Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-25 / 146. szám
KÖRÖS TÁJ __________KULTURÁLIS melléklet__________ S íi le István festőművész kiállítása Békéscsabán Sülé István, a fiatal, 25 éves váltképp kedvelő festő há- szióinak, a különböző ham. festő Békés megyéből indult zak csoportjaiban, város- gulati érzékel tetőseiknek, s oda is tért vissza. Oros- részletekben megtalálta iga- („Nádas utca”, „Köröspart”, ház, szuletesu onnan ment ^ tanya”, „Ború. módjának megfelelő té- lás”). Sülé István festészeSnle István: Milyen lesz? Autós-riport Békéscsabáról a budapesti Képző, és Ipar- művészeti Gimnáziumba. Később elvégezte a szegedi Pedagógiai Főiskolát, majd Békéscsabára, az I. sz. általános iskolába jött rajztanárnak. Képeivel az utóbbi években szerepelt a szegedi kép. zőművészek 1958. évi retrospektív kiállításán, az V. és VI. Alföldi Képzőművészeti Kiállításon, a Békés megyei képzőművészek VIII. és IX. kiállításán. Első önálló tárlatát most érte meg. (Csak helyeselni lehet, hogy a Képzőművészeti Alap Képcsarnok Vállalata békéscsabai, Tanácsköztársaság úti bemutató- és eladótermében — Hajdik Antal gyulai festőművész tavalyi kiállítása után — immár másodízben ad alkalmat egy megyénkben dolgozó képzőmű. vésznek önálló bemutatkozásra.) Az eladóterem két helyiségének falait borító műveket nézve megállapíthatjuk, hogy — bár a festő művésztelepékre, s külföldre is jár — Sülé Istvánnak nem kell messzire elutaznia térnek legnagyobb ihletei a csabai városképek. A mértani formákat kiNagy esemény a Békés megyei Jókai Színház életé, ben, hogy tíznapos vendégjátékra Budapestre érkeztünk, Gondolom, Önöknek sem közömbös, hogyan érezzük magunk, mi történt velünk az első napokban. Per. sze, azt nem hinném, hogy különösen hiányzunk, hiszen Önökhöz most is jár — tudtommal nagy sikerrel — a „Csacsifogat”, s hazatérésünk után folytatja majd diadalútját a „Csárdáski- rálynö” és megindul á megye tájaira a „Leányvásár”. Június 14-én csodálatos, verőfényes napra virradtunk... A békéscsabai taxivállalat forgalma délelőtt 10 és fél 11 között hirtelen ugrásszerűen megnőtt, hatalmas bőröndökkel és még hatalmasabb útiizgálommal színházunk művészei sora. koztak a taxiállomáson. Többen rémülten érdeklődtek, hogy költözik a Jókai Színház? Hát nem költözött, csak mozdult, A régi idők vidéki színházai nagyon jól ismerték a „mozdulás” izgalmait. Két-háromhavon- ta „mozdultak”■ az egyik városból a másikba. A mi színházunk életében ez az első ilyen nagyobb mozdulás, méghozzá nem is akárhová, hanem Budapestre. A színház társulatának hetvenöt tagja vesz részt a pesti vendégjátékon. Ebből körülbelül hatvanon májét. („Házák”, „Kora tavasz”, „Udvar”, „Tél a tavaszban”, „Városrésziet”.) Ezekben a művekben egy vázlatszerű és laza ecsetkeképeiben a festő eltér a mértani komponálástól, s alkotását alárendeli imptreszindultunk június 14-én a Wiener Walzerrel... S bár a mozdulás nem ment minden izgalom nélkül, senki sem késett, még az a színész sem, akinek előző esti búcsúja Csabától a reggeli órákig húzódott. Foglalt kocsink ugyan nem volt, de lett. Velünk egyidőben utazott a népfront békeküldöttsége is, már csak az volt hátra, hogy a MÁV tisztázza ki tartozik a népfronthoz, ki a színházhoz. S bőr lélekben valmennyien a népfronthoz tartozunk, a kényelem érdekében vállal, ni kellett a különállást is. Nyugodtan és időben elhelyezkedtünk, majd a szerelvény percnyi pontossággal indult és néhány óra múlva Budapesten Kaszai Pál igazgató és Pataky József főpénztáros, a turné gazdasági vezetője fogadott minket. A szálláshelyek élfoglalása, diákszállóban és IBV SZ-szobákban sikeresen kezdődött: mindenki megtalálta a keresett utcát. Annyi hiba történt csak, hogy egyik tapasztalatlan kollégánk az utcai hordárt taxisofőrnek nézte, s ez mindjárt 10 forint többletkiadást jelentett. Ettől kezd. ve a budapesti út általába» •Veszprémi házak. tének utóbbi, könnyedebb és játékosabb oldala leginkább vízfestményeiben érvényesül: a kiállítás általunk legjobb képének tartott „Me- cseknádasdi táj”-ban, s a „Napsütés”* valamint a „Veszprémi táj” című raun, kákban. Kár. hogy a festőművész akvareUjeibői nem láthattunk többet. a „váratlan többletkiadások” jegyében zajlott le. Este izgalmas díszlet, világítási, mozgás és hangpróba folyt a Kulich Gyula szabadtéri színpadon. Ma- rathoni jelleggel, mert délután hattól éjfélig az „Aranyszőrű bárány”-t és a „Marion de Lome”-at is sikerült lepróbálni. Másnap délelőtt Budapest titkainak felkutatásával tett el, majd kipihentük fáradalmainkat a Kulich színpad árnyas fái alatt. Ezalatt Hatter Sándor szervezőnk és Pataky „pénzügy- miniszter” aggódva kémlelte az eget, míg Burkus király — alias Székely Tamás — boldogan twistéit az üres nézőtéren, a műszaki elvtársak pedig színpadra vitték az első „takarófalat”. A nap lassan lebukott a nagykörút házai mögött, s megjelentek — kabátokba és kendőkbe burkolózva az első nézők. Csekélységemnek még támadt egy ötlete, az egyik mikrofon jó elhelyezéséről, melyet a hang- technikusok ugyan nem, de Mátray Mari és Székely Tamás lelkes helyesléssel fogadott (könnyű nekik, a rendezőjük vagyok). Nyolc óra előtt néhány Hogy beszélgetésünk szemlél te több legyen, gépkocsival járjuk a várost: Sipiczky János, a várasd tanács építési és közlekedési osztályának vezetője, Fe- rencz Rezső, a Békés megyei Tanács Tervező Iroda főmérnöke, Liska József városi főkertész és a riporter. A beszélgetés tárgya: Békéscsaba jövőbeli arcának kialakítása. A városi tanács kflasz- szikus vonalú műemlék-, házától indulunk, mely egyik fő épülete a városi magot képező térhármasnak: a Szabadság, a Szent István, s a Kossuth térnek. A térkombinát többi, század elejétől örökölt, kevert stílusú épülete sajnos nem ilyen szép. S mivel Békéscsaba hivatali, szervezeti, közéleti centruma a jövőben is itt lesz, a városkép kialakításával foglalkozók, naik nem kevés gondot okoz a városközpont esztétikai kiképzése. — Egy professzorom kijelentette a műszaki betűírásról — mondja a felvetődött témával kapcsolatban Sipiczky János — hogy a szöveg szépsége nem az egyes betűktől, hanem az összhatástól függ. Ez képletesen az egész város rendezésére, s szűkebb érte. lemben erre a térre is vonatkozhat... A térhármas építészeti arányaiban kiegyensúlyozott. Szerencsé, sen zárja le a kiugró és fel- magasodó templom, amelynek építészeti ellenpontja a Szabadság tér végére — a lebontandó kis házak helyére — tervezett 8—10 emeletes modem toronyház perccel megszólalt a gong... Németh László intése nyomán felszárnyalt Vincze Zsbgmond muzsikája és Kö- rösztös István szavaival megelevenedett a „mese, mese mátka”, az Aranyszőrű bárányról és Burkus király szépséges leányáról... Így kezdődött hát első találkozásunk a budapesti közönséggel..' Azt mondják, Budapest nagy város, mégis lépten- nyomon találkoztunk önmagunkkal... Első este a Fészekben találtuk Stefanik Irént, Vass Károly főrendezőt, Mátray Máriát, Bánffy Frigyest, Németh László karmestert, Beleznay Istvánt, sőt az „egykor” csabai L&rinczy Évát, aki most az egri színház tagja. Szoboszlay Sándor és Bemenj/ Gyula első szabad estéjét a Nemzeti Színház „Julius Caesar■” előadásán töltötte. De találkoztunk csabai színészekkel a Madách Szánházban, a Pécsi Nemzeti Színház világhírű ■ balettegyüttesének előadásán, a szegedi színház vendégjátékán, egyszóval egyelőre jól telnek napjaink, és hasznosan. Reméljük művészi eredmények dolgában sem maradunk el egyéni öröme, ink mögött. A jövő heti személyes találkozásig az egész társulat nevében szeretettel üdvözli Önöket: Máté Lajos lesz. Az így kiképzett, parkosított tér csillogó portál- sorával kellemes látványt nyújt majd a szemnek. A kocsi befordul a Tanácsköztársaság útra. — Ezt terveztük a város modem főútjának, s egyben fő üzüetnegyedének — folytatja Sipiczky János. — Rendezéséhez több átalakítás szükséges. így például a Békéscsabai Kötöttárugyár ma még jellegtelen szürke üzemépülete modem homlokzatot kap... De a leendő Tanácsköztársaság út megváltozott arculatát főként az új épületek adják majd. A Munkácsy térre reprezentatív, 6—8 emeletes pontház kerül. (Mögötte az építőipari vállalat készülő munkásszállója látszik, mely később szálloda lesz.) Az új sorházak többsége típustervek alapján épül, a vásártéri lakótelep felfelé húzódó folytatásaként, s a lebontott kisházak helyén. — Ügy tudom, Békéscsabán jelenleg 7000 lakás- igénylő van. Amíg a kérvényezők kívánságát nem tudják kielégíteni, helyes a meglévő lakásokhoz csákánnyal nyúlni? ‘ — Az építkezésekre kétféle koncepció volt — válaszol Ferenc Rezső főmérnök. — Az első, mely eddig uralkodott, szabad területre tervezett, hogy ne kelljen szanálni. Ilyen meggondolásból nyertek elhelyezést a vásártéren az' új házak. De mivei az amúgy is túl elterült várost bővíteni célszerűtlen, s a szétszórt közművesítés miatt drága is, s mert Békéscsabán a lakások fele tűrhetetlen állapotú, lassan áttérünk a másik elképzelés szerinti, bontással egybekötött építkezésre. Ez hosszú távon kifizetődik, a város- rendezés is nyer vele és Csaba külső képe is előnyösebben formálódik így, hiszen két nagy, korszerű épület között egy földszintes régi ház nem kellemes látvány. A 19-esek téren vagyunk, Kalló Viktor: Vöröskatona szobránál. A téma most a tér parkosítása, s Liska József főkertész veszi át a szót. — Ezt a területet a Március 8., s a Kossuth térrel együtt még az idén újfajta elv szerint parkosítjuk. Az elképzelés: az eddig mértani alakzatú virágágya, kát, a szánté vonalzóval „szerkesztő” kerté, szetet felváltja egy köny- nyedebb, lazább parkosító mód, mely a városi kertészet rendeltetéséhez híven igyekszik bevinni a házak közé a természetet. S ha már ezt a szót kimond tam, megemlítem, hogy mivel Csabának nincs természeti környezete, azt pótolandó, nagy fásítási, erdőültetési terveink is vannak. Az autó szűk utcákban kanyarog: majd a Luther utca következik. Itt az elhanyagolt állapotú régi ortodox zsidótemplom — műemlék! — vár renoválásra. Mellette a csabai parasztépítészet egyik szép munkája, elől oszlopsornál kiképzett házacska. A környéken egységes, jó tájízlést mutató, fosztyenás, azaz íatornácos-fahomlokza- tú föl<4szinti épületek. Szemlélteti ez a vidék, hogy Békéscsaba — mely csak 1919-ben lett várossá nyilvánítva — azelőtt, képletesen értve — a világ legnagyobb falva volt. A falusias építkezés egyik oka, hogy régebben a lakosság zöme — 1870-ben például még 80 százaléka — mezőgazdaság, gal foglalkozott, másik eredője pedig, hogy a talajviszonyok a közművesítést, s így a városias építészetet nagyon megdrágították... De ezen a területen járva, már nemcsak a tegnapelőtt, hanem a ma, sőt a holnap is megtalálható; a Sziklai úti családi házaiknál, a modem földszintes autószerviznél, s főként a vásártéri lakóépületeiknél, ahol hirtelen a letisztult síkok és tömbök, a beton, üveg és acél, a ritmus és színek birodalmába kerülünk. Ezek az épületek vállalhatják az építőművészet felelősségét: célszerű módon funkciót teljesíteni, ízlést formálni, élményt, hangulatot kiváltani. Időnk már letelt, pedig még csak Békéscsaba egy részét jártuk be. A kocsi visszafordul. A városrendező szakemberek nem választhatnak — szólal meg a városi tanács osztályvezetője. — Az épületeket — klasszicistákat és századeleji szecessziós stílusúakat —kispolgári ízlés for. málta, az agyoncicomázott vakólat-díszítményűeket és parasztházakat vagy az egy évtizedes, de már elavultnak ható, túl sok oszlopot, kisablakokat viselő épületeket — készen kapja, akár egész nemzedéke. De a városrendezők tudásán, fantáziáján, tehetségén sokban múlik, hogy új épületek hozzáadásával, s a régiek rendezésével hogyan ötvöződik, formálódik korszerűvé a város egésze. Padányi Anna WWW^AAAA^WVUWWWWWWWWWW Vajnai László: Válasz * Elhagysz?... hervadt a ruhád. Oly ismerős vagy mint a sorsom. Bonbonszemeidnek barna mását, immár magamban hordom, s minden hajszálamon csókod remeg, mint napfény a tavaszi lombon s ahány zöld levélke, annyi emlék és ha mégis elhagynál — utánad mennék. meglátásért, inspirációért, zelés találkozik a művész Az eddigi munkásságának rendteremtésre irányuló, zömét szűkebb hazája kép- kék, fekete vagy szürke zőművészeti felfedezésére kontúrokkal hangsúlyozó fordító fiatal festő művésze, szerkesztésmódjával... Más P. A. JltaéJ Kedves Békés megyei Közönség!
