Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-28 / 149. szám
W63. június 27. 4 Csütörtök # A pártoktatási év békéscsabai tapasztalatai Az 1962/63-as pártoktatási év a békéscsabai pártszervezetekben is két szakaszra tagolódott. A múlt év november 12-től január 22-ig a különféle tanfolyamokon időszerű nemzetközi kérdésekkel, a kommunista erkölccsel, a KGST- vel és az ipari, mezőgazdasági termelés problémáival foglalkoztak a propagandisták és a hallgatók. A második időszak az MSZMP VIII. kongresszusa anyagának tanulmányozása jegyében telt el. •A városi pártbizottság a közelmúltban összegezte az oktatási év számszerű adatait és értékes — figyelmet érdemlő — tapasztalatait. Tette ezt úgy, hogy az eredmények mellett lakkozás nélkül felsorakoztatta a hiányosságokat is, főként azért, hogy az új oktatási évre tanulságul szolgáljanak. •Mint ismeretes, az elmúlt pártoktatási évben a propaganda- munka eszmei, politikai alapját és tartalmát az MSZMP VIII. kongresszusának határozatai, az SZKP XXII. kongresszusának elvi útmutatásai és a második ötéves terv célkitűzései adták. A tapasztalatok szerint a témaköröket — különösen a nemzetközi helyzethez kapcsolódókat — jól választották meg. A résztvevők túlnyomó többsége élénk érdeklődést tanúsított, vitázott, s a tisztánlátás igényétől sarkallva tanult mindvégig. A vita időszakára e6et.t a kubai válság és a kínai—indiai határ- konfliktus. A propagandisták sokat segítettek a hallgatók egységes álláspontjának kialakításában. Bebizonyosodott, hogy a propagandamunka akkor élő, eleven, ha életközelségben van, ha gyorsan választ ad azokra a kérdésekre, amelyek az embereket foglalkoztatják, érdeklik. A kongresszusi anyag feldolgozása előtt előadások során elég sok szó volt a szocialista országok együttműködéséről é6 a kommunista erkölcsről. Mindkét témakör kínálta a téves nézetek tisztázásának lehetőségét. A legtöbb alapszervezetben éltek ezzel a lehetőséggel. Kiderült, hogy a kommunistákat is, a pártonkívülieket is nagyon érdekli a KGST feléépítése, működése, benne hazánk szerepe. A kommunista erkölcs tárgyalásánál az igazolódott be, hogy sokan még nincsenek tisztában ezzel a fogalommal. A viták eléggé leszűkültek a családerkölcsre, a nemek viszonyára, a kommunista erkölcs és valláserkölcs közötti különbségekre. A munkaerkölcsről, a közösségi élet íratlan szabályairól kevés szó esett. Ez tanulság a jövőre nézve. A kongresszusi anyag feldolgozása idején a vitákat a szenvedélyesség s a kristályosodó egyetértés jellemezte. Ugyanakkor azonban nem szabad még elhallgatni azt sem, hogy sokan még csak homályosan értik a párt szövetségi politikáját. az osztályharc jelenlegi formáit, módszereit, az eszmei offenzíva lényegét, a társadalom osztályszerkezetében végbemenő változásokat. Az új oktatási évben ezekkel a kérdésekkel elmélyültebben szükséges foglalkozni. Hangversenytervek a következő évadra Külföldi és magyar vendégművészek szerepelnek a megyében Szép gondolat Két hónappal ezelőtt, Gyomén, a híres Kner-nyomda ebédlőjében szóba került a világhírnév. Az asztalok mellett szedők, berakok, könyvkötők hallgatták a szomszéd faluból átruccant, endrődi Tímár Mátét, írónkat, aki látogatását egy kis író—olvasó-beszélgetéssel fűszerezte. Nos, ő mondta el, a maga ízes akcentusával a következőket: Az év kora tavaszán Kubában járva-kelve meglátogatott egy kisebbfajta nyomdát. Amikor a munkásokkal beszélgetve elárulta, hogy „hungaro”, az egyik idősebb gépmester felélénkülve így fordult hozzá: — Megvan-e még a Giomai (sic!) Nyomda? Írónk — mondani is felesleges — ugyancsak meglepődött: hogyan kerül ide Gyoma, hol hallott róla? Aztán kiderült, hogy az öreg nyomdász még a harmincas évek közepén megtekintette azt a párizsi kiállítást, ahol a Kner Imre vezette gyomai könyvnyomda könyveit aranydiplomával, nagydíjjal tüntették ki. Innen maradt meg — micsoda memória! — az öreg kubai nyomdász emlékezetében a „Giomai Nyomda”... Ez a kis epizód ^.kkor jutott eszembe, amikor a napokban Gyomán járva azt hallottam, hogy érdekes és szép gondolatot forgat fejében néhány ifjúsági és tanácsi vezető. Azon meditálnak ezek a lelkes, községüket szerető emberek, hogy szobrot kellene állítaná Gyomán annak a férfinak, aki világhírűvé tette a gyomai nyomdát, aki úttörője volt a magyar könyv- kötőművészetnek. Ez az egyéniség Kner Imre, az alapító Kner Izidor fia, akit (jövőre lesz 20 éve!) a fasiszták elhurcoltak és meggyilkoltak. Egy sikerekben, küzdelmekben páratlanul gaz* dag élet koronája lenne ez a szobor. Kner Imre megérdemli az utókor háláját, tiszteletét, megérdemelné az emlékművet. A gondolat megfogalmazódott, felröppent és bízvást hisszük, hogy hamarosan, ha nem is az idén, de jövőre, a kerek évfordulón, szobor alakjában testet ölt. A járási KISZ-bizottság és a tanács közös összefogásával meg lehet teremteni a feltételeket. A kivitelezésihez Ml adott yiczky Béla, a fiatal, tehetséges békési szobrász már fel is ajánlotta segítségét... Pallag Róbert Texasi és mexikói kaktuszok nyílnak a szarvasi úttörőház udvarán Június 18-án, kedden, a megyei tanács művelődésügyi osztálya az Országos Filharmónia igazgatóságával a következő évad Békés megyében rendezett hangversenyeiről tárgyalt. A megbeszélés értelmében Békéscsabán — a színház átépítése miatt — a városi tanács dísztermében kerül előadásra a nyolc estéből. álló bérletes koncertsorozat. E hangversenyek keretén belül többek között fellép az Állami Hangversenyzenekar Ferencsik János vezényletével, a Szegedi Bartók Béla Szimfonikus Zenekar és Vegyeskar, a Békéscsabai Városi Szimfonikus Zenekar, s három alkalommal szerepelnek a Budapesti MÁV Szimfonikusok. Külföldi karmesterek közül a szovjetundóbeli Ogan Durjan vendégszerepei Békéscsabán. A szólisták között fellépnek Hernádi Lajos és a lengyel Tadeusz Zmud- zinski zongoraművészek, Kovács Dénes hegedűművész és egy Verdi—Wagner-esten Joviczky József és Fodor János operaénekesek. Félmillió forintos társadalmi munka a szeghalmi járásban (Tudósítónktól) A szeghalmi járás községeinek szépítésére mindenütt hozzájárultak a községek lakói is. Az elmúlt évben különösen szép számban vettek részt a tanács és , a Hazafias Népfront által szervezett társadalmi munkákban. A tanácsok jobban támaszkodtak a lakosság segítőkészségére, s így igen szép eredményeket értek el 1962-ben. A legtöbb társadalmi munkát Szeghalmon végezték, összesen mintegy 297 ezer forint értékben. Különösen a törpevízmű építésében adtak sok segítséget a község lakói. Körösladányban 97 ezer forint értékű társadalmi munkával segítették a járdaépítést, Vésztőn 40 ezer forinttal tették olcsóbbá így a községi művelődési otthon rendbe hozását. A járásban az elmúlt évben összesen 469 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a községek szépítéséhez a lakók. —n— Gyulán, az Erkel Ferenc Állami Zeneiskola új hangversenytermében a jövő évadban hat elő- adásos bérleti koncertsorozatot rendeznek, amelynek keretén belül többek között Vaszy Viktor karmester, Kovács Dénes hegedű- művész és Petri Endre zongora- művész szerepel. Az elmúlt esztendőhöz hasonlóan az Országos Filharmónia to-, vábbra is megtartja „Brigád Hangverseny”-eit a megye községeiben. Az „Ifjú Zenebarátok” bérleti koncertjein a Békéscsabai Városi Szimfonikus Zenekar, a gyulai Erkel Művelődési Otthon kórusa és zenekara, valamint az Orosházi Szimfonikus Zenekar az Országos Filharmónia szólistáival együtt lép fel megyeszerte. A propagandisták nagy része hozzáértéssel, aktívan tanított, határozottan állást tudott foglalni a „kényesebb” elvi kérdésekben is. Néhányan azonban nem feleltek meg a követelményeknek. Náluk elsősorban az ideológiai fel- készültség hiánya, s az ebből következő határozatlanság ütközött ki. Az új oktatási évben ezeket az elvtársakat nagyobb marxista felkészültségű és általános műveltségű propagandisták váltják fel. Az új oktatási évre való felkészülés a tapasztalatok felhasználásával történik. Az eddiginél több gondot fordítanak a propagandisták felkészítésére, továbbképzésére, rendszeres tájékoztatására és a hallgatók kiválogatására. Japántyúkok, bandungi A Körös-vidék legszebben par- j kosított és gazdagon berendezett I úttörőházában, Szarvason nagyon . sokat tanulnak a gyerekek. Húsz szakkörben négyszáznál többen is. I merkednek a főzés technikájával, szabás-varrással, repülő- és hajómodellezéssel, fúrással, faragással, képzőművészettel, fizikával, mezőgazdasági feladatokkal és egyéb munkával. A hatalmas parkban arborétumot, növényházat és kisállat kertet rendeztek he, hogy megismerkedhessenek az egzotikus nö. vényekkel és más éghajlaton élő állatokkal. Jelenleg texasi, mexikói és kaliforniai kaktuszok nyünak. Öriási és törpe kaktuszok legkülönbözőbb változatait gondozzák előszereltei a gyerekek. A növénylibák a kisállatkertben házban érintésre leveleit összezáró mimóza, kávécserje, citromfa és egyéb egzotikus növény él. Kinn a parkban hatalmas ezüstfenyők, Ázsiából, Kínából, Amerikából és a Földközi-tenger vidékéről származó érdekes díszcserjék, óriási platánfák díszlenek. A kisállatkertben patát, fácánt, foglyot, japántyúkot, bandungi libát, őzikét és egyéb állatot gondoznak. A jól berendezett úttörőház és a rendszeres kollektív foglalkozás sokat segít az általános iskolát végző gyermekeknek a pályaválasztásban. A munka szere- tetére, háziasságra, jó ízlésre, egy. más becsülésére és illedelmes viselkedésre nevelik az úttörők százait Szarvason. kedelmi bizottság munkáját irányítom. — A kitüntetés, mondanom sem kell: engem is végtelenül meglepett és boldoggá tett. Győrben, a közgazdasági szakosztály országos választmányán kaptam meg, és úgy érzem, hogy abban az egész szakosztály javuló munkájának elismerése is benne van. — Terveink? Elsősorban az eredményekből kiindulva továbbfejleszteni a belkereskedelmi akadémiák hálózatát, és más ismeretterjesztési formákat. Tavaly 24 ilyen beiken akadémiánk működött, s legjobbak Füzesgyarmaton, Endrődön, Orosházán, Mezőbe- rényben és Vésztőn voltak. Dr. Péterfy Gábor tárását, a termelés segítségét az ismeretterjesztés sajátos eszközeivel. A kitüntetés arra ösztönöz, hogy ezekért a célokért még többet tegyek. Remélem, sikerül. Martincsek Kázmér Irányi Dezső Irányi Dezső tanár, a megyei földrajz-földtani szakosztály elnöke. — Az országos elnökség eüsme* rő oklevele váratlanul ért — mondja. — Sopronban, a szakosztály választmányi ülésén vettem át. Jólesett, nagy örömet jelentett számomra. Ügy érzem, nemcsak mostani munkámért kaptam, hiszen a társadalmi ismeretterjesztésben már jóval a TIT megalakulása előtt részt vettem, 1945 után például a szakszervezetek keretében működő tudományos ismeretterjesztő csoport tagjaként. Ha jól megszámolom, eddig körülbelül 500 előadást: tartottam, volt olyan óv, amikor hetvenet. Szakosztályunkról elmondhatom, hogy tevékenységi köre egyre bővül. Jól sikerült a csabai Szabadság moziban megrendezett előadássorozatunk, és most különböző országjárások megszervezésével is * foglalkozunk. Húsz TIT— IBUSZ-túrát akarunk lebonyolítani már ezen a nyáron. Továbbra is fontos feladatnak tekintem előadóink tudományos színvonalának emelését, megyénk értékeinek fel. Az ismeretterjesztés jelentősége évről évre nő. Megyénkben az elmúlt időszak során sok nagyszerű eredményről adhatnak számolt az ismeretterjesztés munkásai, javul az előadások látogatottsága, és ugrásszerűen emelkedett az előadások színvonala is. Nyilvánvaló, hogy ebben közrejátszott a TIT irányító és szervezőmunkájának az a magas színvonala, amely ma jellemzi ezt a tevékenységet. Ennek a munkának elismerése az a négy kitüntetés is, mely- lyel a TIT Országos Központja jutalmazta négy közismerten kiváló ismeretteriesztőnket. A megyei tanács kereskedelmi osztályának főelőadója, a közgazdasági szakosztály megyei vezetőségének tagja. Kitüntetése alkalmából ezeket mondotta: — A közgazdasági szakosztály aránylag igen fiatal: 1960-ban alakult, Nagy feladatok megoldása várt és vár ránk, mind többen és többen igyekeznek megismerni r gazdasági élet törvényszerűségei Taglétszámunk 52, én, mint a ve zetőség tagja, közvetlenül a keres. Kitüntetett ismeretterjesztők
