Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-16 / 139. szám
KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET A valóság sodrában — Beszámoló Gröhl német rendező békéscsabai látogatásáról —— — „Két napja ismerem Magyarország boldog, derűs népét, és szerettem volna itt egy ilyen derűs, boldog filmet bemutatni. De sajnos, nem tehettem, mert nekünk tragikus problémáink is vannak.. így kezdte Wilhelm Gröhl német rendező filmjének ve. a valóság sodrában jött létre. — Filmünk nem írói fantázia szülötte ... Alakjai és cselekménye sajnos nem írói alkotás, hanem az élet produktumai... — folytatta bevezetőjét Gröhl elvtárs. Mindannyian ismerjük a mesterségesen kettéosztott Németország problematikáját, tudunk valamit azokról a speciális körülményekről, mellyel a német elvtársaknak a szocializmus építése közben meg kell küzdeniük. Wilhelm Gröhl tv-filmje a dolgok közepébe vág. Az „Éjszaka az autobahnon” izgalmas története a mesterségesen kettévágott Németország „kettévágott”-lelkű embereivel ismertet meg... öngyilkosságot követett el. Orvosi segélyben részesíti és megmenti az életét. Az asszony azonban ragaszkodik a halálhoz. Az orvos előtt fokozatosan feltárul az az asszony titka, aki kénytelen segítséget nyújtani férjének és cinkosainak csempész-munká j ukba n. Férje gyermekük gyógykezelésével zsarolja és azzal áltatja, hogy az urémiás kisgyereket csak nyugati gyógyszerekkel lehet kezelni, ennek érdekében kell ezt a „munkát” ellátni. Az asz- szony és az orvos közös harca leleplezi a csempész-bandát, s mire az éjszakát a hajnal váltja fel, nemcsak a diverzánsokat tették ártalmatlanná, hanem az orvos is rádöbben igazi hivatásáWMhclm Gröhl Nemzeti Díjas filmrendező. Ütése előtt az ismerkedést Wilhelm Gröhl Nemzeti Díjas filmrendező, a Berlini Televízió főjátékvezetője, aki az elmúlt héten szerdán még Budapesten tartott előadást az NDK tv-játék- íilmjeinek műsorpolitikai céljairól, csütörtökön pedig már itt, Békéscsabán találkozott a megye népművelőivel és pedagógusaival. Ma. gyarország élénk kulturális életében, a külfölddel váló cserelátogatások sorában sajnos eddig igen ritka esemény volt, hogy külföldi vendéget mindjárt látogatása elején vidékre is meghívtak... Talán ez az első Ankét a TIT klubjában. (Wilhelm Gröhl, Borka József, a megyei Moziüzemi vállalat igazgatója és dr. Krupa András, a TIT megyei titkára). Egy most Végzett német ra. Elhatározza, hogy vtez- orvos, akit szülőföldje, a szatér a kis bányászfaluba, kis bányászfalu munkásai az övéi közé. küldték egyetemre, nem Izgalmas, érdekes, lélek- akar visszatérni szülőfalu- zetelállító pillanatokban bójába, hanem orvosi állást velkedő film. Rendezőjének olyan alkalom, hogy nem a vállal menyasszonya édes- alkotó módszerét publicisz- Baiaton szépségéhez vagy apjának magánklinikáján... tákai hevület fűti, de emel- valamelyik csábító hegyvi- Az éjszakát leendő anyósé- l®tt biztos érzékű szakember dékünkre vitték a vendéget, val és menyasszonyával egy * *s- Kitűnően építi fel a cse- hanem mindjárt ide a Vi- amolyan „beszálló vendég- lökményt, lélektani hitelre harsarokba. Ez bizonyítja lőben” töltené a nemzetközi törekszik az egyes figurák azt is, hogy Wilhelm Gröhlt autobahn (országút) mentén, ábrázolásában, s jól kezeli a nem a látnivalók vagy a A vendéglő presszójában kamerát, soha nem feled- protokoll érdekli, hanem az egy címet tesznek az aszta- kezve meg a tv követelmé- élet. Wilhelm Gröhl leg- Iára. Nem tudván,- miről nyeiről. (A sok premier-plan újabb filmjét is magával van szó, elindul a megadott felvételre gondolunk.) A hozta, s ez a film — s ezek címre. A házban egy hal- munk,a bizonyos gyengébb nem csupán nagy szavak — dokió asszonyt talál, aki Pontjait az alkotás körülményéi indokolják. A történet ...............................................................................................j végkicsengése kissé mesterj w n ■ s félten tételszerű, s a szí■ nészi-rendezői megoldásók■ ban itt-ott kísért néhol az • 50-es évek sematizmusa. ■ A vetítést követő ankétom • Wilhelm Gröhl részleteseb- í ben kifejtette a film való■ ság-alapját. Megismertetett • azzal a sajátos környezet• tel, mellyel a német élvtár• saknak mindennapi munká• jukban számolni kell. Kitért ■ a nyugati gyógyszersíbolás- j sál kapcsolatos igaz ese- ; ményekre, és ezzel még vi- \ lúgosabbá tette a beteg • gyermekével zsarolható ■ anya mély lelki konfliktu- j sát. ; A bemutató meghívott kö. : zönségének nagy élmény • volt a film, s hasznos az al■ kotójával való személyes • találkozás. Wilhelm Gröhl ■ személyében méltán kitün• tetett művészt és megnyerő ; embert ismerhettünk meg. ■ Csupán azt sajnáljuk, hogy • e találkozó szervezői nem Magyarul beszélő szovjet film a „Jő emberek között”. Törté- ; Sondoltak megyénk művé- nete egy kis ukrán faluban játszódik, főhőse egy kislány, ! szeire, akiknek szintén hasz- .lá a háborúban elvesztette szüleit. (Bemutatja az orosházi \ nos lett volna ez a szívélyes Béke mozi, június 11 13-ig)--------■ találkozás. Máté Lajos emberek között Hajdik Antal: Gyulai utca WWVVViAOAAAŐAAaAVUVVWVArtéAW/VAVVVVVvVVVVVVVVVVVVVVVVa Kész a ház, de... Kész a ház, de szerszámait máris összefogja, s megy a cserepes , S hátra sem néz, úgy siet új házra S buzgalommal ott is cserepez, Aztán indul a következőre Es kopácsol megint esteiig, Így a sorból a sok gerendára. Másra már nem is emlékezik. Bárcsak ilyen verset tudnék irat, Hol mivesét sodorja a mű Tetőről még magasabb tetőkre, Pedig a mű olyan egyszerű S minden ember megérzi szépségét. Mikor árad ««telente fény Láthatárig és megy azon tűi is Üj homlokzatok végtelenén... Darázs Endre Í9 Erkel Ferenc (1810. november 7. — 1893. június 15.) Hetven esztendővel ezelőtt ezt írta a kortársi emlékezés Erkel Ferenc temetése napján: „Midőn szétoszlott a gyászoló közönség, a magyar múzsa úgy érezhette magát, mint aki a vakító fénnyel lefutott, a csillag után visszamaradt sötétségbe tekint. Utolsó nagy alakja szállt övele, a sírba annak a nagy időszaknak, amelynek alkotó hősei kimutatták az utat a magyar számára, hogy azon haladva másodszor foglalja el a hasát. A művészet terén nagy kincseket hagyott örökségül a nemzetnek, mellyel egész lénye összeforrott.* A halála óta eltelt hét évtizedben semmit sem fakult Erkel művészete. Csaknem két emberöltő múlt ed azóta. Bőven elég idő arra, hogy a feledés szürkítő pora lepje el a keveset érő alkotásokat, még ha a népszerűség divatos fényében fürödtek is a maguk korában. Az elkeli életmű kiállta a múlékony idő kemény próbáját Nem koptatta meg a 70 esztendő; s ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy az élete és munkássága iránti érdeklődés napról napra nő, hatása éppen napjainkban nyer új életet. Mi az, mi maradandó, méghozzá előremutató Erkel Ferenc alkotó művészetében? fl magyar nemzeti operát teremtette meg első renden. Nyolc operája összefogja és betetőzi a XIX. századi dalmű-kezdeményezéseket, A XIX. század elején a külföldről beáramló különféle zenei hatások nyomán új zenei stílus alakult ki hazánkban. Apró részleteiben vizsgálva ezt a muzsikát, meglepő rokonvonásokra bukkanunk a távoli és a közeli más népek zenéjével, egészében véve azonban mégis sajátosan magyar. Végső megformálásában ugyanis jelentős szerepe volt az ősi népdal változásaival együtt fejlődő magyar zenei közízlésnek. Ez a zene a verbunkos. A múlt század nagy magyar zeneszerzői nem ismerték még azt a rendkívül mély és tartalmas zenei kincsesbányát, amelyet a falusi parasztság már évezredek óta őrzött és formált Izzó hazafiságuk azonban mindenképpen nemzeti nyelven akart szólni, s ilyenkor mindig a verbunkos zenéhez fordultak. Ezt tette Erkel Ferenc is, s ennek nyomán az ő alkotó kezében válik nemzeti üggyé a magyar opera megteremtésének csillapíthatatlan óhajtása. Mondanivalója a kor legégetőbb kérdéseit érintette. Benne élt a maga korában, együtt nőtt, változott, fejlődött vele. S mert hosszúra nyúlt életében elfér csaknem az egész XIX. század, népünk életének formálódását is megtalálhatjuk benne. Első operájában, a Bátort Máriá-ban az udvari intrikának áldozatul esett egyéni életsorson sajnálkozunk, A következő operában, a Hunyadi László-ban a nemesi nemzet sikeres harcán lelkesülünk. A Bánk bán-ban pedig már a sokat szenvedett, páratlan nyomorban élő nép áll előttünk. Még csak iszonyú sor-
