Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-22 / 144. szám
1963. június 31. 5 Péntek A nyilvánosság reflektorfényében Néhány adat az ifjúkommunisták munkájáról SZERÉNYEN, csendben dolgoznak a gyulai járás kiszesei. Nem verik dobra, amit csinálnak. Ezért nem is tudunk róluk sokat, pedig sűrűn találkozunk velük a tanulásban és a munkában is. Tavasszal sokszor megszállták ezek a fiatalok ai gyulai utcákat segítve a parkosítást, a város szépítését. Néha azt is láttuk, hogy egy-egy csoport teherautóval vagy éppen kerékpárral indult a termelőszövetkezetekbe, borsót szedni vagy más munkában segíteni. Azt is láthattuk, hogy vasárnap, reggelenként megszállták a Városerdő felé induló vonatokat, ahol egész nap vetélkedtek egymással, az Ifjúság a szocializmusért mozgalom próbáival birkózva. Csendesen dolgoznak az ifjúkommunisták. Szerényen gyűjtögetik erényeiket, tevékeny munkájuk apró gyümölcseit. TÖBBET szeretnénk róluk hallani, hisz ezek a fiatalok megérdemlik, hogy nyilvánosságra hozzuk „kulisszatitkaikat”. Ezért kerestük fel Török Károly elvtársat, a KISZ járási bizottság titkárát és megkértük, hogy tájékoztasson arról a tevékenységről, amely értékessé, megbecsültté teszi fiataljaink hétköznapjait. — Nem önmagunknak dolgozunk, de sokrétű feladataink valóban nem vernek fel nagy port — kezdi Török elvtárs. Nehéz lenne még csak rangsort is állítani e feladathalmazban, oly sok a tennivaló az ifjúság erkölcsi arculatának kialakításában. E sokrétű munkában mint valami vezérfonal, úgy irányítja tevékenységüket az Ifjúság a szocializmusért mozgalom, amely az ifjúság tevékenységének keretet, tartalmat, programot ad. Ez a program lehetőséget nyújt minden fiatalnak, — KISZ-en kívülieknek is —, hogy képességeit sokoldalúan fejlessze, öntudatban és társadalmi cselekvőkészségben megerősödve, érdemelje ki a szocializmus ifjú építőit megillető társadalmi megbecsülést. TAVALY több mint hatezer fiatal vett részt a termelési versenyben, a társadalmi munkákban és a takarékossági mozgalomban. Tizennégy ifjúsági brigád dolgozott ipari létesítményeinkben. A Szocialista brigád címért küzdők közül a brigádok kétharmada elnyerte ezt a címet. A mezőgazdaságban 63 ifjúsági munkacsapat, több mint ezer fővel dolgozott. A takarékossági mozgalomban csaknem félmillió forintot eredményezett a fiatalok munkája. Még szebbek az eredmények, ha a fiatalok társadalmi megmozdulását tekintjük. Csaknem négyezer fiatal, több mint százezer órát tevékenykedett szív- vel-lélekkel a községfejlesztési munkákban és más munkaterületen. Meg lehetünk elégedve fiataljaink tevékenységével a tanulásban is. Párt- és KISZ-oktatásban három és fél ezer fiatal fejlesztette politikai tudását, látókörét. Több százan kapcsolódtak be az állami és a szakmai oktatásba is. Egyre csökken azoknak a fiataloknak a száma, akik a nyolcadik általános iskolát nem fejezték be. Nehéz csokorba foglalni az ifjúság sokoldalú tevékenységét, de meg kell említeni még, hogy a kulturális munkában csaknem 100 öntevékeny művészeti csoportban másfél ezer fiatal dolgozik rendszeresen. Az MHS szakköreiben 500 fiatal tevékenykedik, a test- nevelési mozgalomban pedig csaknem 1000 fiatal vesz részt. A TÁJÉKOZTATÖBÖL tehát megtudjuk, hogy az ISZM mind jobban kezd a járás egész ifjúságának mozgalmává válni. Most az a feladat, hogy újra tovább lépjünk merészen, úgy ahogy az ifjúság igényei, tevékenységének fokozódása megköveteli. K. Jól halad a kondor ősi törpevizmG építése Az egész községeit behálózza az a törpevízmű, amely építését áprilisban kezditek el Kondoroson. Hét kilométer hosszúságban fektetik le a csővezetéket, hogy a falu legtávolabbi pontjára is eljuttassák a vizet. Rövidesen elkészítik a hidroforházaí is. A hétkilométeres csővezeték háromnegyed részét már elkészítették. le Berliniben, s amelynek során abban állapodtak meg, hogy a koncentrációs táborok skandináv származású foglyait Neuen- gammeban gyűjtik össze és Svédország bármikor átveheti őket. Űjabb győzelme volt ez. Közben mind szorosabbra zárult a Vörös Hadsereg és a nyugati Szövetségesek ostromgyűrűje Németország körül Himmler fanatikusan hitt a végső győzelemben, a csodafegyverekben. Gyakran volt rosszul, sűrűn volt szüksége Kersten kezelésére. Kersten egy alkalommal — miután megkapta a hírt — megkérdezte Himmertől: — Igaz-e, hogy Hitler parancsot adott valamennyi koncentrációs tábor felrobbantására, ha az ellenség közeledik. — Igaz — válaszolta Himmler. — Ha elveszítjük a háborút, pusztuljanak ellenségeink is. A koncentrációs táborok felrobbantása a Führer személyes parancsa, amit nem lehet megtagadni. Himmler most már egy agonizáló rezsimet képviselt. Már ■ak arra volt hatalmai hogy sok százezer ártatlan embert magával rántson a pusztulásba. Kersten latbavetette öt év alatt szerzett befolyását és minden erővel igyekezett Himmlert eltéríteni szándékától. És egy hét múlva siker koronázta fáradozásait: sikerült kiragadnia a halál karmaiból nyolc- százezer ártatlanul elhurcolt embert, férfit, nőt, gyermeket. Az orvosnak erről a győzelméről a második világháború legfurcsább dokumentuma tanúskodik. Az iratot Himmler szövegezte meg a hohenlyncheni SS szanatórium egyik kis szobájának asztalán dr. Kersten és Brandt jelenlétében. Az iratnak a következő címet adta: Szerződés az emberiesség nevében. A cím alá a következőket írta: 1. A koncentrációs táborokat nem robbantják fel. 2. A szövetséges seregek közeledtére minden tábor kitűzi a fehér zászlót. 3. Ezentúl egyetlen zsidót sem küldenek gázkamrába és nem végeznek ki. A zsidók ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a koncentrációs táborok többi foglyai. Egy bővülő, fejlődő iskola Látogatás a gyulai Erkel Ferenc Állami Zeneiskolában A folyosón — az utolsó vizsga- most már ide is jöhetnek 7 évtől, napok egyikén — fehérblúzos és két esztendeig a nehéz fúvós gyerekek álltak hegedűtokkal ke- hangszerek előtt furulyázni tanulzükben, s a jelek szerint izgatottan „drukkoltak”, hogyan szénák.) A zeneiskola életébe nagy változást hoz majd, ha elkészül Vizsgázó hegedű-tanszakos növendékek csoportja. repelnek majd a következő félórában? Egy szobából zene hallatszott. Mozart: Török Induló. Megvártuk, míg véget ér a zongoraszám, majd benyitottunk, s az ismerkedés után megkértük a zongoravizsgáztatást épp befejező Dubányi Klára igazgató-helyettest, beszéljen a zeneiskola múltjáról, fejlődéséről, tervezett jövőjéről, s az itt folyó oktatásról. — A gyulai zeneiskola 1930-ben létesült. Azóta már háromszor költözködtünk — ezt részben az iskola fejlődése is indokolta: két helyünket „kinőttük” —, de most, mint a kívül látható építkezés is bizonyítja, végleg berendezkedünk... A 250 bejáró növendék öt szakra — zongora, hegedű, rézfúvó, fafúvó és gordonka szakosztályokra — osztva tanul nálunk zenét. Többnyire másodosztályos általános iskolás korukban jelentkeznek ide a gyerekek, így mire a nyolcadikat kijárják, elvégzik a mi hétéves zeneiskolánkat is — ahol az első esztendő csak zeneelmélet! — s a épülő hangversenytermünk. Eddig is tartottunk növendékhangversenyeket, sőt tanári koncerteket is, de állandó teremproblémákkal küzdve. Ezután saját hangversenytermünk lévén, szaporodni fog rendezvényeink száma, az iskola élete pezsgőbb lesz, s eredményeink szemléletesebben — es homlokzata nagyrészt változatlan marad, de az emeleti ablakkiképzés által harmonikusan illeszkedik majd a nemrég épült zeneiskola modern stílusához ... A volt templom belsejében már sokkal több lesz a változtatás. A földszinten nagy előcsarnokot, próbaszobát és egy tantermet létesítenek, s az egész iskolát fűtő kazánház is itt nyer elhelyezést. Az emeleti részben foglal helyet a 300 személyt befogadó hangversenyterem, modem, színes mintázatú mennyezettel és oldalfalakkal, magnezit melegpadlóval, s kárpitozott zsöllyékkel. Egy város zenei életének kibontakozásához két fő tényező kell: megfelelő hangversenyterem és közönség. Az első a közeljövőben megvalósul Gyulán. A zeneiskola új hangversenyterme — mely természetesen nemcsak iskolai, hanem egyéb zenei eseményeknek is helyet ad majd — lesz hivatott arra, hogy a város hangversenyéletének centruma legyen. (Az új hangversenyterem kiképzésénél, akusztikájánál fogva sokkal alkalmasabb lesz e célra, mint a városi tanács nagyterme, ahol eddig rendezték a zenekari esteket.) Most már tehát csak egy, az eddiginél szélesebb rétegű közönség kell, mely igényeivel fellendítené a város zenei életét. Nem | aawMM«« v - ............. te hetségesebbje innen automatikusan mehet tovább zenei gimnáziumba. (A fúvós szakokra eddig csak tízéveseket vettünk fel, de 4. Svédország élelmiszert szállíthat a zsidó internáltaknak. A szerződést előbb Himmler, azután dr. Kersten írta alá... Itt lesz az új hangversenyterem. azaz „hallhatóbb” módon — mutatkoznak meg. Kilépve az iskola kapuján egy nagyobbfajta építkezés kellős közepébe kerültünk. Hetven ember dolgozik a zeneiskola tatarozásán, s a mellette lévő volt zsidó templom átalakításán. Az utóbbi régitúlzunk, ha úgy véljük, hogy e hallgatóság megteremtéséhez szintén a 13 év óta fennálló Erkel Ferenc Állami Zeneiskola fog sokban hozzájárulni, zenét művelő, szerető és értő növendékei kibocsátásával. Padányi Anna És 1945. március 22-én dr. Kerstent újra Stockholmban találjuk. Az orvos beszámol a megállapodásról. S hozzátette azt is:| Himmler hajlandó tárgyalni a zsidó világkongresszus képviselőjével. Április 19-én Kersten, valamint a zsidó világkongresz- szus képviselője, Dr. Masur Németországba repül. Rajtuk kívül egyetlen egy utasa sem volt a gépnek. A szovjet hadsereg ágyúi már Berlin közelében dörögtek. Hitler utolsó őrült parancsait adta ki betonfedezékéből. • A szovjet hadsereg döntő győzelmei elsöpörték a nácizmust, amely negyed évszázadig tartotta embertelenségben Németországot, s terjesztette az embertelenség baktériumait címerre csak hatni tudott. Dr. Félix Kersten története is véget ért: nagy küldetést teljesített s nevét feljegyezte a történelem. ^ (Vége) Márkás fényképezőgépek 1 BEIERMATIC készenléti tokkal 1220 Ft WERRA III., IV., V. tokkal 1880—2380 Ft EXA II. tokkal 2480—3180 Ft EXAKTA VAREX tokkal 5440—6540 Ft PRAKTICA IV. tokkal 3640—4640 Ft Kislabor felszerelés 1000 Ft OBJEKTIVER FÉNYKÉPEZŐGÉPEKHEZ! 5205
