Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-23 / 145. szám

1983. Június 23. 4 Szombat Öregdiákok vallomása az életről "Az iskola elkíséri az embert egy életen át, aki elhagyja falait, időnként visszatér, hogy erőt merítsen. Nekik nem volt alkalmuk visszatérni hosszú ideig Kést világháború vihara söpört végig a Földön, amióta elhagyták az Alma Matert. Az osztálytársak elsod­ródtak egymástól és sokan közülük nem is térnek már vissza soha. Akik életben maradtak, ötven év után, most találkoztak először. Okét is megtépázta a két háború, az élet, s most emlékeznek. S miközben az emlékezés filmkockái peregnek, sokszor megjelenik az akkori iskola képe. Régi, kedves tanárok neve hangzik el, akik a munka szeretetére, az életre nevelték fiaikat, s akiknek most — az egyetlen élő tanár: Kossuth Tivadar előtt — a békéscsabai volt polgári fiúiskola régi növendékei beszámolnak ötven év történe­téről. A régi osztálytársak előtt twistéi a (tánctanár. Amikor a régi osztálykönyv megsárgult lapjaiból az egyik résztvevő nevét olvassák, feláll és a meghatottságtól remegő hangon beszélni kezd. Életéről, a munká­járól számol be és a szakmájáról, melyet nagyon szeret, amelyben azóta is dolgozik. „Élek tanár úr, bár sok vihart megértem... Csa­ládom a fasizmus áldozata lett... Bevallom, amikor 50 év után át­léptem az iskola küszöbét, külö­nös érzés fogott ek sírtam, tanár őr”. Tovább nem tudja folytatni, a régj emlékeik ismét megrohanják, így van ez a többiekkel is. Meg­hatottam emlékezik vissza Orvos András az iskola tanáraira, s 50 év után sem felejtette el tanításai­kat. Az életben, hasznát vette. Nyomdásznak ment, a nyugdíjba vonulásakor pedig a Békési Nyom. da művezetője volt. Hogy élete jó mederben folyt és hogy a szakma szeretete a mai napig is benne él, azt tanárainak köszönheti. A 74 éves Kossuth tanár úr a füléhez emelt kézzel hallgatja az élet isko­láján megtett útról szóló vallo­mást. Az osztálykönyv lapjai sűrűn zizzennek és a legtöbbször csak egy szó hangzik el a név után: meghalt. Bizony csak kevesen jöt_ tek'el. az élet hullámai sokak fe­lett összecsaptak. Csák néha-néha áll meg hosszabb időre a lap. Is­mét egy fél évszázad történetét halljuk. — Nem voltam a legjobb tanuló, de egyet nagyon megtanultam: a munka, az élet szeretetét — vall­ja Rózsa Gyula nyugalmazott őr­nagy. Hajósnak lenni, ez volt min­den vágya és álma, s motorszerelő lett. Sók vihart átélt, sok megpróu báltatáson ment keresztül. Volt haditengerész is, vágya így hát tel­jesült. A háború alatt partizán és szovjet harcos volt. A felszabadu­lás Után Kádár elvtárs egyik segí­tőtársa, és méltatlanul szenvedett az 1950-es években ő is, akárcsak szovjet társa: Iván Gyenyiszevics. A sok vihart átélt „öreg harcos” — ahogy magát nevezi — most megilletődve áll régi tanára előtt. Az évek elszálltak, az emlékek megmaradtak, s aki már túl élete delén, találkozik régi tanárával, osztálytársaival, nem tud megha­tottság nélkül emlékezni. Gavenda Géla nevénél derűsre válik a hangulat. Ö is elmondja a múlt eseményeit, és elbeszélését tréfás epizódok felelevenítésével tűzdeli. Valakj megjegyzi: semmit sem változtál, Béla. Igaz, az évek nem múltak el nyomtalanul felet­te sem. De a kedélye megmaradt, s ez fiatalít. A tánctanár mind­járt be is bizonyítja ezt a jelenlé­vőknek. — Még eljárom a twistet is, ha akarjátok, meg is tanítalak benne­teket — mondja, s azzal mindenki Felelevenednek a múlt emlékei. Ács és vasbetonszerelő szakmunkásokat vesz fel a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat békéscsabai és orosházi munkahelyeire. Jelentkezés: Békéscsaba, Kazinczy utca 2—4 kaügyi osztályon. alatt a mun­47962 Túlteljesítik tervüket a Mezőberényi Műszaki és Villamossági Ktsz-ben Játékokat gyártanak — Egyesültek a gyomai ktsz-el Az „öreg harcos”. nagy derültségére néhány jelleg­zetes twist-mozdulatot tesz. Az osztálykönyv becsukódik. Akik itt vannak, már beszámoltak életük alakulásáról. Ki szomorú, ki nehéz, sok-sok megpróbáltatás­sal teli útról beszélt. A sorsuk kü­lönböző, az ötvenéves találkozón egyben azonban mindnyájan egy­formák: öröm és meghatottság tükröződik az arcukon. A beszá­moló végén pedig mindenki hoz­záteszi: köszönöm tanár úr! Kasnyik Judit Fotó: Kocziszky László A Mezőberényi Műszaki és Villamossági Ktsz-ben a nagyará­nyú megrendelésekre való tekin­tettel, a KISZÖV engedélyével túlteljesítették az első negyedévi és túlteljesítik a második ne­gyedévi tervüket is. A ktsz az el­ső negyedévben játék-repülőgé­peket gyártott. A második ne­gyedévben pedig 5000 játékkardot rendelt a kereskedelem. A mezőberényiek fokozzák a A Tótkomlósi Szabó Ktsz kon­fekciórészlege évente hatezer fiú-kamaszöltönyt gyárt, ezenkí­vül több ezer nadrágot és leány­ka pantallót. Már a harmadik negyedévre lekötötték a kapaci­tást, s a jövő héten kötik meg a szerződéseket az év utolsó negye­dére is. Előreláthatólag biztosít­ható a munkások foglalkoztatott­javító-szolgáltató tevékenységüket is. Április elsején egyesültek a Gyomai Fa- és Vasipari Ktsz-el, s így Gyomán is nyitottak motor- kerékpárjavító-műhelyt. Még az idén Mezőberényben és Köröstar- csán adják át rendeltetésének a gyomaihoz hasonló javítóműhe­lyüket. Rövidesen befejeződik az új műhelyépület építése, ahol mérleg és más eszközök javításá­val foglalkoznak majd. sága. A ktsz-nél emelkedett a ter­melékenység. A konfekciórész- legben bevezették a szalagterme­lést. és így nagy mennyiségű költ­ségmegtakarítást értek el. A méretesrészleg az első és második negyedévben elmaradt tervétől, egyedül a javításban tel­jesítették sikerrel a tervet. Szalagrendszerben dolgoznak a Tótkomlósi Szabó Ktsz-ben A „ kétszintes boldonvomában^ Egy kötegnyi frissen kaszált fü- vön ülünk és hunyorogva bámész­kodunk. Hátunk mögött, az árkon túl a Lencsés! út, jobb kéz felől a körgát vonala, előttünk több holdnyi tarló, árokkal, lombos fákkal szegetten. Sziporkázva süt a déli nap, kéktiszta ég borul ránk. Idegnyugtató csend van. — Itt lesz az ifjúsági lakótelep — töri meg a csendet Deák Fe­renc, a KISZ-park gondnoka, s körülevez tekintetével a tarlón. A pillanatnak varázsa van. Gu- lácsi Tiborral együtt — akire a villanyszerelés vár a telepen — magunk elé képzeljük a jövendő házakat, piros tetőket, színes ke­rítéseket, virágos, rózsa illatú kis­kerteket és a rakoncátlanul han- cúrozó, önfeledt gyerekeket. Ját­szunk a képzelettel, mely mahol­nap valósággá érik itt, Békéscsa­ba peremén. — Mikor kezdődik az építők" fel­vonulása? ­— Ma délután (kedden). Sát­rakat állítunk fel, így kevesebbe kerül a fiataloknak az építkezés. — Az alapkövet mikor rakják le? — Július elején, ünnepélyes ke­retek között... Ma még semmi sem látszik itt. Karácsonykor már boldog családi otthonok sorakoznak egymás mel­letti Szám szerint huszonnégy. Ha az építők is úgy akarják... Tervrajzok fölé hajolunk a KISZ városi bizottságán Fabulya Balázzsal, akinek rengeteg szalad­gálást, tárgyalást jelentett a tél végéin elindított ifjúsági lakás­építkezési akció. A tervezés Körösfalvi Pál mun­kája. A megyei tervező vállalat igazgatója — társadalmi munká­ban — éjszakákba nyúló estéken háromszor dolgozta át a terveket, míg mindenki megfelelőnek ta­lálta. A legnagyobb gondot a költ­ségek leszorítása okozta. A cél az volt, hogy az új családi fészkek minél kevesebbe kerüljenek, hi­szen a fiatal házasoknak nincs sok pénze. Végül is eldőlt: 122 ezer forintba kerülnek a lakások. Ebből az összegből 90 ezer forin­tot 30 év alatt kell letörleszteni ... Hogyan néz majd ki egy lakás? Minden lakás kétszintes, két és fél szobás lesz. A földszinten elő­szoba, konyha, éléskamra, étkező helyiség és nappali szoba kap he­lyet. E két szobát egy cserépkály­hával lehet fűteni. Az előszobából csigalépcső visz az emeletre, ahol előszoba, fürdőszoba, mellékhelyi­ség, gyermekszoba és hálószoba áll a boldog tula jdonosok rendel­kezésére. A fürdőszobába kádat és boylert állítanak be. A lépcső alatt tárolhatják a fát, szenet. Négy lakás alkot egy lakótöm­böt. Összesen hat tömb épül az idén. Az első telepesek augusztus végén, szeptember elején költöz­hetnek be. o A „kétszintes boldogság” nyo­mába szegődve először Mitykó Györgyöket kerestem fel az Arany János utca 53-ban. Földszintes házban, egy 3x4 méteres szobács­kábán laknak. Nem is pontos az a szó, hogy laknak, inkább azt írom, hogy zsúfolódnak. Az alma­zöld konyhaszekrény, a rekamié, a Ms asztalka és a fásláda az al­bérlő-társnál van lerakatban. Az egyetlen szobában alig lehet mo­zogni, az ágyak, éjjeliszekrények, ruhásszekrény, ruhásláda, a kály­ha és a gáztűzhely között. Itt főz­nek, itt alszanak. A kamra külön van. Két éve házasok. Megváltás lesz számukra a tágas, új lakás. A város másik szegletében, a Berényi út 32-ben Bondár László- éknál voltam hívatlan vendég. A meglehetősen elhanyagolt, régi parasztházban 12 ember él. Bon- dárék egy tenyérnyi előszobát, Ms konyhát és szobácskát bérelnek, havi 150 forintért. A férj techno­lógus, a feleség banktisztviselő, gyerekük nincs, mert ebben a kör­nyezetben nehéz lenne nevelni. Fény alig szemerkél a szobába. Az ablak — a szobán és a kony­hán — még egy négyzetméternyit sem tesz ki. A villany állandóan ég. — A télen hihetetlen mennyi­ségű szenet tüzeltünk el — mond­ják. A szimpla ablakokra pokró­cot kellett rakni, hogy őrizzük a meleget. Egy ajtó sem zár rende­sen. Az új telet már tágas lakásban töltik. A követ parketta váltja fel, s akad hely minden bútorda­rabnak. Júliusban egyszerre veszik M a szabadságukat, hogy minél többet segíthessenek az építkezésen tár­sadalmi munkával. — Ha •»költöznek az új otthon­ba, mit vásárolnak először? Összemosolyognak. — Egy babakocsit.!! Péter László pedagógust, a Sza­badság tér 9 számú bérház Ifi. emeletén kerestem. Albérlő, ta­valy november óta. Szobája — 350 forintot fizet éré — az előszobán és a fürdőszobán át közelíthető meg. Egy ágy és egy szekrény a bútorzat. A télen mindvégig hi­degben aludt, fűtésre nem volt le­hetőség. Márciusban nősült, a felesége az idén végez a Szegedi Pedagó­giai Főiskolán és Békéscsabára jön tanítani. Az ifjúsági lakásépítési akció megmentette őket az al- bérlet-dzsungelben való hányko- lódástól..1 o Az építkezés MviteJezője a Bé­késcsabai Építő- és Épületkar­bantartó Ktsz. MűszaM vezetője: Nővé István arról tájékoztatott találkozásunkkor, hogy az anyag- szükséglet teljes egészében fel lett mérve és a TÜZÉP mindent időben biztosít. Egyszerre három épülettömb, 12 lakás alapjait rak­ják le. A földmunkákat az ifjú lakójelöltek vállalták magukra. Szíves-örömest segítenek. Az első három lakótömböt november kö­zepéig adják át rendeltetésének. Se^ít a városi tanács is. Magá­ra vállalta a villanyhálózat és a vízvezeték megépítését. Hosszú hónapok után végre ..zöld utat” kapott a* „kétszintes boldogság”. Most már az építőké a szó... Pallag Róbert \ V

Next

/
Thumbnails
Contents