Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-22 / 144. szám

1963. június ZI. 4 Péntek Kereskedelmi dolgozók és az ellenőrzés Az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség munkája során állan­dóan figyelemmel kísérti — a fo­gyasztói, a társadalmi tulajdon és a kereskedelmi dolgozók érdekei mellett — a kiszolgálás módját, a forgalomba hozott áruk minősé­gét, a szakszerű árukezelést. Emellett meggyőződik arról is, hogy az állami és szövetkezeti ke­reskedelmi szervek hogyan bizto­sítják a lakosság állandó és egyre növekvő szükségleteinek kielégí­tését. Javul az áruellátás Az ellenőrzések tapasztalatai szerint a kereskedelmi dolgozók mindjobban törekednek arra, hogy időben biztosítsák az igé­nyek szerint az árukat. Ha mégis előfordul áruhiány, azért a leg­több esetben nem a kereskedelmi dolgozókat terheli a felelősség, ugyanis egyes cikkekből még az ipar sem tud elegendő mennyisé­get gyártani. Ilyen például a 250 köbcentis Pannónia motorkerék­pár, mosógép, különböző konfek­cióáruk, férfi-, női szandálok, gyermekcipők. Többször fordult elő áruhiány a helyiipar hiá­nyos, késői szállítása miatt, főleg kenyér, péksütemény, szikvíznél. Az orosházi járás egyes községei­be későn délután szállítják a ke­nyeret. Legutóbb tapasztaltuk, hogy egyes földművesszövetkeze­tek élelmiszerboltjaiban nem biz­tosítják a megfelelő készletet lisztben, cukorban, részben felüle­tes árurendelés, részben az ala­csonyra megállapított készletek miatt. Endrődön, Hunyán, Oros­házán, Kamuton és másutt példá­ul az eceteshordókat még nem ja­vították meg, pedig már itt a be­főzési szezon. Ez utóbbi esetben megismétlődő mulasztásról van szó, így a boltvezetőt felelősség­re vontuk. Fontos feladat a minőségvédelem A fejlődés egyik mércéje, hogy a forgalomba hozott áruk minő­sége ne romoljon. Ma még előfor­dul ilyen eset, mellyel szemben a kereskedelmi dolgozók több-keve­sebb eredménnyel lépnek fel. He­lyes törekvés az Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalatnál, hogy a jogos minőségi kifogás és kötbér­igény esetén a kereskedelmi dolgozókat is érdekeltté teszik. Mindez feltétlen pozitív törek­vés, emellett előfordul, hogy a jó kapcsolat érdekében „te se bánts, én sem bántlak” elvből kiindulva elnézik a hibákat A mezőkovács­házi járás egyik földművesszövet­kezeti üzemágvezetőjének fiókjá­ban például garmadával volt a felvett jegyzőkönyv, de nem nyújtott be a sütőiparral szemben kötbért, nehogy felelősségre von­ják a telepvezetőt laza munkájá­ért. Szerencse, hogy hasonló eset ma már egyre ritkábban fordul elő és a jó minőség érdekében foko­zott harcot folytat a kereskede­lem. Feltétlen szólni kell arról, hogy egyes helyeken a jó minőségű árut szándékosan elrontják. Azokról a „keresztapákról” van itt szó. akik úgy akarnak a túlzott szeszfogyasztás ellen harcolni, fcogy eQV kis vizet is öntenek az ftalba. Nagy bánhegyesei! például az italboltvezető 25 százalékos vi­zezéssel hozta a bort forgalomba. Más helyen a kávéval „takarékos- kodnak” és nem adják bele a szükséges mennyiséget. Ezen a té­ren még fokozott ellenőrzésre és ahol szükséges, szigorúbb felelős­ségre vonásra van szükség. Pontosabb mérést, számolást A hiánytalan mérés előfeltétele a hitelesített, üzemképes mérő­eszköz. A tapasztalatok szerint a pontatlan méréseik többsége élel­miszer- és vegyesboltoknál a mérlegek hibájából adódott. A Hódmezővásárhelyi Mérleggyár mérlegei hamar elromlanák, meg­javítás után igen gyakran 1—2 hét múlva ismét rosszul mérnek. A másik hiba, hogy a gyorsmérle­gek beállításának szabályait a bolti dolgozók egy része nem is­meri, így emiatt fordulnak elő súlycsonkítások. Megtörténik olyan eset is, hogy nem gondos­kodnak a mérőeszközök újra hi- teljesítéséről, így nem egy vendég, látó konyhán háztartási mérleg­gel. vagy régebben hitelesített súllyal mérnek. A pontos mérés az ételek nyers­anyagának adagolásánál is fontos, mert ez befolyásolja az étel meny- nyiségét, ízletességét. Komoly probléma, hogy az ipar nem biztosít elegendő fajta mérőeszközt, speciális mérleget, üveg ecetmérőt, poharakat. Sok bosszúságot okoz, hogy a rövid­italokat 1—2 dl-es pohárban szol­gálják ki. Ilyenkor a nagy pohár­ban elvész az ital, és a vendég gyanakodva fogadja a mennyisé­get. A mérés, számolás terén csök­kentek a szabálytalanságok. Az egyre ritkábban előforduló ese­tek közül kell megemlíteni az egyik battonyai húsboltos esetét, kinek munkájára a községből több panasz jött. A vizsgálat sze­rint valamennyi próbavásárlásnál megkárosította a vásárlókat, volt olyan tétel, ahol 7.30 Ft-tai töb­bet fizettetett a kelleténél. Az árdrágítás abból adódott, hogy az olcsóbb húst drágábban, a növen­dékmarhahúst borjúhús árban ad­ta. Szabálytalanul, előredarált ser­téshúst is értékesített, melyben a minőségvizsgálat szerint marha­hús is volt. Köztudomású, hogy a marhahús ára jóval olcsóbb a ser­téshúsnál. A pontosabb mérés, számolás érdekében a vendéglátó- területen is szigorítani kell az el­lenőrzést, főleg a röviditalok, fagylalt, kávé mennyiségi kiszol­gálása területén. A hibák megszüntetéséért A felügyelőség létszáma egyma­gában nem biztosítja a még elő­forduló lazaságok megszüntetését. Ezért támaszkodik a megyében működő közel háromszáz társa­dalmi ellenőrre, akik aktív mun­kájukon keresztül komoly segít­séget nyújtanak a kereskedelem­nek. Az üzemekben tartott vevő­ankétokon elhangzottak is jó szol­gálatot tesznek. Vállalatainknak, földművesszövetkezeteinknek az üzemi ankétok tartását el kell terjeszteni, ami a fogyasztói ész­revételek megismeréséhez nagy segítséget nyújt. A fogyasztói érdekvédelem el­választhatatlan a társadalmi tu­lajdon és a kereskedelmi dolgo­zók érdekének védelmétől. A vá­sárlók pontos, udvarias kiszolgálá. sa a kereskedelmi dolgozók meg­becsülését öregbíti. A szakszerű árukezelés, az áru selejteződés- töl, romlástól való megóvása, a leltárhiányok minimálisra való csökkentése a kereskedelem jó hí­rét jelenti. Mindezek csak meg­felelő munkakörülmények, a szük­séges berendezési, felszerelési tár­gyak biztosításán keresztül érhe­tők el. A tovább javuló munka fokmé­rője a panaszkönyvi észrevételek, bírálatok számszerűsége. A fel­ügyelőség legutóbb több vállalat­nál, szövetkezetnél vizsgálta a boltj panaszügyek intézését. Az ellenői'zott szervek boltjaiban 1962-ben 610 panaszkönyvi be­jegyzés történt, ennek 28 százalé­ka dicséret volt. Áruellátással 18 százalék, minőséggel 13 százalék, magatartással 31 százalék, egyéb kérdéssel 34 százalék, árdrágítás­sal, súlycsonkítással 4 százalék foglalkozott. Az adatok elgondol­koztatok és olyan következtetést engednek levonni, hogy még job­ban kell a kereskedelemnek dol­goznia, hogy a dicséretek száma növekedjen, a magatartással, ud­variassággal. kivételezéssel foglal­kozó panaszok száma pedig csök­kenjen. Ehhez a vállalati ellenőrzésnek, szövetkezeti belső ellenőröknek is több segítséget kell nyújtania. A megemlített hibák ma már nem jellemzőek, nem általános­ságban vonatkoznak a kereske­delmi dolgozókra. Az új kereske­delmi formák elterjedése mellett a kereskedelmi dolgozók szakmai, politikai fejlődése javul. A szoci­alista brigádok és kiváló dolgozók számának növekedése erre kellő bizonyíték. Közös erőfeszítéssel arra kell törekedni, hogy a mun­kát tovább javítsuk, a lakosság igényét maradéktalanul kielégít­sük. Rózsa Imre Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség vezetője Váltott műszakban készül a járda Szeghalmon Ezerötszáz négyzetméter területen, 85 ezer forintos költséggel építenek aszfaltjárdát Szeghalmon, a Béke utcában. A községi tanács házi brigádja most először fogott ilyen munkába és a jövőben is ők építik majd az aszfaltjárdákat. (Fotó: Jermendy György) A szabad szombatról és a munkafegyelem megtartásáról intézkedett az építésügyi miniszter Az Építésügyi Értesítő legújabb számában megjelent az építésügyi miniszter utasítása, amelyben az Építő, Fa- és Építőanyagipari Dol­gozók Szakszervezetével egyetér­tésben szabályozta a szabad szom­batok megtartását és intézkedett a munkafegyelem megjavításáról. Gyakori eset volt, hogy sokan már pénteken délben eltávoztak és hétfőn csak nagy késéssel mentek vissza az építkezésekre, sőt azokon a szombatokon is, amikor nem volt munkaszünet, már délelőtt abbahagyták a mun­kát. Az új rendelkezés alapján a munkaidő, a szabad szombat előtti pénteken nem lehet keve­sebb 8,5 óránál s hétfőn legalább nyolc órát kell dolgozni. A sza­bad szombatot követő héten pe­dig ugyanúgy, mint az ország leg­több üzemében és vállalatánál legalább hatórás szombati mun­kanapot kell tartani. A munkafegyelem megjavításá­ra utasító rendelkezés többek kö­zött előírja, hogy nyilvántartási könyvet kell vezetni a dolgozók távollétéről és az igazolatlan mu­lasztásokról. Az eltávozást a munkahely vezetője engedélyezi, igazolja, s egyúttal vezeti a nyil­vántartást is. Eddig rendszerint munkaidő alatt fizették ki a bére­ket, de az új rendelkezés alapján most már csak a napi munka be­fejezése után kerülhet sor a fize­tések kiosztására. Mindkét új rendelkezés feltün­teti, milyen következményekkel jár a miniszteri utasítás megsze­gése. Többek között, ha a munka­idő-beosztást nem tartják be, ak­kor egy munkahelyre vagy akár az egész vállalatra vonatkozóan fel kell függeszteni, sőt el is lehet törölni a szabad szombatot. Az igazolatlan mulasztókat pedig a Munka Törvénykönyvében is meghatározott rendelkezéseken kívül az utazási díjkedvezmények megvonásával is sújthatják. (MTI) Gyilkosok emberek Kerstent Günthner külügymi­niszter fogadta laikusán. Először is köszönetét mondott az orvos­nak, hogy közbenjárásával meg­mentette Lengyelországban kémkedés vádjával halálra Ítélt svéd mérnökök életét. — Remélem, hogy előbb-utóbb szabadon bocsájtásukat is sike­rül kieszközölni — válaszolta Kereten. — Ez felülmúlná minden vá­rakozásunkat — örvendett a külügyminiszter. — De nem emiatt kérettem ide, hanem sok­kal fontosabb ügyben. A szövet­ségesek napról-napra jobban sürgetik, hogy Svédország lép­jen háborúba Németország el­len. Ez ellenkezik hagyományos semlegességünkkel, de érdeke­inkkel is. Néhány órával a had­üzenet után német bombavetők romhalmazzá változtatnák Stockholmot. Hadüzenet helyett nagy, humánus célt tűztünk ma­5. között - életéért gunk elé és ezzel a szövetsé­geseknek is szolgálatot teszünk. Arról van szó, hogy minél több embert kimentsünk a koncentrá­ciós táborokból. Hajlandó ne­künk segíteni? Kereten hajlandó volt. A ter­vet kidolgozták Kereten tudta, hogy nagy feladat vár rá, ezért igyekezett Himmler közvetlen környezetében, ha nem is bará­tokat vagy szövetségeseket, de legalább olyan személyeket ta­lálni, akik nem ellenzik feltétle­nül a svéd akciót, hanem készek támogatni. Fáradozása sikerrel járt. A halálra ítélt svéd mérnö­köket megkegyeimezésük után hamarosan szabadon is bocsáj- tották. Az orvos ezt legnagyobb részt Scheldenbergnek, a kém- elhárító osztály főnökének kö­szönhette. 1944 november harmadik heté­ben a svéd kormány ülést tartott és részleteiben is elfogadta a külügyminiszter tervét az akció­ról. Kereten doktor már elvé­gezte a megfelelő előkészítést a tárgyalásokra. A svéd kormány magára vállalta, hogy elszállítja Németországból a koncentrációs táborokból szabadon bocsájtatt skandinávokat és hajlandónak mutatkozott ideiglenes menedék­jogot adni minden személynek, akit sikerült kiszabadítani a táborokból Günthner külügy­miniszter ezt rögtön közölte Kerstennel és megkérdezte: mi­kor szándékozik visszautazni Né­metországba. — Ügy hiszem, meg kell vár­náink amíg Himmler telefonál, hogy szüksége van rám. Ez a legcélravezetőbb — válaszolta Kereten. A telefon november 25-én szói- lalt meg az orvos stockholmi lakásán. Himmler főhadiszállá­sáról hívták fel. A birodalmi ve­zető kérte, hogy mielőbb térjen vissza, mert igen rossz állapot­ban van. És Kereten végezte dolgát, s miközben gyógyított, előkészítet­te azt a tárgyalást, amely a svéd Bernadotte gróf és Himmler kö­zött 1945. február 19-én zajlott

Next

/
Thumbnails
Contents