Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-28 / 149. szám
1963. Június 27. 5 Csütörtök T*I/M|V|lt4f>6 A sárga cipő története Antonina Domanska A sárga cipő története című regénye a lengyel ifjúsági irodalom nagy könyvsikerei közé tartozik, évek óta kedves olvasmánya a gyerekeknek. A könyv romantikus cselekménye, izgalmas részletei, rendkívüli• bája, hiteles alakjai — köztük Wit Stowosz, a krakkói Mária templom faragott oltárának alkotója, a híres szobrász — késztették Sylvester Checinskit, hogy filmre vigye ezt a regényt, mélynek története egy legendán alapul. (Bemutatja az orosházi Partizán mozi, június 29—30-ig.). A Békés megyei Természetbarát Szövetség terveiből 1963. január 1-én megyénkben is megalakult a Magyar Természetbarát Szövetség megyei szerve, a Békés megyei Természetbarát Szövetség. A megyei szövetség 17 szakosztályából nyolc szakosztály békéscsabai, közöttük a legerősebb a Kinizsi szakosztály. A megye iskolái közül a gyomai gimnázium és a békéscsabai iparitanuló-iskola rendelkezik természetbarát szakosztállyal. A megyei szövetségbe tömörült szakosztályok taglétszáma: 677 felnőtt és 131 ifjúsági tag, amely létszámban a férfiak 45 százalékban, a nők 55 százalékban vannak képviselve. Az MTST támogatásával a megyei szövetség bízik az idei, és a távlati tervek sikeres megvalósításában. A tervek között szerepel az augusztus 18—24. között megtartandó balatoni nemzetközi találkozón való részvétel, amely egyben országos találkozó is lesz és amelyen Békés megyéből előreláthatóan kilencvenen vesznek részt, valamint a Magyar Természetbarát Szövetség rendezésében a Pilis-hegységben sorra kerülő november 7-i emléktúrán való részvétel. Fotókiállítás, túravezetői tanfolyam rendezése szakosztályonként 2—2 résztvevővel állandó táborhely létesítése a Körösök mentén (valószínű a Szana- zugban) szerepelnek a további tervekben. Surányi Sándor Békési gondok Beszélgetés Minya János tanácselnökkel Minya János, a békési tanácsi- elnök nem irigylésre méltó ember. A megyében aligha van még egy olyan község, ahol annyi gond, probléma lenne, s annyi ember bújával-bajával kellene törődni, mint ebben a ,,mammutfa_ luban”, 21 000 ember közösségében. Reggeltől estig nyílik, csukódik ajtaja, embereket bocsátva be és ki, naponta számolatlanul. Panasz, kérés talál itt’ megértésre, megnyugvássá oldódik a türelmetlenség, a vitákból megegyezés kristályosodik ki Az emberek bizalommal jönnek az új elnökhöz, aki fél éve még a járási tanács elnökhelyettese volt. Március eleje óta ül a község tanácselnöki írószitala mellett. Tősgyökeres békési s ez előnyt jelent számára. Ismeri községe múltját, mai életét, gondját, az emberek mentalitását, észjárását, iparkodását, Beszélgetésünk egy kissé rap- szódikus, de így is érdekes. A cigányokról éppúgy szó esik, mint a lakáskérdésről vagy a drága közlekedésről. A gondokat feszegetjük, azok okát és megoldását keressük. Ha nem is kerül valamennyi terítékre — lehetetlen rövid idő alatt mindent elmondani —, a legégetőbbek utat kaphatnak a nyilvánossághoz. — Mi okozza a legtöbb fejtörést a békési tanács vezetődnek? Kapásból felel. Ez a hirtelenül induló válasz azt sejteti, hogy nem először tették fel neki ezt a kérdést. — Az egyik nagy gond a lakáshiány, a másik pedig a munkaerőhelyzet. — Először nézzük a lakásgondokat... — Hihetetlenül hangzik, de tény és való, hogy a felszabadulás óta Békésen csak egy nyolélaká- sos bérház épült állami beruházásból. Az is véletlenül. Csabára tervezték, de az anyagot tévesen ideszámították, s ha már itt volt, itt építkeztek. Most 21 vagy 22 kilakoltatással kapcsolatos bírósági ítéletről tudunk. Sok az összeférhetetlen ember, sok a viszálykofőorvos, a TIT békéscsabai egészségügyi csoportjának vezetője a harmadik kitüntetett. — A csabai városi szervezet 1960-ban alakult meg, azóta vagyok elnöke. Tíz éve kapcsolódtam be az ismeretterjesztésbe. Az lenne jó, ha minél több orvos felismerné ennek óriási jelentőségét! A városi szervezetnek jelenleg 50 tagja van, ez úgy érzem, szép szám, és kifejezi azt, ahogyan Békéscsaba orvosai az egészségügyi felvilágosításról vélekednek. — A kitüntetés alkalmából nem véletlen, hogy a szakosztály munkájáról beszélek, hiszen úgy vélem, ha a szakosztály, amit vezetek, rosszul dolgozik, akkor én sem kaphattam volna elismerő oklevelet... ! Még néhány adat: 1962-ben 94 egészségügyi előadást tartottak, 5473 hallgatóval, elsősorban üzemekben, tsz-ekben és az V., valamint a III. kerületben — ahol mint dr. Péterfy Gábor említi — mindig nagy segítséget kapnak a kerületi népfront-szervezettől, ha egészségügyi előadások megrendezéséről van. szó. Az elmúlt félévben eddig 53 előadásuk volt, valószínű tehát, hogy az 1963-as év ilyen tekintetben magasan felül- «Sßja az 1962-est. dás a családok egy lészénéi Ezé- i olyan helyiséget kértek, ahol taket az ítéleteket nem tudjuk vég- j rehajtani, mert nem tudunk lakást adni. Talán csak akkor változik a helyzet, ha Békés nagyobb állami támogatást kap. így most csak a családi építkezést szorgalmazzuk. — A másik nagy gond az emberek munkába állítása. A felnőtt lakosság ,60 százaléka munkaképes. Tizenkét-tizenháromezer embernek kell keresetet, megélhetést biztosítani. Sajnos az ipartelepítés mostohagyermekei vagyunk. Kevés az üzem, a munkahely, s ebből az következik, hogy mintegy 3000 ember Békéscsabán, Orosházán, Budapesten és az ország más ipartelepein kénytelen munkát keresni. Különösen a nők elhelyezése okoz sok fejtörést. Már hónapok óta szó van arról, hogy ha a terményforgalmi vállalat ideiglenesen (nyaranta) a csabai konzervgyár rendelkezésére bocsátaná a volt olaj malom egy részét (ahol a gyár előkészítő üzemét rendezhetnék be), több száz asszonynak tudnánk keresetet biztosítani. Ez nagy segítség lenne, különösen a több családosoknál. A terményforgákni vállalat azonban hallani sem akar az egyezségről. A beszélgetés megkezdése előtt fél füllel arról értesültem, hogy hamarosan megoldódik egy régóta húzódó probléma: kultúrotthon! kapnak „Párizs“ lakúi, a cigányok. A KISZ-bizoftság és a tanács közös igyekezete nyomán eggyel kevesebb lesz a gondok száma. — A cigányok még a választást megelőző jelöilőgyűlésükön egy nulhatnak, művelődhetnek, foglalkozhatnak a túl koros tanulókkal. A kérés jogos és teljesítjük. A tanács bontásból származó anyagot biztosít, a KISZ-fiatalok pedig társadalmi munkával segítenek építeni. A cigányok szívesörömest részt vesznek az építkezés munkájában. Ez az épület őszre elkészül. > — A községfejlesztési alapból mit létesítenek az idén? — Tovább folytatjuk a közművesítést. A Hunyadi, Kölcsey, Kalász, Tompa, Bercsényi, Beré- nyi utca és az újtelep után a IV. kerületben rakjuk le a vízvezetéket A fürdő területén 1200 méter mély termálkutat fúratunk. A meglévő fürdő vízellátási gondját ezzel megoldjuk. Ez a kút egyelőre csak a fürdőt látja el vízzel, később tisztasági fürdőmedencét építünk, s lehetővé válik a strandolás, fürdés, nem kell majd a Körösre menni. A járdaépítésre 230 ezer forintot áldoztunk. Növeljük a bölcsődei férőhelyek számát is. ' ...ha város lenne Békfts... Az elnöki iroda előszobájában beszélgetésünk idején többen helyet foglaltak, az elnökre várva. Mert sok a munkája, sok még a napi tennivaló, beszélgetés, ügyintézés, befejeztük a gondok, prob, lémák idézését. A búcsúzásnál arra kért, hogy pendítsem meg: minden gondot könnyebb lenne megoldani, ha Békést várossá nyilvánítanák. Ez régi kívánság, 9 nagyon szeretnék, ha végre-vala- hára-teljesülne. A fejlődés még nagyobb léptekkel haladna előre, sikeresebben tudnák leküzdeni a nehézségeket. Teljesítettem kérését. r. r. Az Adriai-tenger partjára mennek csereüdűlésre a Mezőhegyesi Állami Gazdaság dolgozói Vajda Aurél a szarvasi gimnázium tanára, a TIT irodalmi szakosztályának megyei titkára. Ö a negyedik kitüntetett. A kérdésre, hogy kitüntetése alkalmából milyen gondolatok töltik el, így válaszolt: — Ha lehet, magamról csak annyit, hogy 25 éve végzek népművelési munkát, 10 év óta a TIT-ben igyekszem tapasztalataimat gyümölcsöztetni.. Tavaly szép eredményeket értünk el a Világhírű regények filmen és a Nagy drámák filmen című előadássorozattal; Békéscsabán, Gyulán, Szarvason és Sarkadon 250—300 bérletes látogatta ezeket. Az őszszel, tudomásom szerint az országban először, mi rendeztünk Magyar Nyelvőr címmel nyelvművelő estet. Az Űj nép, másfajta raj című előadássorozatunkban pedig a ma irodalmával ismertetjük meg a hallgatóságot, melynek száma városainkban és községeinkben is örvendetesen emelkedik. Az utolsó kérdésre, hogy eddig körülbelül hány irodalmi előadást tartott; a válasz: — Nem tudom pontosan. Talán kétszázat, de az is lehet, hogy többet. Nem számolom, mert ebben nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos. A színvonal. És ezt tartani, fokozni: talán a legnehezebb minden ismeretterjesztő számára. * A kitüntetettek a közelmúltban baráti hangulatú fogadáson vettek részt a TIT megyei klubjában, ahol dr. Krupa András köszöntötte őket, és kívánt további gazdag sikert a számukra. Kívánságához mi is csatlakozunk. Sass Ervin Bensőséges barátság alakult ki az utóbbi években a Mezőhegyesi Állami Gazdaság és a Jugoszláviában lévő 40 000 holdas Beljei Állami Gazdaság között. A munkákról, eredményekről rendszeresen tájékoztatják egymást s megról. így derült ki, hogy a Mezőhegyesi Állami Gazdaságnak Balatonszárszón szépen berendezett saját üdülője van, a Beljei Állami Gazdaságnak pedig az Adriaitenger partján. A két gazdaság vezetői elhatározták, hogy 15—45 vitatják azt is, hogy ki hogyan | élenjáró dolgozót csereüdültetésre gondoskodik a dolgozók élet- és j küldenek a Balaton, illetve az munkakörülményeinek javításé-1 Adriai-tenger partjára. Százféle tokaji bor Az idén i$ megrendezik a hagyományos tokajhegyaljai borversenyt Az idén 11. alkalommal rendezik meg Tolcsván a tokaji borok már hagyományossá vált versenyét. A világhírű borvidéken mű. ködő állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek és hegyközségek szinte kivétel nélkül részt vesznek a versenyen és nagy számban jelentették be részvételüket az egyé. ni szőlőtermelők is. Bár a tavalyi gyenge évjárat miatt az új borok kategóriájában a szokásosnál kevesebb fajta „indul” a jellegzetes hegyaljai száraz és édes szamorodniból, valamint aszúból, mégis több mint 100 minőséget és évjáratot jelentettek be a versenyre. (MTI) ÉM. Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz KŐMŰVES, ÁCS, VfZVEZETÉKSZERELÖ, KÖZPONTIFŰTÉS-SZERELŐ, BÁDOGOS, LEMEZLAKATOS, HEGESZTENI TUDÖ LAKATOSOKAT, FESTŐ, PARKETTÁS, VILLANYSZERELŐ, ÉPÜLETASZTALOS, ÉPÜLET- LAKATOS, SZERELŐIPARI SEGÉDMUNKÁST, ÉPÍTŐIPARI SEGÉDMUNKÁS KUBIKOSBRIGADOKAT ÉS VILLANYHEGESZTŐKET. Vidéki dolgozók részére munkásszállást, üzemi étkezést, munkaruhát biztosítunk. Jelentkezés: Szeged, Bocskai 10—12. Munkaerőgazdálkodás. 40934
