellett lévő hat ház huszonnégy lakója nevében. Az első ház száz méterre, az utolsó pedig loétszáz méterre van a vülanypóznátód, de a tanács ígérgetései szerint mégis olyan beláthatatlan messze, hogy már csaik abban van reményünk, hogy a Holdon felépül a tervezett atomerőmű, s onnét kapunk fényt, villanyt. 1960 óta járjuk a tanácsot, hogy mi is tudjunk rádiót venni, hogy gyermekeink a téli estéken ne rontsák szemüket a tanulással a petróleum- lámpa mellett. Akkor a tanácselnökhelyettes azt mondta, hogy tervbe van véve az utca villamosítása, s rövidesen bevezetik a házakba a villanyt. Bázel elégített ki bennünket 1961-ben és 6B-ben is. Az idén pedig azt mondta a titkár elvtárs, hogy 1969■64-ben nem valószínű, hogy megkapjuk, mert a hálózat nem bírja már a terhelést. Mi sok mindent megértünk, de azt. hogy az 1962-ben épült házban, amely még meg sem volt, amikor a mienk már tervbe volt véve a villany bevezetése, már élvezik a fényt, a kultúrát. Az ígérgetések helyett végre szeretnénk, • ha a mi házunkban is kigyulladna a villany. Ambrus Gyula és öt szomszédja Szeghalom Üdítő italt, mozgóboltot kérnek a gerendásiak örömmel vettem, sőt vettük tudomásul, hogy Gerendáson, a földmű- vesszövetkezet 1. számú vegyesboltjában sör és más üdítő ital kapható. Jódeső érzéssel nyugtáztuk azt is, hogy mozgóboltot állítanak' fel a községben, illetve a határban, hogy a kint dolgozók is megvásárolhassák a nekik szükséges árucikkeket. örömünk azonban korai vollt. Korai, mert sört csak egy napig lőhetett kapná. Amikor megkérdeztük a Mszolgáló leánytól: M itta meg ezt a sok sört — mutattúnk az üres üvegekre —, s valóban nincs már? furcsa feleletet kaptunk: varmi van, de mór le van foglalva az iskola részére. Érthetetlen, hiszen a tanulóknak iskolában szeszes italt fogyasztani tilos. Szeretnénk mi is részesei lenni a kellemesnek. Minél előbb vásárolni szeretnénk a mozgó boltban. Zsilák Márton Gerendás Munkavédelmi őrjáraton Beázik a tető, feszültség alatt a fal, mérgező gázok, életveszélyes ócskaságok a békéscsabai MJÍV Fűtőházban A békéscsabai MÄV Fűtőházban egy réges-régi, viccnek is beillő mondás járja. „Hogy lehet itt dolgozni? Ügy. hogy egy munkás dolgozik, egy az esernyőt tartja, a másik a lámpát, a negyedik • meg felügyel a munkára.” És ez nem is annyira vicc. Mert, ha szó szerint nem is így értendő, a lényeg ugyanaz. A békéscsabai fűtő- házban a legelemibb munkavédelmi feltételeket sem biztosítják a dolgozóknak, s magunk is meggyőződtünk róla: jogos a felháborodásuk. Fényképezőgéppel a kezünkben végigjártuk a fűtőház műhelyeit, s most képes üdvözletként átnyújtjuk a MÁV Szegedi Igazgatóságának. Hát kezdjük el. Ez a képünk a fűtőházi szerelőcsarnok mennyezetét ábrázolja. Most vidáman sütkérezik a tető alatt a mozdony is a napsugárban. Még jó, hogy ilyen a tető, mert a mozdonyok füstje, gáza, könnyebben elillan. De ha esik az eső, hull a hó, akkor rettenetes állapotok uralkodnak itt. Nincs talpalatnyi hely, ahol szárazon lehetne maradni. Télen hidegebb, mint a vasúti pálya. Azt mondják, ha egy gőzmozdony kinn nem fagyott be, akkor itt a szerelőcsarnokban ez a sors várja. Van úgy, hogy 8—10 mozdony is itt füstölög a műhelyben. Az emberek szédülnek a mérgező gázoktól, fáj a fejük. Van ugyan egy elszívóberendezés, valamikor az őskorban épült. Jelenleg arra'jó, hogy állandó életveszélyben tartja az itt dolgozókat, mert egy-egy tartozéka néhanapján meggondolja magát, s lezuhan. Eddig még nem történt baleset, de ki tudja, így lesz-e sokáig? Ha esik az eső, nemcsak az a baj, hogy áznak a munkások. Ügy szokták mondani, ilyenkor „ráz a fal”. A villamosvezetékek átáztak, s mint ezen a képen is láthatják egyáltalán nincsenek bizalomgerjesztőén a falba építve. Háromszáznyolcvan voltos feszültségről van szó! És a baleseti lehetőség rendkívül nagy. Természetesen csak felvillanásokat adhatunk a balesetvédelmi hiányoságokról. Hiszen ha csak szimpla felsorolást végeznénk, akkor is oldalakat írhatnánk. Arról már csak keveset szólunk, hogy a több száz mázsás mozdonyóriásokat kézi hajtású emelővel emelik a szerettőafcnák fölé, s elsőoldalas képünkön azt a három munkást láthatják, akik kezdetleges berendezéssel, kézzel préselik ki a hajtóágyakat a dugattyúkból. Szólhatnánk arról is, hogy a szerelőaknák fűtéséhez be vannak építve a csövek, csak egy kis átrenoválás kellene hozzá, s télen nem kellene meggémberedett tagokkal a dermesztő, hideg vassal dolgozni. Mondhatnánk azt is, ez a múlt átka, s még nem jutott pénz a hibák kijavítására. De azóta új műhelyrészek épültek. Az itt látható képeken Mészáros Istvánt, a műhelybizottság titkárát látják, aki villanyhegesztőn dolgozik. Az olajos munkadarabokból dől a füst hegesztés közben. Az újonnan épített néhány négyzetméternyi kis helyiségben nincs elszívóberendezés. A kis kapacitású ventillátor még a levegőt sem kavarja meg. Így kell dolgoznia, állandó fejfájással. A másik képen Kajtor Márton látható, aki az öntőben tömény ólomgőzben dolgozik. Itt is hiányzik az elszívóberendezés, de egyéb feltételek sincsenek megadva, ennél a rendkínem részesülnek rendszeres orvosi vizsgálatban, holott köztudomású, hogy az ólommal dolgozók egészségére állandóan vigyázni kell. Hasonló a helyzet a kocsijavítóknál, motorszerelőknél is. A kocsijavítók ugyan kaptak egy színt nemrégiben, de nincs vízelvezető, s ha oldalról fúj a szél, esőt, havat bekavar a tető alá. S a víz ott csordogál a vagonok alatt. S a motorszerelők? Ki tudja hány motoros mozdony tartozik ehhez a fűtőházhoz. A műhelyük háromszor három lépés, s a hatalmas monstrumokat kinn javítják a szabad ég alatt, nemegyszer gőzmozdonyok mellett, kitéve annak a veszélynek, hogy a szétszerelt finom alkatrészeket korom, piszok járja. És íme a motorszerelők anyagraktára. Egy négykerekű kiskocsin van az alkatrész a fa alatt. Mondom, lehetne a példákat tovább sorolni, de úgy hiszem, már így is sok belőlük. Kár lenne azért követelni ezeknek azonnali megszüntetését, hiszen tudjuk, nincs rá anyagi fedezet. De ha előbb gondolnak rá, és ha most is többet gondolnának a fűtőházi munkások egészségére, zavartalan, emberséges munkakörülményeik megteremtésére, akkor fokozatosan — a legnagyobb hibánál kezdve a legkisebbig — néhány év alatt kijavíthatnák. Csak hát nem ígérgetni kell (mert abból már kaptak eleget), hanem valamit cselekedni. Nemcsak sajnálni az embereket, tisztelt felsőbb szerv, amikor meglátogatjuk őket, hanem intézkedni az érdekükben. Ezt egyébként jobban szeretik, amiben nincsen semmiféle csodálatos. Kiss Máté Fotó: Kocziszky László vül ártalmas munkánál. Egyébként Kajtor Márton saját szorgalmából néha elmegy orvoshoz, de sem ő, sem az itt dolgozók Megjelent a Kossuth Könyvkiadónál Lakos Sándor: A szocializmus alapjainak lerakása című tanulmánya A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent Lakos Sándor: A szocializmus alapjainak lerakása című tanulmánya. A könyv az első összefoglaló mű az átmeneti korszak hazai problémáiról és azok nemzetközi vonatkozásairól.' Sokoldalúan világítja meg a szocializmus alapjainak legfontosabb elemeit, vizsgálja az átmeneti korszak gazdasági törvényszerűségeit, valamint azt, hogy milyen feladatok megoldása szükséges a szocializmus teljes felépítéséiig. (MTI)
